Máris diplomáciai botrányba keveredett az új magyar vezérkari főnök
A lengyel nagykövet levélben üzent Böröndi Gábornak, miután kiakadt azon, amit a vezérkari főnök a köztévében nyilatkozott Lengyelországgal kapcsolatban.
Sebastian Kęciek lengyel nagykövet levélben kifogásolta Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség új vezérkari főnökének azon mondatait, miszerint a náci Németország Lengyelország elleni 1939-es agressziója lokális háborúnak indult, és nem eszkalálódott volna világháborúvá, ha megállítják egy békefolyamattal. Kęcieket alaposan megdöbbentették Böröndi szavai.
„Ezek a szavak, amelyek hazámat felelőssé teszik egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik”
– írta az altábornagynak címzett levelében a lengyel nagykövet. Hozzátette, a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem a Németország újabb követeléseinek való engedmények.
Kęciek szerint a titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Hitler és Sztálin befolyási övezeteket osztott fel egymás között, ezzel pedig Lengyelország felosztását is megtervezték. A németek ezen megállapodás nyomán indítottak támadást a lengyelek ellen, majd alig több mint két héttel később a Vörös Hadsereg is megtámadta a védekező Lengyelországot. Ezzel pedig „megkezdődött a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa”.
A nagykövet rámutatott, nem szabad megengedni az áldozat és az elkövető sértő felcserélését.
Szerinte ma Oroszország agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait,
és „szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia”, vagyis az agresszor helyett az áldozat oldalára, mert csak így teremthető tartós béke Európában.
Levelében Kęciek megemlítette, hogy Teleki Pál akkori magyar miniszterelnök annak ellenére sem volt hajlandó segítséget nyújtani a Harmadik Birodalomnak Lengyelország lerohanásában, hogy egyébként Németországgal állt szövetségben. Szerinte a lengyelek soha nem felejtik el Telekinek ezt a reakcióját.
Sebastian Kęciek lengyel nagykövet levélben kifogásolta Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség új vezérkari főnökének azon mondatait, miszerint a náci Németország Lengyelország elleni 1939-es agressziója lokális háborúnak indult, és nem eszkalálódott volna világháborúvá, ha megállítják egy békefolyamattal. Kęcieket alaposan megdöbbentették Böröndi szavai.
„Ezek a szavak, amelyek hazámat felelőssé teszik egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik”
– írta az altábornagynak címzett levelében a lengyel nagykövet. Hozzátette, a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem a Németország újabb követeléseinek való engedmények.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már gyülekeznek az emberek a Bazilika előtti téren. Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy legújabb akciójában Nagyváradig sétál majd közösen a szimpatizánsaival.
„Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért” - fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
Magyar azután jelentette be ezt az akciót, hogy Orbán Viktor és a Fidesz szerint pártja brüsszeli érdekeket szolgál és a magyarok ellen dolgozik.
A menet szerdán 11.30-kor indul a Bazilikától a mintegy 300 km-re lévő Nagyváradra.
11 óra környékén már jó egy kisebb tömeg ácsorgott az indulás helyszínén, az emberek között pedig Ruszin-Szendi Romolusz is feltűnt.
Már gyülekeznek az emberek a Bazilika előtti téren. Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy legújabb akciójában Nagyváradig sétál majd közösen a szimpatizánsaival.
„Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért” - fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, miért vásárol földet Orbán Ráhel 320 millióért Somogyban
A miniszterelnök legidősebb lánya összesen 120 hektárnyi területet vásárolna meg. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Most viszont az is kiderült, hogy miért vásárol földeket a miniszterelnök legidősebb lánya.
„A Somogy vármegyében Orbán Ráhel által megvalósítani tervezett földvásárlások célja, hogy a területeken a hatályos földforgalmi szabályozásnak megfelelve – a haszonbérleti jogviszonnyal érintett területeken a fennálló haszonbérleti jogviszony megszűnését követően – a lehető legfenntarthatóbb módon, a regionális adottságokhoz illeszkedően valósuljon meg mezőgazdasági, illetve erdészeti gazdálkodás, hozzájárulva az ágazat modernizálásához, a térség gazdaságának fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez”
- közölte BDPST Koncept.
Orbán Ráhelt egyébként 2021-ben jegyezték be földművesként, ami lehetővé teszi számára a földvásárlást. Ugyanakkor mivel budapesti lakos, a helyi gazdák elővásárlási joggal élhetnek. A kifüggesztés szerint erre 2025. június 10-ig van lehetőségük.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szentendrén tartott utcafórumot – népszerű nevén Lázárinfót – az építési és közlekedési miniszter. Lázár János a szokásos témákkal – Ukrajna, Tisza Párt, Brüsszel – érkezett, de ezúttal is kapott kritikát a közönség soraiból.
Már az esemény elején többen bekiabálták, hogy „Ellopták az összes pénzt!”, amire maga a miniszter is reagált. Szerinte ha tényleg ellopták volna a pénzt, akkor nem lenne 13. havi nyugdíj, „és nem dupláztuk volna meg az ország vagyonát”.
Mivel a tömeg erre az állításra sem akart csitulni, és a miniszternek is lett volna még mondanivalója, egy pontot Lázár János egy klasszikus testnevelőtanáros füttyszóval próbált rendet tenni.
Erről videófelvétel is készült:
A politikus egyébként megígérte a H5-ös HÉV leromlott vonalának felújítását, és a környéket érintő utak fejlesztését is. Ezen kívül „meglepetést” ígért a nemzetbiztonsági bizottság ülése után, a „luxizással” kapcsolatban pedig elmondta, hogy képtelenség, hogy az országban forgalomban lévő mind a 600 Ferrari fideszesek tulajdonában legyen.
Szentendrén tartott utcafórumot – népszerű nevén Lázárinfót – az építési és közlekedési miniszter. Lázár János a szokásos témákkal – Ukrajna, Tisza Párt, Brüsszel – érkezett, de ezúttal is kapott kritikát a közönség soraiból.
Már az esemény elején többen bekiabálták, hogy „Ellopták az összes pénzt!”, amire maga a miniszter is reagált. Szerinte ha tényleg ellopták volna a pénzt, akkor nem lenne 13. havi nyugdíj, „és nem dupláztuk volna meg az ország vagyonát”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem gyűjthet majd 1%-ot, minden támogatóját nyilatkoztatnia kell azoknak, akiket a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek talál - itt a tavaszi nagytakarítós törvényjavaslat
Benyújtották a törvényjavaslatot, ami szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik.
A törvényjavaslat szerint
minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, még akkor is, ha transzparens pályázaton nyerték el.
Ide tartoznak az uniós pályázatok is, amelyeken uniós tagországban működő szervezetek vesznek részt.
A javaslat alapján a listára került szervezetek vezetőinek, alapítóinak, valamint a felügyelő- és ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és ezek a személyek kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a hivatal helyszíni ellenőrzést tartson. Ilyenkor a hivatal munkatársai belenézhetnek az iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, és ezekről másolatot is készíthetnek. Ehhez rendőri segítséget is kérhetnek.
A javaslatban szerepel, hogy
a szuverenitást olyan tevékenységek veszélyeztetik, amelyek a közvélemény befolyásolására alkalmasak. Ide sorolnak minden olyan cselekvést, ami hatással lehet a választói akaratra vagy a demokratikus vitára.
De a javaslat szerint szerint veszélyezteti az ország szuverenitását bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállami jellegét, a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést, az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A törvény az elfogadása utáni harmadik napon lépne hatályba.
Az 1 százalékos felajánlások gyűjtését viszont csak a következő adóévtől tiltanák meg a listára kerülő szervezeteknek.
A javaslat viszont nem tartalmaz konkrét határidőt arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mikor tegyen javaslatot a kormánynak arról, kiket vegyenek fel a jegyzékbe.
Halász János egyébként azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az elmúlt években „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”. A javaslat indoklásában a nemzeti konzultációk eredményeire is hivatkozik.
Orbán Viktor március 15-i beszédében a kritikus civileket, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő bírókat, az ellenzéki politikusokat és a független sajtót is támadta. „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
