HÍREK
A Rovatból

Meghalt Vámos Tibor Széchenyi-díjas villamosmérnök, a SZTAKI alapítója

A kutatóprofesszor 94 évesen, május 19-én hunyt el.


Életének 95. évében elhunyt Vámos Tibor Széchenyi-díjas villamosmérnök, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) korábbi igazgatója, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - tudatta a kutatóintézet pénteken az MTI-vel.

A Széchenyi-díjas villamosmérnök május 19-én hunyt el.

Vámos Tibor Budapesten született 1926. június 1-jén. A Barcsay utcai Madách Gimnáziumban érettségizett 1944-ben. Ugyanebben az évben munkaszolgálatosként Fertőrákosra hurcolták, ahonnan megszökött, és katonai börtönbe került. 1945 tavaszán iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetemre, 1949-ben szerzett diplomát. 1950 és 1954 között az Erőmű Beruházási Vállalatnál dolgozott, 1950-től 1952-ig az Inotai Hőerőmű építésvezetésének mérnöke, később a Dunai Vasmű építésénél dolgozott építésvezetőként. 1954 és 1958 között Villamosenergetikai Kutatóintézetnél helyezkedett el MTA-ösztöndíjasként, ahol a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozásával foglalkozott. Kandidátusi értekezését 1958-ban a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta.

Érdeklődése hamar az éppen még csak kibontakozó számtástechnika irányába fordult. 1958-tól 1964-ig az MTA Automatizálási Osztályának vezetője volt. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapította az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét.

Akadémiai doktori disszertációját ugyanebben az évben az erőművek és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1974-ben a vezetése alatt, az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével megalakult a mai SZTAKI, melynek 1964 és 1985 között igazgatója volt, 1986-tól pedig az intézet tanácsának elnöke, professor emeritusa.

"Műszaki emberként ugyanúgy ismerte a görög klasszikusokat vagy a modern képzőművészetet és kortárs zenét, értette a társadalomtudományok szempontjait és nyelvét. Rá mindig összekötő láncszemként tekintettek a tudomány és az ipar között"

- olvasható a méltatásban.

Vámos Tibor számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et, több könyvet írt és szerkesztett. Az MTA levelező tagjává 1973-ban, rendes tagjává 1979-ben választották. 1981 és 1984 között Ő tölthette be az International Federation of Automatic Control, IFAC elnöki tisztjét. 1984-ben a szervezet 9. Világkongresszusának Budapest adhatott otthont.

Kutatói pályája mellett egyetemi pályafutása is kiemelkedő: 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, 1990-től a Central European University Tudományos Programja mellett működő kuratórium elnökeként dolgozott. 1992-1993-ban a George Mason University, Fairfax/VA Distinguished Visiting professzora, 1993 és 1994-ben pedig a George Mason University Distinguished Affiliate professzora volt.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: egyebek mellett elnyerte az Állami Díjat (1983), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést (1996), a Svájci Akadémia Chorafas-díját (1994), valamint a Széchenyi-díjat (2008). Vámos Tibor 2005-ben megkapta Az év ismeretterjesztő tudósa díjat is, 2009-ben elnyerte a Radnóti Miklós antirasszista díjat. Tudományos életművét 2006-ban Neumann János emlékplakettel díjazták. Tagja volt annak a 35 tudós és közéleti személyiségnek, akik 2000. január 31-én alapították meg a XXI. Század Társaságot, hosszú időn át töltötte be a társaság által alapított Hazám-díj kuratóriumának elnöki tisztségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Bezárt egy budai étterem, hogy Orbán Viktor Korda Györggyel és a nyugdíj előtt álló Pintér Sándorral ultizhasson
A Fidesz listájának bejelentése után tartották az Ulti Digitális Polgári Kör alakuló ülését. A most megalakult körben Lázár János, Tállai András és Nógrádi György is helyet kapott.


Zárt ajtók mögött, egy budai étteremben ultizott Orbán Viktor hétfő este, közvetlenül azután, hogy bejelentették a Fidesz országos listáját. A miniszterelnök többek között Korda Györggyel és azzal a Pintér Sándorral kártyázott, akinek a nyugdíjba vonulásáról nemrég Lázár János beszélt.

A kártyapartiról a Telex írt, miután egyik olvasójuk észrevette a miniszterelnököt a tabáni Gösser étteremben. A helyszínen kihelyezett tábla szerint az étterem az ulti idejére zárva tartott. A kártyaparti további résztvevői Font Sándor országgyűlési képviselő és Seszták Miklós voltak. Kaminski Fanny, Orbán Viktor sajtótanácsadója később a helyszínen megerősítette, hogy

az Ulti Digitális Polgári Kör alakuló ülését tartották az étteremben.

A magyar belpolitikában az ultizásnak különös jelentősége van azóta, hogy Orbán Viktor 2015-ben egy nem nyilvános beszélgetésen arról beszélt, keresi az utódját, akinek tudnia kell majd ultizni. Néhány évvel később a kormányból kikerülő Lázár János egy videót posztolt, amelyben azt mondta, hogy a jövő reményében Ulti Doktor, Ulti Professzor és Ulti Pápa társaságában tanulja a játékot.

Úgy tűnik, Lázár sikerrel járt, hiszen ő is tagja a most megalakult Ulti Digitális Polgári Körnek, Tállai András, Nógrádi György és Lezsák Sándor mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Lázár János elárulta, mikor megy nyugdíjba Pintér Sándor
Az építési és közlekedési miniszter egy battonyai lakossági fórumon jelentette be Pintér Sándor nyugdíjba vonulásának időpontját. A válasz lezárhatja a 2010 óta hivatalban lévő belügyminiszter jövőjéről szóló találgatásokat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 17.



„Mikor megy nyugdíjba Pintér Sándor?” – szegezte a kérdést Lázár Jánosnak egy, a helyi rendőrség munkájával elégedetlen idősebb férfi egy battonyai lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter gondolkodás nélkül rávágta:

„Most. 2026-ban”

– írta a Telex.

Később, miután több kérdést is meghallgatott, Lázár visszatért a kérdésre. Elmondta, hogy szerinte a kormánynak az elmúlt 16 évben az a legnagyobb eredménye, hogy van munka és Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa. Szerinte Pintér Sándornak nagy szerepe volt abban, hogy radikálisan csökkent az elkövetett bűncselekmények száma.

„Én Pintér Sándorról csak jót tudok mondani” – mondta az elégedetlen férfinak Lázár, aki szerint szerencse, hogy a belügyminiszter vállalta a 2022–2026-os ciklust, pedig „már nem kellett volna vállalnia, mert nyugdíjkorban van”. Ennek ellenére „megküzdött az egészségügy és az oktatás problémáival”, hősies feladatot végzett. Lázár azt mondta, neki Pintér példakép is. „Az az ember 16-18 órákat dolgozik mind a mai napig”, szerinte azért van rend, mert ő az egész országot szemmel tartja.

„Én marasztalnám, ami nem lesz sikeres valószínűleg”

– mondta, majd tapsot kért Pintér Sándornak a közönségtől.

Arról, hogy Pintér Sándor nyugdíjba vonulhat, már 2018-ban is írt a Magyar Nemzet. Pintér Sándor 2010 óta belügyminiszter.

Pintér Sándor nem szerepel a Fidesz hétfőn kihirdetett országos listáján sem:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János baltával esne neki a multiknak a 400 forintos tej és káposzta miatt
A miniszter egy battonyai fórumon vázolta fel a magyar agrárium és a kiskereskedelem átalakításának tervét. Azt ígérte, hogy a 2026-os választások után kiszorítaná a külföldi láncokat.


„Ezt baltával kell szétoperálni” – ezzel a hasonlattal írta le Lázár János, hogyan nyúlna hozzá a magyar kiskereskedelemhez a választások után. Az építési és közlekedési miniszter egy battonyai lakossági fórumon jelentette ki, hogy

azt tervezi, 2026 és 2030 között „kiforgatja a vidéki agrárvilágot a négy sarkából”.

Az elmúlt hetek hangos, néha botrányos Lázárinfói után a battonyai sportcsarnokban nyugodt hangulat fogadta a minisztert, akit kolbásszal vártak – írja a Telex. Lázár a kolbászt trófeaként a magasba is emelte, és azt mondta: „Nincs ennél jobb nyugtató”.

Szerinte a magyar föld sokkal több embert el tudna látni, a multik miatt azonban az emberek nem magyar tejet isznak és nem magyar húst esznek. A fő kérdésnek azt nevezte, hogyan lesz a 140 forintos tejből 400 forintos a boltban, vagy a 60 forintos káposztából szintén 400 forintos. „Ezt kell megpiszkálni” – mondta, majd hozzátette, meg kell nézni, a termelő és a bolt között kinél marad a pénz. A megoldást a magyar termelők helyzetbe hozásában látja.

„Csak le kell tolni, el kell nyomni, odébb kell tolni a külföldieket, hogy a magyarok is odaférjenek, egyébként nem fog működni.”

Lázár Jánosnak nem új terve a külföldi tulajdonú láncok kiszorítása, de a jelenlegi kormányzati ciklusban ez nem valósult meg. A kormánynak voltak már korábban is a kiskereskedelmet érintő, vitatott lépései, mint a vasárnapi boltzár bevezetése majd eltörlése, vagy a plázastop. A mostani tervek azonban komoly uniós jogi akadályokba ütközhetnek: az Európai Bizottság korábban már vizsgálta a kiskereskedelmi különadót diszkrimináció miatt, februárban pedig az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka mondta ki, hogy a „kötelező akciózás” magyar szabályozása uniós jogba ütközhet. Az ágazati szereplők és ellenzéki pártok is rendszeresen bírálják az állami beavatkozásokat, szerintük azok piaci torzulásokhoz és áruhiányhoz vezethetnek.

A fórumon egy kérdésre Lázár Pintér Sándor belügyminiszter visszavonulásáról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy mikor megy nyugdíjba Pintér, annyit mondott: „Most. 2026-ban.” Később méltatta a belügyminisztert, akinek szerinte óriási szerepe van abban, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lett. Azt is mondta, Pintérnek a 2022-es ciklust „már nem kellett volna vállalnia, mert nyugdíjkorban van”, és hozzátette: „Az az ember 16-18 órákat dolgozik mind a mai napig”.

Egy másik kérdező Orbán Viktor több mint hatmilliós fizetését és a megtakarítás hiányát firtatta.

Lázár szerint a miniszterelnöknek a világpolitikai szerepléssel komoly költségei vannak, különösen öt gyerekkel és sok unokával.

A helyzetet úgy összegezte: „Lázár és Orbán együtt a legjobb”, utalva arra, hogy neki van megtakarítása, a miniszterelnöknek pedig nincs.

Magyar Péter neve is előkerült egy bekiabálás után. Lázár erre azt mondta, korábban ő fizette Magyar Pétert. „Azoknál a vállalatoknál dolgozott, ami hozzám tartozott, a közút, satöbbi, satöbbi.

A felesége eljött hozzám, azt mondta, hogy az ő férjének minimum 3 milliót kell keresnie. Van, aki így élt és így boldogult. Hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És miután a minisztertársam volt, és miután a kollégám volt, mit mondhattam volna mást?”

– kérdezte, majd hozzátette, hogy „mindig tanul az ember”.

A kampányról szólva Lázár úgy fogalmazott, a meccs még nincs lejátszva, és ami eddig történt, az „csak gyenge előjátéknak fogható fel”. Szerinte az ellenfélnek nagyobb a hangja, mint a teste. „Az ellenfél óriási hangorkánnal jön, az ellenfélnek nagyobb a hangja, mint a teste” – mondta. A fórum végén megígérte a battonyaiaknak, hogy a nyugodt légkörért cserébe megépül az általuk kért út.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Publicus: A Tisza 9 százalékkal vezet a Fidesz előtt, erősödött a DK
A Fidesz 1-2 százalékpontot javított a teljes népességben, de a biztos szavazó pártválasztóknál 1 pontot veszített. A Publicus Intézet módszertant is váltott a választás közeledtével.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 17.



Tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesszel szemben: a biztos szavazó pártválasztók körében már 9 százalékpont a különbség Magyar Péter pártjának javára, 48-39 arányban – derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült friss, reprezentatív felméréséből. A Tisza a teljes népességben 5 (35-30), a biztos pártválasztóknál pedig 7 százalékponttal (41-34) vezet. A tiszások részvételi hajlandósága (87 százalék) továbbra is magasabb, mint a fideszeseké (81 százalék).

Januárhoz képest a Fidesz a teljes népesség körében és a biztos szavazók között is erősödni tudott 1-2 százalékponttal, a biztos szavazó pártválasztóknál azonban 1 százalékot veszített. A Tisza Párt eközben az első két kategóriában 2-2 százalékpontot javított, míg a legaktívabbaknál megőrizte 48 százalékos támogatottságát. A kutatók szerint így a két legrelevánsabb csoportban 1-1 százalékponttal nőtt a Tisza előnye, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek az elmozdulások a 3,1 százalékos hibahatáron belül vannak.

A részvételi hajlandóság továbbra is kiemelkedően magas: a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy biztosan részt vesz a választáson. A közhangulat viszont borús: a teljes népesség 62 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan „az országban mennek a dolgok”. Ezzel párhuzamosan a bizonytalanok aránya 29-ről 24 százalékra olvadt, ami már hibahatáron túli, statisztikailag is jelentős elmozdulás.

A kisebb pártok közül a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk egyaránt 4, 4 és 5 százalékon áll a három vizsgált csoportban.

A DK számára ez előrelépést jelent, mivel a biztos szavazó pártválasztók körében eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt, ami az előző méréskor még nem volt így. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3, 3 és 4 százalékos eredményével viszont jelenleg nem jutna be az Országgyűlésbe.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője egy fontos módszertani változásra is felhívta a figyelmet. A választás közeledtével a korábbi, úgynevezett nyitott kérdezésről áttértek a zártra, vagyis már felolvassák a válaszadóknak a várhatóan listát állító pártok nevét. A friss adatokat ezért ennek figyelembevételével érdemes összevetni a korábbiakkal.

A Publicus adatai egybecsengenek más intézetek közelmúltbeli méréseivel: február elején az IDEA Intézet 48–38, január végén pedig a Závecz Research 49–39 arányú Tisza-fölényt mutatott ki a biztos szavazó pártválasztóknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk