SZEMPONT
A Rovatból

Mi van akkor, ha Trumpot elítélik, de közben megválasztják? – egyre nagyobb bajban az amerikai demokrácia

A vietnámi háború óta nem volt ilyen megosztottság az Egyesült Államokban. A Trump elleni bűnvádi eljárás és az ezzel egyidőben folytatott elnökválasztási kampány olyan kérdéseket vet fel, amelyek példátlanok.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2023. július 05.



A Fehér Házból kicsempészett bizalmas dokumentumok miatt immár elkerülhetetlennek látszik Donald Trump bíróság elé állítása. Mindez azonban nem zavarja a volt elnököt abban, hogy 2024-ben ismét megcélozza a legmagasabb amerikai hivatalt. Sőt, a körülötte zajló botránysorozat még lovat is ad alá. Ráadásul az Egyesült Államok törvényei szerint akár a börtönből is jelöltetheti magát elnöknek.

A Washington Post által megszólaltatott szakértők szerint ebben az esetben az amerikai demokratikus elvek és intézmények iránti bizalom az eddiginél is jobban meginoghat.

A lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt hat évben ezek az intézmények folyamatos támadás alatt álltak, elsősorban Trump viselkedése és cselekedetei miatt, és ez a helyzet a következő 18 hónapban tovább romolhat. A vietnami háború óta nem volt ilyen megosztottság az ország kormányzását illetően.

Még nem volt példa arra, hogy egy volt elnök ellen szövetségi bűnvádi eljárást indítsanak, és mindezt még súlyosbítja, hogy annak a demokrata párti elnöknek az igazságügy-minisztériuma vonja Trumpot felelősségre, aki őt legyőzte 2020-ban, és aki 2024-ben a dolgok jelenlegi állása szerint az ellenfele lesz.

Politológusok, jogászok, politikai stratégák egyetértenek abban, hogy ez a folyamat kiszámíthatatlan.

„Egy alkotmányos demokrácia annak a rendszernek a hatékonyságán és hitelességén múlik, amelyen keresztül törvényeket hoznak és azokat végrehajtják. Ha alapvető kételyek merülnek fel eme intézményekkel szemben, akkor az egész alkotmányos demokrácia, mint olyan, bajban van” – jelentette ki William Galston közíró, akadémikus, Bill Clinton elnök egykori belpolitikai tanácsadója.

Több súlyos jogi kérdés is felmerül: mi van akkor, ha Trumpot elítélik, de közben megválasztják? Adhat-e kegyelmet önmagának? Betöltheti-e az elnöki hivatalt elítélése után? És akkor még folyik a vizsgálat Trumpnak a washingtoni Capitolium elleni 2021. január 6-i támadásban betöltött szerepéről, a választók megtévesztéséről, és a Georgia állambeli eredmények megfordítására tett kísérleteiről is. Ezek az ügyek még tovább rongálhatják a demokratikus intézményeket, mostantól egészen az új elnök 2025 januári beiktatásáig. Jack Goldsmith, a Harvard jogászprofesszora, aki George W. Bush idején az igazságügyben és a hadügyben egyaránt szolgált, azt mondta a Washington Postnak, hogy akár elítélik Trumpot, akár nem, akár elnyeri az elnökjelöltséget, akár nem, mindenképpen maximálisan fel fogja használni ezt a helyzetet, és ezzel a végsőkig feltüzeli híveit is.

Trump az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy lejárassa az amerikai választási rendszert, azt állítva, hogy a 2020-as választásokat elcsalták. Bár ezt semmivel nem tudta bizonyítani, a közvélemény-kutatások mégis azt mutatják, hogy ennek ellenére több millió republikánus szavazót győzött meg arról, hogy Joe Biden elnököt nem legitim módon választották meg.

És ez a tagadás a lap szerint a Republikánus Párt nagy részét is megfertőzte. A vádemeléssel Trump ismét támadást intéz a hatóságok, az igazságügyi rendszer ellen, és nem utolsósorban a jogállamiságba vetett hitet is próbálja megrendíteni. Ugyanezt tette elnökként is, és most, hogy 37 vádpontra kell felelnie a dokumentum-ügyben, fokozta támadásait, azt állítva, hogy „politikai boszorkányüldözés áldozata.”

A Washington Post felidézi, hogy már korábban is voltak olyan helyzetek, amelyek együtt tették próbára a politikai és a jogrendszert. Emlékeztet George W.Bush és Al Gore 2000-es floridai küzdelmére, amelyet végül 5-4 arányban a Legfelsőbb Bíróság döntött el Bush javára, aki egy szűk többséget kapott az elektori testülettől, szemben Gore-ral, aki a választóknál élvezett némi előnyt. Gore ugyan nem értett egyet a bíróság döntésével, de az ország és intézményei érdekeit saját ambíciói fölé tudta helyezni. Benjamin Ginsberg republikánus jogász, aki 2000-ben Bush csapatában dolgozott, megerősítette: mindkét jelölt elfogadta az eredményt, ellentétben a 20 évvel későbbi helyzettel.

A másik példa a Watergate-ügy, amely Richard M. Nixon lemondásához vezetett 1974 augusztusában. Akkor azonban az ügyészek széles körben élvezték a közvélemény bizalmát, és Nixon nem kockáztatta, hogy ujjat húzzon velük. Goldsmith szerint éppen ez a konszenzus hiányzik a mai politikából. Nixon végül kegyelmet kapott utódától, Gerald R. Fordtól, ilyenben egyetlen más elnök sem részesült.

Az amerikai alkotmány az elnök önmagának adható kegyelemről külön nem rendelkezik, nem is volt rá eddig példa, miként azt sem tesztelték bíróság előtt, hogy egy elnök rendelkezik-e ilyen hatalommal.

Michael Gerhardt, az észak-karolinai egyetem jogász professzora szerint az alkotmány szövege nem értelmezhető így, az elnök csak másnak adhat kegyelmet, önmagának nem. Nixon a Watergate-ügyben szintén feltette e kérdést az igazságügy-minisztériumnak, és azt a választ kapta, hogy „senki sem lehet önmaga bírája.”

Mary C. Lawton, az akkori igazságügy-miniszterhelyettes memorandumában ugyanakkor azt írta, hogy az alkotmány 25. módosító cikkelye lehetővé teszi, hogy az elnök magát hivatala ellátására képtelennek nyilvánítsa. Ebben az esetben az alelnök ügyvezető elnök lesz, és joga van megkegyelmezni az elnöknek, aki ezután lemondhat, de újra át is veheti hivatalát. Gerhardt szerint viszont a 25. módosító cikkely fizikai vagy mentális alkalmatlanságra vonatkozik, nem pedig jogi problémára. Mindezek a jogi kérdések azonban soha nem képezték per tárgyát, és ha Trump kegyelmet akarna adni magának, vagy ráhagyná ezt az alelnökére, az ügy minden bizonnyal a Legfelsőbb Bíróság elé kerülne.

Ezzel szemben, bár az alkotmány szerint nem kampányolhat senki, vagy nem gyakorolhatja az elnöki funkciót olyan, aki ellen eljárás indult vagy már elítélték, van precedens a börtönből való jelöltségre: 1920-ban Eugene V. Debs, szocialista párt jelöltje még börtönbüntetését töltötte, miután az első világháború idején a kötelező sorozás ellen lépett fel, és közel egymillió szavazatot kapott.

Egy másik kérdés: melyek azok a bűntettek, amelyek kizárják a hivatalviselést? Trumpot ugyancsak érinti az a szövetségi törvény, amely szerint legalább 3 évi börtönnel és az országban bármiféle hivatal viselésétől való eltiltással büntethető az, aki szándékosan ellop vagy megsemmisít valamilyen kormánydokumentumot.

Amikor a hatóságok házkutatást végeztek a volt elnök Mar-a-Lago-i villájában 2022 augusztusában, a parancs három olyan bűntettet említett, amelyek igazolták a rendőrségi intézkedést. Az egyik éppen a fent említett volt. Mindazonáltal a vádemelésben a szövetségi ügyészek ezt nem említik, miként semmi olyan bűntettet, amelynek elkövetése miatt nem lehetne elnök.

Számos jogi szakértő úgy látja, hogy ha nem állítanák bíróság elé Trumpot, tekintettel a bűnvádi eljárásban szereplő számos bizonyítékra, azt az üzenetet közvetítené a volt elnökök felé, hogy ők a törvények felett állnak. Ugyanakkor a vádemelés Trumpnak újabb lehetőséget adott a szövetségi törvénykezés elleni támadásra, és hogy politikai támogatói még kevésbé bízzanak az intézményekben.

További kockázatot jelent a 2021. január 6-i események ügyében egy vádemelés lehetősége. Goldsmith szerint ez jogilag még bonyolultabb, mint a dokumentumok ügye, és potenciálisan nehezebb az ügyészeknek győzni. Ráadásul további politikai következményei lehetnek a két ügy összevonásával.

Közben Biden elnök ellen is vizsgálatot folytat egy különleges tanács annak gyanújával, hogy titkos dokumentumok vannak a birtokában. Az ügy egészen másképpen fest, mint Trumpé, már csak azért is, mert Biden és csapata úgy tűnik, teljességgel együttműködik a szövetségi illetékesekkel. Ugyanígy tett Mike Pence volt alelnök, akinél szintén voltak titkos dokumentumok, miután elhagyta hivatalát. A Pence-ügyet minden vádemelés nélkül lezárták, Biden ügyében azonban a vizsgálat folytatódik. Ha Biden ellen nem indul eljárás, Trump valószínűleg azt fogja állítani számos hívével egyetértésben, hogy kettős mérce működik az igazságszolgáltatásban, annak ellenére, hogy két különböző tényállásról van szó.

A politikai kedélyeket Hunter Bidennek, az elnök fiának ügye is borzolhatja, akit az adó és a fegyvertörvények megsértésével gyanúsítanak. Szövetségi nyomozók szerint közel a vádemelés. Vajon egy ilyen döntés meggyőzheti-e Trumpot és követőit, hogy tisztességes az amerikai igazságszolgáltatási rendszer?

A kormányzat legitimitása elleni támadások leginkább a Trump által vezetett politikai jobboldalon erősek. De sokaknak a baloldalon is vannak kételyeik, elsősorban a Legfelsőbb Bírósággal kapcsolatban, amelynek szilárd konzervatív többsége van, és amelynek egyes döntései, például az abortusz alkotmányos jogának megszüntetése, nagy viharokat kavartak.

Mindezek a körülmények arra utalnak, hogy a 2024-es választási év nem lesz fordulópont a virágzó amerikai demokrácia helyreállításában. Néhány szakértő azért lát némi reménysugarat. Például azt, hogy az amerikai intézményrendszer elég jól tűrte a Trump elnöksége alatti támadásokat, bár Goldsmith aggódik, hogy mi lesz, ha Trumpot még egyszer megválasztják. A volt elnök ugyanis megígérte, hogy leszámol ellenfeleivel, és ha újra bekerül a Fehér Házba, vélhetően olyanokkal veszi magát körül, akik segítik végrehajtani tervét. Mások arra hivatkoznak, hogy helyi szinten vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak: különböző politikai nézeteket valló állampolgárok igyekeznek megakadályozni saját közösségükön belül az olyan cselekedeteket, amelyek elmérgesítik a helyzetet.

Trump számos kritikusa abban bízik, hogy a bírósági eljárás által valahogy sikerül kitiltani a volt elnököt az újraválasztásból. Ezzel szemben áll az az érv, hogy jobb lenne, ha Trump sorsa és az ország jövője nem a tárgyalóteremben dőlne el, hanem a szavazóurnákon keresztül

Egy ítélet és egy döntő vereség a választásokon arra kényszerítheti Trumpot, hogy lelépjen a politika színpadáról és a Republikánus Pártot pedig arra, hogy új irányt vegyen. Bár az utóbbi időben inkább a szoros választások korát éljük és egy választási földrengés sem tisztítaná meg szükségszerűen a rendszert – írja a Post.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk