Meghalt Spencer Davis, akinek a koncertje után lovasrendőrök gumibotozni és kardlapozni kezdték a tömeget Budapesten 1967-ben

Fokozott moderálásra és a „mocskos” kommentek azonnali törlésére kérte munkatársait az ATV a ma, február 16-án újrainduló Csatt és a péntekenként adásba kerülő Csatt.2 című műsorok kapcsán. A csatorna belső körlevélben hívta fel a figyelmet, hogy a műsorok visszatérésekor sok negatív kommentre számítanak a közösségi felületeken – írta a Media1.

Réti Dóra, a csatorna PR-munkatársa a következő üzenetet küldte a stábnak:

A nézők kedélyeit az előző műsorvezető, Egri Viktor év eleji menesztése és annak körülményei korbácsolták fel. A helyzetet tovább élezte, hogy a napokban bejelentették Egri utódjait, ami újabb negatív kommenthullámot indított el a csatorna felületein. A Csatt című műsort Kóczián Péter veszi át, aki korábban az Echo TV-nél, a HírTV-nél és a NER-közeli Indexnél is dolgozott, míg a Csatt.2 új műsorvezetője Köböl Anita lesz, akit a nézők az ATV Start és az ATV Híradó adásaiból ismerhetnek.

A műsor december óta nem volt látható a képernyőn. A sok dühös komment azért is érkezett a Németh Sándor érdekeltségi körébe tartozó csatornához, mert Egri Viktor egy interjúban arról beszélt, hogy az ATV az elbocsátásával valakinek meg akart felelni. Azt is mondta, hogy szerinte az ATV és az RTL nem független csatornák, azokat pénzzel, például állami reklámok segítségével könnyen befolyásolhatják.

„Ezt baltával kell szétoperálni” – ezzel a hasonlattal írta le Lázár János, hogyan nyúlna hozzá a magyar kiskereskedelemhez a választások után. Az építési és közlekedési miniszter egy battonyai lakossági fórumon jelentette ki, hogy

Az elmúlt hetek hangos, néha botrányos Lázárinfói után a battonyai sportcsarnokban nyugodt hangulat fogadta a minisztert, akit kolbásszal vártak – írja a Telex. Lázár a kolbászt trófeaként a magasba is emelte, és azt mondta: „Nincs ennél jobb nyugtató”.

Szerinte a magyar föld sokkal több embert el tudna látni, a multik miatt azonban az emberek nem magyar tejet isznak és nem magyar húst esznek. A fő kérdésnek azt nevezte, hogyan lesz a 140 forintos tejből 400 forintos a boltban, vagy a 60 forintos káposztából szintén 400 forintos. „Ezt kell megpiszkálni” – mondta, majd hozzátette, meg kell nézni, a termelő és a bolt között kinél marad a pénz. A megoldást a magyar termelők helyzetbe hozásában látja.

Lázár Jánosnak nem új terve a külföldi tulajdonú láncok kiszorítása, de a jelenlegi kormányzati ciklusban ez nem valósult meg. A kormánynak voltak már korábban is a kiskereskedelmet érintő, vitatott lépései, mint a vasárnapi boltzár bevezetése majd eltörlése, vagy a plázastop. A mostani tervek azonban komoly uniós jogi akadályokba ütközhetnek: az Európai Bizottság korábban már vizsgálta a kiskereskedelmi különadót diszkrimináció miatt, februárban pedig az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka mondta ki, hogy a „kötelező akciózás” magyar szabályozása uniós jogba ütközhet. Az ágazati szereplők és ellenzéki pártok is rendszeresen bírálják az állami beavatkozásokat, szerintük azok piaci torzulásokhoz és áruhiányhoz vezethetnek.

A fórumon egy kérdésre Lázár Pintér Sándor belügyminiszter visszavonulásáról is beszélt. Arra a kérdésre, hogy mikor megy nyugdíjba Pintér, annyit mondott: „Most. 2026-ban.” Később méltatta a belügyminisztert, akinek szerinte óriási szerepe van abban, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa lett. Azt is mondta, Pintérnek a 2022-es ciklust „már nem kellett volna vállalnia, mert nyugdíjkorban van”, és hozzátette: „Az az ember 16-18 órákat dolgozik mind a mai napig”.

Egy másik kérdező Orbán Viktor több mint hatmilliós fizetését és a megtakarítás hiányát firtatta.

A helyzetet úgy összegezte: „Lázár és Orbán együtt a legjobb”, utalva arra, hogy neki van megtakarítása, a miniszterelnöknek pedig nincs.

Magyar Péter neve is előkerült egy bekiabálás után. Lázár erre azt mondta, korábban ő fizette Magyar Pétert. „Azoknál a vállalatoknál dolgozott, ami hozzám tartozott, a közút, satöbbi, satöbbi.

– kérdezte, majd hozzátette, hogy „mindig tanul az ember”.

A kampányról szólva Lázár úgy fogalmazott, a meccs még nincs lejátszva, és ami eddig történt, az „csak gyenge előjátéknak fogható fel”. Szerinte az ellenfélnek nagyobb a hangja, mint a teste. „Az ellenfél óriási hangorkánnal jön, az ellenfélnek nagyobb a hangja, mint a teste” – mondta. A fórum végén megígérte a battonyaiaknak, hogy a nyugodt légkörért cserébe megépül az általuk kért út.

Tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesszel szemben: a biztos szavazó pártválasztók körében már 9 százalékpont a különbség Magyar Péter pártjának javára, 48-39 arányban – derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült friss, reprezentatív felméréséből. A Tisza a teljes népességben 5 (35-30), a biztos pártválasztóknál pedig 7 százalékponttal (41-34) vezet. A tiszások részvételi hajlandósága (87 százalék) továbbra is magasabb, mint a fideszeseké (81 százalék).

Januárhoz képest a Fidesz a teljes népesség körében és a biztos szavazók között is erősödni tudott 1-2 százalékponttal, a biztos szavazó pártválasztóknál azonban 1 százalékot veszített. A Tisza Párt eközben az első két kategóriában 2-2 százalékpontot javított, míg a legaktívabbaknál megőrizte 48 százalékos támogatottságát. A kutatók szerint így a két legrelevánsabb csoportban 1-1 százalékponttal nőtt a Tisza előnye, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek az elmozdulások a 3,1 százalékos hibahatáron belül vannak.

A részvételi hajlandóság továbbra is kiemelkedően magas: a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy biztosan részt vesz a választáson. A közhangulat viszont borús: a teljes népesség 62 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan „az országban mennek a dolgok”. Ezzel párhuzamosan a bizonytalanok aránya 29-ről 24 százalékra olvadt, ami már hibahatáron túli, statisztikailag is jelentős elmozdulás.

A kisebb pártok közül a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk egyaránt 4, 4 és 5 százalékon áll a három vizsgált csoportban.

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője egy fontos módszertani változásra is felhívta a figyelmet. A választás közeledtével a korábbi, úgynevezett nyitott kérdezésről áttértek a zártra, vagyis már felolvassák a válaszadóknak a várhatóan listát állító pártok nevét. A friss adatokat ezért ennek figyelembevételével érdemes összevetni a korábbiakkal.

A Publicus adatai egybecsengenek más intézetek közelmúltbeli méréseivel: február elején az IDEA Intézet 48–38, január végén pedig a Závecz Research 49–39 arányú Tisza-fölényt mutatott ki a biztos szavazó pártválasztóknál.

„Mikor megy nyugdíjba Pintér Sándor?” – szegezte a kérdést Lázár Jánosnak egy, a helyi rendőrség munkájával elégedetlen idősebb férfi egy battonyai lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter gondolkodás nélkül rávágta:

– írta a Telex.

Később, miután több kérdést is meghallgatott, Lázár visszatért a kérdésre. Elmondta, hogy szerinte a kormánynak az elmúlt 16 évben az a legnagyobb eredménye, hogy van munka és Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa. Szerinte Pintér Sándornak nagy szerepe volt abban, hogy radikálisan csökkent az elkövetett bűncselekmények száma.

„Én Pintér Sándorról csak jót tudok mondani” – mondta az elégedetlen férfinak Lázár, aki szerint szerencse, hogy a belügyminiszter vállalta a 2022–2026-os ciklust, pedig „már nem kellett volna vállalnia, mert nyugdíjkorban van”. Ennek ellenére „megküzdött az egészségügy és az oktatás problémáival”, hősies feladatot végzett. Lázár azt mondta, neki Pintér példakép is. „Az az ember 16-18 órákat dolgozik mind a mai napig”, szerinte azért van rend, mert ő az egész országot szemmel tartja.

– mondta, majd tapsot kért Pintér Sándornak a közönségtől.

Arról, hogy Pintér Sándor nyugdíjba vonulhat, már 2018-ban is írt a Magyar Nemzet. Pintér Sándor 2010 óta belügyminiszter.

Pintér Sándor nem szerepel a Fidesz hétfőn kihirdetett országos listáján sem: