BUDAPEST
A Rovatból

Mi legyen a Nyugati téri felüljáróval: bontsák vagy maradjon?

Miközben Tarlós István nyugtatja a kedélyeket, az Indóház blog szerzője utánanézett, miről is van szó. Egy különleges képen pedig össze is tudjátok hasonlítani, milyen volt a tér a felüljáró nélkül, és milyen most.
Zöldi Péter cikke azIndóház közlekedési portálon, címkép: Fortepan - szmo.hu
2017. szeptember 08.



A főpolgármester szerint nincsen miért megijednie azoknak, akik a Nyugati pályaudvar melletti felüljáró gyalogoshídjának bontása miatt már a teljes szerkezet elbontását vizionálják. Elmondása szerint ilyen terv csak koncepció szintjén létezik, most biztosan nem kerül sor a bontásra.

Ez a főpolgármesteri mondat jól rávilágít arra, hogy Budapest közterületi rendszerének és közlekedésének alakítását a krónikus pénzhiány mellett évtizedes klisék, félelmek és dogmák nehezen, vagy egyáltalán nem átléphető árnyékai súlyosbítják. Az rögzült bennünk, – és elsősorban a döntéshozókban – hogy a város üzemeltetésének eszközei (utak, hidak, vágányok, alagutak, aluljárók, stb...) statikus, örökkévaló dolgok, melyeken épeszű ember nem változtat. Hozzátenni hozzátehet, de szerepük átértékelése, revíziója halálos bűn, ezért ami megvan, azt nem bolygathatjuk, annak ott kell állnia, ülnie, feküdnie az idők végezetéig, hatását legfeljebb újabb és újabb elemek hozzátételével módosíthatjuk kismértékben.

Eközben természetesen a város fizikailag folyamatosan változik, egyes területei fellendülnek, mások elsorvadnak, a benne lakók, a várost ilyen-olyan célból használók igényei módosulnak. A háború pusztítása után komolyan felmerült terv, hogy a sérült belső városnegyedek újjáépítésének vesződséges feladata helyett esetleg a teljes bontás és új városrendezési elvek mentén új épületek, utcahálózat, szerkezet kialakítása lenne az üdvözítő, nem (csak) eszement bosszú a korábban uralkodó társadalmi osztályon, hanem – bár erős túlzásokkal – az igény változását is tükröző gondolat volt. Ha ma ezen nevetünk, vagy borzongunk, abban ugyanúgy a várossal szemben elvárt igényeink újbóli, immár sokadik megváltozása érhető tetten, mert ma ismét természetes értéknek tekintjük a XIX. század során létrejött szerkezetet, környezetet.

feluljaro2

1949. Nyugati (Marx) tér a Bajcsy-Zsilinszky út és a Szent István körút találkozásánál. A felüljáró még talán gondolat sem volt... Fotó: www.fortepan.hu

feluljaro3

1949. Nyugati (Marx) tér a Váci út és a Lehel (Élmunkás) tér felé nézve, jobbra a Westend-ház. Az előtérben egy amerikai gyártmányú GMC CCKW 353 2.5 tonnás teherautó. Az út felett megy ma a felüljáró. Fotó: www.fortepan.hu

Látható tehát, hogy véleményünk, elvárásaink változásának dinamikáját a fizikai környezet, az adottságok megváltoztatása csak nehezen tudja követni. A világ gazdagabb és szegényebb országaiban és városaiban mindenhol tapintható ez a feszültség, de ennek enyhítésében azért vannak különbségek. Aki példának okáért Berlinben vagy Rotterdamban járt, az láthatta, hogy komplett, többvágányos vasútvonalakat bontanak el földművel együtt, hogy más, az átalakuló városszerkezet által megkívánt nyomvonalon vezessék el, vagy éppen a hálózat egyéb változásai miatt megszüntessék.

Kis pénz, kis foci: Budapesten eddig egyetlenegy nagy horderejű visszabontás történt az elmúlt évtizedekben kialakított közúti infrastruktúrában:

a Ferenciek terei közúti aluljáró megszüntetése.

A városvezetés itt is teljes mellszélességgel állt ki a beavatkozás ártalmatlanságát hangoztató közlekedéstervezői szakma ellen, de valamiképpen mégiscsak végbement a lehetetlennek tűnő vállalkozás, a jósolt világvége pedig elmaradt.

Most hasonlóképpen valamiféle iránymutatásra várunk, hogy a "koncepció" testet ölthessen, tehát a kiszolgált, csak problémákat generáló, Nyugati melletti közúti felüljáró végre eltűnhessen. Hogy úgy tűnhessen el, mintha nem is tűnt volna el: nyilvánvalóan ez a politika elvárása. A közlekedés- és várostervezői szakma pedig nem tud és nem is akar ilyen megoldást szállítani. A bontás fizikai folyamata maga nem igényel különösebben megerőltető logisztikát, az alacsonyabb forgalmú időszakokban, éjszakai részleges útpálya-lezárásokkal megoldható, nem igényel beavatkozást egyéb szerkezetekbe, pusztán a terelőszigetek rendszerét kell megváltoztatni, ahhoz, hogy a jelenlegi híd alatti parkoló helyén 2×1 forgalmi sáv, noch dazu:

villamospálya kösse össze a földfelszínen a Váci utat és a Bajcsy-Zsilinszky utat.

Akkor hát mi célt kell szolgálnia az iránymutatásnak?

feluljaro4

1978. Nyugati (Marx) tér az aluljáró és a felüjáró építési munkálatai alatt. Szemben a Nyugati pályaudvar és a Teréz (Lenin) körút. Fotó: www.fortepan.hu

feluljaro1

Amikor még bőven volt kapacitás...

Nyilván a világvége elkerülését. Megjegyezendő, hogy önmagában abszurdum volt a régi terv, amely a sugárirányú kapacitásokat részesítette előnyben a tangenciális, elkerülő irányokkal szemben, különösen úgy, hogy a Belvárost aszimmetrikusan terhelte: e felüljárónak ugyanis nincsen meg a párja, ahol – példának okáért az Üllői úton – a Nagykörutat szintén különszintben keresztezve, a városközpontba bevezetett forgalom onnan kivezethető is lenne.

Mivel a felüljáró kapacitását az Alkotmány utcai csomópont áteresztőképessége alulmúlja, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi terhelés mellett nem a sugárirány gördülékenységének biztosítása, hanem a Nagykörút forgalmát lehetővé tevő fázisidő növelése a felüljáró jelenlegi legfontosabb feladata. Ez lehet, hogy az építés idején nem így volt, de a forgalmi terhelés mellett ma így értelmezhető, különös tekintettel a körúti villamosforgalom gördülékenységére, mely ma a térségben az elsőrangú forgalomszervezési szempont.

A Nagykörutat a csomópontban keresztező, a gyalogos aluljáró használatát fakultatív lehetőségként biztosító gyalogátkelőhely építése a villamosperonok aluljárólépcsőinek vonalában eldöntött tény. Ez egy olyan új lámpafázist kíván, amely minden körúti mozgást és nagyíves kapcsolatot egyidőben blokkol. A gyalogosközlekedés fázisidejét nyilvánvalóan a villamos fázisidejével összhangban állapítják meg, ennek árnyékában azonban a Váci út és Bajcsy-Zsilinszky út közötti szintbeni közúti kapcsolat is létrehozható. A hangsúly a lehetőségen van, és nem a kapcsolat komfortjának megtartásán, vagy növelésén. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy az itt a városközpont felé irányuló forgalom a központban hol tud felszívódni, vagy ott hogyan tud áthaladni, nyilvánvalóvá válik a Nagykörút vonalának, mint belvárosi forgalomterhelési védvonalnak a szerepe. Ezt a védvonalat nem jó, ha rések szaggatják, márpedig a felüljáró egy ilyen résnek tekinthető.

Az egeret a kép fölött mozgatva össze lehet hasonlítani, milyen volt a Nyugati tér felüljáró nélkül és felüljáróval

De nézzük távolabbról a kérdést és szakadjunk el kicsit a közúttól. A felüljáró bontásához ezer szállal kötődő projekt a kiskörúti és a Lehel úti csonka villamosvonalak összekötése, melynek révén közvetlen kötöttpályás kapcsolat jöhet létre Dél-Buda és Angyalföld között. Jelenleg a Lehel úti villamosvonalon irányonként nagyjából tízpercenként halad el egy szerelvény, legfeljebb háromszáz fős szállítókapacitással. Ezek a szerelvények tehát óránként 1800 főt lennének képesek átjuttatni a Nyugati téri csomópontban, a felüljáró helyén, ez pontosan megegyezik az egy forgalmi sávon ideális esetben, folyamatos forgalom mellett továbbítható személygépkocsik számával. Az elviselhető zsúfoltság érdekében a villamosszerelvények utaskapacitását kétszáz főre csökkentve (óránként 1200 fő) a tényleges közúti kapacitáshoz képest (körülbelül 600 jármű óránként) kétszeres előnyben van a villamos. Tehát abban a pillanatban, amikor a budapesti közlekedéstervezés számára nem az egységjármű, hanem az elszállítandó személyek száma válna a hatékonyság mérőeszközévé, a Tarlós István által emlegetett "koncepció" rögtön sürgető cselekvési tervvé, végrehajtási utasítássá változna át.

Addig viszont marad a hoztam is, nem is, mint a mesebeli okos lány esetében. Csak ez itt éppen az oktalanságot szolgálja.

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
25 zseniális hely Budapesten, ahol teljesen ellazulhatsz
Itt garantáltan kiszállhatsz a pörgésből, és végre pihenhetsz. Olvasós helyeket is tettünk a listára.
Szegedi Éva - szmo.hu
2025. július 07.



Nagy sikert aratott annak idején a 20 hely Budapesten, ahol lassíthatsz és lazíthatsz című cikkünk, többen is megírtátok kommentben vagy levélben, hogy ti mit tennétek a listára, hol töltődtök fel.

Az azóta eltelt évek alatt Budapest folyamatosan változott, (például a Margitutcakilenc 2017 márciusában bezárt, mindannyiunk nagy bánatára), új helyek születtek. Úgy gondoltuk, összegyűjtünk számotokra még 25 zseniális helyet a fővárosban, és írunk belőlük új listát, amit a változásokra reagálva 2025-ben is frissítettünk. Továbbra is várjuk kommentben a ti kedvenceiteket!

1. Római-part

Budapest egyik legtoleránsabb, legromantikusabb, legvidámabb, legérdekesebb területe, ahol boldog békességeben férnek meg egymás mellett a különféle korú, meggyőződésű, habitusú, életmódú emberek.

A part, ahová muszáj kinézni évről évre, ahol muszáj minden évben legalább egyszer hekkezni, sörözni, lángost enni, fröccsöt inni. Ahol olyan egyedülálló szórakozóhelyeket találtok egy csomóban, mint amilyen a Két Rombusz, a Nap bácsi vagy a Fellini Kultúrbisztró. Ahol lehet szörnyülködni emblematikus szellemházakon, mint amilyen az elhagyott Postás Üdülő. És amit a legtöbben mobilgát és lebetonozott part nélkül, fákkal együtt szeretünk.

A Római part Budapest egyik legjobb és legtoleránsabb helye számos büfével és az ellenállhatatlan DunaparttalA Római part ikonikus helyei a Két Rombusz, a Fellini Kultúrbisztró és a Nap bácsi

2. A Kiscelli kastély és környéke

Az 1914 januárjában brutálisan meggyilkolt Mágnás Elza sueretőjének (kitartójának) köszönheti Budapest ezt a gyönyörű helyet. Schmidt Miksa újíttatta fel, majd végrendeletében a városra hagyta. Ma múzeumként üzemel, itt láthatjátok többek között az október elejéig tartó Moszkva tér című kiállítást is. Az alábbi légifelvétel pár éve készült.

A régi trinitárius kolostort Schmidt Miksa újíttatta fel, majd végrendeletében a városra hagyta. Ma múzeumként üzemelA régi trinitárius kolostort Schmidt Miksa újíttatta fel, majd végrendeletében a városra hagyta. Ma múzeumként üzemel.

3. Az a kis pihenő a Marczibányi tér fölött

A Marczibányi térnél, a Felvinci út-Aranka utca-Ribáry utca kereszteződésében található ez a pici "tér", paddal. Ha csendes szemlélődésre vágytok, itt nyugodtan pihenhettek. Itt tényleg láttam olyan embert, aki olvasgatott a padon ülve, szóval kipróbált hely.

A Marczibányi térnél, a Felvinci út-Aranka utca-Ribáry utca kereszteződésében található ez a pici "tér", paddal. Ha csendes szemlélődésre vágytok, itt nyugodtan pihenhettek.

4. A Margit tér

Talán nem is tudtál róla, milyen kedves, parkos tér található a Margit körút fölött, a Margit utca és a Rómer Flóris utca találkozásánál. A bejáratnál szökőkút fogad, Beck Ö. Fülöp szobra díszíti. Kicsit elhanyagolt kert, ami talán annak is köszönhető, hogy kiesik a forgalomból és legutóbb, amikor ott jártunk, úgy tűnt, hogy a játszóteret is ritkán használhatják.

kedves, parkos tér található a Margit körút fölött, a Margit utca és a Rómer Flóris utca találkozásánál

5. Feneketlen-tó

Sokak kedvenc randihelye évtizedek óta. És a róla szóló - meglehetősen vérfagyasztó - legenda sem riaszt el senkit.

Update: a cikk írásakor még nem volt meg a Törőcsik Mari emlékhely, amit 2025 júniusában adtak át.

6. Bikás park

Pár éve gyönyörűen felújították, azóta mi is imádunk ide járni. A gyerekek kedvence a Bikás-domb, amire elképesztő energiával másznak fel újra és újra, illetve a kis halastó - legszívesebben órákig bámulnák a halakat, és ha tehetnék, bemásznának a vízbe...

@mysecretbudapest A Bikás parkot az 1970-es években hozták létre, és a 4-es metró megállójának építésekor a parkot felújították. #budapest #mysecretbudapest #budapesthungary #park #kert #kelenföld #nature #neked #nekedbelegyen #basszadbeforyouba #basszadkinekedbe #basszadkiforyouba #magyartiktok #sunshine #summer #summervibes ♬ Sunrise - Official Sound Studio

7. Kopaszi-gát

Sajnáltuk, amikor a régi, eredeti West-Balkánt annak idején kisöpörték innen. Az átalakított, parkosított terület azonban egy csapásra meghódította a budapestiek szívét. Ha csak egy pléddel és egy kis elemózsiával érkeztek, akkor is órákat tölthettek itt, úgy, hogy nem unatkoztok.

Íme, egy drónvideó a Kopaszi-gátról

8. Budafok-Tétény: Péter-Pál utca

A nemrég felújított Stáció lépcső is szerepel az általatok ajánlott helyek között. De az egész Péter-Pál utca felkerülhet a listára, varázslatos hely.

Miért érdekes? A Stáció lépcső és környéke a XVIII. században kialakult városközpont része, amely megőrizte eredeti hangulatát. A jellegzetes, kétszintes házakkal szegélyezett Péter-Pál utca volt egykor a főutca. A romantikus lépcsők közül a legismertebb a Stáció. Az utca elején, a kápolnától indult az eredeti 14 stáció - 1762-ben szentelték fel -, amely a kálváriahegyre vezet. 1831-ben készült a régi helyett újabb stáció, ma is ezt láthatjátok.

VIDEÓ: Ilyen volt a Péter-Pál utca ősszel:

9. Corvin tér

A budai oldal egyik legszebb tere a Corvin tér - mai formája a 18. század végén alakult ki, lakóházainak alapja középkori, tatárjárás utáni, török uralom előtti.

@mysecretbudapest Corvin Square. #mysecretbudapest #budapest #citylife #budapesthungary #water #fountain #fontana #springvibes ♬ Sound of flowing water (ASMR) 3D sound(938614) - MN Field Record

10. Japánkert a Margitszigeten

Mondhatnánk, hogy még az Isten is randihelynek vagy olvasós helynek teremtette, de Magyar György, a Margitsziget főkertésze alakította ki a 19. században. A kis tóban a karcsú hölgy pedig Csikász Imre szobrász alkotása.

Tökéletes pihenőhely a Japánkert a Margitszigeten

11. A Múzeumkert a Nemzeti Múzeumnál

Már régóta ráfért a ráncfelvarrás a budapestiek egyik kedvenc parkjára, a Muzira, vagyis a Múzeumkertre. 2019 szeptemberére készült el a kert átalakítása, és mára kellemes és népszerű hellyé vált. Gyakran látunk itt turistákat üldögélni, környékbelieket pihenni. Van, aki csak azért ül le, hogy kényelmes elfogyassza a kávéját, mások ide járnak ebédszünetben a környező irodákból.

A Nemzeti Múzeum parkja, a Múzeumkert tökéletes hely olvasgatáshoz, zenehallgatáshoz, kávézáshoz, vagy arra, hogy itt kapd be az ebédedet egy padon ülve

12. Zsivago, Paulay Ede utca

Szolid eleganciájával bűvölt el bennünket is, amikor ott jártunk. Itt nyugodtan lehet beszélgetni, érdemes ide szervezni a baráti találkozókat, ha nem hangos bulizásra vágytok. Egy korábbi összeállításunkba ezért került be, mert amikor egy szórakozóhelyen téli randihelykről kérdeztük a vendégeket, a Zsivagót is ajánlották.

Még mindig imádni való hely a Café Zsivago Budapesten

13. Az egykori török temető környéke a Várkert Bazár fölött

A Várbazár - anyukámnak örökké csak Ifipark - felett, a Buzogány torony alatt, a Várhegy oldalában található a mára csak pár négyzetméteressé zsugorodott régi török temető a turbános kopjafákkal. A régi képeken még több kopjafa volt, és az utóbbi évtizedekben volt, amit megrongáltak, letörtek, éppen ezért védik most kerítéssel azt a keveset, ami megmaradt.

Különleges hely, ahol lelassíthatjátok az időt. Ha éppen nincsen buli a Várkert Bazárnál, akkor csend van. Üldögélhettek a padon vagy a füvön, teljesen mindegy. Ide hallani a város zaját, a hajókürtöt, a környék zörejeit. Ha pénteken jöttök, belfuthattok egy.egy esküvői fotózásban is. Mivel kiesik a legforgalmasabb turistaútvonalakról, rendszerint kevesen tévednek erre, nem fognak benneteket tömegek zavarni a pihenésben.

14. A gellérthegyi rózsakert

Cikkünk 2025-ös frissítésekor vettük fel a listára ezt a lenyűgöző helyet. A Citadella mögött, a Jubileumi park fölött Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára készült el, és 2025-ben tovább bővítették. Több mint 50 rózsafajt és több ezer rózsatövet láthattok, valamint egy csapadékvíz megőrzésére kialakított esőkertet,

@mysecretbudapest Több ezer tő virágot ültettek Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára a gellérthegyi Jubileumi parkba. Így jött létre a Rózsakert. #mysecretbudapest #budapest #budapesthungary #hiddengem #rose #rosegarden #rozsa #rózsa #magyar #magyartiktok #magyartiktokker #parks ♬ Roses - Mr. Hong

15. A magyar irodalom tere a Jókai téren

Szintén újabb hely Budapesten: 2022-ben hoztak létre a Jókai-szobor mögött. Itt-ott irodalmi utalások, idézetek díszítik. Bent asztalokat, padokat találsz az étkezéshez.

@mysecretbudapest A magyar irodalom terét 2022-ben hozták létre a Jókai téren. Itt-ott irodalmi utalások, idézetek díszítik. Bent asztalokat, padokat is találsz az étkezéshez. #mysecretbudapest #budapest #budapesthungary #magyartiktokker #magyar #budapesti #magyartiktok #park #pov #povs #irodalom #irodalomtok #kultúra #kultura ♬ Literature - Ember

16. Rengeteg Romcafé, Tűzoltó utca

Budapesten talán itt található a legtöbb játékmackó, tele van velük a kávézó. Kiváló kávézós, teázós, csokizós hely, néhány éve írtunk róla.

17. Wekerle-telep

Az 1900-as évek elején döntötték el a lakónegyed felépítését, ám csak 1926-ra készült el. 48-féle háztípust láthattok a sugaras elrendezésű Wekerlén. Többségük mesebeli házikónak tűnik. A kor egyik legkorszerűbb "lakótelepe" volt, vízvezetékhálózattal, 1926-től villanyvilágítással. A főtér Kós Károly munkája, ezért viseli most a nevét.

Bár az eltelt évtizedek alatt változott is a 19. kerületnek ez a része, és a házakon is átalakításokat hajtottak végre a lakók (mert már nem él a régi, igen szigorú házirend), érdemes itt sétálgatni, egészen más dimenzióba kerültök.

Elbűvölő házikóival még mindig az egyik legszebb városrész a kispesti Wekerletelep

18. A Czakó-kert

A Naphely közelében találjátok a régi, elpusztított Tabán egyik megmaradt épületét, a Czakó utca elején, a sarkon. A XVIII. század végén épült házat pár éve vásárolták meg és alakították át az udvarral együtt, így hozták létre ezt a tündéri helyet. Itt nem csak pihenni lehet, szombatonként piac működik az udvaron.

19. Millenáris Széllkapu

Néhány éve készült el a park a Millenáris testvéreként, Közép-Európa legnagyobb, háromdimenziós függőkertjével, cseresznyefa-ligettel, halastóval, látványos design-napelemekkel, és egy olyan szökőkúttal, és kötélpályás játszótérrel, ahol egész nyáron játszanak a gyerekek.

20. Napos Oldal Vegetáriánus Étterem

21. Az I. kerületi lépcsők

A hepehupás, meredek Gül Baba utcához hasonlóan lelassítanak és megnyugtatnak.

22. A Budai Arborétum

A Móricz Zsigmond körtértől egy nem túl megerőltető sétával juthatsz ebbe a lenyűgöző kertbe. A budai oldal füvészkertje egyetemi campus és természetvédelmi terület is. Ezen a helyen alapított a Bach-korszak idején kertészképző iskolát dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.

Két részre oszlik, a Felső-kertre és az Alsó-kertre. Iskolai időben, hétköznap minkét kert nyitva tart, a belépés pedig ingyenes. A legszebb tavasszal és ősszel.

23. Rombusz Terasz a Ráday utcán

A kaviccsal felszórt udvarról a Kultiplex kertje jutott eszünkbe, az is ezen a környéken volt, sokáig gyászoltuk. A Rombusz talán még a változatos programokkal idézi a Kulti szellemét. Italokban és ételekben is elég jók, ezért is ajánljuk. Kérjetek hamburgert vagy nachost.

24. Dunaparty Megálló a 11. kerületben

Különös hely, majdhogynem bizarr, éppen ezért került fel a listára. Valahogy így indult egyébként annak idején a Zöld Pardon is: egy lakókocsi a semmi közepén, néhány asztal székkel, napernyő, Duna, és kész.

A Dunapartyban rendelni egy Londonból leselejtezett piros busznál tudtok. A választék és a zene is a retróra épül, ha hekket, palacsintát és lángost akartok, akkor nem kell a Rómaira menni érte.

dunaparti

25. Bálint Galéria Kávézó

Decens budai hely egy második kerületi villában és annak kertjében. Pazar látvány, nyugalom. Eredetileg bárpulttal felszerelt műhely volt, bútorkereskedésnek indult, aztán hála Istennek és a lassan ideszokó vendégeknek gazdag gyűjteménnyel rendelkező izgalmas és stílusos kávéház lett belőle. Ilyen egészen biztosan nincsen még egy Budapesten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Ilyen volt, amikor dél előtt leállt tíz percre a tömegközlekedés Budapesten - videón, amikor megáll az élet egy kicsit a fővárosban
„Van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz” - mondta a főpolgármester.


Pénteken 11 óra 50 perc és déli 12 óra között tíz percre leálltak a BKK járatai Budapesten. A főpolgármester, illetve a főváros vezetése a leállást figyelmeztetésnek szánta, mert a kormány a szolidaritási adó növelésével és egyéb lépésekkel nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatot. Karácsony Gergely kifejezetten úgy fogalmazott, hogy ellehetetlenítik a működést.

@szeretlekmagyarorszag.hu #budapest #bkk #karácsonygergely #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

„A pénteki leállást nevezzük első figyelmeztetésnek. Figyelmeztetés a kormánynak, hogy Budapestet nem lehet legyűrni, és jelzés a budapestieknek, hogy mi is a tét: a város működése, a hétköznapjaink nyugalma, a budapestieknek járó közszolgáltatások biztosítása” – mondta a HVG-nek adott interjújában Karácsony Gergely.

„Van, aki szerint sok a 10 perc, mások szerint kevés, de a valóság az, hogy ha a város sarcolása folytatódik, akkor a leállás legközelebb nem 10 perces, hanem 10 órás, 10 napos vagy 10 hetes lesz”

- tette hozzá a főpolgármester, aki azt is kijelentette, hogy erkölcsi és politikai kötelessége megvédeni Budapestet, és ehhez minden jogi és politikai eszközt felhasznál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Vitézy Dávid szerint 23 városra szakadhat szét Budapest, ha elfogadják a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt
A Podmaniczky mozgalom vezetője szerint a törvény lebéníthatja a városfejlesztést és megnehezítheti a letelepedést. Szerinte Budapest jövője most komoly veszélybe került.


Vitézy Dávid szerint komoly következményekkel járhat a fővárosra az a törvényjavaslat, amely a helyi önazonosság védelméről szól – írta Facebook-oldalán a politikus. A Podmaniczky mozgalom vezetője úgy látja, hogy ha elfogadják a javaslatot, Budapest 23 különálló városként működhetne tovább, mivel a kerületi önkormányzatokra kellene alkalmazni az új szabályokat.

A közösségi oldalán azt írta, hogy

a kerületek saját hatáskörben korlátozhatnák a lakosságszámot, és akár azt is eldönthetnék, hogy ki költözhet be. Szerinte ez azt jelenti, hogy egy kerület megtilthatja más kerületekből vagy más településekről érkezők letelepedését, vagy ehhez jelentős anyagi feltételeket szabhat.

A politikus szerint ez a változás komolyan visszavetné a főváros fejlesztését, és hozzájárulhat a lakosságszám csökkenéséhez is. Hozzátette: a gazdasági növekedés szempontjából a legfontosabb munkahelyek továbbra is Budapesten jönnek létre. Úgy véli,

az új szabályozás „tovább erősítheti a hosszabb távon fenntarthatatlan agglomerációs szétterülést”,

miközben a főváros rozsdaövezeteiben nagy lehetőség rejlik – például csak Rákosrendezőn körülbelül 10 ezer új lakás épülhetne.

Vitézy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésére olyan előterjesztést nyújtott be, amelyben többek között arra kéri az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában. Az előterjesztés célja az is, hogy Budapest továbbra is egységes város maradjon, ahol biztosított a szabad mozgás, a letelepedés és az otthonteremtés lehetősége.

A dokumentumban az is szerepel, hogy minden olyan jogszabály, amely a letelepedés, lakcím létesítés vagy ingatlanszerzés feltételeit érinti, biztosítsa a budapestiek és a fővárosba költözni vágyók jogait. Vitézy úgy fogalmaz: „Budapest fejlesztése nem lehet a kerületi részérdekek széttartó halmaza”, hanem közös városi célokat kell követnie, különös tekintettel a lakhatásra, a rozsdaövezetek hasznosítására, a közösségi közlekedésre és a közszolgáltatások összehangolására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Vadregényes udvarok és üvegbe zárt virágok – mutatjuk az idei Budapest100 legizgalmasabb kertjeit
Bejutottunk az idei Budapest100 legérdekesebb és legzöldebb házaiba. Mutatjuk, mi vár rád a nyitott házak hétvégéjén.


15. alkalommal rendezik meg a Budapest100 nyitott házak fesztiválját május 22–25. között. Az idei téma a KÖZ/ZÖLD, vagyis házaink zöldfelületei, klímatudatossága, és a velünk együtt élő állat-, növény-, rovarvilág fontossága kerül főszerepbe.

Mi már bejuthattunk 4 izgalmas házba, amelyek zöldellő, virágzó belső kertje téged is nyitott kapukkal vár a Budapest100 hétvégéjén. Megtudtuk, mit adnak a városlakóknak a város zöld oázisai, és mit tehetnek a városlakók ezekért az oázisokért. Láttunk dzsungelszerű udvarokat, környezettudatos közösségi kertet és Róth Miksa legszebb üvegvirágait is. Nézd meg velünk az idei Budapest100 legzöldebb kertjeit!

Budapest100

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) építészeti és kulturális fesztiválja 2011-től hozza össze a lakóközösségeket és a városlakókat a nyitott házak hétvégéjén minden évben. 2016-tól olyan témákat vagy városrészeket választanak, amelyek kapcsán nemcsak városképi jelentőségű épületeket mutathatnak be, hanem felhívhatják a figyelmet aktuális városi problémákra, örökségvédelmi és társadalmi kérdésekre.

A barátaim szerint budai sznob vagyok, mert nem szeretek átjárni Pestre. Igazuk is van, nem vonz a belváros betonrengeteg. A zöldterületeket szeretem, abból pedig nincs sok Pesten. Erzsébetvárosban konkrétan az egy főre jutó zöldterület 0,4 m²! Éppen ezért kíváncsian indultam a Budapest100 sajtósétájára, ahol megmutatták nekünk, milyen csodálatos, vadregényes kerteket rejtenek a belváros szürke bérházai.

Első állomásunk a Városliget közelében álló Ilka utca 30 volt. Meg merném kockáztatni, hogy ennek az épületnek van a legjellegtelenebb homlokzata az egész utcában. Vörös kapuján belépve azonban egy valódi paradicsom tárult a szemünk elé páfrányokkal, magnóliafával és burjánzó vadszőlővel.

A ház önkéntese elmesélte, hogy 9 évvel ezelőtt a ház lakóinak összefogásával alakult át a romos belső udvar zöldellő kertté. A háznak nem volt elég pénze, hogy költséges tájépítészt vagy kertrendező szakembert bízzon meg, így mindazt, amit ma itt láthatunk, minimális pályázati pénzből, közösségi tervezéssel és a közös munkájukkal hozták létre.

Volt olyan idősebb lakó, aki fizikai erejét nem tudta beleadni, de helyette saját költségen vett padot, illetve frissítőket, uzsonnát készített a kerten dolgozó szomszédoknak.

A kertet fenntarthatóra tervezték, és direkt olyan növényeket választottak, amik jól bírják ezt az éghajlatot, és amelyeket csak június közepétől, a legnagyobb kánikulában kell locsolni.

Voltak persze viták a kert funkciójával és a vadszőlővel kapcsolatban, de összességében a zöldítés pozitív hatását mindenki érzi. Olyan szempontból is, hogy a gyönyörű belső udvar miatt a házban lévő lakások értéke is emelkedett.

A Budapest100 hétvégéjén az Ilka 30-ban Mágikus kert florárium – műhelylátogatással, háztörténeti kiállítással és koncerttel várják majd az érdeklődőket.

A következő helyszínünk a Nefelejcs utca 26 volt, Róth Miksa világhírű iparművész egykori otthona, ahol ma a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény működik.

A ma múzeumként működő ház kiállításai a Róth-műhely gyönyörű mozaik- és üvegmunkáiból mutatnak be válogatást, az emeleti terekben pedig a család egykori bútoraival berendezett szobákat is bejárhattuk, és izgalmas részleteket tudtunk meg az iparművész életéről.

A Budapest100 hétvégéjén a ház udvarán közösségi kertészkedés és közösségi mozaiképítés is szerepel a programok között.

Természetesen a múzeum is megnyitja kapuit. Ingyenes tárlatvezetéseken és épülettörténeti sétákon is részt vehetsz, ha előzetesen regisztrálsz.

A Budapest100 idei témájához kapcsolódva Üvegbe zárt természet címmel különleges tárlatvezetésen vehetsz részt, ahol megtudhatod, hogyan kapcsolódik az épület és a kiállított alkotások a zöld szemlélethez. A séta során felfedezheted a természet ihlette szecessziós motívumokat – a növényi díszítéseket, organikus formákat és zöld színvilágot –, amelyek Róth Miksa üvegablakain és mozaikjain is megjelennek.

Az üvegvirágok után valódi oázisra bukkantunk a nyüzsgő bulinegyed közepén. A Király utca 28. alatt lévő ház zöldellő kertje csendes menedéket nyújt lakóinak.

A Budapest100 önkénteseitől megtudtuk, hogy a romantikus-eklektikus bérház az 1860-as években épült Dobler János megrendelésére, aki kora igazi botrányhőse volt. A ház nagyon lassan, 5–7 év alatt készült el, mert Dobler mindig csak akkor építtette tovább, amikor épp hitelhez jutott.

Napjainkig természetesen több felújítás is történt, azonban a vörös mészkő kőlapok és a lépcsőház öntöttvas korlátja is eredeti.

A legtöbb lakás Airbnb-re van kiadva, a zöld belsőkertet azonban nagy odaadással gondozza az a kevés lakó, aki életvitelszerűen itt él.

Érdekesség, hogy a kert közepén álló hatalmas fenyőfa a ház egyik idős lakójának karácsonyfája volt még gyermekkorában. Családja ültette ki az udvarra, és a fenyő úgy nőtt ekkorára, hogy az évtizedek alatt egyszer már félbevágták.

A Budapest100 hétvégéjén itt a századforduló bulinegyedének hangulatát is megelevenítik DJ-vel és kertipartival. Lesz háztörténeti kiállítás, háztörténeti előadás, felolvasószínház és gyereksarok is.

Sétánkat egy gyönyörű, zöldellő, virágzó közösségi kertben zártuk, ahol egy dézsába telepített koi-tó is helyet kapott. A Kisdiófa Közösségi Kert Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával, a KÉK – Kortárs Építészeti Központ szakmai vezetésével és koordinációjával nyílt meg 2016-ban a Kisdiófa utca 4. szám alatti foghíjtelken.

A 44 egyéni/családi parcella és 4 tanparcella gondozói nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra. A kertben kiemelten fontosnak tartják a mulcsolást és a víztakarékos művelési módot, a szomszédos épületről is gyűjtik az esővizet, amit szintén felhasználnak a locsoláshoz.

Elsőként indítottak el lakossági komposztátvevő pontot. A kertben van rovarszálló, számos madáretető és itató. Vegyszert nem használnak, csak ökológiai módszerekkel védekeznek, és saját komposztjukat rendszeresen visszaforgatják.

A kert ezen kívül számos közösségi, szakmai és kulturális eseménynek ad otthont, amivel nyitni tudnak a szomszédság felé is. A Budapest100 hétvégéjén kézműves programokkal, gyógynövény-felismerő sétákkal várják az érdeklődőket, és lehetőséged lesz beszélgetni is a kerttagokkal a fenntartható, vegyszermentes kertészkedésről, komposztálásról.

Idén rekordmennyiségű, csaknem 80 ház és közösségi kert nyitja meg kapuit. A négynapos eseménysorozat május 22-én egy szakmai nappal kezdődik. A program május 23-án az első Budapest Fafesztivállal folytatódik, amely a város fáit ünnepli kéttucat tematikus sétával, majd a hagyományos nyitott házak hétvégéjével zárul május 24–25-én.

A Budapest100 minden programja ingyenes, és a legtöbb nem regisztrációhoz kötött. A részletes programokról a Budapest100 oldalán tájékozódhatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: