HÍREK
A Rovatból

Még mindig félkészen áll a Tiborcztól Szíjj Lászlóhoz került visegrádi luxushotel

Szinte rekordnak számító 17 éve tart az építkezés.

Link másolása

A legutóbbi tulajdonosváltás, illetve a munkákat segítő jókora állami támogatás ellenére sem haladnak a Visegrádra tervezett – egykori Löffler-bánya területén épülő – eredetileg ötcsillagos luxushotel munkálatai. Ezt a Városi Gorillák nevű urbexes csoport Facebook-oldalára feltöltött képek is bizonyítják – szúrta ki a 24.hu.

Az elhagyott helyeket bemutató közösségi oldal képes beszámolója mellé azt írja:

„A szálloda különlegessége hogy két sziklára épült amik az aula részét képzik. Visegrádon a Dobos-hegynél 2007-ben kezdték építeni a mintegy 230 szobás, több mint 12 szintes 5+1 csillagos szállodát. Az épület a 2009-es évben már szerkezetkész volt, a gépészeti és elektromos alapszerelések, a hidegburkolás már folyamatban volt amikor a gazdasági válság miatt az építkezést felfüggesztették”.

A lap beszámolója szerint tizenhét éve húzódik a szálloda építése, ezalatt számos tulajdonosa volt már.

Jelenleg – négy éve – a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap (hátterében a 100 százalékban Szíjj László tulajdonában lévő MINERVA Befektetési Alapkezelő) kezében van, de a befejezésig ők sem jutottak el. Az eredeti tervek is többször módosultak, legutóbb tavaly augusztusban, a legújabbak pedig még nem kapták meg az engedélyt. A rekordhosszú kivitelezésnek számos oka van, többek között a gazdasági válság, a covid-járvány és a tulajdonosváltások is lassították azt. Ez utóbbiakat a 24.hu. részletesen fel is sorolja. Emellett a tervekben az épület és környezetének funkciói is folyamatosan változtak, melyek miatt többször is át kellett tervezni azt.

A négy éve átalakított tervek szerint az építkezés és a szálloda környezetbarát lett volna, a fákat is megóvták és zöldhomlokzati sávok, intenzív zöldfal, zöldfelületek, zöldtetők és futtatott zöldfalak is megjelennek majd a terv szerint. A sziklák a tér részét képeznék, miközben a hét kültéri medencével, tetőkerttel rendelkező hotelhez napenergiát hasznosító paneleket is beépítenének, melyek ellátnák a tíz konferenciaterem, az 5200 négyzetméternyi wellness-részleg, illetve az 1800 négyzetméternyi bár- és étteremtér energiaszükségletének egy részét.

Ám ezek megvalósulása még várat magára – a képek is ezt bizonyítják. Pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség hárommilliárd forintos, vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a projektnek, így a Minerva a korábban kifizetett vételár jó részét visszatehette a kasszájába – jegyzi meg a lap. Kardos Imre, a cég korábbi vezérigazgatója a támogatás megítélése előtt arról beszélt nekik, hogy az ingatlanon állagmegóvási feladatokat hajtanak végre, amit a kiviteli tervek elkészítése, illetve a kivitelezői ajánlatok bekérése követ majd. Ebből azonban mostanra csak a véglegesnek szánt kiviteli tervek készültek el. Ez megint újabb módosításokat tartalmaz, a felső épületrész két szárnyán, a 11. emeleten tetőteraszokat hoznak létre, míg a középrészen zöldtető bukkan fel, az alsó részben pedig a hetedik emeleti tetőterasz mellé a második és a negyedik emeleten társul zöldtető.

Helyreigazítás

A www.szeretlekmagyarorszag.hu internetes újságban 2023.01.30. 18:39 napján "Még mindig félkészen áll a Tiborcztól Szíjj Lászlóhoz került visegrádi luxushotel” címmel megjelent újságcikk valótlanul híresztelte hogy „a munkákat segítő jókora állami támogatás ellenére sem haladnak a Visegrádra tervezett — egykori Löffler-bánya területén épülő — eredetileg ötcsillagos luxushotel munkálatai.” valamint „a Magyar Turisztikai Ugynökség hárommilliárd forintos, vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a projektnek, így a Minerva a korábban kifizetett vételár jó részét visszatehette a kasszájába."

A valóság az, hogy a 2019 óta a MINERVA V50 Ingatlanfejlesztő alap tulajdonában álló Visegrád, belterület 1289 hrsz.-ú ingatlanhoz kapcsolódóan sem a MINERVA V50 Ingatlanfejlesztő alap, sem a képviseletében eljáró MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. nem részesült és nem is vett igénybe hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, vagyis a cikk valótlanul híresztelte ennek ellenkezőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A földre ültették, guggoltatták a dolgozókat és szigorúan ellenőrzik a telefonjaikat is az iváncsai akkumulátorgyárban
Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések jellemzik a gyárat, ahol nemrégiben többen rosszul lettek munka közben. A kulturális és nyelvi különbségek miatt a dolgozók sem mindig értik meg egymást vagy a vezetőséget.

Link másolása

Bizarr állapotok uralkodnak Iváncsán az akkumulátorgyárban, ahol a legszigorúbb előírások párosulnak a legfurcsábbakkal – ez derül ki a Házon kívül vasárnap esti adásából. Az RTL-nek személyazonosságuk titokban tartása mellett mesélt két dolgozója gyárról, amit nemrég ki kellett üríteni, mert az ott dolgozók orrvérzésre, fejfájásra, köhögésre és hányingerre panaszkodtak munka közben.

Az ott dolgozók szerint a még csak tesztüzemben működő gyárban különösen szigorúak a biztonsági előírások. A telefonok kameráját például le kell ragasztani, amit a biztonságiak minden alkalommal ellenőriznek is. „Kifelé a biztonsági szolgálat minden egyes telefont ellenőriz. Hogyha hiányzik róla a matrica, akkor a telefont vizsgálatnak vetik alá, és jegyzőkönyv készül az esetről” – mesélte az egyik ott dolgozó. Arról ugyanakkor nem beszélnek pontosan, hogy mi okozta a rosszulléteket a gyárban.

Emellett nem szabad a benti gépekre bármit feltölteni vagy onnan letölteni, menteni sem, vannak olyan weboldalak, amik onnan nem érhetők el, ha pedig valakinek kifelé e-mailt szeretnének küldeni, ahhoz külön engedélyt kell kérni.

A gyárban sok vendégmunkás dolgozik, elsősorban koreaiak, vietnámiak, ukránok és kirgizek. Ők egymással és a magyarokkal leginkább „kézzel-lábbal” kommunikálnak, nehezen értik meg egymást. A kulturális különbségek miatt sokszor az utasításokat sem értik a magyar dolgozók. Az egyik nyilatkozó szerint:

„Pár hete jött egy olyan intézkedés, hogy műszak kezdete előtt gyülekeznünk kellett volna a folyosón, és az összes operátornak le kellett volna ülnie a földre, vagy aki nem akar leülni, az le is térdelhetett volna a földre, és úgy kellett volna végighallgatni a műszakvezetőnek a beszédét.”

Ezen sokan felháborodtak, és fel is mentek a HR-osztályra, aminek köszönhetően ezt az utasítást visszavonták. Ugyanakkor a kulturális különbségeket említve felhívták a figyelmet: miközben Koreában a térdelés valóban nagyon megalázó, az ülés éppen hogy jót jelent.

Az iváncsai és a komáromi gyárat üzemeltető SkOn Hungary szerint tesznek azért, hogy csökkentsék a gyárakban a kulturális különbözőségeket.

A Házon kívük riportja az iváncsai akkumulátorgyárról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

„A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

„Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

– idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

„Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

– írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Nekifutasból rúgtak meg egy szurkolót, könnygázt fújtak a nézők közé a biztonságiak egy kazincbarcikai meccsen
Az egyik felvételen jól látható, ahogy nekifutásból hátbarúgnak egy szurkolót. Információk szerint viperát is bevetettek.

Link másolása

1-0 arányű győzelmet aratott a Kazincbarcika vasárnap a Honvéd ellen az NB. II.-ben. A mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes, hanem sokkal inkább arról, ami a rendkívül feszült hangulatú utolsó negyed órában történt.

Ekkor a biztonságiak berontottak a vendégszurkolók szektorába, és a hírek szerint könnygázt is használtak

– írja a Sportal.hu.

A portál információi szerint a helyi biztonsági erők viperát is alkalmaztak, a könnygáz bevetésekor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy a helyszínen gyerekek is tartózkodnak. Bár a kispesti szurkolók először elmenekültek, utána viszont ők futamították meg a biztonságiakat, majd befutottak a pályára is.

A csakafoci.hu felvételén (ITT) az is látható, ahogy egy biztonsági ember nekifutásból hátbarúg egy Honvéd-szurkolót.

De egy másik videójukon is jól látszik, hogy mekkora balhé volt a pályán kívül, a kapu mögött:

A Honvéd egyelőre nem reagált a történtekre, a Sportal.hu-nak későbbre ígértek tájékoztatást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk