Nemcsak kölyöktigrist, de több egzotikus állatot is találtak a tiszafüredi férfinél – megszólalt a rendőrség
A tiszafüredi rendőrök eredetileg egy kábítószeres ügyben nyomoztak novemberben, amikor fülest kaptak, hogy a 40 éves férfi egzotikus állatokat rejteget. A Készenléti Rendőrséggel közös rajtaütés során drogot végül nem találtak, de sarkantyús teknősöket, ázsiai Prevost-mókusokat és ara papagájokat igen.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) természetkárosítással és veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésével gyanúsít egy 40 éves tiszafüredi férfit, aki saját otthonában tartott egy párhónapos tigrist - közölte a rendőrség.
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a tiszafüredi rendőrök eredetileg egy kábítószeres ügyben nyomoztak novemberben, amikor fülest kaptak, hogy a férfi egzotikus állatokat rejteget. Mivel az ilyen esetek speciális szaktudást igényelnek, a Nemzeti Nyomozó Iroda Környezeti Bűnözés Elleni Alosztályát is bevonták az akcióba.
A közös rajtaütés során kábítószert ugyan nem találtak, a ház melléképületéből azonban előkerült egy tigriskölyök, valamint több más egzotikus élőlény is, köztük ara papagájok, ázsiai Prevost-mókusok és sarkantyús teknősök.
Utóbbi állatokkal kapcsolatban egyelőre jogsértés gyanúja nem merült fel, azonban a tigriskölyök tartása okán a tulajdonos – tekintve, hogy az állat veszélyes és védett – több bűncselekményt is megvalósított.
A törvény szerint a tigris különösen veszélyes faj, magánszemélyek pedig nem is kaphatnak engedélyt a tartására, az kizárólag állatkerteknek és cirkuszi menazsériáknak lehetséges.
A kölyök a Fővárosi Állat- és Növénykertbe került, ahol szakemberek gondoskodnak róla. Jeney Áron rendőr dandártábornok, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója és munkatársai személyesen is meglátogatták az állatot. Sós Endre, az állatkert főigazgatója azt mondta:
a kölyök egészséges, testsúlya megközelíti a kilenc kilogrammot.
Az állattól vérmintát vettek, amelynek genetikai vizsgálata segít majd pontosan meghatározni az alfaját. Végleges elhelyezéséről ezt követően döntenek.
A tigris a nemzetközi kereskedelemben is szigorúan védett, a washingtoni egyezmény (CITES) legszigorúbb, I. függelékében szerepel, ami a vele való kereskedelmet tiltja. A magyar Büntető Törvénykönyv szerint mind a veszélyes állat engedély nélküli tartása, mind a természetkárosítás bűncselekménynek számít.
A 40 éves férfit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda természetkárosítással és veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésével gyanúsítja, és már ki is hallgatták.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) természetkárosítással és veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésével gyanúsít egy 40 éves tiszafüredi férfit, aki saját otthonában tartott egy párhónapos tigrist - közölte a rendőrség.
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a tiszafüredi rendőrök eredetileg egy kábítószeres ügyben nyomoztak novemberben, amikor fülest kaptak, hogy a férfi egzotikus állatokat rejteget. Mivel az ilyen esetek speciális szaktudást igényelnek, a Nemzeti Nyomozó Iroda Környezeti Bűnözés Elleni Alosztályát is bevonták az akcióba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Eltemették Tarr Bélát, Szinetár Miklós, Iványi Gábor és Karácsony Gergely is beszédet mondott
Több százan búcsúztatták a magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb alakját a Fiumei úti sírkertben. A főpolgármester elvitte a szertartásra a budapesti díszpolgári okiratot, amelyet korábban nem volt lehetősége átadni a január elején elhunyt filmrendezőnek. A búcsúzók szerint Tarr Béla öröksége az, hogy filmjei örökre megőrzik az emberi sorsokat.
Több százan gyűltek össze pénteken kora délután a Fiumei úti sírkertben, hogy végső búcsút vegyenek Tarr Bélától, aki hetvenéves korában hunyt el január 6-án. A világhírű filmrendező temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet – búcsújukban ugyanaz a csönd és súly uralkodott, amelyet Tarr Béla filmjeiből ismerünk.
Eltemették Tarr Bélát, a magyar filmművészet legmeghatározóbb alakját. Pályatársai búcsúztak tőle, megemlékezéseikben Költőként, halhatatlanként említette Szinetár Miklós is. A megemlékezésen beszédet mondott Karácsony Gergely is, aki végül ide hozta el a budapesti díszpolgári címét, mivel nem volt alkalma novemberben átadni. A Főpolgármester a legszabadabb embernek titulálta.
A búcsúztatáson elsőként Krasznahorkai László és Iványi Gábor lépett a mikrofonhoz.
Iványi Gábor először azt kérte, hogy csendben gondoljanak együtt a rendezőre. Majd beszédében úgy fogalmazott:
„ha le is szalad a régi vetítőgépről a celluloid, a tekercs dobozba kerül, de ott marad örök időkre a film. Nem a filmszakadás az örök akarat”.
Szinetár Miklós Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, forgatókönyvíró szerint Tarr Béla nagy varázslata az volt, hogy filmjeit nézve elfelejtjük, hogy filmet nézünk.
„Ha őt nézzünk, embereket, sorsokat, történeteket nézünk.”
„Tudott valamit, akit csak kevesen tudtak. A diploma filmjében a kiváló színészek egyszer csak átváltoztak emberré. Tarr filmjeiben a nyomasztó hétköznapok tömege egy ponton túl átváltozott energiává. Ezután a film magával ragadott, de nem söpört el senkit. Ahogy a Sátántangóban is láthattuk, mindig menni kell az úton, amíg csak lehet” - mondta a rendező, aki szerint „Tarr Béla sajnos korán halt meg, de halhatatlan”.
Karácsony Gergely, Budapest polgármestere azt mondta, nem ismert Tarr Bélánál szabadabb embert, majd hozzátette:
„Ha film, ha magyar, ha súlyos, akkor Tarr Bélához kell fordulni”.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy szerette volna átadni a díszpolgári címet.
„Azt mondta, nagyon unja már a kitüntetéseket, mégis azt éreztem, fontos neki a Budapest Díszpolgára cím. Eljönni sajnos nem tudott, de ígérte, hogy összeszedi magát. Sajnos, már nem találkozhattunk többet” – mondta beszédében. Végül hozzátette: elhozta most a temetésre a kitüntetést, amit a koporsó mellé tettek.
Tarr Béla 70 éves korában, hosszú betegség után hunyt el január 6-án. Bő harmincéves rendezői pályafutása alatt kilenc nagyjátékfilmet és maroknyi rövidfilmet készített. Utolsó játékfilmjét, A torinói lovat 2011-ben mutatták be.
Január 24-én, amikor több mint tíz év után újra 35 milliméteres kópiáról vetítették az Urániában a Sátántangót, Víg Mihály, a film főszereplője és zeneszerzője azt mondta: „Ha valakit érdekel, hogy egyáltalán ki volt Tarr Béla, akkor nézze a filmjeit, és ezekből meg fogja tudni.” A 2020-as években a Magyar Filmarchívum Tarr közreműködésével több filmjét is felújította, ezeket világszerte vetítették fesztiválokon és mozikban.
Pályafutását számos díjjal ismerték el: 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott, 2005-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-től 2023-ig a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Művészetét többek között a Német Művészeti Akadémia Konrad Wolf-díjával és a francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatával is elismerték. 2023-ban az Európai Filmakadémia tiszteletbeli életműdíját, tavaly februárban pedig a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át.
Az utolsó években sem vonult vissza a közélettől és a filmkészítéstől. Executive producerként segítette az Árni és a Minden csillag című játékfilmek, valamint az Élő kövek című rövidfilm megszületését. Az egykori egyetemének modellváltása után létrejött FreeSZFE alapítója és oktatójaként is tevékenykedett. Tavaly ő volt a Pride egyik megnyitója, novemberben pedig Budapest díszpolgára lett. Mozgóképen utoljára Beton.Hofi Tarr Béla című dalának videoklipjében szerepelt.
Több százan gyűltek össze pénteken kora délután a Fiumei úti sírkertben, hogy végső búcsút vegyenek Tarr Bélától, aki hetvenéves korában hunyt el január 6-án. A világhírű filmrendező temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet – búcsújukban ugyanaz a csönd és súly uralkodott, amelyet Tarr Béla filmjeiből ismerünk.
Videónk a temetésről:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
21 Kutatóközpont: A Fidesz egyik fellegvárában komoly különbséggel veri a TISZA a kormánypártot
A felmérés szerint a TISZA jelöltje, Rápli Róbert hat százalékponttal vezet a fideszes Vámos Zoltán előtt a Szombathely környéki körzetben. Ez a 2022-es, 50 százalékos Fidesz-győzelemhez képest jelentős elmozdulás.
Fordulat a Fidesz egyik hagyományos fellegvárában: a Tisza Párt átvette a vezetést Vas megye 1-es számú választókerületében – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.
A január 30. és február 2. között készült kutatás szerint
a biztos szavazó pártválasztók körében Magyar Péter pártja 53 százalékon áll, míg a kormánypárt 40 százalékon.
Az összes válaszadó körében a Tisza Párt 44, a Fidesz 35 százalékos támogatottsággal bír.
Nemcsak a pártok, de az egyéni jelöltek versenyében is a Tisza Párt áll jobban:
jelöltjükre, Rápli Róbertre 37 százalék szavazna, míg a fideszes Vámos Zoltánra 31. A függetlenként induló Czeglédy Csaba 15 százalékon áll.
Magyar Péter a közösségi oldalán a 2022-es országgyűlési választás adataival vetette össze az eredményeket, rámutatva, hogy míg akkor a Szombathely központú körzetben a Fidesz 52–37 arányban győzött, addig a mostani mérés 53–40-es Tisza-vezetést mutat. A választókerületet 2014 óta a fideszes Hende Csaba képviselte, aki 2022-ben a szavazatok 50 százalékát szerezte meg, tíz százalékponttal megelőzve az akkor közös ellenzéki jelöltként induló Czeglédy Csabát.
Hende Csaba azonban már nem indul, miután 2025-ben alkotmánybíróvá választották, így a Fidesz új jelölttel, Vámos Zoltán Vas vármegyei főispánnal vág neki a küzdelemnek. A Tisza Párt jelöltje a körzetben Rápli Róbert, egy szombathelyi szakgimnázium igazgatója.
Fordulat a Fidesz egyik hagyományos fellegvárában: a Tisza Párt átvette a vezetést Vas megye 1-es számú választókerületében – derül ki a 21 Kutatóközpont felméréséből.
A január 30. és február 2. között készült kutatás szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Képgaléria: több százan búcsúztatták Tarr Bélát a Fiumei úti sírkertben
A hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezőt számos pályatárs, barát és tisztelője kísérte utolsó útjára. Ravatalánál Iványi Gábor, Karácsony Gergely és Szinetár Miklós is búcsúbeszédet mondott. Fotósunk képei a temetésről.
Pénteken helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben a hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Tarr Bélát. A világhírű alkotó temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet.
A szertartáson ott volt többek közt az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Iványi Gábor lelkész, Szinetár Miklós rendező, Fred Kelemen és Patrick Marshall filmrendező, Vermes Dorka forgatókönyvíró, Ladányi Jákob filmrendező, Olasz Renátó színész-rendező, Szabó Simon színész, valamint számos barát, pályatárs, tisztelő.
Pénteken helyezték örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben a hetvenéves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Tarr Bélát. A világhírű alkotó temetésén írók, filmesek és városvezetők mondtak beszédet.
A szertartáson ott volt többek közt az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Iványi Gábor lelkész, Szinetár Miklós rendező, Fred Kelemen és Patrick Marshall filmrendező, Vermes Dorka forgatókönyvíró, Ladányi Jákob filmrendező, Olasz Renátó színész-rendező, Szabó Simon színész, valamint számos barát, pályatárs, tisztelő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán titokban mozgósított Mezőtúron, édesanyja szülővárosa 145 milliót kapott a kormánytól
Orbán Viktor egy zárt körű aktivistagyűlésen adott kampányutasításokat Mezőtúron. A miniszterelnöki látogatás napján a kormány egyedi döntéssel ítélt meg a városnak támogatást.
„Nem miniszterelnökként, hanem pártelnökként” beszélt Orbán Viktor egy zárt körű, előre nem hirdetett mezőtúri rendezvényen, ahová a Telex egy olvasói tipp alapján jutott el. A lap szerint a csütörtöki esemény annyira titkos volt, hogy a meghívottak egy része sem tudta, kit jön meghallgatni, a helyszínre érkező újságírók mozgását pedig a biztonságiak nehezítették.
A miniszterelnök a rendezvényt nem választási gyűlésnek, hanem „önkéntes vagy aktivista gyűlésnek” nevezte, és ennek megfelelően is beszélt. „Ezért nem is úgy fogok beszélni önökhöz, mint miniszterelnök, hanem inkább úgy, mint pártelnök” – mondta a jelenlévőknek.
Kifejtette, hogy bár a Fidesznek saját mérései szerint tavaly szeptemberben még „utcahosszal” volt előnye a választókerületben, a helyzet mára kiélezettebbé vált.
„Nekünk a társadalmi többségünk megvan. A kérdés az, hogy el tudjuk-e őket vinni választani” – hangsúlyozta, és az utolsó két hétben fokozott terepmunkára, kopogtatásra és a támogatók név szerinti megkeresésére buzdította az aktivistákat.
A mozgósítási felhívás a helyi politikai vezetőkre is kiterjedt. Orbán Viktor elmondta, mit kért a város polgármesterétől: „A polgármester úrtól itt is elmondom, azt kértem, hogy nyíltan álljon be a jelöltünk mögé és támogassa a Zsoltot.”
A kampány fő üzeneteként a háborús veszélyt jelölte meg, mondván: „Európa masírozik a háború felé.” Arra kérte a hallgatóságot, hogy minél több embernek magyarázzák el, hogy a Tisza Párt háborúba vinné az országot. A Tisza Párt részéről korábban Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök a kormányzati vádakra reagálva úgy fogalmazott: „Sosem állítottam olyat, hogy bárki magyar katonákat küldene Ukrajnába.”
Orbán felhívta a támogatók figyelmét, hogy a választás annyira szoros, hogy akár egyetlen mandátumon is múlhat:
„A választásokon is úgy szereztünk mindig kétharmadot, hogy a különbség az ellenzék és közöttünk nem volt kétharmad, mert a választási rendszer, az olyan, hogy a végén a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé.
Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben. A valóságos támogatottság, hogy hány ember állt ide és hány velünk szemben, az mindig kisebb volt, mint a mandátumarányú fölényünk”
A rendezvény végén a Telex újságírója megpróbálta megkérdezni a miniszterelnököt arról, hogy Lázár János honnan jutott hozzá a miniszter ellen tüntetők bűnügyi adataihoz, de Orbán Viktor nem válaszolt a kérdésre. Lázár János korábban azzal indokolta az adatok ismeretét, hogy „amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom.”
A miniszterelnöki látogatás napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely 145 millió forint azonnali, pályázat nélküli támogatást ítélt meg Mezőtúrnak a városi sportcsarnok felújítására. A városból származik Orbán Viktor édesanyja, és a miniszterelnök is sok időt töltött ott gyerekkorában – erről egy pénteki Facebook-videójában mesélt.
„Nem miniszterelnökként, hanem pártelnökként” beszélt Orbán Viktor egy zárt körű, előre nem hirdetett mezőtúri rendezvényen, ahová a Telex egy olvasói tipp alapján jutott el. A lap szerint a csütörtöki esemény annyira titkos volt, hogy a meghívottak egy része sem tudta, kit jön meghallgatni, a helyszínre érkező újságírók mozgását pedig a biztonságiak nehezítették.
A miniszterelnök a rendezvényt nem választási gyűlésnek, hanem „önkéntes vagy aktivista gyűlésnek” nevezte, és ennek megfelelően is beszélt. „Ezért nem is úgy fogok beszélni önökhöz, mint miniszterelnök, hanem inkább úgy, mint pártelnök” – mondta a jelenlévőknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
