A Rovatból

Nem okoz meddőséget az oltás, kifejezetten ajánlott a felvétele a Semmelweis Egyetem professzorai szerint

Kijött egy nemzetközi kutatás, amely nagy klinikai vizsgálat nyomán igazolta, hogy maga a védőoltás semmilyen formában nem befolyásolja negatívan a termékenységet, sem férfiak, sem nők esetében.


Az eddigi tapasztalatokat és irányelveket erősíti meg az a közelmúltban nyilvánosságra hozott nemzetközi kutatás, amely szerint semmilyen érzékelhető negatív változást nem okoz a termékenységben a COVID-19 vakcina felvétele – hangsúlyozták a Semmelweis Egyetem vezető szülész-nőgyógyász professzorai.

A vizsgálat alátámasztotta ugyanakkor azt a gyakorlatban már megfigyelt hatást, hogy a koronavírus-fertőzés átmenetileg csökkentheti a férfiak nemzőképességét. Kifejezetten javasolt a várandósságot, így akár lombikprogramot tervezők oltása, csakúgy mint a várandós és szoptató édesanyák vakcinációja – hívta fel a tanulmány kapcsán ismét a figyelmet az egyetemi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetése.

A fogamzóképes korú nők egy része a nemzetközi tapasztalatok szerint továbbra sem veszi fel a koronavírus elleni védőoltást, mert aggódnak a vakcina termékenységre gyakorolt, esetlegesen káros hatásai miatt – ezzel indokolták a január 20-án az American Journal of Epidemiology-ban megjelent tanulmányukban a szerzők, hogy miért vágtak bele egy internetalapú kohorszvizsgálatba. Ennek során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy milyen hatást gyakorol a COVID-19 elleni oltás, illetve a SARS-CoV-2 fertőzés a spontán teherbeeséssel próbálkozó párok termékenységére.

2020 decemberétől 2021 novemberéig összesen 2126 amerikai, illetve kanadai nő vett részt a vizsgálatban szociodemográfiai, életmódbeli, valamint egészségügyi kérdőívek nyolchetenkénti kitöltésével. Az érintettek által felvett COVID-19 oltások, valamint a koronavírus-fertőzés és a termékenység, azaz a fogamzás ciklusonkénti valószínűsége közötti összefüggések feltárására a kutatók regressziós modelleket alkalmaztak, a lehetséges zavaró tényezők figyelembevételével.

Mint kiderült, a COVID-19 vakcina felvétele egyik partner esetében sem okoz érzékelhető változást a termékenységben, vagyis a koronavírus elleni oltás nem rontja a fogamzás esélyeit. A nők esetében a SARS-CoV-2 fertőzés sem rontotta érdemben a termékenységet, a férfiaknál azonban átmeneti csökkenés jelentkezett, amely a vizsgálat adatai szerint maximum pár hónapig tartott.

A koronavírus-fertőzés férfiak esetében tehát a termékenység rövid távú csökkenésével járhat, a COVID-19 elleni védőoltás azonban egyik partnernél sem károsítja a termékenységet – összegzik a tanulmány készítői.

„A hazai és nemzetközi irányelvek eddig is egyértelműen javasolták az oltás beadatását a várandósságot tervezőknek, és a gyakorlatban is eszerint jártunk el eddig is”

– hangsúlyozta az egyetem honlapjának dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója, valamint dr. Bánhidy Ferenc igazgatóhelyettes, a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese.

"Fontos ugyanakkor, hogy most már egy nagy klinikai vizsgálat is igazolja: maga a védőoltás semmilyen formában nem befolyásolja negatívan a termékenységet, sem férfiak, sem nők esetében. Ez egy újabb nagyon jó érv számunkra a még esetleg bizonytalankodó leendő kismamák tájékoztatásához – mutatott rá dr. Ács Nándor. Az igazgató a vizsgálat fontos megállapításának tartja, hogy míg az oltás nem érinti károsan a termékenységet egyik nem esetében sem, az átvészelt COVID-19 betegségnek kifejezetten káros hatása van a férfiak nemzőképességére. Ezt a gyakorlatban a hazai andrológusok is észlelték már" – tette hozzá.

A nemzetközi ajánlásokkal összhangban a mesterséges megtermékenyítés előtt állóknak is kifejezetten javasolt a vakcináció. Mint arra dr. Bánhidy Ferenc kitért: kezdetben ajánlott volt néhány ciklusnyi szünetet tartani az lombikbébi kezelés elindítása és az oltás között, ma már, az összegyűlt tapasztalatok alapján ezt sem tartják szükségesnek, mivel a tervezett terhesség előtt beadott védőoltás semmilyen hatással nincs a későbbi várandósságra.

A várandósságot tervezők mellett kifejezetten javasolt a már babát váró és szoptató kismamák vakcinációja is, amelyet a kezdetektől kiemelten kezelt az egyetem; itt indult el hazai szinten elsőként az ő oltásuk – emlékeztettek a szakemberek.

Az oltás kérdése azért is kiemelten fontos, mert várandósok esetében a COVID-19 fertőzés súlyosabb szövődményeket okozhat, illetve nagyobb arányban alakulhatnak ki ezek – ezt mutatják a nemzetközi és a saját klinikai tapasztalatok is. Dr. Bánhidy Ferenc úgy látja, a legveszélyesebb ebből a szempontból a delta variáns, amely a tüdőszöveten kívül a méhlepény szövetét is képes megtámadni, ez pedig előfordult, hogy a magzat halálához vezetett. A COVID-19 ugyanakkor abban az esetben is veszélyes a magzatra, ha a méhlepényt nem támadja meg a vírus, például az édesanya tüdőkapacitásának romlásával a magzat oxigenizációja is sérülhet.

A hazai irányelvek szerint a második és a harmadik trimeszterben javasolják a vakcinációt, ekkor az emlékeztető oltásnak sincs akadálya az mRNS alapú vakcinákkal. Az első trimeszterben általánosságban minden gyógyszeres terápiát kerülünk, így az oltást is, de például az USA-ban ekkor is ajánlják a COVID-19 vakcinát

– részletezte dr. Bánhidy Ferenc.

Fontos szempont, hogy az édesanya beoltásával a magzatnak is védettséget tudunk biztosítani, mivel az anyai szervezetben megjelenő antitestek kimutathatók a köldökzsinórból és méhlepényből is, így átjutnak a magzatba is – tette hozzá dr. Ács Nándor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 29.



Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.

Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.

A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.

Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.

Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.

Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.

A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.

A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fordulat a foghúzás utáni diétában: ezt javasolja most a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem friss ajánlása szerint fogeltávolítás után már nem tilos tejterméket fogyasztani. A pépes, langyos ételek, például egy turmix vagy krémleves már nem tiltólistásak.


Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.

A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell

– írta a Semmelweis.hu

A változás azért is érdekes, mert korábban maga a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete is azt javasolta a betegeinek, hogy a beavatkozást követő 2-3 napban ne fogyasszanak élőflórás tejtermékeket. A tejtilalom hagyománya nemzetközi szinten is létezett, főleg a német nyelvterületen, és vélhetően a pasztőrözés előtti időkből ered, amikor a nyers tej még fertőzésveszélyt jelenthetett.

A pasztőrözött tejtermékek esetében a tuberkulózis-kockázat nem áll fenn, ellentétben a modern táplálkozástudományi tévhitekkel.

A szemléletváltást konkrét kutatások is alátámasztják. Egy 2021-es szakirodalmi áttekintés már megállapította, hogy a tejfogyasztás tiltása csupán egy bizonyítékok nélküli hagyomány. Egy tavalyi, több mint kétszáz beteg bevonásával készült klinikai vizsgálat pedig kimutatta, hogy a sebgyógyulási komplikációk arányában nem volt statisztikailag kimutatható különbség azok között, akik fogyasztottak tejterméket a műtét után, és azok között, akik nem.

A Semmelweis Egyetem szakembere a beavatkozás előtti teendőkre is kitért.

„A fogeltávolítást megelőző 2–3 órában még javasolt az étkezés és a vízfogyasztás, nagyon fontos azonban, hogy mielőtt a páciens megérkezik a rendelőbe, fordítson kiemelt figyelmet a szájhigiéniára, hiszen azzal nagyban csökkenthető a fertőzés kockázata és gyorsítható a gyógyulás folyamata. Közvetlenül a fogeltávolítás előtt már ne fogyasszunk ételt, és ha valaki dohányzik, ekkor már semmiképp ne gyújtson rá!”

– tanácsolja dr. Joób-Fancsaly Árpád, az egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi tanára.

A beavatkozás utáni első és legfontosabb szabály, hogy amíg az érzéstelenítő hat, addig enni és lehetőleg inni sem szabad. A fog helyén kialakult sebet tilos piszkálni vagy szívogatni.

A gyógyulás első napjaiban az orvos által javasolt oldattal lehet óvatosan öblögetni, a fogmosást pedig puha sörtéjű kefével, a sebet finoman kikerülve kell végezni. A dohányzást legalább három napig kerülni kell, mert lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt.

Még több információt ebben a videóban láthatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évekkel korábban kiderülhet a halálos rák egy rutin CT-vizsgálatból
Egy új AI képes lehet rutinszerű CT-felvételeken évekkel a diagnózis előtt kiszúrni a hasnyálmirigyrák korai jeleit. A kutatók szerint ez áttörést hozhat a betegség időben történő felismerésében.


Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.

„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”

– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.

A REDMOD (radiomikai alapú korai detekciós modell) nem egy nyilvánvaló daganatot keres, hanem úgynevezett radiomikai mintázatokat: a szöveti textúrában és szerkezetben bekövetkező zavarokat, amelyek gyakran túl aprók ahhoz, hogy az emberi szem észrevegye őket.

Sok rákos megbetegedés úgy indul, hogy a sejtekben évekkel a daganat láthatóvá válása előtt DNS-mutációk halmozódnak fel, ezeknek a korai nyomait kutatja a rendszer.

A betanítást követően a REDMOD-ot egy olyan CT-készleten tesztelték, amely 63, később rákosnak diagnosztizált beteg diagnózis előtti, „negatívnak” minősített felvételét, valamint 430 egészséges kontrollszemély felvételét tartalmazta.

Az MI a 63 esetből 46-ot helyesen jelölt meg gyanúsként, ami 73 százalékos arány. Ugyanezeken a felvételeken két, a rendszertől függetlenül dolgozó radiológus csupán az esetek 38,9 százalékában azonosított korai jeleket.

A modellnek azonban vannak korlátai is: a 430 egészséges kontroll közül 81-et tévesen jelölt meg gyanúsként, vagyis ha az MI-t valós környezetben vetették volna be, ezek az emberek felesleges, további vizsgálatokon estek volna át, mielőtt megnyugtató eredményt kaptak volna.

A kutatók szerint a rendszer megbízhatóságát mutatja, hogy hasonló teljesítményt nyújtott különböző kórházakban, eltérő berendezésekkel készült felvételeken is. Goenka szerint az új technológia egy kulcsfontosságú problémára adhat választ.

„Ez az MI most már képes azonosítani a rák jellegzetes mintázatát egy normál megjelenésű hasnyálmirigyben, mégpedig megbízhatóan, időben és különféle klinikai környezetekben is”

– tette hozzá a szakember.

A kutatók következő lépésként nagyobb, sokszínűbb csoportokon szeretnék tesztelni az MI-t, és megvizsgálni, mennyire könnyen illeszthető be az orvosok meglévő folyamataiba. A végső cél az, hogy a más okból készült CT-felvételeken is lefuttassák a rendszert, így még abban a stádiumban kiszűrve a hasnyálmirigyrákot, amikor a gyógyító kezelés még lehetséges.

Via Mayo Clinic News Network


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Rossz hír a mérsékelt ivóknak: már a kevés alkohol is károsíthatja az agyat
Egy új tudományos vizsgálat szerint már a korábban biztonságosnak hitt alkoholfogyasztás is összefüggésbe hozható az agy vérellátásának romlásával. A kutatók az agykéreg vékonyodását is kimutatták olyanoknál, akik csak mérsékelten ittak alkoholt.


Már az a mennyiségű alkohol is károsíthatja az agyat, amit sokan eddig alacsony kockázatúnak gondoltak. Egy új amerikai kutatás szerint az agy vérellátása és a gondolkodásért felelős agykéreg is megsínyli a mérsékelt, de rendszeres ivást.

A kutatás legfontosabb újdonsága, hogy az agyi véráramlás (perfúzió) csökkenése erősebb összefüggést mutatott az alkoholfogyasztással, mint az agykéreg vékonyodása. Ez arra utal, hogy a keringés károsodása lehet a folyamat egyik első, érzékeny jele – írja a Science Alert.

A vizsgálatban 45 egészséges, 22 és 70 év közötti felnőtt vett részt, akiknek nem volt kórtörténetében alkoholprobléma. MRI-vizsgálatokkal mérték agyuk szerkezetét és vérellátását, miközben önbevallásos kérdőíveken számoltak be ivási szokásaikról. A tanulmány egy „italt” 14 gramm tiszta etanolban határozott meg, ami nagyjából egy üveg sörnek, egy kis pohár bornak vagy egy feles töménynek felel meg.

„Az alacsony kockázatúnak tekintett alkoholfogyasztásnak is lehetnek következményei a kéregszövet épségére nézve, különösen az életkor előrehaladtával”

– fogalmaztak a tanulmány szerzői.

A károsodásra utaló jeleket olyan, mérsékelt ivónak számító embereknél is kimutatták, akiknek a fogyasztása a korábban alacsony kockázatúnak tartott határértékek alatt maradt.

A kutatók szerint az életkor és az élet során elfogyasztott alkohol mennyisége együttesen járulhat hozzá a káros folyamatokhoz.

A megállapítások egybecsengenek azzal a nemzetközi trenddel, amely megkérdőjelezi a „biztonságos” alkoholfogyasztás létezését. Ennek jele, hogy a legfrissebb amerikai táplálkozási irányelvek már nem határoznak meg konkrét napi limitet, ehelyett általánosságban azt javasolják, hogy az emberek az általános egészség javítása érdekében kevesebb alkoholt fogyasszanak.

(A magyar gyakorlatban egy italegység jellemzően 10 gramm alkoholt jelent, így az amerikai tanulmányban szereplő 14 grammos „standard ital” nagyjából ennek a másfélszeresének számít.)

A kutatók szerint az eredmények a jelenlegi közegészségügyi ajánlások felülvizsgálatát is indokolhatják.

A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálat korlátai miatt nem lehet közvetlen ok-okozati összefüggést levonni. Mivel a mérések egyetlen időpontban történtek, és az ivási szokások önbevalláson alapultak, a kapott eredmények csupán egy erős kapcsolatra utalnak.

A háttérben álló lehetséges okok között az alkohol által kiváltott oxidatív stresszt sejtik, ami biológiai „kopáshoz” vezet a szervezetben. Azt is kiemelték, hogy további, hosszabb távú vizsgálatokra van szükség a pontosabb következtetések levonásához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk