Neonácik és antifasiszták feszültek egymásnak szombaton, a „Becsület Napján”

Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.

Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.

– magyarázta.

Elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekből azért nem hoztak haza katonai géppel senkit, mert egyértelmű volt, hogy nagyobb a kockázata a repülőtér használatának és a felszállásnak, mint az Abu Dzabiban vagy Dubajban maradásnak.

A kormány nap mint nap vizsgálja a lehetőségeket, Gulyás szerint talán már valamivel jobb a helyzet. Azt mondta, mindent megtesznek, hogy minden Közel-Keleten rekedt magyart kimenekítsenek, de a biztonságos hazatérés a legfontosabb.

Mindössze két percre voltak attól, hogy csapást mérjenek az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti katonai bázisára, amikor katari vadászgépek lelőttek két iráni bombázót – írja két, a műveletről tájékoztatott forrásra hivatkozva a CNN.

Miután múlt szombaton amerikai és izraeli légicsapásokban életét vesztette Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető, Irán több száz rakétát és pilóta nélküli drónt indított a Perzsa-öböl menti arab államok felé, célba véve városközpontokat, energia-infrastruktúrát, repülőtereket és szállodákat. Noha a legtöbb rakétát és drónt elfogták, vasárnap hat amerikai katona meghalt, amikor egy iráni lövedék áthatolt a légvédelmen, és eltalált egy rögtönzött műveleti központot Kuvait Suajba kikötőjében.

Hétfő reggel az Iráni Forradalmi Gárda két szovjet korabeli Szu–24-es taktikai bombázót indított Katar felé. A gépeket vizuálisan is azonosították, sőt le is fényképezték: bombákat és irányított lőszereket szállítottak. A gépek mindössze 80 láb (körülbelül 24 méter) magasan repültek, hogy elkerüljék a radarfelderítést. A katariak rádión figyelmeztetést adtak ki, de nem kaptak választ. Az idő rövidsége és a bizonyítékok miatt a gépeket ellenségesnek minősítették. Ezután egy katari F–15-ös vadászgép légiharcban lelőtte az iráni gépeket. Az iráni repülők Katar területi vizeibe zuhantak, a katari külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy keresik a személyzetet.

Dan Caine amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerdán a Pentagonban megerősítette az esetet.

– mondta.

Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnök szerdán telefonon beszélt az iráni külügyminiszterrel, és az incidenst eszkalatívnak nevezte. Szerinte ez azt mutatja, hogy Iránnak „nincs valódi szándéka” a feszültség csökkentésére.

– közölte a katari miniszterelnök.

Irán merész akciója volt az első alkalom Hamenei halála óta, hogy személyzettel repülő gépeket vetett be egy szomszédos ország ellen, és egyben az első eset, hogy a Katari Légierő légiharcban vett részt.

Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.

Arról is beszélt, hogy miután elhalasztották a januárra tervezett jövedékiadó-emelést, júniusban kell újra elemezni a helyzetet. Szerinte számtalan valótlan állítás jelent meg erről, mert mint mondta, a jövedéki adó minimumát az Európai Unió határozza meg, a magyar adómérték pedig csak minimálisan, 10 forinttal haladja meg az uniós minimumértéket. „Tehát sokkal olcsóbbá ezzel nem lehetne tenni a benzint és a gázolajat” – mondta.

A 95-ös benzinnél ez 50 százalék, a környező országok közül mindenhol máshol magasabb. A gázolaj esetében 48 százalék az adótartalom, Horvátországban és Szlovákiában 1 százalékkal alacsonyabb.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen szerdán hozta nyilvánosságra, hogy egészen pontosan mennyi az üzemanyagok adótartalma: a 95-ös benzin esetében 49,4 százalék, a gázolajé pedig 46,3 százalék.

Hiába beszélt a MÁV-vezérigazgató a „rendszeres teherforgalom” elindulásáról, a működés első négy napján mindössze hét vonat haladt át a hosszú évekre lezárt, közel ezermilliárd forintból újjáépített Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszán – értesült a Telex. A többhetes tesztelést követően február 27-én hajnalban ugyan végiggördült az első tehervonat, a forgalom azonban azóta sem igazán indult be. A lap úgy tudja,

A G7 korábban arról írt, hogy a vonal használhatóságát jelentősen korlátozzák műszaki problémák. Ezek egyike, hogy míg a magyar szakaszt 1950 milliméteres áramszedőkre tervezték, addig a szerbet 1600 milliméteresre építették ki.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium még aznap este reagált a sajtóhírekre. Bár a problémák egy részét elismerték, és azt is közölték, hogy

A magyar szakaszon a személyvonatok tervezett sebessége 160 km/óra lenne, a tehervonatok jelenleg 100 km/órával haladhatnak. A biztosítóberendezést a kínai CRSC szállította, a forgalom teljes felfutásának kulcsa pedig a rendszer európai uniós szabványok szerinti engedélyezése.