Megvan az első Európában észlelt gravitációs hullám
Az elmúlt pár évtized kétségkívül legnagyobb tudományos felfedezése az volt, amikor a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory) elnevezésű nemzetközi tudományos együttműködés kutatói tavaly felfedezték a gravitációs hullámokat. A munkát egyébként magyar kutatók is segítették, méltán lehetünk büszkék rájuk.
Az észleléssel bizonyították Einstein egy évszázaddal ezelőtt megjósolt elméletét.
A gravitációs hullámok a téridő fodrozódásai,
amelyek létezésére és tulajdonságaira Einstein 100 évvel ezelőtt, az általános relativitáselmélete részeként következtetett.
Az első hullám felfedezését még kettő követte, ami tényleg egy új korszak kezdetét jelenti a fizikában. A gravitációshullám-csillagászat megszületése olyan forradalom, aminek jelentősége az egész csillagászat egykori születéséhez mérhető.
Képeink illusztrációk - Forrás: SZM-archív
A legfrissebb szenzáció pedig az, hogy a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói megtalálták a negyedik gravitációs hullámot is.
Sőt: ez az első gravitációs hullám, amelyet egy európai detektor vett észre először.
Az idáig felfedezett gravitációs hullámokat ugyanis az amerikai LIGO-detektorral észlelték. Az együttműködéshez közben csatlakozott az Olaszországban lévő Virgo is, egészen pontosan augusztus 1-jén. A megfigyelési időszak augusztus 25-én zárult, és a Virgo tudósai már ekkor jelezték, hogy valószínűleg találtak valamit - az eredmények kiértékelésére azonban mostanáig várni kellett.
A gravitációs hullámok észlelése nemcsak Einstein elméletének ad végső megerősítést, de általa a csillagászat és az asztrofizika forradalmi eszközt nyer. Minden tudást, amit az emberiség valaha is gyűjtött a Naprendszeren kívüli világról, különféle hullámhosszú fényhullámok megfigyelésével – távcsövekkel, rádióantennákkal, röntgenteleszkópokkal – szereztük meg.
A gravitációs hullámok észlelése új “érzékszervet” ad az emberiségnek, amivel a világegyetem titkait megismerheti, kutathatja, megértheti.
Ez a páratlan érték az, ami kutatók és mérnökök százait – köztük magyar kutatókat is – vezetett arra, hogy munkájukat, egy nemzetközi együttműködésben, a gravitációs hullámok megtalálásának szenteljék.
A negyedik grativációs hullám
A legújabb gravitációs hullámot augusztus 14-én észlelte a Virgo detektora, vagyis alig két héttel azután, hogy bekapcsolódott a mérésekbe - írja az Index.
A hullámot a dátum alapján GW170814-nek nevezték el. Tőlünk 1,8 milliárd fényévnyire keletkezett, a mi Napunknál egy 31-szer és egy 25-ször nagyobb tömegű fekete lyuk összeütközésekor. Az összeolvadásukkal egy 53 naptömegű feketelyuk keletkezett, ami azt jelenti, hogy a maradék 3 naptömegnyi energia sugárzott szét az augusztusban észlelt hullám formájában.
De mik is azok a gravitációs hullámok?
Ha ennél részletesebben szeretnéd tudni, olvasd el korábban írt cikkünket a témáról.
via Index
