SZEMPONT

Mérő Vera a Motherless-ügyről: a lelki következmények egészen a halálfélelemig, paranoiáig, állandó rettegésig terjedhetnek

A szakértő szerint előfordulhat, hogy az erőszakos fantáziáknak helyet adó oldal áldozatai egy buszra sem mernek majd felszállni. Nagyon nem mindegy, hogyan reagálnak a hatóságok, és milyen nyomást helyez a döntéshozókra a társadalom.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 03.

Az internetes tér egyre veszélyesebb játszótérré válik, ahol a valóság és a virtuális fantáziák ijesztő gyorsasággal keverednek. A Motherless nevű, Csehországban bejegyzett pornóoldalon nemrégiben magyar lányokról, nőkről készült fényképeket kezdtek el terjeszteni. Ezeket a fotókat engedély nélkül készítették, egy részeket rejtett kamerával, de ennél is rosszabb, hogy a képek mellé odaírták azt is, mi mindent csinálnának velük.

Az erőszakos fantáziák komoly félelmet keltettek a fotókon szereplőkben. De hiába tettek rendőrségi feljelentést, nem sok jóval kecsegtették őket.

Mérő Vera jogvédővel a hátborzongató jelenség hátteréről beszélgettünk, és arról, min kellene változtatni a hazai rendőrségi gyakorlatban, hogy hatékonyabban felléphessenek a hatóságok.

– Hogy lehet fogást találni, merre indulhat egy áldozat?

– Olyan korban élünk, amikor az ilyen jellegű visszaélések sokakat érintenek, viszont ha az ember bemegy a mezei kerületi kapitányságra, akkor ott nem tudnak ezzel mit kezdeni. Nagyon sok esetben fel sem ismerik az esetleg megvalósított bűncselekményeket.

Akik talán még valamennyire tudnak is bármit kezdeni, a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözési Osztálya.

De az egyszeri sértett nem hozzájuk fordul, nem is jut el hozzájuk, és így érdemi segítséget nem kap, hanem nagyon sok esetben elhajtják a sértetteket az adott kapitányságról, ahova jóhiszeműen bemennek.

– Ennek az az oka, hogy nincsenek megfelelő jogszabályok?

– Nem vagyok jogász, de amennyire én tudom, a magyar jog az elmúlt néhány évben igyekezett felzárkózni a megváltozott világhoz. Azaz, a jog már többé-kevésbé tudja értelmezni a kiberbűnözés különböző formáit, de ez sajnos a rendvédelmi, rendfenntartó szervekhez nem jutott el. Ennek a továbbképzés részét kellene képeznie, de a kapcsolaton és családon belüli erőszak kezelése kapcsán is látjuk, hogy ez csak nagyon lassan szivárog át.

– Volt olyan sértett, aki arra panaszkodott, hogy a rendőrségnél még vissza is kérdeztek, hogy miért fél néhány tizenkét éves bejegyzéseitől...

– Én tudok ennél elkeserítőbbet is mondani. Tavaly nyári eset, 20 éves, másodévére készülő egyetemista lányt, ahogy visszatért a nyár végeztével a kollégiumba, a volt barátja brutálisan megerőszakolta. A kislány félelmetes lélekjelenléttel magánál tartotta a véres bugyit, a használt óvszert, az elkövető pedig kijózanodva rájött, hogy mit tett, ráadásul írásba is adta, hogy tudatában volt annak, ami történt. Ezekkel az erős bizonyítékokkal ment be ez a lány az egyik rendőrkapitányságra. Pontosabban először a kórházba, de ott

nem voltak hajlandóak látleletet felvenni, de még megvizsgálni sem, annak ellenére, hogy erős vérzése és alhasi görcsei voltak.

A rendőrségen pedig számonkérték, hogy látlelet nélkül mit is képzel? Majd közölte vele a rendőr, hogy ő igazából még az eggyel előző barátja miatt szomorú, menjen haza és dolgozza fel azt. Az utolsó mondat pedig, amivel útjára engedte ezt a fiatal felnőtt nőt, az az volt, hogy na mehet az after party.

– Komolyan?

– Ez elhangzott, igen. Az volt az óriási nagy szerencse, hogy a lány édesanyja a gimnáziumi ismerőse volt egy pszichológusnak, akivel én sokat dolgozom együtt, mert áldozatsegítéssel foglalkozik. Így jutott el hozzám a lány. Akkor a nevem említésére már hirtelen más lett az attitűd a kórházban is, és a rendőrségen is, illetve az oktatási intézményben is.

Az elkövetőt az azóta eltelt egy évben két Erasmussal is megjutalmazták,

majd most még a diplomaosztás előtt visszatérhetett a kollégiumba is. Illetve hát eleve sose rakták ki a kollégiumból, csak elment Erasmusra, tehát ott a többi kollégiumi hallgató abszolút ki volt neki téve azokban az időkben, amikor éppen az országban tartózkodott, viszont a sértett kollégiumi ellátását nem oldották meg. Gondolták, éljen az erőszaktevővel egy kollégiumban, ha gondolja. Ez volt az egyetem megközelítése. Ennek az lett a vége, hogy a srác lediplomázott,

de a diplomáját már úgy vette át, hogy vádat emeltek ellene nemi erőszak miatt. Már a vádemelés után vagyunk, ez az ember nem fogja megúszni.

Ha én nem lépek abban a helyzetben közbe, vagy nem jut el hozzám ez a sértett, akkor őt a rendszer úgy rázta volna le, mint a rühes macskát.

– Ezek szerint csak a szerencsén múlik, hogy ilyen esetben mi lesz az áldozattal?

– Nagyon sok múlik azon, hogy pont ki az a rendőr, aki akkor szolgálatot teljesít, és aki meghallgatja a sértettet. Ez egy olyan orosz rulett, minőségbiztosításilag alulbiztosított rendszer, hogy igazából lottó, hogy jogorvoslatot kap-e az adott sértett vagy sem.

– Visszakanyarodva a Motherless nevű oldalra, ami történik, az jogilag milyen cselekedetnek tekinthető?

– Az arc és képmással való visszaélés az szintén egy, az online világ megjelenésével létrejött jogi kategória vagy tényállás. Tehát az a minimum, amit itt fel kellene ismerni, hogy

itt az emberi méltóságot, személyiségi jogot súlyosan sértő cselekményről beszélünk.

Azt kell erre a rendőrségnek mondania, hogy nyomozást indít az ügyben, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozott a bűncselekmény gyanúja.

– Ráadásul igazán az a dermesztő, hogy milyen kontextusba kerültek ezek a képek.

– Ez egy sokszorosan súlyosnak minősíthető bűncselekmény. De a legszomorúbb az, hogy amikor ezt nekem először elküldte a reddites felhasználó, ami után aztán futótűzként be is járta az internetet, akkor még csak meg sem voltam lepődve. Szerintem azon is nagyon fontos elgondolkodni, hogy sokkolta az országot ez a hír, de azért, mert ezeknek az ügyeknek nincs, vagy nagyon kicsi a láthatósága.

Lehetséges, hogy a társadalmi nyomás is hiányzik, hogy felismerjük azt, hogy ez milyen súlyosságú és milyen gyakoriságú probléma,

és az ebből képződő társadalmi nyomás lenne az, ami a döntéshozót végre rászorítaná arra, hogy mindazt a képzést, továbbképzést, szakmai felkészítést, illetve hogyha szükséges, adott esetben jogszabályi módosításokat vagy pontosításokat elvégezze, ami igazából döntéshozói feladat.

– Én azért vagyok nagyon értetlen ezzel kapcsolatban, mert azt gondolnám, hogy ebben igazából mindenki érintett. Nem csak azokat érinti, akiknek éppen a képmásával visszaéltek, hiszen ezeknek a lányoknak vannak szüleik, testvéreik, rokonaik, barátaik...

– Minden megerőszakolt és megvert, bántalmazott embernek vannak. Ezek mind-mind a legszentebb, legelterjedtebb közügyeink. Ebben az az óriási nagy veszély, hogy van egy ilyen közösség, van néhány száz vagy pár ezer ember, és elég, ha ezek közül akár csak egynek is olyan megerősítést adnak ezek a közös fórumok, közösségek, ami elmélyíti őt ezekben a gondolatokban, és a fantáziáláson túlmutató gondolatokra sarkallja, megerősíti abban, hogy tényleg megtegye, amit írogatnak.

Ha csak egyetlen egy akad közülük, aki elmegy addig, hogy meg is teszi azt, amiről itt fantáziálnak, akkor szerintem könnyű belátni ennek a jelenségnek a valódi veszélyeit.

– A tárhelyszolgáltató a véleménynyilvánítás szabadságával érvelt, amikor először nem akart lépni.

– A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság nem egy korlátlan, hanem egy nagyon is korlátos, alaposan, pontosan körülhatároltan korlátos jog, amely addig terjed, amíg más jogait nem sérti, értve itt a személyiségi jogot, emberi méltóságot, az alapvető emberi jogokat. A törvény nagyon is pontosan rendelkezik arról, hogy meddig terjed, és meddig védendő a szólás és véleményszabadság.

– Milyen sérülést szenvedhet el egy ilyen áldozat, aki egyszer csak felfedezi a képét ilyen kontextusban?

– Nagyon sokban függ az aktuális sértett alkati jellemzőitől, de akár az előéletétől is. Tehát például valaki, aki már élt át kiszolgáltatott állapotot, érte már hasonló támadás, trauma, arra például bizonyára még súlyosabban hat, de itt a lelki következmények egészen a halálfélelemig, paranoiáig, állandó rettegésig terjedhetnek.

Akit ilyen trauma ér, az például simán lehet, hogy nem mer majd felszállni egy buszra sem, mert retteg attól, hogy hasonló dolgok történnek vele.

De annál, akit már ért erőszakos bűncselekmény, bele se merek gondolni, hogy egy ilyennek milyen mentális következményei lehetnek.

– Mit érezhet az áldozat?

– Azt, hogy sehol nem vagy biztonságban,

az általad addig biztonságosnak vélt terek, kérdőjeleződnek meg, és hirtelen az egész világ egy veszélyes helynek tűnik.

Nem kell nagyon mély pszichológiai ismeretekkel rendelkezni ahhoz, hogy belátható legyen, hogy ez maga a pokol.

– Ezeket a képeket végül levették?

– Különböző mappákban továbbra is megtalálhatóak, csak az adott almappákból tűntek el, de a felhasználók oldalain, azt hiszem, továbbra is elérhetőek.

– Ez olyan, mint az özönnövények, kiirthatatlan, ez ellen csak harcolni lehet, de kiirtani lehetetlen?

– Egyfelől talán ez így van, és ahogy okosodik a kiber-bűnüldözés, úgy okosodnak a kiberbűnözők is, tehát ez valóban egy örök körforgás. Azonban nagyon nem mindegy, hogy lemondunk-e az ilyen típusú bűncselekmények felszámolásáról vagy legalább üldözéséről, vagy folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél hatékonyabb eszközökkel tudjuk felvenni a küzdelmet velük szemben.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Gyilkosság, látszólag minden ok nélkül? Albert Camus Közönyét nem könnyű megfilmesíteni, de Az idegen nem vallott kudarcot

S hogy miért lett a Közönyből Az idegen? Eláruljuk azt is!

KÉK HÍREK

Feljelentést tett az Erste Bank megzsarolása ügyében az MNB

A Magyar Nemzeti Bank belső vizsgálata után a rendőrséghez fordult az Erste Bank állítólagos megzsarolása miatt. Az ügyet Simor András volt jegybankelnök robbantotta ki, aki szerint hivatali visszaéléssel kényszerítették lemondásra.

BUDAPEST

8 hangulatos teraszos hely Budapesten, amit idén mindenképp ki kell próbálnod

Amint megérkezik a jó idő, hirtelen minden program jobban esik a szabadban. Összegyűjtöttünk néhány helyet, ahol a hangulat, az ízek és a környezet együtt adják azt az élményt, amiért érdemes elindulni.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség

Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.

Nyitókép forrása: Orbán Viktor/Facebook - szmo.hu
2026. május 03.

Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vizsgálatott indított a NAIH a Mediaworkstől ellopott 15 millió fájl ügyében

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból indított eljárást a Mediaworksöt ért kibertámadás ügyében. A hatóság szerint a darkweben közzétett 8,5 terabájtnyi adat jogellenes kezelése valósulhat meg.

KÉK HÍREK

„Vezetés közben ne mobilozz!” feliratú tábla mellett csapódott az árokba egy autó az M6-oson

A balesetet ezúttal nem a telefon, hanem a fáradtság okozta. A török sofőr sértetlenül megúszta, de a rendőrség szerint az eset is bizonyítja, hogy a kimerültség halálos veszélyt jelent.

KÉK HÍREK

Budapesten veszett nyoma egy olasz zenésznek, de nem szerepel az eltűntek listáján

Az olasz sajtó szerint már az Interpol is keresi azt a zenészt, aki rejtélyes körülmények között tűnt el egy IX. kerületi parkolóból. A rendőrségi körözési listán viszont egyelőre nem szerepel Davide Lucchelli neve.

SZEMPONT

Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat

A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Budapesten kiderül, milyenek voltak Freddie Mercury hétköznapjai

Szinte hihetetlen, de idén lesz 40 éve annak, hogy a Queen fellépett Magyarországon. Még hihetetlenebb, hogy ugyanebben az évben lenne 80 éves minden idők egyik legkiválóbb frontembere, Freddie Mercury. Bár az énekes 1991-ben elhunyt, mi mégis közelebb kerülhetünk hozzá a jubileumon, ugyanis a Magyar Zene Házában egy egészen különleges kiállítás nyílik, melynek fókuszában a rockzene fenegyereke áll.

KÉK HÍREK

Szíven szúrtak egy 30 éves apát Nagykanizsán, vádat emeltek a támadó ellen

A 60 éves támadó ellen emberölés miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség. Tavaly szeptemberben ittasan, késsel és húsvillával támadt a fiatal férfira, aki a helyszínen meghalt.

KÉK HÍREK

„Érezte, hogy átmegy valamin” – halálra gázolt egy asszonyt a busz Kőbánya-Kispesten

Egy 98-as busz gázolt halálra egy 65 év körüli nőt a Kőbánya-Kispest végállomáson, miután az utasok már leszálltak. A sofőr a szakszervezet szerint nem látta az áldozatot, csak azt érezte, hogy a jármű áthajtott valamin.

SZEMPONT

„Biztos, hogy lesznek konfliktusok a Tisza-kormánnyal, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség” - Bizakodó a Szülői Hang Közösség alapítója

A Szülői Hang alapítója szerint az elveszett bizalom megteremtése az új tárcavezető egyik elsődleges feladata lesz. Miklós György szerint ennek első lépése a nyílt, őszinte és érdemi kommunikáció.

F. O. / Fotó: Freepik - szmo.hu
2026. május 03.

Fel kell ismerni, nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok – mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója a Népszavának adott interjúban. Szerinte nem az a helyzet, hogy az állami oktatásban csak egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol. Úgy véli, az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása akár hosszú évekbe is telhet.

A Szülői Hang arra reagálva, hogy a Tisza Párt Lannert Juditot kérte fel oktatási miniszternek, azt közölte:

az elveszett bizalom megteremtése az új tárcavezető egyik elsődleges feladata lesz. Miklós György szerint ennek első lépése a nyílt, őszinte és érdemi kommunikáció.

„A kormányzat részéről ezen gyorsan lehet változtatni, szinte azonnal ki lehet alakítani az eddigiektől eltérő kommunikációs stílust, és a jövőbeli párbeszéd kereteit is néhány hónapon belül fel lehet állítani” – fogalmazott. Kifejtette, hogy az elmúlt években egyáltalán nem volt valódi szakmai párbeszéd, a javaslataikat legjobb esetben egy „köszönömmel” intézték el, majd lesöpörték az asztalról. „De a kormányzatba, és így az oktatásirányításba vetett bizalom helyreállítása is időigényesebb folyamat, akár hosszú évek feladata lesz. Gyorsabb lerombolni, mint felépíteni valamit, és az elmúlt 16 évben folyamatos rombolás történt ezen a téren is” – tette hozzá.

A tankerületi központokban, szakképzési centrumokban olyan emberek döntenek, akiket senki nem választott meg, nem számon kérhetőek, és akik az érintettekkel gyakorlatilag nem találkoznak.

Az alapító tapasztalatai szerint a bizalmi válság minden szinten jelen van, a fenntartóktól az intézményvezetőkön át a pedagógusok és szülők kapcsolatáig. Hozzátette, hogy a diákok sem bíznak abban, hogy az iskola hasznos ismereteket adna nekik. A tankerületi központokról azt mondta, az ott ülő, meg nem választott és nem számon kérhető emberek átlátható szempontok és indoklás nélkül utasítják el a kérelmeket. „Ez a lehető legrosszabb fenntartói magatartás” – jelentette ki.

Szerinte ezek a fenntartók döntenek az intézményvezetők kinevezéséről is, ahol a fő szempont gyakran a lojalitás.

„Nem egy esetről hallhattunk, amikor egy konfrontatívabb, az iskola érdekeiért harciasabban kiálló igazgató kinevezését nem hosszabbították meg, a pályázatát indoklás nélkül elutasították

még akkor is, amikor az egész iskolai közösség támogatta” – emlékeztetett. Reményét fejezte ki, hogy ez most változni fog, bár a fenntartói szerkezet átalakítása szerinte minimum egy évig is eltarthat.

A szülők és a pedagógusok közötti kommunikáció javítása a kormányzati intézkedésektől függetlenül is lehetséges lenne, de Miklós György szerint itt is rendszerszintű problémák vannak. „Nem az történik, hogy az állami oktatásban egy-két helyen rossz a kommunikáció, hanem szinte mindenhol rossz” – állítja. A pedagógusok leterheltsége miatt a szülőkkel való kapcsolattartás a prioritási sorrendjük végére került, miközben rengeteg a kibeszéletlen probléma.

„Arra lenne szükség, hogy a kapcsolattartás része legyen a pedagógusok munkájának, ami nemcsak újabb előírást jelent, hanem azt is, hogy erre legyen biztosítva megfelelő idő és keret, valamint ezért is fizessék meg őket,

ne a szabadidejükben kelljen a szülői megkeresésekkel foglalkozniuk” – részletezte. Ezért is örül annak, hogy Lannert Judit lesz az oktatási miniszter, aki kutatóként és miniszterjelöltként is hangsúlyozta a szülőkkel való kapcsolattartás fontosságát.

Eddig minden civil kezdeményezés kudarcra volt ítélve, de most ez változhat.

Miklós György szerint bár minden szülőt érdekel, mi történik a gyerekével az iskolában, az elmúlt években az egyéni és civil kezdeményezések elnyomása miatt általánossá vált a „ne szólj szám, nem fáj fejem” hozzáállás. Kialakult egyfajta apatikus gondolkodás és a tanult tehetetlenség érzése. „Fel kell ismerni, hogy nekünk, szülőknek is lehet beleszólásunk az oktatás alakításába, mi is elősegíthetjük, hogy pozitív irányba forduljanak a dolgok. Ez nemcsak lehetőség, hanem felelős állampolgári magatartás is” – hangsúlyozta. Úgy véli, nemcsak a kormánytól kell várni a megoldásokat, a szülőknek is tenniük kell a változásért. Ehhez olyan párbeszédre van szükség, amely túlmutat az osztálypénz vagy az iskolafelújítás kérdésein.

A szülők tavalyi, KRÉTA-rendszeren keresztüli pontozásos tanárértékelését egyáltalán nem tartotta hasznosnak, szerinte az csak tovább növelte a frusztrációt. A Szülői Hang hiába javasolta a kormánynak, hogy pontozás helyett szöveges visszajelzésekre lenne szükség. „Ha egy pedagógus alacsony pontszámokat kap, abból nem derül ki, mi a probléma” – magyarázta, hozzátéve, hogy az értékelés így „abszolút tévút”. Szerinte az intézményvezetők sem voltak érdekeltek a szülői vélemények kikérésében, mert nem volt erőforrásuk vagy jogosultságuk a problémák megoldására.

A kormányzat fő stratégiája az volt eddig, hogy a problémákat nem megoldani kell, hanem el kell hallgattatni azokat, akik a problémákra felhívják a figyelmet.

A Szülői Hang a kinevezése után felveszi a kapcsolatot az új oktatási miniszterrel. Miklós György bízik a konstruktív együttműködésben, és úgy érzi, a Tisza-kormány jó kapcsolatot próbál majd kialakítani a civil szférával, ahogy erre Lannert Judit is tett utalást. A szervezet a maga részéről javaslatokkal, tájékoztatással és a problémákra való figyelemfelhívással segítené a pozitív változásokat.

„Biztos, hogy lesznek konfliktusok, de remélem, az eddiginél sokkal kevesebb tiltakozásra lesz szükség.

Továbbra is független civil szervezetként fogunk működni” – szögezte le.

A szervezet tavalyi támogatói kampánya sikeres volt, az anyagi támogatásokból egy online kampányt tudtak finanszírozni az országgyűlési választások előtt a közoktatás rendszerszintű problémáiról, amivel 4,5 millió megtekintést értek el. Emellett egyre többen jelentkeznek hozzájuk önkéntes munkára. „De van egyfajta pozitív hangulat, többen úgy érzik, hogy most talán tényleg lehet tenni valamit” – mondta Miklós György, aki továbbra is várja az aktív önkénteseket a szemléletváltás eléréséhez.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Képgaléria: Ilyen volt az első idei rakpartozás

Újra megnyit a hétvégéken az autómentes rakpart Budapesten. Az idelátogatók csendes, nyugodt környezetben élvezhetik Budapest egyik legszebb, világhírű panorámával büszkélkedő területét.

BUDAPEST

A Városliget titka: úgy piknikeznek egy több mint 200 éves sír mellett a budapestiek, hogy nem is tudnak róla

A fák és sétányok között egyszemélyes temető rejtőzik, ami hajdani régi pesti különc történetét őrzi.

KULT

Meryl Streep 5 év szünet után tér vissza 20 évvel ezelőtti szerepébe, és még mindig rajongva utálhatjuk Az ördög Pradát visel 2-ben

Lady Gagával és a divatvilág krémjével erősít Andy, Miranda, Nigel és Emily sztorija, amely már inkább a hatalmi csatározásokról szól, de még mindig nagyon vicces.

SZEMPONT

Szabálytalan kérdés is volt a magyarérettségin a Magyartanárok Egyesülete szerint

Schiller Mariann a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a diákok és a magyartanárok egy része is úgy gondolja, hogy a korábbi évekhez képest nehezebb volt az idei írásbeli vizsga. Arról is beszélt, hogy az irodalmi feladatsor életrajzi kérdést is tartalmazott, ami nem felel meg a kritériumoknak.

Fischer Gábor – Fotó: MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2026. május 04.

A 2026-os magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga komoly vitákat váltott ki. Az érettségi első felében a vizsgázók többek között Jókai Mór életpályájával és Wass Alberttel kapcsolatos kérdésekkel is találkoztak. A második, szövegalkotási részben a diákok vagy Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témakörét mutathatták be, ami sokak szerint szűkítette a diákok mozgásterét. Nem sokkal a vizsga után elérhetővé váltak a feladatsorok nem hivatalos megoldásai is, azóta pedig a szakma is értékeli a feladatokat.

Milyen volt az idei magyarérettségi? Miért volt váratlanul nehéz az irodalmi feladatlap, és miért hiányzott belőle a kreativitás? Miért volt szabálytalan az egyik kérdés, és van-e esély a változásra a következő években? Erről beszélgettünk Schiller Mariann-nal, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagjával.

— Milyennek látja az idei érettségit a korábbiakhoz viszonyítva? Könnyű volt, vagy nehéz?

— Erre nagyon nehéz válaszolni. Már beszéltünk diákokkal, a sajátjainkkal, és ők egyértelműen azt mondják, hogy nehezebb volt, ahogy a kollégák egy része is így látja. Én egy picit árnyalnám a képet. Ez az érettségi ebben a formában csak két-három éve létezik, és ami igazán nehéz benne, az a szerkezetéből fakad. Az irodalmi feladatlap váratlanul nehéz lett, miközben voltak benne olyan elemek, amik elméletileg segíthették volna a diákokat, például volt, ahol lehetett elvileg választani – de hát miből...

Szóval nagyon sok volt a memóriateszt, aminek az irodalomértéshez nagyon sok köze nincsen.

És nem csak az fáj, ami bekerült a tesztbe, hanem az is, ami kikerült belőle. Nincsen benne gyakorlati írásbeliség vagy érvelés. Tehát olyasmi, ami a közvetlen irodalmon túl az életben maradáshoz segítség lehetett volna, ahogy a régi érettségiben volt. Az irodalmi feladatlap tehát nehéz volt, az szinte biztos.

A szövegértési feladatsor aránylag jó volt, a szöveg nagyon jól volt választva.

Irodalomról szólt, interjú volt, tehát könnyebb volt követni, és a feladatok nagy része is jó volt. Persze volt, amelyik kicsit lazán, puhán volt megfogalmazva, nem volt egészen egyértelmű. Egy csomó mindenre a holnapi javítási-értékelési útmutató ismeretében fogunk tudni válaszolni, hogy valójában milyen is volt, vagy mi az, ami elvárható. Volt benne néhány apróság, ami nem volt tökéletes, de összességében azt gondolom, hogy elfogadható volt.

Az igazából váratlan, a második, műértelmezési-szövegalkotási feladatlapban érhette a diákokat.

Amióta kétszintű érettségi van, emlékeink szerint nem fordult elő olyan, hogy egyik választható feladat sem tartalmazott prózát vagy legalább epikus művet.

A műértelmezés egy késői Arany János-vers, A tölgyek alatt volt, ami nehéz szöveg. A szempontok alapján lehetett róla írni, de

ez nagyon megdolgoztathatta azokat a diákokat, akiknek esetleg nem elsődleges iránya az irodalom.

Én nagyon hiányoltam néhány szómagyarázatot, lábjegyzetet a szöveghez. Arany Jánosnál jobban tényleg senki nem tud magyarul, de azért csak eltelt 150 év. A gyerekek ahhoz is hozzá vannak szokva, hogy a szöveggyűjteményben nagyon sok lábjegyzet, szómagyarázat, megjegyzés van. Hát itt most nem volt.

A másik feladat, a létösszegző versek, az pedig nagyon problémás.

Egyrészt nem nagyon lehet tudni, hogy melyik tanár, melyik tankönyv éppen mit tart létösszegzőnek, egyre több taneszköz mondja ezt egyre több mindenre. Másrészt az elmúlt években többször előfordult, hogy a feladat kiírása gyakorlatilag tartalmazza a megoldást. Tehát azok a diákok, akik maguktól rájöttek volna egy-két alapvetésre, nem tudnak, mert az már benne van a feladat instrukciójában. És ez egy probléma. Ahogy az is, hogy miért nem mondták azt, hogy itt van hat vers, ebből válasszanak ki hármat, és azon mutassák be, hogy milyen a létösszegző verstípus.

Kapcsolódó

Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain

Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.

— Őszintén szólva nekem is szűknek tűnt ez a mozgástér. Ahogy elnéztem a feladatokat, az volt az érzésem, hogy nem szerettem volna idén érettségizni.

— Ezt az idén érettségizők is így gondolják, azt hiszem.

— Nem adta meg azt a szabadságot, azt a kreativitást, amit egy irodalom iránt érdeklődő diák elvárna.

— De drága uram, ez így van tíz éve.

Három éve biztosan, a kreativitás egyáltalán nincs előtérbe helyezve az elmúlt években.

— Hozzátenném, hogy nem csak az irodalomérettségin.

— Tehát a feladatlap első része főleg a lexikális tudást mérte?

Nem inkább, hanem csak: ahhoz semmit nem kell érteni az irodalomból.

— Ez egy olyan bebiflázandó anyag, amit az éppen leköszönő oktatási irányítás, vagyis a Belügyminisztérium tett be. Sokak ellenkezésére, de azt is hozzá kell tennem, hogy vannak, akik ennek örültek, mert ehhez tényleg nem kell semmit érteni. Ezt be lehet magolni, mint a periódusos rendszert vagy a nem tudom mit.

— Ez a vizsgán belül milyen súllyal szerepel?

— Ez száz pontból húsz.

— Ez a 20 százalék azt jelenti, hogy ugrott az ötös?

— Azt nem tudhatjuk, mert még van a szóbeli is. Elméletileg ettől még lehet ötös. Ha valaki az összes többi részét jól csinálja meg és jól is szóbelizik, akkor még meglehet az ötös.

— Az Eduline-on azt írták, hogy a diákok sírva jöttek ki, volt, aki egyenesen azt mondta, hogy a leköszönő kormány bosszúja volt ez az érettségi.

— Én is szívesen mondanám ezt, de nem, mert ezt az érettségit jóval előbb összeállították, minthogy tudták volna, hogy ők leköszönnek. Ezt nem a múlt héten csinálták. De az az erős meggyőződés van benne, hogy az a jó diák, aki teljesen fölösleges adatokat bebifláz.

Az is igaz egyébként, hogy ebben a feladatsorban volt néhány olyan kérdés, ami még annak a kritériumnak sem felel meg, ami ezt a feladatlapot létrehozta.

Fel van sorolva pontosan, hogy milyen témakörökről szólhat a feladatlap, műfajok, műnemek, verselés, rímelés, és ezek között nem szerepel az életrajz. És ebben a feladatlapban volt életrajzi kérdés is. Ami eleve nem lehetne. Ebbe jogilag nem szeretnék belemenni, mert nem értek hozzá. Azt gondolom, hogy az egész érettségi mindenképpen érvényes, legfeljebb azt lehet mondani, hogy ezt az egy-két pontot kapja meg mindenki, ha valaki ezen a jogi hercehurcán keresztül akar menni. De ezt ráadásul irgalmatlan gyorsan kellene csinálni. Ahogy elnézem a magyar jogalkotást, ez nem nagyon fog menni. De lehet, hogy az Oktatási Hivatalban valaki, ha elég fellebbezés vagy megjegyzés érkezik, azt mondja, hogy jó, vegyük ki ezeket az életrajzi elemeket. Ami egyébként jó lenne, de azon már nem segít, hogy a gyerekek egy csomó időt eltöltöttek ezzel.

— Mennyire lehet ezt reparálni a szóbelin? Ott mekkora a szabadság?

— Vegyes. Abban nagyon szűkült a szabadság, hogy mik a szóbeli témakörök, de abban még van a tanároknak szabadsága, hogy pontosan mik a tételek és a feladatok. Például szintén három éve dőlt el, hogy Herczeg Ferenc ugyanolyan fontosságú író, mint Arany János vagy Kosztolányi Dezső, de hogy azon belül ki mit kérdez, és mennyire tanította, az még tanári szabadság kérdése.

— Ismerve a rendszer nehézkességét, van esély arra, hogy jövőre legalább egy kicsit közelebb hozzák az élethez az érettségit?

— A kérdések vagy a feladatok lehetnek kevésbé aprólékosak, de egy év alatt nem lehet megváltoztatni az érettségi rendszerét. Abban lehet talán bízni, hogy lehetséges egy kétlépcsős megoldás. Először csak egy kicsit fellazítani azt, ami van, és csak utána, nagyon hosszú távon valósulhat meg, hogy egy valóban új, 21. századi, szövegközpontú érettségi jöjjön létre.

Mert ahhoz új Nemzeti Alaptanterv kell, új kerettantervek kellenek, új taneszközök kellenek, és a kimeneti rendszert csak a végén lehet megcsinálni.

Tehát ez biztos, hogy évekbe kerül. Az átmeneti időben pedig kármentesíteni lehet. De az sem kevés.

— Amióta bevezették ezt a fajta rendszert, lehetett látni változást az eredményekben?

— Nem. Nagyjából ugyanannyi, mert az esszépontozás és a szóbeli pontozása valahogy kiegyenesíti ezeket a nehézségeket.

— Ez azért némileg megnyugtató.

— A diákok részéről némileg megnyugtató, a magyartanítást illetően viszont nem.

Kapcsolódó

Itt vannak a magyarérettségi nem hivatalos megoldásai

Hétfőn több mint 76 ezer diák vizsgázott középszinten magyar nyelv és irodalomból, melynek feladatait már korábban bemutattuk. Mostanra pedig a nem hivatalos megoldások is megérkeztek.