Már több mint 140 embert tartóztattak le Mianmarban a katonai puccs után

Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.

A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.

„Példátlan gyorsasággal találtuk meg az ország vezetésére legalkalmasabb embereket, akik saját területükön már mindvint bizonyítottak” – fogalmazott. Szerinte óriási feladat áll előttük, haladéktalanul el kell kezdeniük az ország rendbetételét, az uniós források hazahozatalát, a gazdaság beindítását, a közszolgáltatások fejlesztését, valamint a nemzet újraegyesítését és az igazságtételt.

„Világosan szeretném kimondani újra. Bárki, aki azt hiszi, hogy politikai támogatás, párthűség vagy személyes lojalitás felmentést vagy megbocsájtást jelent az elmúlt 20 év törvénysértései, visszaélései és a közvagyon sérelmire elkövetett cselekmények alól, az súlyosan téved” – szögezte le. Állítása szerint a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd, és az új Országgyűlés megalakulása után az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A célja egyértelmű: „Ami a nemzeti, az vissza fog kerülni a nemzethez. És aki a törvényt megsértette, annak számot kell adnia és felelnie kell a tetteiért.”

Magyar Péter közölte, a 16 miniszter felé egyértelművé tette, hogy másféle kormányzást vár el tőlük.

Elismerte, hogy a miniszterelnök és egy kormánytag közötti családi kapcsolat aggályokat vethet fel, és a helyzet neki is komoly dilemmát okozott. Éppen ezért, állítása szerint, szigorú szabályokat vezetnek be. „A miniszterek döntései átláthatóak lesznek. Az összeférhetetlenségi helyzeteket nyilvánosan kezeljük. Ezek a szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Rám is” – jelentette ki.

Az igazságügyi miniszteri posztra dr. Melléthei-Barna Mártont kérte fel, akinek személyéről már korábban is jelentek meg sajtóértesülések. Magyar Péter szerint a Fidesz lerombolta a jogállamot, ezért olyan embert keresett, akinek „a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen”. Azt írta, a jelöltet egyetemista kora óta ismeri, és azóta bizonyítja rátermettségét és a jogállamiság iránti elkötelezettségét.

Arról is beszélt, hogy Melléthei-Barna Márton 2024 februárja óta a mozgalom tagja és egyik motorja, és jóval a közösséghez való csatlakozása után vette feleségül a húgát. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy munkáját a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett végezze.

A poszt végén egy személyes áldozatvállalást is bejelentett.

Zárásként azt írta, egy olyan korszakot zárnak le, amelyben az öncélú hatalom fontosabb volt a nemzet szolgálatánál, és egy olyat nyitnak meg, amelyben „a törvény, a tisztesség és a hazánkért érzett felelősség az iránytű”. Elismerte, hogy lesznek vitáik és hibáik, de amit vállaltak, azt megvalósítják. A Tisza-kormány azért fog dolgozni, hogy „visszaadjuk a hitet abban, hogy érdemes itt élni, dolgozni, jövőt tervezni és családot alapítani”.

„Most is az vagyok, jelenleg. Vagy már leszedtek? Nem tudom” – ezzel a válasszal reagált Németh Szilárd a Fővárosi Törvényszéken arra a kérdésre, hogy betölti-e még a Magyar Birkózók Szövetségének elnöki posztját. A fideszes politikus tanúvallomásával folytatódott a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia ellen indított 534 millió forintos kártérítési per.

Németh Szilárd megjelent a csütörtöki tárgyaláson, miután a bíró korábban az elővezetését is kilátásba helyezte.

A politikus a CsepelInfo beszámolója alapján a vallomásában több kulcsfontosságú kérdésre nem emlékezett – írta a 24.hu. Németh Szilárd nem tudta megmondani, hogy 2015-ben mi történt az önkormányzatban a pert indító Csepeli Birkózó Club pénzeivel, arra hivatkozva, hogy akkor már nem volt önkormányzati képviselő.

A pert a csepeli klub azért indította, mert álláspontjuk szerint eredetileg ők voltak a kedvezményezettjei azoknak az állami támogatásoknak, amelyeket Németh Szilárd alapítványa használt fel a csepeli Duna-partra tervezett akadémia felépítéséhez.

A 24.hu összefoglalója szerint a klubvezetés azért engedte át a pénzeket, mert arra számítottak, hogy az új épület egy részét saját edzőcsarnokként használhatják majd. A Csepeli Birkózó Club álláspontja szerint azonban az akadémia elkészülte után olyan magas bérleti díjat kértek tőlük, amit nem tudtak kifizetni.

A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia és a Magyar Birkózók Szövetsége korábban politikai támadásnak nevezte az ügyet, és azt állította, hogy a felajánlott bérleti díj kedvezményes lett volna.

A mostani vallomás azért is figyelemre méltó, mert a per menetét korábban több technikai hiba is hátráltatta. Egy májusi tárgyalásról készült hivatalos videófelvétel ugyanis egy rendszerhiba miatt eltűnt, ami miatt az eljárást meg kellett ismételni.

A májusi tárgyalás felvételének eltűnése miatt az eljárást decemberre kellett megismételni, ahol ismét gond adódott a videórendszerrel.

A jelenlegi kamatperiódusban évente 3,916 százalékos kamatot fizet a magyar állam az egymilliárd eurós kínai hitelre, amihez egy egyszeri, 0,8 százalékos díj is társult. Ez a költség a hitelösszeg 0,8 százalékát, vagyis 8 millió eurót, átszámítva több mint 3 milliárd forintot jelent.

Az eddig titkolt adatok az Államadósság Kezelő Központ válaszából derültek ki, amelyet a 444.hu közérdekű adatigénylésére adtak ki. A most nyilvánosságra hozott számok szerint a hitel változó kamatozású, a 6 havi EURIBOR-hoz van kötve, amelyhez 1,5 százalékpontos kamatfelárat kell fizetni.

A felvételkor a magyar államnak egy 0,4 százalékos szerződéskötési, valamint egy szintén 0,4 százalékos szervezési díjat is ki kellett fizetnie, ami összesen 8 millió eurós, vagyis több mint 3 milliárd forintos pluszköltséget jelentett.

A pénzt hivatalosan infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre lehet fordítani. A tőketartozást a futamidő végén, 2027 áprilisában kell egy összegben visszafizetni.

A teljes szerződést és annak minden mellékletét az állami adósságkezelő továbbra sem hozta nyilvánosságra.

Azóta több közérdekű adatigénylés és per is indult a részletek megismeréséért, de a legfontosabb pénzügyi kondíciókat egészen mostanáig titokban tartották.

A kínai hitel után is erős maradt a külső finanszírozási kényszer: 2025 júniusában az ÁKK új devizafinanszírozási tervet készített, amely az eredeti nettó 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forintos devizahitelfelvétel növeléséről döntött.

A kormány korábban azzal védte a megállapodást, hogy a pénzügyi feltételek kedvezőek. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter szerint a hitelről „a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban” állapodtak meg. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a kormányinfón vitatta, hogy a hitel gigahitelnek minősülne.

A kritikusok ezzel szemben a titkolózást kifogásolták, és szerintük a kínai finanszírozás növeli Magyarország kínai kitettségét. Azt is felvetették, miért nem az uniós helyreállítási alap kedvezményes hitelkerete jelentett megoldást, amelyhez Magyarország módosított terve szerint 3,9 milliárd eurónyi hitel is tartozik, de a kifizetések feltételekhez kötöttek.

A mostani ügy nem előzmény nélküli. A kormány a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását szintén kínai hitelből finanszírozza, a projekthez kapcsolódó iratokat pedig tíz évre titkosították. Bár 2026 februárjában a teherforgalom elindult a magyar szakaszon, a személyforgalom indítása a legfrissebb hírek szerint továbbra is csúszik, részben műszaki problémák miatt.

Hasonlóan jártak el a Fudan Egyetem budapesti kampuszának ügyében is, ahol a nyilvánosságra hozott dokumentumokból a kormány éppen a kínai hitelfelvételre vonatkozó részeket kitakarta. A kínai forrásokból finanszírozott nagyberuházások komoly politikai vitákat is kiváltottak, Vitézy Dávid például a reptéri gyorsvasút terve kapcsán arról beszélt, „Budapestet nem szabad Kína játszóterévé tenni”.

Via 24.hu

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egy eleve hibás rendszer működéséről – ezzel a megállapítással összegzi az erdélyi levélszavazás tapasztalatait a szervezet friss jelentése. A dokumentum azt állítja,

amelynek végén a Fidesz–KDNP a levélszavazatok 84,04 százalékát szerezte meg a 2026-os országgyűlési választáson.

A közel félszáz önkéntes megfigyelő munkájára és lakossági bejelentésekre épülő jelentés szerint a jelenlegi rendszer súlyosan sérti a szavazás titkosságát, átláthatóságát és pártatlanságát. A mozgalom konkrét tereptapasztalatokat is rögzített: a jogszabályi kiskapuk lehetővé tették, hogy az RMDSZ informális gyűjtőpontokon, akár meghatalmazás nélkül is begyűjtse a kitöltött szavazatokat.

A jelentés azt is írja, hogy a szavazatokat sokszor nyitott, improvizált dobozokban gyűjtötték, az őrzés és szállítás körülményei pedig ellenőrizhetetlenek voltak. A dokumentum kitér arra is, hogy az informális szavazóhelyeken Fideszhez és Orbán Viktorhoz köthető kampányanyagok voltak kifüggesztve, és előfordult, hogy egy személy több családtagja helyett is szavazott.

A 2026-os választáson beérkezett 335 591 érvényes levélszavazatból a Fidesz–KDNP 282 028-at, míg az országosan győztes Tisza Párt mindössze 46 482-t szerzett. Korábban az RMDSZ és a hozzá köthető Eurotrans Alapítvány kommunikációja technikai segítségként mutatta be a levélszavazatok begyűjtését, amellyel biztosítják, hogy a voksok időben célba érjenek Magyarországra.

Az ügyben közben jogi lépések is történtek: a Legfőbb Ügyészség a rendőrségre továbbította azt a feljelentést, amely RMDSZ-es tisztségviselőkkel szemben született. A beadvány szerint a választási időszakban több RMDSZ-es politikus pártirodákba vagy önkormányzati helyiségekbe hívott választókat, majd a kitöltött iratokat szervezetten juttatták el magyar külképviseletekre – írta a Transtelex.

A választás után Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével.

Magyar Péter azt is közölte, hogy egyetértettek a szabálytalanságok kivizsgálásában, és a szabályok felülvizsgálatában, „megelőzendő az esetleges választási csalásokat”. Később, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével folytatott találkozója után bejelentette, a határon túli támogatások és a levélszavazás ügyében tíz évre visszamenőleges vizsgálatot kezdeményeznek.

A levélszavazás rendszerét régóta érik kritikák. A tíz évre szóló regisztráció miatt nehezen követhető, mi történik az elhunyt vagy időközben elköltözött állampolgároknak kiküldött szavazólapokkal. A 2022-es választás kampányhajrájában nagy botrányt okozott, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett kidobott szavazatot találtak. Akkoriban dán megfigyelők is jelezték, hogy több olyan esetet láttak, ahol egy személy a családtagjai nevében is szavazott.

A politikai és médiabefolyás egyik csatornája a Transtelex szerint a Transzilván nevű YouTube-csatorna lehetett, amelyet egy RMDSZ-es politikus, Portik Vilmos működtetett, és amely a lap szerint a Fidesz erdélyi kommunikációs csatornájaként szolgált a választás előtti évben.

A jelentést készítő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom a problémák megoldására konkrét javaslatokat is tett. Sürgetik a levélszavazás rendszerének újragondolását, hivatalos erdélyi szavazókörök létrehozását, a pártok általi szavazatgyűjtés teljes tiltását, valamint a regisztráció átláthatóbbá tételét.