A Decathlon volt vezetője, Pósfai Gábor kapja az egyik legfontosabb miniszteri posztot a Tisza-kormányban

Nyílt üzenetben fordult a hamarosan hivatalba lépő új miniszterelnökhöz Hidvéghi Balázs, azt kérve, hogy mégis a Karmelita kolostorban rendezze be irodáját.

A fideszes politikus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében amellett érvelt, hogy a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása tudatos és következetes építkezés eredménye. Szerinte a Karmelita nem egyetlen politikai szereplőről szól, hanem „egy hosszabb távú hagyományról és az állami működés folytonosságáról”.

A politikus nemzetközi példákat is hozott, emlékeztetve, hogy a francia elnök az Élysée-palotába, a brit miniszterelnök a Downing Street 10-be, az amerikai elnök pedig a Fehér Házba költözik be hivatalba lépésekor, mert ezeket a hagyományokat minden politikai szereplő tiszteletben tartja.

Magyar Péter április 16-án közölte, hogy nem a Karmelitában lesz a miniszterelnöki irodája, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe teszi át a székhelyét. A kampány alatt pedig azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén megnyitják a Karmelitát a nagyközönség előtt.

Az egykori kolostor épülete az elmúlt időszakban Magyar Péter egyik gyerekvédelmi tüntetésének célpontja is volt, a hatalomváltás egyik emlékezetes pillanata is ide kötődik: a Tisza vezetője a Sándor-palota erkélyéről intett át a szomszédos Karmelita teraszán sétáló Orbán Viktornak.

A Miniszterelnökség Várba költözéséről 2014 júniusában született bejelentés, Orbán Viktor és hivatala végül 2019 januárjában vette birtokba a felújított és átalakított épületet.

„Bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom” – ezekkel a szavakkal jelentette be Szili Katalin csütörtökön, hogy 32 éves közéleti pályafutása és 11 évnyi nemzetpolitikai tanácsadói munkája után távozik posztjáról.

A politikus a közösségi oldalán tudatta, hogy a mai nappal megszűnt a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya. Búcsúlevelében nemcsak a 11 éves megbízatásáról, hanem 32 éves közéleti pályájáról is mérleget vont.

A közlésből nem derül ki, hogy ki veszi át a feladatkört. Munkáját úgy összegezte:

Szili Katalin politikai pályája az elmúlt évtizedben fordulatot vett. A korábban MSZP-s politikusként, házelnökként és köztársaságielnök-jelöltként is ismert politikus 2023-ban belépett a KDNP-be, amit akkor azzal indokolt, hogy otthonra lelt a kormánypártban. "Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem” – mondta akkor.

Kormányzati szerepvállalásának pénzügyi hátteréről is jelentek meg korábban cikkek. Egy 2023-as tanácsadói szerződés szerint 13,7 millió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek, de 2025-ös sajtóhírek már egy bruttó 21,1 millió forintos éves megbízásról szóltak. A volt házelnök 2015 óta dolgozott miniszterelnöki megbízottként, majd főtanácsadóként a határon túli autonómiaügyek területén.

A témával való kapcsolata azonban jóval korábbra nyúlik vissza. Még az Országgyűlés elnökeként, 2004-ben hívta életre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amely a határon túli magyar politikai szervezetek és az anyaországi pártok közötti párbeszéd színtere lett. Erre a munkára búcsúlevelében is utalt, amikor megemlítette: „Az első lépéseket az Országgyűlés elnökeként több, velem azonos értékvilágú munkatársammal tehettem meg” - írta. A jövőre nézve azt kívánta utódainak és munkatársainak, hogy őrizzék meg azt az erőt és elhivatottságot, amellyel a magyar közösségek megmaradását segíteni tudják.

Búcsúját azzal a gondolattal zárta, amelyet 2009-es, házelnöki leköszönő beszédében is használt: „bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom”.

Magyar Péter leendő miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy két újabb minisztere is lesz a május elején megalakuló új kormánynak.

A 16 tagú Tisza-kormányban Pósfai Gábor, a Tisza Párt operatív vezetője lesz a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetője, míg az igazságügyi miniszternek Melléthei-Barna Márton ügyvédet, a Tisza Párt jogi vezetőjét kérte fel.

A TISZA elnöke szerint Pósfai Gábor kinevezése a garancia arra, hogy a rendvédelemben lezáruljon az a korszak, amelyben a politikai utasítások felülírták a szakmai szempontokat. A rendvédelmi dolgozók felé elvárásként fogalmazta meg a hatékony szakmai munkát és a jogszabályok betartását, hozzátéve, hogy a TISZA-kormány alatt nem lesznek érinthetetlen emberek és felülről leállított nyomozások. „A rendvédelmi munkatársak felé az elvárásaink: hatékony szakmai munka, a jogszabályok betartása és betartatása, valamint hogy soha ne felejtsék el, hogy a hazánkra esküdtek fel, nem egy pártra. Kizárólag a magyar embereket kell szolgálniuk, nem pártutasításokat” – közölte a Tisza párt vezetője. A Belügyminisztérium a tervek szerint a rendvédelem mellett a sportot is felügyelné – írta Magyar Péter a közösségi oldalán.

Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is. "Az elkövetkező időszakban az igazságügyi miniszter fő feladata lesz jogszabályokkal biztosítani azt, hogy a magyar emberek ismét egyenlőek legyenek a törvény előtt, hogy megszűnjön a korrupció és helyreálljon a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmaisága és azok működése politikamentes legyen.

Feladata lesz továbbá a jogalkotás minőségének helyreállítása, a szükséges átláthatóság biztosítása és a megfelelő szintű szakmai és társadalmi egyeztetés lefolytatása" - áll a bejegyzésben.

A mostani bejelentéssel lezárult az új kormány miniszterjelöltjeinek bemutatása.

A leendő Tisza-kormány miniszterei:

• Belügyminiszter: Pósfai Gábor

• Igazságügyi miniszter: Melléthei-Barna Márton

• Miniszterelnökséget vezető miniszter: Ruff Bálint

• Külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes: Orbán Anita

• Pénzügyminiszter: Kármán András

• Gazdasági és energetikai miniszter: Kapitány István

• Honvédelmi miniszter: Ruszin-Szendi Romulusz

• Közlekedési és beruházási miniszter: Vitézy Dávid

• Egészségügyi miniszter: Hegedűs Zsolt

• Gyermek- és oktatásügyi miniszter: Lannert Judit

• Szociális és családügyi miniszter: dr. Kátai-Németh Vilmos

• Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter: Tarr Zoltán

• Tudományos és technológiai miniszter: Tanács Zoltán

• Élő környezetért felelős miniszter: Gajdos László

• Agrár- és élelmiszer-miniszter: Bóna Szabolcs

• Terület- és vidékfejlesztési miniszter: Lőrincz Viktória

Ahogy arról beszámoltunk, a Bloomberg arról írt csütörtökön, hogy Magyar Péter Brüsszelben jelezte: az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szélesítéséhez kötné Kijev uniós csatlakozási folyamatának további magyar támogatását. Ezt a a cikk szerint az António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalásán is egyértelművé tette.

A hírügynökség forrásai szerint a megbeszélésen az uniós fél arra próbálta rávenni Magyart, hogy hagyjon fel elődje, Orbán Viktor taktikájával, aki rendszeresen akadályozta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. A találkozó hangulata a lap szerint kevésbé volt pozitív, mint Magyar és Ursula von der Leyen bizottsági elnök aznapi, korábbi megbeszélésén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az értesülésre reagálva a Bloombergnek azt mondta:

Azt is megígérte, hogy valamilyen formában találkozni fog Magyar Péterrel.

A Magyar által szabott feltételek a Bloomberg szerint hasonlítanak ahhoz a 11 pontból álló követeléslistához, amit az Orbán-kormány 2024-ben nyújtott be Kijevnek. Ez a lista is a magyar kisebbség jogainak biztosítását és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését célozta.

Ukrajna csatlakozási tárgyalásai hivatalosan már 2024 júniusában megnyíltak. A folyamat további lépéseihez, így az egyes tárgyalási klaszterek vagy fejezetek megnyitásához és lezárásához azonban politikai tagállami jóváhagyás kell; a mostani vita ennek következő lépéseiről szól. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az uniós alapértékek és a jogállamisági feltételek részét képezi.

Magyar Péter már korábban jelezte, hogy szkeptikus Ukrajna gyors felvételével kapcsolatban, szerinte a következő 10 évben nem reális a csatlakozás, és minden tagjelöltnek azonos feltételeknek kell megfelelnie.

via 444.hu