SZEMPONT
A Rovatból

Melyik életkorban a legjobb gyermeket szülni?

Létezik ideális időpont a családalapításra? Nem egészen ezekre a válaszokra számítottunk, amikor feltettük körkérdésünket...


A negyvenes Kati 18 éves korában évtizedekre előre megtervezte az életét: a diplomát 23 évesen szerzi meg, két évig dolgozik, azután 25 évesen megszüli az első gyermekét. A rendszerváltozás után néhány évvel úgy tűnt, a karrier és a családalapítás könnyen tervezhető. De Kati élete másként alakult, és harmincas éveire tolódott ki az első terhesség. És az sem biztos, hogy a gyermekének lesznek kistestvérei.

Ez nem kirívó eset, Kati ismerősei között alig akad valaki, aki húszas évei elején vagy közepén tudott volna családot alapítani. Pedig szinte mindegyikük erre vágyott, mert úgy gondolták, ez az ideális életkor az első gyermek megszületéséhez.

terhesseg

Eszter és a férje hat gyermeket nevel. Az első baba házasságkötésük után két évvel született. Tudatosan készültek arra, hogy szülők lesznek. Kálmán akkor már dolgozott, Eszter pedig utolsó éves volt a főiskolán - de már csak a tanítási gyakorlat volt hátra, mivel harmadévben felvette a negyedéves tantárgyakat is.

Eszter szerint minden embernek megvan a saját ideális időpontja az életében a gyermekvállaláshoz, de léteznek megfontolandó szempontok. Arra nem lehet egyszerű és mindenki számára érvényes választ adni, hogy milyen életkorban érdemes babát vállalni.

„Ha valaki gyermeket akar, azt is szeretné, hogy annak a gyereknek jó legyen” - mondja Eszter. „ Az első szempont az, hogy olyan családba érkezik-e a gyerek, ahol a szülők szeretik egymást, és együtt kívánják-e leélni az életüket.” Eszter szerint ez a dolog legnehezebb része.

"
Nálunk azért érkeztek korán a gyerekek, mert korán megtaláltuk egymást, és a családról ugyanúgy gondolkodunk, például arról, hogy mennyi gyermekünk legyen.gyermekvallalas

Képünk illusztráció

Eszter úgy látja, gyakran az alapvető lépés nem jön össze: hogy a pár mindkét tagja hasonlóan gondolkodjon, hasonló alapértékeket valljon magáénak, és mindketten ugyanazt akarják. Szerinte viszont ha ezek a feltételek adottak, és a pár tagjai szorgalmas emberek, olyan sokat nem érdemes várni a gyermekvállalással. „Azt mondod, ne parázzanak annyit?” - kérdezem Esztert. Ő azt feleli, úgyis mindig lesznek olyan helyzetek a gyermek születése után, amelyekre nem lehet előre felkészülni. De fiatalabb életkorban rugalmasabban alkalmazkodnak a szülők.

"
A tágabb ismeretségi körünkben sokan ezt mondták, azért nem akarnak még gyereket, mert élvezni akarják az életet. Mi viszont így élvezzük, gyerekekkel együtt. Nekünk jobb velük.

"A mai trend a kihúzódó gyermekvállalás" - mondja Hadházi Éva PhD pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Fejlődéslélektani Tanszékének egyetemi docense. Úgy véli, ennek hátterében a meghosszabbodott gyermekkor áll: nőtt a tanulással töltött évek száma, késik az önálló egzisztencia megteremtése, a párválasztás, elköteleződés. "A csökkenő házasodási kedvvel párhuzamosan növekszik az együttélések száma, és gyakoribbá vált a szingli életforma."

Magyarországon a babát vállaló nők átlagos életkora az utóbbi 20 éveben folyamatosan nőtt: 20-24 évről 30-34 évre.

Az életkor kitolódásának megvan a következménye Hadházi Éva szerint. Orvosi szempontból a teherbeesés ideje eltér a biológiailag ideálisnak tartott életkortól.

A 35-40 év felett vállalt várandósságoknál rizikótényezőkkel kell számolni, például a fogantatás hosszabb időt vehet igénybe, nő az ikerterhességek esélye (ez sokszor a mesterséges megtermékenyítésnek, lombiknak is köszönhető), nagyobb eséllyel alakulhat ki terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, nagyobb az esélye az alacsony születési súlynak és a koraszülésnek, növekszik a kromoszóma rendellenességek kockázata, fokozódik a vetélés esélye és nő a császármetszésé.

Ugyanakkor az idősebben gyermeket vállalók mind fizikai, mind lelki értelemben felkészültebben várhatják az első babát, mivel gazdagabb élettapasztalattal rendelkeznek - ez valódi erőforrás a gyakorlati élethez kapcsolódó problémák megoldásában.

szulok

Képünk illusztráció

A 15 éves Laura még egyáltalán nem gondol arra, hogy egyszer majd neki is lesz családja, és fogalma sincsen, melyik az ideális életkor a gyermekvállalásra.

Azt viszont tudja, hogy szeretne továbbtanulni, szeretne külföldi ösztöndíjat, majd utazni akar, és dolgozni. A szülei szerint Laurának nem is kell még ezzel foglalkoznia. A megkérdezett huszonéves lányok pedig úgy vélik, ráérnek a harmincas éveikig foglalkozni a családalapítással. Akadt köztük olyan is, aki egyáltalán nem akar gyereket, de ezt "nem reklámozza", mert ezért a véleményért sokan a torkának ugranának.

Az első gyermek születésének életkori kitolódása nem csak Magyarországra jellemző, máshol is ezt tapasztalják. Ezt támasztják alá amerikai kutatások is: tíz év elcsúszás van a szexuális és szociális értelemben vett felnőtté válás közt. "Nem köthető életkorhoz, de nagyon nagy szükség van az érzelmi biztonságra, hogy leendő szülőkként képesek legyenek szeretetet adni és kapni egyaránt" - mondja Dr. Hadházi Éva.

tanul2

Képünk illusztráció

Vajon orvosi szempontból melyik az ideális életkor?

"Egy bizonyos határig a kor nem zárja ki, hogy egészséges gyermeket szüljenek a nők – mondta Csermely Gyula szülész-nőgyógyász, a Rózsakert Medical Center vezetője az M1 aktuális csatornán az egyik műsorban. Szerinte igaz, hogy az életkor növekedésével csökken a teherbeesés esélye, de erre felesleges rástresszelni.

"Normális esetben, ha egy nő eldönti, hogy állapotos szeretne lenni, a feladata csak annyi, hogy megcsináltasson pár fontos tesztet és elkezdjen folsav tartalmú vitamint szedni." Ha valaki szeretne szülni, legkésőbb 37-38 éves korában próbálja meg elindítani a folyamatot, és akkor még akár három gyermeket is tud vállalni, mindenféle különösebb orvosi beavatkozás nélkül.

A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy 35 éves korig érdemes belevágni a családalapításba. Ennek oka az, hogy a petesejtek is öregednek, negyven éves életkor fölött már romlik a minőségük.

"Amire mindenképpen érdemes figyelni, életkortól függetlenül" - figyelmeztet Hadházi Éva - "hogy a gyermekvárás, a szülőség gyökeres változásokat von maga után az életstílusban, kapcsolatokban is és az érzelmi egyensúly, biztonság megteremtése és fenntartása rendkívül fontos mindkét szülő számára. A környezet akkor teszi a legtöbbet, ha rítusok és ceremóniák hiányában, nyitott tud lenni a leendő szülők szükségleteire és érzékenyen reagálva próbál támogatást nyújtani a párnak."

Azt, hogy egy pár mikor vállal gyermeket, azt Hadházi Éva pszichológus szerint rengeteg tényező befolyásolhatja.

Mennyire tekintik a gyermekvállalást a felnőttség attribútumának?

Bünteti-e a környezetük, a társadalom a gyermektelenséget?

Mennyire megbecsült és értékes az, hogy valaki szülő?

Az utánpótlás gazdasági szükségszerűség-e (legyen aki eltartson öregségemre, megörökölje a céget stb.)?

A családban mennyire fontos a név továbbvitele?

A pár érzelmi elköteleződését, együvé tartozását igazolnia kell-e a gyermeknek: „szerelmünk gyümölcse”?

maternity-pregnancy-photography-before-and-after-baby-photoshoot-10-575669ace01ad__700

Hadházi Éva úgy gondolja, az első várandósság fordulópont a felnőtt identitásban, mivel a szülővé válás folyamata valahol a nőiség, férfiasság beteljesülését kínálja. Úgy fogalmaz, hogy a személyiség az érettség, a pszichológiai függetlenség magasabb fokát érheti el, azaz a gyermek megfoganása, várása, születése, gondozása visszahat a szülőre, érleli a személyiségét. Lehetőséget ad az én növekedésére, a testi-lelki kiteljesedésre. Gyakran egy rég dédelgetett vágy valósul meg, a szülő közelebb kerülhet az ideális énhez, fokozódik az önbecsülése.

"A gyermekvárás, az apává, anyává válás olyan sokrétű változást von maga után, ami normatív krízisnek tekinthető és komolyan igénybe veszi a szülők fizikai, lelki erőforrásait és a párkapcsolatra is kihat."

Mikor ideális gyermeket vállalni?

A Gyakorikérdéseken is elhangzott ez a kérdés, többek között a következő válaszok születtek a fórumozóktól.

„20-as éveim elején szerettem volna, de a sors közbeszólt. Többször elvetéltem, végül 29 évesen sikerült megszülnöm a kisfiamat, akinek valószínűleg nem lesz testvére, mert a kis korkülönbséget nem szeretem, 35 felett pedig már nem szülnék.

„Örülj neki, hogy így alakult. Valóban 30 év körül "ideális" szülni, de egyébként mindenki akkor szüljön, amikor a legtöbb türelmet érez a gyermekneveléshez.”

„25-30 éves kor között. 26 voltam amikor a lányom született, most 20 hónapos, tervezzük a 2. babát, de még nem akar összejönni.”

„Én már 20-22 évesen készen éreztem magam az anyaságra, de mivel az akkori párommal nem lehetett 2 hónapra sem előre tervezni, így nem vágtam bele az anyaságba, pedig az anyagiak meglettek volna. Most 27 évesen várom az első gyermekünket, azóta persze megtaláltam az igazi párom.”

Én 31 voltam a férjem 32, amikor a fiunk megszületett. A megismerkedésünk után egy évvel volt a lánykérés, rá öt hónappal az esküvő, rá kilenc hónapra megszületett a fiunk. Az első próbálkozásra sikerült. Ha hamarabb megismerkedünk, nyilván hamarabb lesz baba. De így mindkettőnknek biztos egzisztenciánk, állásunk volt, nem kellett albérletbe bizonytalan anyagi körülmények közé szülni

30-40 közt, addigra van biztos egzisztencia és már türelmesebb is az ember.

Biológiailag 20-30 között az ideális, egzisztenciálisan pedig 30-40, életúttól függően. Ez az örök dilemma.

20. születésnapom után 2 hónappal lettem először anya, akkor született meg a nagylányom, nappali + levelező egyetemi szakok mellett. Aztán a 22. szülinapom előtt 2 hónappal jött a hugica. Mivel a férjem 9 évvel idősebb nálam, régóta volt munkahelye, lakása és jogi diplomája.

Te mit gondolsz? Melyik a legjobb életkor a gyermekvállaláshoz? Létezik ideális időpont?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Örülök Varga Judit podcastjének, de választ kell adnia, miért figyeltek meg magyarokat az izraeli kémszoftverrel
A Vidéki Prókátor a volt igazságügyi miniszter új podcastjére reagálva a Pegasus-ügyben való felelősségét firtatja. A 2021-es incidens során a hatóság civileket hallgatott le bírói végzés nélkül, és ma sem tudni, ki írta alá a kiberfegyver bevetését.


A kegyelmi botrányt kirobbantó, Vidéki Prókátor álnéven író jogász Varga Judit új podcastjének hírére reagált egy bejegyzésben.

A Varga Judit politikai karrierjébe kerülő kegyelmi botrányt kirobbantó jogász örül a fejleménynek, mert ez azt a reményt kelti benne, hogy „ezentúl remélhetőleg olyan országban fogunk élni, melyben a törvényes keretek között bárki szabadon kinyilváníthatja bármiről nyilvánosan is a véleményét és nem kell emiatt semmiféle retorziótól tartania”. Ezt az ideális állapotot állítja szembe azzal a rendszerrel, amelyet szerinte Varga Judit is szolgált, és „amelyben az állami szektorban sunyi módon fortélyos félelemben tartották a munkavállalókat”.

A jogász szerint a volt miniszternek ugyanakkor elszámolással kellene szolgálnia a nemzet felé.

Úgy véli, Varga Judit adós egy válasszal arra, hogy „milyen okból, milyen célból és milyen jogi alapon figyeltetett meg és hallgattatott le a minisztersége idején az Orbán-kormány olyan magyar állampolgárokat egy titokban beszerzett izraeli kémszoftverrel, akikkel szemben tudomásom szerint azóta sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja”.

Varga Judit nem kerülheti meg a válaszadást, és amennyiben kiderül, hogy a megfigyelések jogszerűtlenek voltak, akkor „vállalnia kell a jogi felelősséget” - írja a Vidéki Prókátor.

Majd elvárásokat fogalmaz meg az új kormány, és külön az új igazságügyi miniszter felé. Azt kéri, hogy egy mindenre kiterjedő vizsgálat után hozzák nyilvánosságra a Pegasus-ügy megállapításait, és ha kell, indítsák el a szükséges eljárásokat. Emellett követeli, hogy a törvénysértő módon megfigyelt embereket részesítsék anyagi és erkölcsi jóvátételben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt
Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk