HÍREK
A Rovatból

Négyfokos hidegben küzdenek a rosszul lett barlangász életéért a törökországi Morca-barlangban

A magyarok igyekeznek életben tartani az amerikai kutatót a mélyben, de a körülmények extrém nehezek: sáros, nedves, hideg környezetben kell dolgozniuk. Az egyik magyar mentővel beszéltünk a legfrissebb fejleményekről.


Ahogy korábban hírt adtunk róla, egy amerikai kutató néhány napja rosszul lett 1000 méteres mélységben, Dél-Törökországban, a Taurus-hegységben található Morca-barlangban. Elsőként magyar barlangi mentők indultak a segítségére, le is jutottak a sérülthöz, és felállítottak egy intenzív terápiás ellátást nyújtó sátrat.

A válságos állapotban lévő kutató vértranszfúziót kapott, azonban kivérzéses sokk fenyegeti. Mivel pontos diagnózist egyelőre lehetetlen felállítani, egyelőre csak a tünetek kezelése zajlik, illetve a megelőlegezett diagnózis alapján életben tartó terápiát végeznek a mélyben. Ha megindul a javulás, akkor is extrém nehéz lesz felhozni az amerikai férfit.

Horváth Richárdot a Magyar Barlangi Mentőszolgálat országos vezetőjét arról kérdeztük, mik a legfrissebb hírek a mentőakcióról.

– Mit tudunk, hogy áll most a dolog?

– Elkezdtek megérkezni a mentőegységek több országból: olaszok, szlovének, horvátok, lengyelek, bolgárok. A mieink lent dolgoznak,

egy kivétellel mind a barlang mély részében vannak, ezer méter körül.

Ma este utánuk fogunk küldeni egy nagyobb csoportot, ők is részt vesznek majd a sérült szállításában.

– Hogyan koordinálják a munkát a különböző csoportok között?

– Van egy nemzetközi szervezet, az ECRA, az európai barlangi mentők közös szervezete. Ők koordinálnak a különböző nemzetek között. Mi barlangászok vagyunk, mind értjük, hogy ki mit csinál. Több nemzetközi gyakorlat is volt, sőt, volt nemzetközi mentőakció is, azaz az együttműködés kipróbált közöttünk.

Persze igyekszünk a szakaszokat úgy beosztani, hogy lehetőleg egy nemzeten belüliek csináljanak egy-egy feladatot,

így csak a feladatok átadása közben van konkrét találkozás.

– Korábban azt mondták, csak lejutni egy nap. Ezen a nehéz úton kell majd felhozni is beteget?

– Nem, most zajlik egy útépítés. Tehát bár a bejutásnak van egy útvonala, azonban a mentés útvonala nem ugyanaz lesz. Máshol lesznek a kikötési pontok, ott, ahol fel tudjuk húzni a hordágyat. Most ez a munka zajlik. Vannak szűkületek, ezeknek a tágításán dolgoznak, illetve az egészségügyi csoport pedig a beteg állapotával van elfoglalva.

– Hogy van?

– Nincs róla friss információm, mert még mindig nem ért odáig a telefon, 500 méterig van egyelőre telefonösszeköttetés a barlangban, úgyhogy

egyelőre jó néhány órás késéssel érkeznek azok az információk, amiket lentről kapunk.

– Hány fok van lent?

– Hideg van, körülbelül négy fok.

– Ebben a stresszben hány napig lehet életben tartani odalent a bajba jutott kutatót?

– Nemcsak a napok számán múlik. Egyrészt egy nagyon gyakorlott, képzett barlangászról van szó, aki egyébként is ismeri ezt a környezetet és tudja kezelni. Másrészt ott vannak körülötte a segítők, akik melegen tartják. Tényleg nem a napok számítanak. Viszont egészségügyi értelemben nagyon fontos, hogy minél hamarabb, minél jobb ellátást kapjon. Azt kell elgondolni, hogy egy

nagyon-nagyon nehéz környezetben, sáros, nedves, hideg környezetben, azaz abszolút nem kórházi körülmények között kell egy magas szintű ellátást adni neki.

Jelen pillanatban ezt csinálja ez a magyar egység.

– Összesen hány ember szükséges a mentéshez?

– Sokféle szám látott már napvilágot, de egy ehhez hasonló eset volt Németország és Ausztria határán, ahol 1000 méter mélységből egy koponyasérültet kellett felhozni. Ott, ha jól emlékszem, 300 ember dolgozott. Itt is megközelítően ennyien leszünk.

– Mennyibe kerül ez az akció?

– A távolság miatt nagyon sok az utazás, az nyilván nagyon-nagyon sokba kerül. Ráadásul a tábor a legközelebbi repülőtértől is sok órás autózás terepjáróval. A barlangi mentéshez elég jelentős mennyiségű kikötési pontot építünk be, meg köteleket fogunk elhasználni. Nem tudom igazából megbecsülni, az biztos, hogy nem lesz olcsó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.


Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést

„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.

„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”

Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.

A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.

„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”

– jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megfigyelők ülnek be a jogi záróvizsgákra az ELTE-n, mert sok panasz érkezett két vizsgáztatóra
Az ELTE jogi kara úgy döntött, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői megfigyelőként vehetnek részt a polgári jogi záróvizsgákon. Egy hallgatói felmérés szerint ugyanis a végzősök közel 73 százaléka tapasztalt problémát a vizsgán.


A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.

A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.

Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.

A portálhoz eljutott személyes történetek között

volt olyan diák, akit három mondat után buktattak meg, és olyan is, akinek a három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani.

Az egyetem közleményében jelezte, hogy nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak. A kar dékánja, Somssich Réka azt mondta, hogy a magas bukási arány egyébként önmagában nem számít rendkívülinek.

„A sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”.

A jelenlegi záróvizsga-időszakban a hallgatói jólléti tanácsadótól érkezett is jelzés a vezetés felé.

A szerveződő hallgatók nemrég levelet írtak panaszaikról Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.

A Hallgatói Önkormányzat kérdőívet hozott létre a panasszal élő végzősöknek.

Közülük sokaknak komoly kellemetlenséget okoz a helyzet, mivel jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket egy munkahelyre, de az előző évek tapasztalatai alapján nem biztosak benne, hogy sikeres vizsgát tesznek

– jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Nagy Ervin antik bútorokra bukkant irodájában, visszaküldi őket a múzeumba
Az állatitkár szerint az elődje hozatta magának a berendezéseket az Iparművészeti Múzeumból. Azt írta, a fideszes politikusok a „nemzet szolgálatára jelentkeztek, mégis úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”.


Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.

Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.

Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.

Emlékeztet, Tanács Zoltán miniszter korábban kölcsönfestményt küldött vissza a Szépművészetibe.

A kormányépületekbe múzeumokból kölcsönzött műtárgyak ügye még akkor került elő, amikor Magyar Péter az akkori Miniszterelnökség, a Karmelita kolostor bejárása során több értékes műtárgyat talált. Azóta a Tisza-kormány azt kommunikálja, hogy ezeknek a múzeumokban a helyük, és nem minisztériumokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk