KULT
A Rovatból

Mintha a Hihetetlen családot látnánk, csak nindzsákkal – Megnéztük Az utolsó nindzsaklánt

Az utolsó nindzsaklán a Netflix legújabb keleti szerzeménye. Egy érdekes, már-már anime paródába illő élőszereplős családi akció-dráma. Úgy kell elképzelni, mintha a Hihetetlen családot animébe oltanánk.


A sorozat készítőjének Dave Boylenak érdekes koncepció jutott eszébe. Az utolsó nindzsaklán zsáner szempontból nagyon különleges. Nem lehet egyértelműen besorolni egyetlen típusba sem, mert egyben egy érdekes családi dráma, akciófilm, nyomozós történet, illetve vígjátéki elemekből is építkezik.

De a legkülönlegesebb az egészben a sorozat hangneme, amit legjobban a nyitány reprezentál:

látunk egy éjszakai nindzsaakciót, ahogy maszkos főhőseink küzdenek számtalan ellenséggel, miközben andalító, ’70-es évekbeli rockzene szól. A második jelenetben egy hatalmas, az egész évadot befolyásoló tragikus esemény történik, de a zene ezt nem követi le. Annyira abszurd az egész, hogy akarva-akaratlanul is mosolyog rajta az ember.

Történetük szerint van két rivális klán: az egyik Hattori Hanzotól származtatott, kormány által fizetett shinobi ügynökökből áll, a másik pedig a gonosz Fuma-klán, akik a civilizáció vesztét akarják. Rögtön az első jelenet után a Hattori-klán elveszti egyik fontos tagját, és kiszállnak az állami megbízásból. Nevet váltanak és megpróbálnak normális életet élni, de mint azt már sok filmből és sorozatból megtudtuk, ez nem olyan könnyű, mint ahogyan azt gondolták.

A szuperhősök élete bizony nem csak játék és mese – akarom mondani a nindzsáké.

A Hattori-klán ugyanis már csak egy családból áll, Souichi (Yôsuke Eguchi) a családfő, felesége Yoko (Tae Kimura), legidősebb gyermekük Gaku (Kengo Kôra) (akit leszúrnak az első rész első percében), fiatalabb fiúk Haru (Kento Kaku), aki képtelen embert ölni, lányuk Nagi (Aju Makita), legkisseb gyermekük Riku és a család legidősebb tagja, a bölcs nagyi Taki (Nobuko Miyamoto).

Ezt leírni is fárasztó volt, hát még, gondolom, olvasni.

Az utolsó nindzsaklán – előzetes

Természetesen minden családtag máshogy próbálja feldolgozni Gaku elvesztését. Apuka a munkába temetkezik, és a nindzsa (vagy ahogy ők mondják shinobi) fedőcégként működtetett Sake főzdét akarja életben tartani.

Haru — gyakorlatilag a főszereplőnk – nem akarja a legidősebb fiú feladatait betölteni, teljesen ledobja magáról a felelősséget.

Nagi igyekszik testvérének emlékét megtartani azzal, hogy gyakorolja a shinobi művészetét. Az anyuka pedig eltereli a figyelmét és piti bolti tolvajlásokkal szeretne egy kis izgalmat csempészni a mindennapokba. A legkisebb fiú nem tud az egész családi bizniszről, de érzi, hogy valami nem kóser, és nyomozgat odahaza saját bajszára.

Ekkor megjelenik egy nemzetbiztonsági kérdés, ami miatt az állami szerveknek szüksége lesz a Hattori-klánra. Minden jel arra mutat, hogy a Fuma-klán visszatért, és valamire készülnek. Emellé a globális fenyegetés mellé mindenkinek megvan a saját kis történetszála, ami miatt a sorozat hihetetlenül szerte ágazónak tűnik. Vannak jól működő és kevésbé izgalmas pillanatok egyaránt.

Az expozíció furcsasága mellé tesszük ezt a rengeteg karaktert és észrevehetjük, hogy az egész olyan, mintha egy animét néznénk.

Sőt, ha igazán pontos akarok lenni, egy animeparódiára hajaz Az utolsó nindzsaklán. Mintha a Hihetetlen családot néznénk nindzsákkal szuperhősök helyett. Sok a logikai ugrás, a történet se hibátlan, és a tempó sem mindig tökéletes. Rengeteg a pillanat, amikor csak bámulnak egymásra hőseink, ebből is látszik, hogy egyértelműen anime elemekből építkezik, de nem annyira populáris módon, mint azt például a szintén netflixes One Piece tette. Ezért európai szemmel nagyon furcsa, idegen lehet a stílusa és a hangneme. Ezen túl kell lépni: ha az első rész nem tetszett, akkor sanszos, hogy az egész sorozat sem fog.

A megvalósítás a költségvetéshez képest kimagaslóan ügyes, a színészek nagyon jók, de mindenképpen eredeti nyelven ajánlanám a megtekintését, valahogy az ilyen történeteket csak japán nyelven lehet autentikusan eladni.

Hangneméhez képest meglepően véres a sorozat, ugyanakkor mégsem „tocsogunk” benne, ahogy azt a téma megkívánná.

Egy nindzsákról (elnézést: shinobikról) szóló sorozatnál ennél sokkal bátrabb megvalósításra számítottam. Viszont ilyen, finomabb kivitelben sokkal többen férnek hozzá a tartalomhoz, nem kell aggódni, hogy a gyermek túl kemény dolgokat lát majd. Azért akad vér, de 12-es korhatárnál erősebb tartalom igencsak kevés van Az utolsó nindzsaklánban.

Én nagyon jól szórakoztam, de azt zárójelben hozzá kell tennem, hogy magam nagyon kedvelem a japán kultúrát és az aminéket, így nem állt messze tőlem ez a zsánerkavalkád.

Nem tudom egyértelműen ajánlani mindenkinek Az utolsó nindzsaklánt, de aki kicsit nyitott a keleti kultúrára, szereti ezt a stílust és a nindzsákat, azok tegyenek egy próbát vele, szerintem nem fogják megbánni.

Az biztos, hogy nem lesz akkora dobás, mint mondjuk a Squid Game volt, de már most bejelentették a második évadot.

Az utolsó nindzsaklán megtekinthető magyar szinkronnal a Netflix streaming szolgáltató kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk