JÖVŐ
A Rovatból

Megduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat

A század közepére 33 millióról 77 millióra nőhet Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A klímaváltozás mérséklésével csökkenthető lenne a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása.
Kis Anna/Másfélfok, fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. április 26.



Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb allergiaszezont eredményezve. A meleg idő következtében korábban indul meg a virágzás (hazánkban idén már január 13-án megkezdődött az allergiaszezon!), és a vegetációs időszak hossza is kitolódik a magasabb hőmérsékleti értékek miatt. A légköri szén-dioxid koncentráció pedig a pollenszám növekedését eredményezheti. Az egészségügyi kockázatok (légzési nehézségek, asztma stb.) mellett ez további anyagi nehézségeket is jelenthet az allergiásoknak. Összehasonlításképp, az USA-ban 2008-2013 között az évi gyógyszer-költsége egy asztmás betegnek 3200 dollár volt, ami a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint. A klímaváltozás mérséklésével csökkenthető volna a pollenallergia-szezon durva súlyosbodása.

Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában.

A pollenkitettség bizonyos szezonális légzési vírusokkal szemben gyengíti az immunitást. Ha az allergia miatt már gyulladásban van az orrnyálkahártya, akkor könnyebben fertőződik meg. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásokkal járhat az allergiás betegségben szenvedők számára (is).

A melegebb idő következtében kitolódik a pollenszezon, az allergén pollenek koncentrációja nő.

Egy tanulmányban 17 állomást vizsgáltak és 11 esetben szignifikáns növekedést találtak a pollenszezon hosszát illetően, ami átlagosan 0,9 nap/év volt; 12 állomáson pedig a pollenmennyiség növekedését állapították meg.

A magasabb szén-dioxid koncentráció pedig nem csak közvetlenül (a melegedés által) fejti ki hatását: a növény fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhat, ami több pollent tud kibocsátani.

Az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.

A klímaváltozás a beltéri penészre is hatással lehet: a gyakoribb heves esőzések, viharok, árvizek miatt nedvesebbek, nyirkosabbak lehetnek az épületek. Elegendő idővel és súlyossággal a penésznek való kitettség is asztmát alakíthat ki, vagy súlyosbíthatja a meglévőt.

A zivatarok is növelhetik az allergiás asztma kockázatát. A zivatarok nyomásváltozást és szelet hoznak – ami kisebb darabokra töri a pollen- és penész-spórákat, így szállításuk és belélegzésük is könnyebb.

Több tanulmány is kimutatta, hogy közvetlenül a zivatar előtt vagy alatt az asztmás emberek súlyosabb tüneteket tapasztalnak.

Az esővel való kapcsolat összetettebb: általában a meleg, száraz, szeles idő kedvez a szállításnak, de vannak fajok, amik röviddel az eső után bocsátanak ki több spórát a megnövekedett nedvesség miatt.

Hazai allergiaviszonyok

Magyarországon három fő pollenszezont különíthetünk el:

  • január-május: fák virágzása (mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán)
  • április-július közepe: fűfélék, csalánfélék, útifű
  • július közepe-október: parlagfű, feketeüröm, libatopfélék, disznóparéj.

    Továbbá meg lehet még különböztetni a szezonalitás nélküli allergéneket, úgymint például a poratkákat vagy az állati szőrt.

    Az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 20 évre vonatkozóan vizsgálta az égert és a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg: 2000-2010 között átlagosan a 46. napon indult, 2010. után pedig már a 25. napon. Szimulációk szerint

    2041-2060-ra Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma.

    Ezek a projekciók elsősorban a klímaváltozást vették figyelembe, de a trendeket az invazív növényfajok terjedésével is befolyásolták. A parlagfű allergia egy elterjedt egészségügyi probléma lesz Európa-szerte (Skandinávia, a Balti államok, valamint Spanyolország, Portugália és Írország nagy részének kivételével), olyan területekre is kiterjedve, ahol jelenleg ez nem gyakori.

    A melegedés miatt előbb fog kezdődni a pollenszezon és ki is tolódik a hossza, de ez különbözik az egyes régiók, fajok szerint. Észak-, Nyugat- és Közép-Európában a nyírfa-szezon virágzása korábbra tolódott és két héttel hosszabb lett az elmúlt évtizedekben. Délkelet Európában a pollenszám több mint 3-3,5-szeresére nőhet 2,5 fokos globális melegedés esetén.

    A szomszéd kertje

    A nyírfa pollen az egyik legdominánsabb fa pollen Észak- és Közép-Európában és fő okozója az allergiás náthának. Általánosságban, Európában a nyír pollenre való érzékenység kb. 8-16% között mozog. Az elmúlt pár évtizedben nőtt a pollenmennyiség egyes területeken (ebben a melegedés és a közönséges nyírfa népszerűségének növekedése is szerepet játszhat), valamint a kitettség periódusa is. Svájci adatok szerint (1969-2006) a nyír pollenszezonja kb. 15 nappal korábban kezdődik.

    Bajorországban hat állomás adatait elemezték az 1987-2017-es időszakra. Itt is a pollenszezon korábbi bekövetkezését figyelték meg, amely egyes fajoknál évente akár két napot jelenthet. Az éves pollenszám változásának iránya eltérő lehet fajonként: például a mogyoró esetén nőtt, de az üröm esetén csökkent. Három állomásra a 2005-2015 közötti időszakra vonatkozóan a virágzás és a pollen megjelenésének dátuma közti különbséget is megnézték. 17 nappal (medián) korábban fordult elő a pollen, mint virág, és az esetek 63%-ában a pollen forrása nem lokális volt. Azaz a szélviszonyoknak, transzport folyamatoknak is jelentős a szerepe: a távolabbról érkező pollenek még a helyi virágzás előtt kiválthatják az allergiások tüneteit.

    Fotó: Pixabay

    A szezonális allergiától több millió amerikai szenved (a felnőttek 26%-a, a gyerekek 19%-a érintett) és a klímaváltozás ezt csak rontja. A melegebb telek nagyobb penész-kitettséget eredményezhetnek. A fagy nem feltétlen öli meg a penészt, hanem csak alvó állapotba kerülhet, és amikor a megfelelő környezeti feltételek visszatérnek, feléled.

    Az 1990-2018-as időszakra vonatkozóan 60 észak-amerikai állomás pollen adatait vizsgálták meg. Az eredmények szerint a pollenszezon előrébb tolódott és hosszabb lett (+20 nap), valamint megnőtt a pollenkoncentráció (+21%).

    Az ember okozta klímaváltozás tehát már most hozzájárul az allergiaszezon rosszabbodásához Észak-Amerikában, és valószínűleg a következő évtizedekben tovább súlyosbítják a légzési hatásokat a pollen-trendek.

    1995-2015 között az USA középnyugati részén kb. három héttel lett hosszabb a parlagfű-szezon. Modellezések szerint a növekvő szén-dioxid koncentráció megduplázhatja a pollentermelést az évszázad végére.

    Mit lehet tenni?

    Az allergiás megbetegedéskért elősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten. Az allergia fő vezérlői elsősorban nem-klimatikus tényezők (pl. urbanizáció növekedése, társdalami és genetikai tényezők), de

    az éghajlat megváltozása jelentősen hozzájárulhat néhány allergén növény elterjedéséhez, így a meglevő allergiás megbetegedéseket súlyosbíthatja, és újakat okozhat Európában.

    A védekezés szempontjából hasznos lehet a polleninformációk, előrejelzések ismerete. Maszk viselése, vagy a közlekedési útvonalunk megváltoztatása (pl. a szokásos útvonalon sok a nyárfa, míg a szomszédos utcában elkerülhetjük őket) csökkentheti az allergéneknek való kitettséget. Benti programok előtérbe helyezése és a szellőztetés minimalizálása vagy időzítése (esőzés után vagy este, mert akkor alacsonyabb a pollenkoncentráció) is segíthet az allergiás betegségben szenvedőknek.

    A gyógyszerek enyhíthetik a tüneteket, de ezeknek jelentős anyagi vonzata is lehet: az Amerikai Egyesült Államokban 2008-2013 között az évi gyógyszer-költsége egy asztmás betegnek 3200 dollár volt (ez a jelenlegi árfolyamon több mint 1,1 millió forint).

    A penészedéssel, nedvesedéssel kapcsolatos kockázatokat megfelelő építkezéssel lehet csökkentetni. Ilyen az építkezési terület megválasztása (pl. ne ártérre), a lapos tetők elkerülése, vagy a megfelelő vízállóság és szellőzés biztosítása.

    Mindezeken túl természetesen a szén-dioxid koncentráció csökkentése a cél, amely az allergiában szenvedők és az allergiában nem szenvedők számára is egy élhetőbb világ fennmaradását szolgálná.


  • # Csináld másképp

    Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    JÖVŐ
    A Rovatból
    A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
    A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


    A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

    A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

    „Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

    – mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

    A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

    A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

    Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

    Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

    például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

    „Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

    A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

    „Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

    A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    JÖVŐ
    A Rovatból
    Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
    A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
    Maier Vilmos - szmo.hu
    2025. szeptember 27.



    A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

    A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

    Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

    körülbelül 11,5 millió forint.

    A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

    A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

    A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    JÖVŐ
    A Rovatból
    Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
    Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.


    A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

    Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

    Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

    A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

    Ebben a videóban semmi sem valódi:

    A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

    Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

    Mi változott? – A Sora 2 új képességei

    Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

    Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

    Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

    Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

    A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

    Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

    Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

    Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

    Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

    Ez még senkit sem bánt:

    A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

    A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

    Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

    a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

    Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

    Máris támadják az új AI-modellt

    A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

    Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

    A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

    A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

    A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

    Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

    Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

    A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

    A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

    Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

    Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

    Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

    Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

    A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

    Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

    A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

    Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    JÖVŐ
    A Rovatból
    Mesterséges intelligenciával hoztak létre egy színésznőt - a hollywoodi színészek kiakadtak
    Tilly Norwood már ügynökségeknél is próbálkozik, hogy szerepet kapjon, de több ismert színész és a szakszervezet is tiltakozik ellene.


    Eline Van der Velden holland színész és komikus egy mesterséges intelligenciával működő, Tilly Norwood nevű szintetikus színészt hozott létre. Az alkotó szerint ez „a képzelőerő megnyilvánulása”, és hasonló „egy karakter megrajzolásához, egy szerep megírásához vagy egy előadás megalkotásához”.

    Tilly Norwoodnak már saját Instagram-oldala is van. Készítői bőrhibákat is megjelenítettek rajta, valamint olyan mondatokat írtak a nevében, mint például azt, hogy „nagyon izgatott” a jövő miatt.

    A fejlesztők már több ügynökségnél is bejelentkeztek, hogy hollywoodi filmes szereplési lehetőséget szerezzenek neki.

    A hollywoodi színészszakszervezet és több ismert színész is tiltakozik az AI-színész ellen. A szervezet közleményében úgy fogalmazott:

    Norwood „nem színész, hanem egy számítógépes program által generált karakter, amit profi színészek munkájával tanítottak be.

    Nincsenek élményei, amikből meríthetne, nincsenek érzelmei, és az eddig látottak alapján a közönséget sem érdekli a számítógéppel generált, emberi valóságtól elszakadt tartalmak”.

    Emily Blunt a mesterséges színészt „ijesztőnek” nevezte. Natasha Lyonne szerint pedig bojkottálni kell mindenkit, aki együtt dolgozna vele. A BBC szerint Lyonne épp egy olyan filmen dolgozik, amelyben valódi színészek szerepelnek, és amelyben „etikus mesterséges intelligenciát” alkalmaznak.

    Whoopi Goldberg úgy véli, hogy a közönség képes megkülönböztetni a valódi embereket a mesterséges intelligencia által generált alakoktól, mivel „másképp mozognak”.

    Van der Velden egy közelmúltbeli előadáson azt mondta, szerinte a hollywoodi stúdiók és ügynökségek titokban támogatják a mesterséges intelligencia használatát, és a következő hónapokban nagy bejelentésekre lehet számítani ezzel kapcsolatban.

    (via 444)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk