HÍREK
A Rovatból

Megszűnhet jövőre a határellenőrzés a román határnál

A csütörtöki EU-csúcson szó volt arról, hogy Romániának és Bulgáriának jövőre biztosítani kell a csatlakozást a schengeni övezethez.


Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez - közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A fontos lépést jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről.

Elmondta továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

Tájékoztatása szerint

a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást - mondta.

Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére.

A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben - tájékoztatott Charles Michel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog. Felhívta a figyelmet, hogy

jövőre Európában 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak.

Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét. "Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában és ne az Egyesült Államokban fektessen be" - mondta. Ennek érdekében négypontos tervet javasol majd az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöld átmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.

A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. "A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében" - fogalmazott.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor közös európai választ sürgetett az amerikai tervezett állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: el kell kerülni az unió egységes piacát veszélyeztető egyéni megoldásokat.

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. "Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet" - fogalmazott a francia elnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök reméli, hogy az EU-tagországok energiaügyi miniszterei hétfőre tervezett tanácskozásukon minden tagállamnak elfogadható megoldást találnak a tőzsdén jegyzett gázárplafon meghatározása ügyében.

Olaf Scholz német kancellár távozáskor adott nyilatkozatában, az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben azt mondta, reméli hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.

"Az ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat" - jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulást érhető el amerikai partnerekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Tusk: az orosz titkosszolgálat gyújtotta fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot
A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.


Orosz titkosszolgálatok gyújtották fel a Marywilska 44 nevű varsói bevásárlóközpontot – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A politikus az X-en azt írta, hogy a vizsgálat lezárult, és egyértelműen kiderült, kik álltak a tavaly májusi tűzeset mögött.

A tűz 2024. május 12-én keletkezett, és az épületben működő körülbelül 1400 bolt és szolgáltatóhely szinte teljesen megsemmisült. A vásárlóközpontban sok vietnámi kereskedő dolgozott, ezért az eset a varsói vietnámi közösséget is súlyosan érintette.

A bevásárlóközpontban 1400 bolt működött, az épület 80 százaléka égett le. Tusk azt írta:

„Az akciót egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta. Az elkövetők egy része már őrizetben van, a többieket azonosították és keresik.” Az üzenetét azzal zárta: „Mindannyiukat el fogjuk kapni!”

A lengyel miniszterelnök a tűzeset után bejelentette, hogy bizottságot állítanak fel, amely az orosz befolyást vizsgálja, mert kémkedéstől tartanak.

A lengyel hatóságok szerint a gyújtogatás egy olyan szabotázssorozat része volt, amelyet Oroszországból irányítottak. A nyomozást egy éven át folytatták a rendőrség és a belbiztonsági ügynökség bevonásával. A vizsgálat során 121 napon keresztül helyszíni szemléket tartottak, 55 ügyész és 100 rendőr dolgozott az ügyön. Több mint 70 tanút, valamint több mint 500 károsultat hallgattak ki.

A Reuters szerint a lengyel hatóságok a litván nyomozókkal is együtt dolgoznak. A gyanú szerint a tettesek közül többen Litvániában is végrehajtottak szabotázsakciókat.

Adam Bodnar igazságügyi miniszter és Tomasz Siemoniak belügyminiszter közölte, hogy részletes ismereteik vannak az ügyről. Azt mondták, a gyújtogatásokat egy Oroszországban tartózkodó ember szervezte és irányította.

A két miniszter közös közleményben hangsúlyozta: „Elszántan felelősségre vonjuk azokat, akik ezeket a szégyenletes szabotázsakciókat elkövették.”

Márciusban a litván ügyészség azt állította, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt a tavalyi vilniusi IKEA-tűz mögött. Ez három nappal a varsói gyújtogatás előtt történt. Az ügyész szerint a két kamaszkorú gyanúsított Varsóban találkozott, és ott egyeztek meg a megbízóikkal, hogy üzleteket gyújtanak fel Lettországban és Litvániában. A megbízásért 10 ezer eurót (nagyjából 4 millió forintot) és egy BMW-t ígértek nekik.

Oroszország tagadja, hogy köze lenne európai szabotázsakciókhoz. Korábban más gyanús tüzek miatt is őket okolták, például csomagküldő cégek esetében. Szakértők szerint ezek a támadások az Ukrajnának nyújtott európai támogatást próbálják gyengíteni.

A bejelentés éppen akkor történt, amikor Európa több országában is egyre nagyobb aggodalommal figyelik az orosz titkosszolgálatok titkos akcióit, amelyek célja a térség destabilizálása lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kövér magyarázkodott Orbán helyett, és beszólt a Tiszának: Az bízzon bennük a nemzeti ügyek tekintetében, akinek két édesanyja volt
Az Országgyűlés elnöke szerint a legfontosabb szempont minden esetben az ott élő magyar közösségek jogainak, méltóságának, érdekeinek tiszteletben tartása. Szerinte az újvidéki és felvidéki magyarság helyzete is jelentősen javult.


Romániában is a magyar közösség érdeke az első - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.

Kövér László a lapnak úgy fogalmazott: azt, hogy az erdélyi, illetve romániai magyaroknak ki a megfelelő államelnökjelölt, természetesen az erdélyi magyaroknak, jelesül politikai képviseletüknek, vagyis az RMDSZ-nek kell eldöntenie. Ezt a döntést teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk, ez mindig is így volt, tehát ebben semmi újdonság nincs - tette hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország mint állam, illetve a kormány semmilyen ország belső választásában nem kíván állást foglalni, nem támogatják sem az egyik, sem a másik elnökjelöltet.

Hangsúlyozta, ez a voksolás a romániai választók belügye, felidézve: arra már volt precedens, hogy az Európai Unió intézményei egy tagállam belső demokratikus döntését megkérdőjelezték, s például a kétezres évek elején megpróbálták elszigetelni az akkor Wolfgang Schüssel kancellár által vezetett osztrák néppárti és szabadságpárti koalíciót.

"A politikában a türelem és a kitartás, meg a bölcsesség az, ami meghozza azt az eredményt, amit mindannyian remélünk"

- fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Mi akkor is, még EU-n kívüli országként is kiálltunk az emberek szabad döntése mellett. Nem gondoljuk ugyanis, hogy az unió arra jött volna létre, hogy bármely ország belső viszonyaiba beavatkozzon, különösen olyan durván, ahogy azt az utóbbi időben egyre gyakrabban teszi, vagy hogy hol verbálisan, hol pedig különböző szankciókkal, megpróbálja megfegyelmezni a választókat - mondta Kövér László.

Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök megnyilatkozása pusztán arról szólt, hogy Magyarország a választók döntése nyomán kormányzó erőkkel, akár a kétoldalú kapcsolatok, akár az adott országban élő nemzeti közösségek ügyeit tekintve, akár pedig a brüsszeli politikát, az európai uniós közös ügyeket illetően, hajlandó együttműködni.

Az Országgyűlés elnöke szerint a legfontosabb szempont minden esetben az ott élő magyar közösségek jogainak, méltóságának, érdekeinek tiszteletben tartása.

Kövér László arra is kitért, hogy az AUR elnöke "példátlanul messze ment" korábban a magyarellenes gesztusok és kijelentések megtételében, vagy akár akciók szervezésében, ezért teljes mértékben megértik és osztják az ebből fakadó aggodalmakat.

Ugyanakkor mi valamennyi potenciális partnerrel azzal a reménnyel kezdjük meg az esetleges együttműködést, hogy ha ezek a problémák nem is helyezhetők zárójelbe, vagy nem is szüntethetők meg, legalább olyan folyamatokat tudunk elindítani, amelyek révén ezek az időben egyre kisebb jelentőségre tesznek szert - mondta.

A házelnök pozitív példaként hívta fel a figyelmet arra, hogy az első Orbán-kormány idején, Szlovákiában, Robert Fico miniszterelnöksége időszakában durva incidensek érték az ottani magyarságot, ma mégis az látható, hogy az EU-n belül az ismét Robert Fico által vezetett Szlovákia álláspontja áll szinte minden kérdésben a legközelebb Magyarországéhoz.

Az ő támogatásukra számíthatunk, és ők is a miénkre és noha korántsincs a felvidéki magyarság helyzete ott, ahol lehetne, a kormányzati viszonyulás jelentős, pozitív irányú elmozdulást mutatott az elmúlt években a magyar közösség problémái iránt - fogalmazott Kövér László, hozzáfűzve, hogy Szerbia esetében talán még szembeötlőbb a helyzet.

Azon magyarverések után, amelyek az 1990-es éveket, illetve a 2000-es évek elejét jellemezték, ma azzal a Szerbiával van a legjobb viszony, s annak a Szerbiának a magyar nemzetiségű állampolgárai lesznek a legjobb jogi és politikai helyzetben, amelyet egyébként egy nacionalistának minősített párt, illetve annak a vezetője irányít - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Olyan gesztusokat tettek a korábbi államelnökök Szerbia és Magyarország részéről, amelyek elindítottak egy megbékélési folyamatot, amelyből mára stratégiai szövetség formálódott, az ottani magyarság helyzete is jelentős mértékben javult

- mondta, ugyanakkor hozzátette, szó nincs arról, hogy mind a Vajdaságban, mind a Felvidéken valamiféle Kánaán lenne a magyar közösség élete.

Kövér László úgy véli, a politikában a türelem és a kitartás, meg a bölcsesség az, ami meghozza azt az eredményt, amit mindannyian remélünk. Ez pedig szerinte az, hogy akár az erdélyi, akár a többi elszakított nemzetrész a saját, ezeréves szülőföldjén békében és háborítatlanul, sőt prosperitásban élhessen, s megtarthassa saját nyelvét, kultúráját, hitét és nemzeti önazonosságát.

A Mandinernek arra a kérdésére, hogy a Tisza Párt szerint Orbán Viktor elárulta a határon túli magyar közösségeket, Kövér László azt mondta: "mi mást várhattunk volna ettől a bandától, mint azt, hogy egy Brüsszel meg egy Kijev javára elkövetett hazaárulás között, a lehető legelső érzékeny pillanatban nekirontanak a határon túli magyarokkal is fennálló nemzeti együttműködésnek?".

"Ezek nem tudnak mást, csak rombolni és gyalázkodni, ócska, nyilas meg olykor komcsi propagandával operálni. Bármihez is nyúlnak, az bemocskolódik - így van ez a nemzetpolitikával is. Az bízzon bennük a nemzeti ügyek tekintetében, akinek két édesanyja volt"

- fogalmazott a Mandinernek Kövér László.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiába a 4 éve meghozott bontási határozat, még mindig áll a Csipak-villa a Hármashatárhegyen, és már le sem bontják
4 évvel a bontási határozat után az RTL híradója megnézte az erdő mellett a milliárdos vállalkozó, Csipak Péter által épített, 1800 négyzetméteres, félkész villát. Amibe sosem költözött be, és még 2016-ban elárverezték.


A ház körül gaz és szemét, a burkolatok több helyen lepotyogtak. A ház egy része a védett erdőbe épült, amihez több száz fát is kivágtak. Most azonban úgy tűnik mégsem kell lebontani. A fővárosi kormányhivatal az RTL híradójának azt írta, a bontási határozatukat azóta a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette.

A hét elején csengetett be a híradó stábja egy siófoki nyaralóba. Akkor derült ki, hogy a házat már 3 éve vissza kellett volna bontani.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt volt elnöke február óta itt van házi őrizetben, a csengetésre azonban aznap senki nem reagált.

A tulajdonost, Schadl Györgyöt csak telefonon értük el, de nem kívánt nyilatkozni, így nem tudtuk meg, mik a tervei a házzal, aminek a visszabontását még 3 éve rendelte el a Kormányhivatal, miután megállapította, hogy az üdülőépület bővítése jogszerűtlenül és szakszerűtlenül történt. És, mert a tulajdonos nem bontotta vissza magától, 2023-ban már a döntés végrehajtását is elrendelték.

Most a budapesti Hármashatárhegyre mentek körülnézni. Itt áll már 15 éve befejezetlenül ez az 1800 négyzetméteres villa az erdő mellett. Sőt, mint kiderült, egy része át is lóg az erdőbe, ahol az útban lévő fákat az építkezésnél egyszerűen kivágták. Pedig ez egy védett erdő - hangzott el a híradóban.

Erről a villáról végül 2021 áprilisában döntött a Fővárosi Kormányhivatal. Méghozzá úgy, hogy a házat is, a garázst is le kell bontani 90 napon belül.

Ez már több mint 4 éve volt, de a ház még mindig áll, és innen nem látszik nyoma, hogy bármilyen bontási munka elkezdődött volna. Igaz, ránézésre egyre rosszabb állapotban van a ház, a kerítésen például körben már több helyen lepotyogtak a burkolatelemek.

A kormányhivatal válaszából azonban kiderült, nem érdemes várni a munkagépeket. Azt írták, a Kormányhivatal 2021-ben meghozott bontási határozatát azóta a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette. A bíróság ítélete szerint ugyanis egy olyan Kft. érintett, amit azóta jogutód nélkül felszámoltak. Így "a bontási kötelezettség már nem rendelhető el."

A háznak a másik oldalon is van egy bejárata, ami most le van zárva ráccsal és USB lappal is, de egyébként sem lehetne bejutni, mert mindent körbenőtt a gaz.

Csipak Péter végül soha nem költözött be a villába, amit még 2016-ban elárvereztek. Egy angol cég vette meg 225 millió forintért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Ez nem egyszerűen vesztegetés, hanem csúcskategóriás külföldi befolyás, extra lábtérrel” – Luxusrepülő érkezhet Trumpnak Katarból
A hírek szerint Trump a hivatali idejének végéig használja majd a 144 milliárdos Jumbo Jetet. A demokraták vesztegetésről beszélnek, az elnök környezete szerint nincs itt semmi látnivaló, minden törvényes.


Donald Trump amerikai elnök vasárnap este jelentette be, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma átmenetileg használatba kap egy Boeing 747-es repülőgépet, amely a következő években elnöki gépként szolgál majd. A bejelentés a sajtóhírekre adott reakció volt, amelyek szerint a katari királyi család ajándékozta a járművet a Fehér Háznak.

Trump közölte, hogy a most érkező gép válthatja le a jelenlegi Air Force One-t. Az elnöki repülőgép neve Air Force One, ami arra is utal, hogy az amerikai elnök a hadsereg főparancsnoka.

A Reuters információi szerint egy forrás azt mondta, hogy

a gép egy 747-8 típusú Boeing, és a katari királyi család ajánlotta fel ajándékként, hogy ideiglenesen szolgáljon Air Force One-ként. Ez lenne az egyik legértékesebb ajándék, amit az amerikai kormány valaha kapott. Egy új 747-8-as kereskedelmi repülőgép ára körülbelül 147 milliárd forint. A forrás szerint a gép Trump elnöki könyvtárához kerülne, miután elhagyja hivatalát.

Az amerikai média vasárnap arról számolt be, hogy a gép értéke 147 milliárd forint. A hírek szerint Trump a hivatali idejének végéig használja majd, utána pedig a gép tulajdonjoga az elnöki könyvtárára szállna.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője korábban azt mondta, hogy „bármely, külföldi kormány által felajánlott ajándék elfogadása minden vonatkozó törvény betartásával történhet.”

Hozzátette: „Trump elnök kormányzata teljes átláthatóságra törekszik.”

Trump vasárnap este saját közösségi oldalán, a Truth Socialon így írt:

„Az, hogy a védelmi minisztérium INGYEN kap egy 747-es repülőgépet, hogy ideiglenesen leváltsa a 40 éves Air Force One-t, egy teljesen nyilvános és átlátható ügyletben, annyira zavarja a Csaló Demokratákat, hogy azt követelik, fizessünk TELJES ÁRAT a gépért.”

A katari külügyminisztérium szóvivője, Ali Al-Ansari a New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a gép esetleges átadása még mérlegelés alatt áll, és „még nem született döntés.”

A bejelentés előtt egy nappal Trump bejelentette közel-keleti látogatását, amely Katart is érinti. Az út három országot foglal magában: Katart, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket. Ez lesz Trump első előre tervezett hivatalos külföldi útja januári hivatalba lépése óta.

A Boeing repülőgépgyártó 2018-ban kapott megrendelést két új elnöki gép megépítésére Trumptól. A 3,9 milliárd dolláros projektet a cég a tervek szerint 2029-re fejezi be.

Trump korábban már jelezte, hogy elégedetlen a két új 747-8-as repülőgép szállításának késlekedésével. Első elnöki ciklusa alatt megállapodott a Boeinggel, hogy 2024-re szállítják le a gépeket, de a légierő egyik tisztviselője a múlt héten a Kongresszus előtt azt mondta, hogy a vállalat most 2027-es befejezést javasol.

Trump februárban megtekintette a katari tulajdonban lévő 747-8-as repülőt, amikor az a floridai Palm Beach nemzetközi repülőtéren állt, a Mar-a-Lago üdülőhelye közelében. A Fehér Ház akkor azt közölte, hogy az elnök azért nézte meg a gépet, hogy jobban megismerje az új Air Force One kialakítását.

Április 26-án Trump rendkívüli, egynapos utazást tett Rómába és a Vatikánba, ahol részt vett Ferenc pápa búcsúztatásán és gyászszertartásán.

Chuck Schumer, a Szenátus demokrata vezetője az X-en azt írta: „Semmi sem jelzi jobban, hogy 'Amerika az első', mint hogy az Air Force One-t Katar biztosítja.” Azt is hozzátette: „Ez nem egyszerűen vesztegetés, hanem csúcskategóriás külföldi befolyás, extra lábtérrel.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: