SZEMPONT
A Rovatból

„Nem arra neveltek minket, hogy nekimenjünk a rendőröknek”

Az Egységes Diákfront tagja azt mondja: a rendőrök már láthatóan fel voltak készülve rájuk a Karmelitánál. Heteken belül újabb megmozdulást szerveznek.


Szokatlanul durva jelenetekbe torkolott a diákok szerda esti tüntetése a Karmelita kolostornál. A rendőrök már múlt héten is könnygázt vetettek be a tiltakozók ellen, miközben hivatalosan az építési kordonokat védték a kormányfő hivatali épülete mellett. A szerdai fellépés azonban talán még erélyesebb volt: több diákot és a Momentum egyik képviselőjét is kiemelték a tömegből.

Május 3-án az Egységes Diákfront, a Szülői Összefogás Közösség és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete délután 4 órára hirdetett gyülekezőt a Szent István Bazilikához, ahonnan az Alkotmány utcába vonultak a résztvevők. A szervezők itt jelentették be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek az oktatás, elsősorban a közoktatás égető kérdéseiről.

Csibrán Barna, az esemény egyik szervezője azt mondja, itt aztán lezárták ezt a tüntetést, levették a rendezői mellényt, és már nem szervezőként vonultak át a tiltakozókkal a Clark Ádám térre.

Itt színpad már nem volt, a tüntetők pedig spontán úgy döntöttek, hogy elindulnak a várba, a Karmelitához, Orbán Viktor kormányfő hivatalához. Barna szerint negyed nyolc körül értek a Dísz térre, ahol egy rendőrsorfal várta őket, így megközelíteni sem tudták az épületet.

„Láttuk, hogy fel voltak készülve ránk. A tömeg dühös volt, folyamatosan skandáltunk, de mi semmi agressziót nem akartunk.”

Barna szerint a rendőrök felszólították őket, hogy hagyják el a teret, ők erre nem reagáltak. Ezután elkezdték kiszorítani a tiltakozókat, akiknek egy része a tér Színház utca felőli részénél lévő kordonokhoz ment, és egy részét le is bontották. Itt a rendőrök könnygázt vetettek be, az eseményről készült videók alapján néhány esetben közvetlen közelről.

„Körülbelül 35-40 embert fújhattak le könnygázzal, közülük 15-en az ismerőseim” - mondja Barna.

TASZ: a rendőrök követték az igazán súlyos erőszakot

Az eseményekről készült felvételeken látszik egy fiatal srác is, akinek közvetlenül az arcába fújják a könnygázt, miközben ő elkeseredetten kapaszkodik egy fémrúdba, amiről a rendőrök végül lefeszítik a karjait. A 17 éves Hidász Mátét később megbilincselték, és hajnali 4-ig benntartottak a Gyorskocsi utcai rendőrségen.

A Momentum által közzétett videón nem csak az látszik, ahogy Mátét lerángatják a rúdról a rendőrök, hanem az is, ahogy a párt képviselőjét, Tompos Mártont behúzzák a rendőrsorfal mögé.

„Láttam, hogy ott van egy srác, akit közvetlenül fújtak le könnygázzal és hátulról tompfával ütötték a rendőrök. Őt akartam onnan kirángatni, de mikor közelebb mentem, csak annyit halottam: Kapjátok ki! Három másodperccel később már egy készenlétis rendőr térde volt a hátamon”

– mondta lapunknak az ellenzéki képviselő.

Tompos kezét ezután megkötözték egy gyorskötözővel és bevitték a Gyorskocsi utcába, ahol szerinte abszurd jelenetek következtek.

Az ellenzéki politikusnak azt mondták, hogy hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint tiltott gyűlésen való részvétel a gyanú ellene. Azonban nem hallgatták ki, nem készült jegyzőkönyv sem, és végül éjjel kettő körül kiengedték.

Tompos azt mondja, hogy panaszt tesznek az intézkedés ellen. A képviselő szerint az előállított fiatalokhoz nem engedték be az ügyvédeket, sőt a szülőket sem.

A BRFK szerda esti közleményében azt írta, hogy „a jogellenes gyűlés szervezőjével szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyülekezési joggal visszaélés miatt szabálysértési eljárást kezdeményezett, a rendőrökre támadók közül öt embert előállítottak, őket a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatalos személy elleni erőszak miatt jelentették fel”.

A közleményükben arra is kitértek, hogy „az egyre agresszívabbá váló tömeg a rendőrökre támadt; lökdösni kezdték őket, bedöntötték a kerítéselemeket, betörtek az építési területre, kövekkel dobálták és rugdosták a rendőröket”, így velük szemben „vegyi eszközt alkalmaztak”.

A TASZ csütörtöki közleményében azonban azt írja, hogy

az igazán súlyos erőszakot a rendőrök követték el, akik „kiskorúak ellen, aránytalanul és indokolatlanul vetettek be könnygázt és tonfát,

egy olyan tüntetésen, ami egy több mint egy éve tartó, békés és a kormány által eddig teljességgel semmibe vett tiltakozássorozat következő állomása volt”.

Durvábban léptek fel, mint korábban

A drámai jelenetek után Csibrán Barna szerint este 9 órára a tömeg szétszéledt, ahogy fogalmaz, sokan megijedtek. Szerinte a rendőrök most durvábban léptek fel velük szemben, mint a múlt héten: akkor körülbelül hat alkalommal vetettek be könnygázt, most azonban több mint tízszer.

Barna szerint a korábbi megmozdulásokon nagyon jó volt a kapcsolatuk a rendőrséggel, és szerdán az Alkotmány utcában is „rendesek voltak”.

„Nem őket hibáztatom, utasítást hajtanak végre, de ez a fellépés akkor sem helyénvaló. Ezzel meg lehet sokunkat félemlíteni, mert nem úgy neveltek minket, hogy neki kell menni a rendőröknek.”

A szintén a helyszínen lévő Hadházy Ákos független képviselő azt mondja, olyan „jó arcú diákokat” látott, akik fel voltak háborodva, mert egy éve állnak ki a tanáraik mellett, de a hatalom még csak tárgyalni sem hajlandó velük.

„Egyértelmű, hogy bekeményített a rendőrség. És felhívnám a figyelmet, hogy itt nem voltak felgyújtott autók, nem dobálták kövekkel a rendőröket.”

Hadházy azt mondja, a rendőrök is érzékelik, egy vicc, hogy egy kerítést védenek, ami szerinte „már nem csak a hazugság, hanem a diákokkal szembeni agresszív fellépés szimbólumává is vált.”

Tompos Márton fáradtságot érzékelt a rendőrökön. Volt aki, hajnal egykor mondta neki, hogy aznap reggel héttől megint szolgálatban lesz. Így szerinte „van, akinél elpattan a húr”.

A Momentumos politikus nem is lát tudatosságot a határozottabb rendőri fellépésben, szerinte törvényszerű volt, hogy ez bekövetkezik.

„A Fidesz igyekszik minden olyan jelenetet elkerülni, ami a 2006-os eseményeket idézheti fel. Ezt eddig bírták, tovább már nem tudják fenntartani, ahogy növekszik az elégedetlenség. Ez törvényszerű volt.”

Újabb megmozdulást szerveznek

Az is érdekes, hogy az erélyesebb rendőri fellépésre pont a kormányfő hivatalának közelében, a várban került sor. Hadházy Ákos és a Momentum képviselőt többször is nekiálltak már elbontani a Karmelita környékén kihelyezett kordonokat, múlt héten a tüntető diákok is az éppen akciózó ellenzéki politikusokhoz csatlakoztak. Szerdán viszont a tiltakozó fiatalok már spontán úgy döntöttek, hogy felmennek a várba, ahol a rendőrsorfal fogadta őket.

Csibrán Barna szerint a Karmelita egy kormányközeli, szimbolikus épület, a hatalom központja, ahol érdemes tiltakozni.

Tompos Márton is úgy látja, hogy ma már a Parlament csak „egy szép múzeum”, a fontos döntések a kormányfő hivatalában dőlnek el. Szerinte ezt a legjobban az szimbolizálja, hogy még az épülethez sem lehet odaférni. Szerinte így „akadhatott be” a diákoknak is a Karmelita, mint a tényleges hatalom szimbóluma, amelyet kerítésekkel zártak el előlük.

Hadházy Ákos szerint ugyanakkor a kordonbontás egy szimbolikus, egyáltalán nem lényeges kérdés.

„A lényeges, hogy hányan vesznek részt ezeken a tiltakozásokon, és hogy mit akarunk elérni vele. A bosszútörvény tervezetének csak elkaszálása a minimum lenne”

– mondja a független ellenzéki képviselő.

Az erőszakosabb rendőri fellépés úgy tűnik nem riasztotta el a fiatalokat a tiltakozástól. Barna azt mondja, a múlt heti megmozduláson körülbelül 200-an voltak, most azonban körülbelül 700-an csatlakoztak hozzájuk a várba.

Az Egységes Diákfront tagja szerint heteken belül újabb demonstrációt szerveznek, ennek időpontjáról és helyszínéről azonban egyelőre nem árult el részleteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: