Márki-Zay szerint befolyásolhatja a választásokat a veszélyhelyzet meghosszabbítása
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be azt a salátatörvényt, amely június elejéig kiterjesztené a koronavírus miatti rendkívüli jogrendet.
Érdemben befolyásolhatja a választásokat a veszélyhelyzet meghosszabbítása, így látja az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter - számolt be róla az RTL Híradó.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be azt a salátatörvényt, amely június elejéig kiterjesztené a koronavírus miatti rendkívüli jogrendet. A törvényjavaslat indoklása szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása a jövő évi választásra nincs hatással, és a negyedik hullám kiszámíthatatlansága miatt ez elengedhetetlen. A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely is erről beszélt.
Veszélyhelyzetben a kormánynak számos plusz jogosítványa van, például csak később kell kiadni a közérdekű adatokat. A válaszig akár három hónap is eltelhet. Szél Bernadett független képviselő szerint a kormány ezzel más most is gyakran visszaél.
"Az egyik leginkább közérdeklődésre számot tartó, és nem a vírushelyzettel összefüggő adatkérés az Szijjártó Péter és Orbán Viktor luxusrepülőzésével kapcsolatos. Itt várok válaszra. Nyilvánvalóan semmi oka nincsen a Honvédségnek arra, hogy visszatartsa a repülőzéseknek az adatait"
- mondta a képviselő az RTL Híradónak.
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédőszervezet szerint ez a gyakorlat már önmagában is befolyásolhatja a választásokat.
"Egy választás nemcsak akkor szabad és tisztességes, hogyha az azon való részvétel mindenki számára nyitott, aki erre jogosult, hanem az is szükséges hozzá, hogy megfelelő információhoz juthassanak a polgárok"
- fogalmazott Döbrentey Dániel, a TASZ választási jogi program koordinátora.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje is úgy látja, hogy bár járványügyi szempontból indokolt lehet a hosszabbítás, számos intézkedés visszaélésekre ad lehetőséget. Például a kormány bármikor korlátozhatja a gyülekezési jogot, és megtilthatja a nagy gyűléseket, tüntetéseket.
"Az önkormányzatok és a kormány működését olyan szinten alakítja át, amely nagyon komoly visszaélésekre is lehetőséget ad, sőt adott is már az elmúlt másfél évben is. Tehát nyilvánvalóan felmerül a lehetősége annak, hogy akár a választások lebonyolítását érdemben is tudja befolyásolni ezzel az intézkedéssel a kormány"
- mondta az RTL Híradónak Márki-Zay Péter.
Ha a parlament megszavazza, a veszélyhelyzet 2022 június 1-jén járhat le.
Az RTL Híradó riportja:
Érdemben befolyásolhatja a választásokat a veszélyhelyzet meghosszabbítása, így látja az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter - számolt be róla az RTL Híradó.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden terjesztette be azt a salátatörvényt, amely június elejéig kiterjesztené a koronavírus miatti rendkívüli jogrendet. A törvényjavaslat indoklása szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítása a jövő évi választásra nincs hatással, és a negyedik hullám kiszámíthatatlansága miatt ez elengedhetetlen. A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely is erről beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Prága kihátrált: a cseh kormány nem vesz részt a szankciós csomag magyar-szlovák blokkolásában
Karel Havlícek cseh miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy Prága nem blokkolja a 20. orosz szankciócsomagot. Nemcsak tárgyalásokat sürgetnek, hanem gyakorlati segítséget is felajánlottak Szlovákiának.
Magyarország blokkolni készül az Oroszország elleni huszadik uniós szankciócsomagot, Csehország azonban jelezte, hogy nem csatlakozik a vétóhoz. A vita hétfőn élesedik ki Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán. Karel Havlícek cseh miniszterelnök-helyettes, iparügyi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi műsorában jelentette be a prágai álláspontot. Ezt megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közölte, hogy a magyar kormány addig tartja fenn a blokádot, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást Magyarország felé.
Január végén leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság-vezetéken Szlovákiába és Magyarországra, miután az orosz hadsereg támadást intézett az ukrán energetikai hálózat ellen. Havlícek a helyzet megoldására tárgyalásokat és egy független döntőbíróság bevonását javasolta.
„Le kell ülniük az asztalhoz, és meg kell állapodniuk. Tisztázni kell, hogy a Barátság-vezeték képes-e az olaj továbbítására. Egy független döntőbíróság segíthetne ebben”
– mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy Csehország nem kíván állást foglalni a vitában.
A cseh kormány nemcsak tárgyalásokat sürget, hanem gyakorlati segítséget is felajánlott Szlovákiának: a Barátság-vezeték csehországi szakaszán keresztül szállítanának olajat.
A nyersanyag a TAL-vezetéken érkezne Olaszországból, ám a jelenlegi infrastruktúra csak kisebb mennyiség továbbítását teszi lehetővé. A kapacitás bővítéséhez szükséges műszaki átalakítások hónapokig, de akár egy évig is eltarthatnának.
Ukrajna szerint a tranzit leállását kizárólag az orosz támadások okozták. Ezt a magyarázatot Robert Fico szlovák miniszterelnök kétségbe vonta, és Pozsony Budapesthez hasonlóan politikai zsarolással vádolja Ukrajnát.
A hétfőn megvitatandó új szankciócsomag a bank- és energiaszektort célozná. A tervezet új export- és importtilalmakat vezetne be, az Európai Bizottság emellett megtiltaná többek között a CNC szerszámgépek és rádiók kivitelét olyan harmadik országokba, ahonnan nagy eséllyel Oroszországba exportálnák tovább azokat. A szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges.
Oroszország 2022. februári támadása óta a legtöbb uniós tagállam jelentősen csökkentette vagy teljesen leállította az orosz energiaimportot. Magyarország és Szlovákia azonban ideiglenes mentességet kapott az orosz olajimportra vonatkozó uniós tilalom alól, így függőségük a Barátság-vezetéktől továbbra is jelentős.
Magyarország blokkolni készül az Oroszország elleni huszadik uniós szankciócsomagot, Csehország azonban jelezte, hogy nem csatlakozik a vétóhoz. A vita hétfőn élesedik ki Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán. Karel Havlícek cseh miniszterelnök-helyettes, iparügyi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi műsorában jelentette be a prágai álláspontot. Ezt megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közölte, hogy a magyar kormány addig tartja fenn a blokádot, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást Magyarország felé.
Január végén leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság-vezetéken Szlovákiába és Magyarországra, miután az orosz hadsereg támadást intézett az ukrán energetikai hálózat ellen. Havlícek a helyzet megoldására tárgyalásokat és egy független döntőbíróság bevonását javasolta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így van most Erdő Péter bíboros, aki azt kéri a kórházból: készüljenek a hívek a húsvétra
Eredics Gergő, a bíboros titkára egy budapesti templomi eseményen számolt be a prímás stabil állapotáról. A kórházban fekvő egyházfő hálás az imákért, és kéri, a hívek tartsanak ki a nagyböjti készületben.
A kórházi ágyáról kérte híveit közös húsvéti készülődésre Erdő Péter bíboros, akinek állapota a műtétje után stabil, és szépen erősödik. Magyarország prímásának állapotáról Eredics Gergő, a bíboros titkára beszélt vasárnap este a Budapesti Belvárosi Ferences Templomban rendezett nagyböjti eseményen – írta a Blikk.
„Bizonyára mindannyian értesültek róla, hogy Erdő Péter bíboros atya műtéti beavatkozáson esett át, és jelenleg is kórházban ápolják.
Bíboros atya állapota stabil, szépen erősödik, és hálás mindazért a szeretetért, imádságért és aggódó figyelemért, amelyet az elmúlt napokban tapasztalt.
Amikor az ágya mellett ülve felolvastam számára a neki írt kedves, személyes üzeneteket, nagyon meghatódott” – mondta Eredics.
Eredics Gergő szerint a bíboros hittel és reménnyel viseli a megpróbáltatásait, minden szenvedését a papi hivatásért ajánlja fel.
A prímás a kórházból is tartani szeretné a kapcsolatot a rábízottakkal, és közös húsvéti készületre kérte a híveket.
A titkár egy szemináriumi hagyományról is beszélt, mely szerint minden végzős pap egy keresztet kap az Esztergomi Bazilikát ábrázoló plakettel és az „Oremus pro invicem”, vagyis az „imádkozzunk egymásért” felirattal. „Bíboros atya a kórházban is imádságában hordoz bennünket, most mi is fohászkodjunk érte, az ő gyógyulásáért közös Gazdánkhoz és Mesterünkhöz” – zárta szavait.
A prímásról szombaton derült ki, hogy kórházba került. A 24.hu egyházi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy
a 74 éves Erdő Péteren több sürgős műtéti beavatkozást végeztek. Állapota a hírek szerint korához és betegségéhez képest kielégítő, nincs életveszélyben.
Betegsége miatt nem tudott részt venni azon a szombati szentmisén, ahol Reisz Pál ferences szerzetesnek átadták a Parma fidei – Hit Pajzsa díjat; a misét helyette Bábel Balázs érsek celebrálta.
Erdő Péter nem sokkal a műtétje előtt, a betegek február 11-i világnapja alkalmából küldött üzenetet a papjainak. Ebben úgy fogalmazott: „Szolidáris szertettel imádkozom kedves betegeinkért, és mindazokért, akik orvosként, ápolóként, lelkipásztorként, kisegítőként vagy önkéntesként dolgoznak azért, hogy betegeink egészségi állapota javuljon, és lelki állapotuk Isten felé forduljon. És nagy szeretettel mondok köszönetet azoknak is, akik betegeinket a szent kenet szentségére felkészítették.”
A kórházi ágyáról kérte híveit közös húsvéti készülődésre Erdő Péter bíboros, akinek állapota a műtétje után stabil, és szépen erősödik. Magyarország prímásának állapotáról Eredics Gergő, a bíboros titkára beszélt vasárnap este a Budapesti Belvárosi Ferences Templomban rendezett nagyböjti eseményen – írta a Blikk.
„Bizonyára mindannyian értesültek róla, hogy Erdő Péter bíboros atya műtéti beavatkozáson esett át, és jelenleg is kórházban ápolják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Még mindig nem értik a maffiózók, hogy a magyaroknak nem jön be, ha az adófizetői pénzeket mások hazug gyalázására költik
A TISZA Párt elnöke nem rejtette véka alá a véleményét, és ismét a kormánynak üzent. Szerinte elképesztő összegekből próbálják őt és a pártját befeketíteni.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a „maffiózók” nem értik, hogy a magyaroknak nem tetszik, ha az adófizetők pénzét mások lejáratására költik. A bejegyzés mellé egy olyan képet csatoltak, amelyen a politikus a róla készülő lejárató könyv plakátja előtt áll.
A bejegyzés a kormányzati kommunikációs költések körüli vitára is reflektál.
Sajtóadatok szerint 2015 és 2023 között mintegy 1360 milliárd forint értékben kötöttek állami szerződéseket kommunikációs célokra a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) keretein belül,
ahol a legnagyobb haszonélvezők között Balásy Gyula cégei szerepelnek. Rogán Antal minisztériuma 2025 elejéig külön is több mint 250 milliárd forintot költött kampányokra, majd 2025 júniusában újabb 20 milliárdot csoportosítottak át erre a célra. 2025 őszén egy új, 75 milliárdos NKOH-keretszerződés szintén Balásy cégeihez került.
Ezzel párhuzamosan
2025 nyarán és őszén jelentősen megnőtt a Magyar Pétert hitelteleníteni próbáló közösségi médiás hirdetések száma.
A 24.hu összesítése szerint a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, amely Apáti Bence nevéhez köthető, 2025 júliusában közel 93 millió forintot költött ilyen jellegű Facebook-hirdetésekre. Ugyanebben az időszakban a kormányzati narratíva a „Tisza-adó” témája köré épült; Orbán Viktor 2025. augusztus 28-án egy posztban azt állította, hogy a TISZA Párt adót emelne, amit Magyar Péter visszautasított, és adócsökkentést ígért.
Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a „maffiózók” nem értik, hogy a magyaroknak nem tetszik, ha az adófizetők pénzét mások lejáratására költik. A bejegyzés mellé egy olyan képet csatoltak, amelyen a politikus a róla készülő lejárató könyv plakátja előtt áll.
A bejegyzés a kormányzati kommunikációs költések körüli vitára is reflektál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője Facebook-posztban írt arról, hogy a közmédia már a kampány első napján bebizonyította, hogy nem közszolgálati médiumként működik. A politikus felidézte, hogy január 14-én még bejelentették, hogy a kampányidőszakban minden tartalom megfelel a jogszabályoknak és a Közszolgálati Kódexnek, amit „szép ígéretnek” nevezett.
A valóság ezzel szemben szerinte az, hogy a kampány első napján
a békéscsabai fideszes rendezvényről a Kossuth Rádió Facebook-oldala: 23 videót posztolt Orbán Viktor beszédéből (egyes gondolatokat kétszer is), 19 képes posztot tett ki Orbán-idézetekkel és dicsérő kommentárokkal és 4 galériát osztott meg propagandafelvételekkel.
Tanács Zoltán azt állítja, eközben
Magyar Pétertől egyetlen semleges bejegyzés jelent meg, az is csak az aláírásgyűjtés tényéről, a többi posztban pedig fideszes politikusok üzentek neki, vagy a „vereségét” hirdették ki, sőt, kiemelt hír lett egy ellene indult nyomozás is.
Az esti Híradóval kapcsolatban a TISZA Párt politikusa azt írta: „Az első két blokk a kampányindításról szólt. Megszólalók? Fideszes jelöltek és szimpatizánsok. Más nem igazán.”
A posztban kitér a közmédia finanszírozására is, állítása szerint 2025-ben 165 milliárd forint ment a közmédiára közpénzből, 2026-ra pedig 154,7 milliárd forint van betervezve.
Úgy véli, a közmédiától elvárható lenne: a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a valós politikai pluralizmus, a kritikus kérdések, az összes politikai szereplő arányos bemutatása.
„Ehhez képest a kampány első napja egyetlen párt üzeneteiről szólt”
– fogalmazott. A politikus szerint nem az a probléma, hogy a Fidesz kampányol, hanem az, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott közmédia láthatóan egyetlen politikai szereplő kampányeszközeként működik. Bejegyzésében feltette a kérdést, hogy ha a közmédia nem képes már az első napon megfelelni a saját kiegyensúlyozottsági ígéretének, akkor milyen kampányidőszakra lehet számítani.
Tanács Zoltán szerint „165 milliárd forintból nem szabad ilyen közmédiát fenntartani. Ilyet ennek a töredékéből sem.” Azt is kilátásba helyezte, hogy „a Tisza kormányra kerülése esetén azonnal megszünteti a propagandát, a közmédia műsorszórását pedig mindaddig felfüggeszti, ameddig az objektív hírszolgáltatás feltételei helyre nem állnak.”
A poszt végén a közmédia munkatársaihoz fordult.
„A közmédia minden munkatársától kérem, gondolkozzon el: meddig lehet még részt venni saját honfitársaik becsapásában, félrevezetésében?
A közmédia vezetői konkrétan bűncselekményt követnek el nap mint nap, és ezért felelni fognak. De mindenki más, aki bemondóként, vágóként, bármilyen munkakörben ebben részt vesz, tiszta lelkiismerettel tud hazamenni, a párja, a gyermekei szemébe nézni?” – írta, hozzátéve, hogy van olyan ismerőse, aki már évekkel ezelőtt eljött a közmédiától, mert nem bírta elviselni a politikai nyomást. Posztját azzal a kérdéssel zárta, hogy el kellene gondolkodni, mi a fontosabb: a gerinc vagy a pénztárca.
Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője Facebook-posztban írt arról, hogy a közmédia már a kampány első napján bebizonyította, hogy nem közszolgálati médiumként működik. A politikus felidézte, hogy január 14-én még bejelentették, hogy a kampányidőszakban minden tartalom megfelel a jogszabályoknak és a Közszolgálati Kódexnek, amit „szép ígéretnek” nevezett.
A valóság ezzel szemben szerinte az, hogy a kampány első napján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
