HÍREK
A Rovatból

Megvan az új brit miniszterelnök: Rishi Sunak váltja Liz Trusst

A másik versenyben lévő jelölt az utolsó pillanatokban bejelentette, hogy visszalép, így egyértelművé vált, hogy a volt pénzügyminiszter lesz az új pártvezető és kormányfő.


Rishi Sunak lett a brit Konzervatív Párt vezetője, ezzel együtt pedig az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke. A 42 éves politikus azután került ebbe a pozícióba, hogy múlt héten a szeptemberben beiktatott kormányfő, Liz Truss lemondott.

Ugyan Truss lemondása után elődje, a júliusban lemondott Boris Johnson is bejelentette, hogy pályázik a pozícióra, végül vasárnap visszalépett. A másik esélyes jelölt, Penny Mordaunt, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának vezetője pedig nem tudott elég támogatást szerezni az induláshoz (a jelölteknek az alsóházi konzervatív frakció legalább száz tagjának támogatása kell ahhoz, hogy hivatalosan is jelöltek lehessenek).

A jelölteknek brit idő szerint délután 2-ig kellett megszerezniük elégséges támogatást. Azt már korábban tudni lehetett, hogy Sunaknak ez már sikerült, Mordaunt esetében viszont ez az utolsó pillanatokig kérdéses volt. Bár a politikus csapata az utolsó órában azt közölte, hogy igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az alsóházi frakcióvezetőnek meglegyen a kellő támogatottsága,

Mordaunt végül a határidő lejárta előtti percekben bejelentette, hogy kiszáll a versenyből és teljes mértékben támogatja Sunakot. Így egyértelművé vált ellenfele győzelme.

Rishi Sunak 2015 óta a Képviselőház tagja, 2019–2020 között Őfelsége Kincstára főtitkára volt, 2020 és 2022 között pedig kincstári kancellárként annak vezetője, Boris Johnson kormányának harmadik legmagasabb rangú tagja volt. Johnson lemondása után ő is versenyben volt a miniszterelnöki pozícióért, ám akkor alulmaradt Liz Truss-szal szemben. A volt pénzügyminisztert egyébként már korábban is Johnson lehetséges utódaként tartották számon, meglehetősen népszerű a britek körében.

Az indiai származású Sunak több szempontból is történelmet írt: ő lesz az első színes bőrű, nem keresztény brit miniszterelnök, és mivel csak 42 éves, a 18. század óta ő a legfiatalabb kormányfő is.

Az Egyesült Királyságot így már egy éven belül a harmadik miniszterelnök vezeti.

Boris Johnson júliusban azért mondott le, mert szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett. Az év elején egy vizsgálat állapította meg hivatalosan, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. Aztán kiderült az is, hogy Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. A botránysorozat miatt a kormány több minisztere is távozott, és miután több vezető konzervatív politikus is lemondásra szólította fel Johnsont, végül nem volt más választása.

Utódja Liz Truss lett, aki több mint 81 ezer szavazatot kapott a párton belüli szavazáson, míg vetélytársa, Rishi Sunak csak 60 ezret. Ezzel ő lett a harmadik női miniszterelnöke a szigetországnak Margaret Thatcher és Theresa May után, kormányzása azonban csupán 45 napig tartott. Bukását a gazdasági mentőcsomagja okozta, amely nagyon negatív hatást eredményezett a brit gazdaságban. Miután szeptember végén kiderültek az adócsökkentési csomagterv részletei, a font olyannyira zuhanni kezdett, hogy a jegybanknak be kellett avatkozni. A tervezett adóreformmal az volt a legnagyobb gond, hogy az elemzők és a piaci szereplők is túl drágának tartották 45 milliárd font értékű programot, és nem látták biztosítottak a finanszírozását. Truss menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, akinek utódja, Jeremy Hunt aztán szinte az összes bejelentett gazdasági intézkedést visszavonta. Mivel az adócsökkentési csomagtervre épült Truss politikája, ennek bukásával várható volt, hogy ő sem marad a kormány élén. Pláne azután, hogy a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja ellene fordult. A miniszterelnök végül a lemondás mellett döntött, mivel elismerte, hogy nem tudta teljesíteni azt a feladatát, amelynek elvégzésére a pártja megválasztotta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Dusciza Ferenc
Az RTL-lel dolgozó lelkész hosszan tartó betegség után hunyt el. Dusicza Ferenc a képernyőn és a kollégái között is példaképnek számított.


73 éves korában elhunyt Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL korábbi vallási és kulturális szerkesztője. A halálhírt az RTL jelentette be a híradójában.

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója így emlékezett rá:

„Dusicza Ferenc több volt, mint kolléga: sokszor lelki támaszt is nyújtott munkatársainak”, majd hozzátette: „Dusicza Ferenc remek ember volt.”

Dusicza Ferenc Budapesten született 1951-ben. Az 1990-es években kezdett vallási műsorokban szerepelni, először az MTV-nél, majd az RTL Klub indulásától dolgozott a csatornának. Gyakran szerepelt a képernyőn is.

Közreműködött az Üzenet című műsorban, ahol híradós felvételeket kommentáltak evangéliumi tanításokkal. A Reggeliben állandó rovata volt Szívvel-lélekkel címmel. A Híradóban és a Fókuszban is gyakran kérdezték őt. Néhány alkalommal az augusztus 20-i tűzijátékokat is ő közvetítette.

Egyetemeken is tartott előadásokat, és vallási témájú cikkeket írt. Hosszan tartó betegség után hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Itt a lista: ezekre a háztartási termékekre jöhet az árrésstop
Május közepétől akár 18 százalékkal is olcsóbbak lehetnek a legnépszerűbb tisztálkodó- és tisztítószerek. A részleteket csütörtökön árulhatja el a kormány az Index információi szerint.


Az Index birtokába került egy kormányzati táblázat, ami részletesen felsorolja azt a 30 háztartási termékkategóriát, amelyeknél a kormány árréscsökkentést tervez.

A dokumentum szerint ezeknek a termékeknek az ára akár 16–18 százalékkal is csökkenhet május közepétől.

Az intézkedés csak a drogériákra vonatkozik, például a DM-re, a Rossmannra vagy a Müllerre. A vegyesboltokat, ahol élelmiszert és nem élelmiszert is árulnak, nem érinti a lépés.

A kormány már márciusban is bevezetett árrésstopot, akkor alapvető élelmiszerekre. A korábbi döntés alapján a boltok tojásra, étolajra, cukorra, krumplira, tejre, csirkemellre, sertéscombra és lisztre legfeljebb 10 százalékos árrést számolhattak fel.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta, hogy „a háztartási cikkeket árusító drogériákra” vonatkozik majd az új intézkedés. Hozzátette: „Ők adják el a háztartási cikkek több mint 40 százalékát, ennyi a piaci részesedésük. A vegyeskereskedőkre, ahol élelmiszer és nem élelmiszer van, rájuk nem, de mivel a drogériaüzletek jelentős árcsökkentést fognak végrehajtani, ez lefelé fogja nyomni minden termék árát, ők is fognak árat csökkenteni.”

A listára olyan termékek kerültek fel, mint a mosogatószer, a mosópor, a papír zsebkendő és a tusfürdő.

Információk szerint a kormány csütörtökön, a kormányinfón jelenti be hivatalosan az új árréscsökkentést. A tervek alapján az intézkedés május közepétől szeptember elejéig lehet érvényben.

A teljes lista szerint ezek a termékek lehetnek olcsóbbak:

  • toaletttpapír
  • papírzsebkendő
  • alufólia
  • papír kéztörlő
  • öblítő
  • folyékony mosószer
  • mosópor
  • mosogatószer
  • általános tisztítószer
  • folyékony súrolószer
  • gépi mosogatótabletta
  • tusfürdő
  • fogkrém
  • folyékony szappan
  • sampon
  • szappan
  • fogkefe
  • kézfertőtlenítő gél
  • borotvahab
  • borotvazselé
  • testápoló
  • golyós dezodor
  • izzadásgátló stift
  • dezodor
  • eldobható borotva
  • utántöltő borotvafej
  • egészségügyi betét
  • tampon
  • hintőpor
  • eldobható nadrágpelenka.

Márciusban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Akkor az élelmiszer-árrésstop hatása még csak részben érvényesült, mivel a szabály március 17-től lett hatályos. Márciusban az élelmiszerek ára nem változott februárhoz képest, ahogy a fogyasztói árak sem.

Januárban 1,9, februárban 1,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A kormány szerint az intézkedés megtörte ezt a drágulási trendet. Az elemzők alábecsülték az árrésstop hatását, ami végül erősebben érvényesült a vártnál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Biden kiakadt: „Mi a fene folyik itt?” – Trumpot és Putyint is kiosztotta az egykori elnök
Joe Biden először szólalt meg hivatalos távozása óta, és nem finomkodott. A volt elnök Trump terveit őrültnek, Putyin politikáját veszélyesnek nevezte.


Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.

Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.

Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik, hogy olyan területeket vegyen el, amelyek nem az övéi, akkor majd megelégszik.

Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.

Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.

Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta

„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszélt így valaha? Mi nem ilyenek vagyunk.”

Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.

A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Íme a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani.


Szerdán történelemből vizsgáznak az érettségizők. A feladatsor megoldására összesen 180 percük van. A vizsga két részből áll: az első részben rövid feladatokat kapnak, a második részben esszéket kell írniuk.

A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani. Mint azt korábban már mi is megírtuk: a rövid feladatok között szerepel az ókori görög és római építészet, Hunyadi Mátyás háborúi, az iszlám vallás, a kapitalizmus, a magyarországi katolikus megújulás, az első ipari forradalom, a zsidó emancipáció, a II. világháború, a Tanácsköztársaság, a hidegháború, a Rákosi-korszak és a Magyarországon élő nemzetiségek.

Az Eduline most közzétette a rövid feladatok nem hivatalos megoldásait, ezt ITT tudod megnézni.

A hivatalos megoldásokat az Oktatási Hivatal csütörtökön reggel 8 órakor teszi majd közzé.

A vizsgázóknak a rövid feladatokon túl két esszét is kell írniuk: egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszék témái a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől. A hosszú esszéknél a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció közül választhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: