Mind az öt gyerekét kádba fojtotta az anya, hogy megmentse őket a pokol tüzétől
Andrea Yates a férjével egyszerű, vallásos életet élt Houston egyik csendes elővárosában, de 2001-re elhatalmasodott rajta az a gondolat, hogy a gyermekei a pokolra jutnak.
Igaz, egész életében mentális problémákkal küzdött: tinédzserként bulimia és öngyilkossági gondolatok kínozták, felnőttként pedig depresszióval, téveszmékkel és skizofréniával diagnosztizálták.
Ebben a mentális instabilitásban egy pap bibliai tanításai eltorzultak benne. A család barátja, Michael Woroniecki prédikálásának központi eleme volt a tiszta élet, a becsület, amelyet minden vallásos családnak követnie kell. Andrea azonban ebből azt szűrte le, hogy a gyerekeit csak úgy tudja megmenteni a gonosztól, ha megöli őket, a gonosz visszatérését a földre pedig úgy akadályozhatja meg, ha őt kivégzik tettéért. De eleinte még minden rendben volt.
Szülés utáni depresszió
Férjével, Russell Yatesszel 1993-ban házasodtak össze, és eldöntötték, hogy annyi gyerekük lesz, amennyit a természet ad nekik. A következő hét évben négy fiuk és egy lányuk született, mindegyik egy-egy bibliai alakról kapta a nevét:
Minden szülés után egyre inkább elhatalmasodott Andreán a szülés utáni depresszió. 1999-ben antidepresszánst írtak fel neki, de ő szándékosan túladagolta magát a gyógyszerrel, és tíz napra kómába esett. A kezelőorvosa később antipszichotikus szert javasolt, amitől érezhetően javult Andrea állapota.
2001-ben meghalt az édesapja, ami újabb mélyrepülést hozott nála: nem volt hajlandó etetni az előző évben született kislányát, és öncsonkítást végzett magán. Ebben az időszakban többször is kórházba került, de kiengedték. Egy napon aztán abbahagyta a pszichózis elleni gyógyszer szedését.
Egy órán múlt
Három héttel később a férje reggel fél 9-kor munkába indult, és úgy volt, hogy egy óra múlva megérkezik a férfi anyja, és átveszi a gyerekek felügyeletét.
Majd visszatért a konyhába, és folytatta a soron következő legfialabbal úgy, hogy a kislány holtteste még mindig a kádban lebegett. A hullákat egymás után az ágyra fektette. A legidősebb megpróbált elszaladni, amikor meglátta húga élettelen testét, de az anyja őt is elkapta.
A hetedik halálos bűn
Andrea Yates ezután hívta a rendőrséget, majd a férjét. Beismerő vallomást tett, még azt is elmondta, hogy a kutyát reggel bezárta az ólba, hogy semmi ne zavarhassa meg. Azt mondta, azért tette, mert a gyerekeiből nem lettek volna tisztességes emberek.
A férje a tragédia után sem hibáztatta a papot:
„Ez a téveszme valószínűleg nem alakult volna ki benne, ha nem találkozik Woronieckivel. De természetesen nem Woroniecki okozta ezt a téveszmét, hanem a betegsége” – mondta.
Esküdt ellenségek
Az ügyész halálbüntetést kért Andreára, de végül életfogytiglani börtönre ítélték 2002-ben. Egy szakértő azonban tévesen állította a tárgyaláson, hogy a nő bizonyára látta az Esküdt ellenségek című sorozatnak azt az epizódját, amelyben egy anya vízbe fojtja a gyerekét, de az elmeállapotára hivatkozva felmentik.
Az ügy 2005-ös újratárgyalásán végül Andrea Yates-t egy texasi alacsony biztonsági fokozatú mentálhigiénés intézménybe tették át a börtönből, mert megállapították, hogy elmeállapota miatt nem vonható felelősségre a tettéért.
