HÍREK
A Rovatból

Maffiáról beszélt az igazságszolgáltatás kapcsán a jobboldali nagyvállalkozó

Vitézy Tamás azt állítja, hogy azért kér rá az ügyészség négy év börtönt a Széchenyi Bank-perben, mert a nyilvánosság elé tárta a rendszer valódi működését.


Bűnsegédlet címén négy év börtönnel fenyegeti az ügyészség Vitézy Tamás jobboldali nagyvállalkozót a Széchenyi Kereskedelmi Bank ügyében indított büntetőperben - írja a 24.hu.

A portál emlékeztet, hogy Vitézy a 90-es években ukrajnai gázimporttal foglalkozott, majd ő lett az első hazai üzletember, aki jelentős turisztikai cégbirodalmat épített ki Horvátországban. Később egy ingyenesen terjesztett Fidesz-párti bulvárújságot is kiadott a Théma Lapkiadón keresztül.

Családi szálakon is kötődik a kormánypárthoz: unokahúga, Vitézy Zsófia jelenleg Kolumbiában nagykövet, unokaöccse, Vitézy Dávid pedig a közelmúltig közlekedési államtitkárként volt a kormány tagja, miközben távoli rokoni kapcsolat fűzi őket a miniszterelnök családjához is.

Három horvátországi cége jelzálogmentes ingatlanát ajánlották fel egy Széchenyi bankos hitelfelvétel biztosítékaként 2013-ban, amelyet a 2010-es évek közepére nem tudtak törleszteni, így a három cég felszámolásba került. A hiteleket a Raiffeisen a tíz leggazdagabb magyar közé tartozó Jellinek Dánielnek adta végül tovább. Vitézy szerint Jellinek mindössze 6 százalékot fizetett a Raiffeisennek a 21 millió eurós tőketartozásért. Állítása szerint Jellinek partnerséget és a hitelek átütemezését ígérte neki, de végül megszerezte a követeléseket és a jelzálogjogokat is.

„Utólag húztak bele a Széchenyi Bank bűnügyébe azért, hogy erkölcsileg lenullázzanak, és a háziőrizettel fizikailag is védekezésképtelenné tegyenek. Én nem voltam benne 2020 júniusában abban a rajtaütésben, amikor Töröcskeit bevitték, és tizenkilenc embert kihallgattak. 2020 tavaszán jelentettem fel Jellineket az ingatlanjaim miatt, az ügyészek pedig akkor jöttek értem, amikor már az ő szerepüket is firtatni kezdtem az ügyben”

- fogalmazott meg erős vádakat a letartóztatása kapcsán a milliárdos.

Vitézyre 2020. november 3-án hajnalban csapott le kilenc ügyész és két rendőr a lakásán, akik arra hivatkozva, hogy ellenállt a hatósági fellépésnek, meg is bilincselték. Vitézy szerint szó sem volt ellenállásról, ezért hamis tanúzásért feljelentette az ügyészeket. A házkutatást elrendelő határozat szerint Vitézy az Adriatiq Islands Group d.d. nevű cég tulajdonosaként 2013-ban 507 millió forint hitelt vett fel a Széchenyi Banktól úgy, hogy „a banki döntéshozókat tévedésbe ejtette a hitelbiztosíték és a visszafizetési szándéka kapcsán”.

Három nap előzetes letartóztatás után engedték ki, azonban ezt követően még 29 hónapon át kellett nyomkövetőt viselnie és nyolc hónapig nem hagyhatta el a lakását sem.

A portálnak most úgy fogalmazott, hogy azért vitte ezt követően a nyilvánosság elé az ügyet, mert egzisztenciálisan kilátástalanná vált a helyzete, miután a Széchenyi Bank ügyében indult eljárás alatt a részlegesen letiltott nyugdíjából, aztán már kölcsönökből kellett fenntartania magát.

„Ez egy bejáratott, minden résztvevőt busásan megfizető maffia, melynek haszonélvezői a 100 leggazdagabb magyar listájának első felében hirtelen számottevő gazdasági előélet nélkül felbukkannak, akár saját jogon, vagy mint strómanok”

- írta első, 2021. novemberi Facebook-bejegyzésében, amelyben azt állította, hogy a „gazdasági maffia” egybefonódik az „igazságszolgáltatási bűnözéssel”.

Jellinek Dániel szerint azonban törvényes eszközökkel szerezték meg a korábbi Vitézy-birodalommal szemben fennálló követeléseket. A 24.hu kérdéseire egy kommunikációs cég által küldött válaszában arról ír, hogy „Vitézyék a bankoknak éveken keresztül nem fizettek, mielőtt a bankok úgy döntöttek, hogy a követeléseket értékesítik, továbbá nemcsak a bankoknak nem fizettek, hanem rengeteg szállítót és például adót sem fizettek ki, ezért kerültek felszámolás alá a cégei, nem a Bohemian miatt”.

A Bohemian 2018-ban és 2019-ben két magyar és három szlovén, illetve horvát székhelyű banktól szerzett meg olyan követeléseket, amelyek évekkel korábban lejártak. A vételár üzleti titoknak számít, azonban a Vitézy által sugallt összeg elmondásuk szerint távol áll a valóságtól.

A Bohemian azt is állítja, hogy igyekeztek hosszú fizetési moratóriumot biztosítani a cégeknek, de Vitézyék a „megállapodást számos ponton nem tartották be”, majd közel két év „jóhiszemű tárgyalás és egyezkedés” után a Bohemian számára „nem maradt más lehetőség, mint folytatni a követeléseknek az eredeti hitelező bankok által megkezdett jogi úton történő érvényesítését”. A végrehajtások azonban még nem zárultak le. Mint írták, „mindössze egy-egy árverezésre került sor”, viszont egy kivételével az árverezett eszközök teljes körű birtokbaadása várat magára.

Vitézy állításaira a Fővárosi Főügyészség szóvivője úgy reagált, hogy „a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vádirata a büntetőeljárási törvény előírásának megfelelően megjelöli a bizonyítási eszközöket. A vád megalapozottságáról a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként a bíróság jogosult dönteni”.

Bagoly Bettina azt is elmondta, hogy Vitézy Tamás az elmúlt években két feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt az ügyészség képviselői ellen, melyeket a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasított. A feljelentést elutasító határozatok elleni panaszokat a Fővárosi Főügyészség megvizsgálta, és mint alaptalanokat szintén elutasította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leszedték a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról, a főváros feljelentést tesz
A Főpolgármesteri Hivatal rongálás gyanúja miatt fordul a rendőrséghez, miután eltávolították a Pride-zászlókat az Erzsébet hídról. Az önkormányzat közölte, a zászlókat napokon belül pótolni fogják.


A Telex egyik olvasója jelezte a lapnak, hogy eltűntek a Pride-zászlók a budapesti Erzsébet hídról. A Főpolgármesteri Hivatal a lapnak megerősítette a hírt, és közölte, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A hivatal szerint szándékosság állhat a háttérben: „A szándékos rongálás gyanítható” – írták.

A zászlókat néhány napon belül pótolják, mert szerintük „a Pride hónap és a felvonulás idejére azoknak helyük van a szabad, sokszínű és szolidáris Budapesten”.

Időközben felkerült egy videó is a közösségi oldalra. Ezen jól látszik, hogy valaki leszedi, majd a Dunába dobja az egyik zászlót a hídról.

A Budapest Pride felvonulást jövő szombaton tartják. A szervezők május 27-én, a gyülekezési törvény előírásainak megfelelően bejelentették a rendezvényt a rendőrségen. Az idei felvonulás előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága áprilisban uniós jogot sértőnek minősítette a Pride betiltását is lehetővé tévő, „gyermekvédelminek” nevezett törvényt. Ennek nyomán az ügyészség június elején ejtette a vádat Karácsony Gergely főpolgármester ellen, akivel szemben a tavalyi, betiltott felvonulás megszervezése miatt emeltek vádat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lehet vagy 45 fok a szentendrei héven, mindenkiről ömlik a víz – A miniszter keményen kiosztotta Lázár Jánost
Vitézy Dávid egy forró szentendrei HÉV-ről posztolva bírálta a magyar vasút helyzetét. A bejegyzésben Lázár Jánost tette felelőssé az elmaradt járműbeszerzések és 2 milliárd eurónyi uniós forrás elvesztése miatt.


Vitézy Dávid a közösségi oldalán bírálta a magyar vasút elmúlt évekbeli állapotát és az elmaradt járműbeszerzéseket.

Beszámolt róla, hogy épp utazik:

„lehet vagy 45 fok a szentendrei HÉV-en, tudjátok ott a kocsi végében, az utolsó ajtó mögött, ahol teljesen beáll a levegő. Mindenkiről ömlik a víz”.

Azt írta, egész hétvégén azon a törvényen dolgoztak a kollégáival, ami ahhoz szükséges, hogy még idén nyáron 700 milliárd forintot hozzanak haza „új légkondicionált alacsonypadlós HÉV-ekre és szintén korszerű, légkondis InterCity-motorvonatokra.”

Hozzátette, ezzel együtt is sok év, mire egy új flottát leszállítanak, és „ezért fájó annyira, hogy hosszú évek óta nem történt semmi”.

Vitézy szerint Lázár János 2022-ben aláírt Siemens-Vectron keretmegállapodásának sorsa 2023 májusától vált kérdésessé a miniszter akkori kijelentései nyomán.

A HÉV-ek beszerzését szerinte először orosz nyomásra vonták vissza, majd a háború kitörése után három évre jegelték. Ezt követően Lázár a kampányban kiírt egy olyan amatőr HÉV-tendert, „amiről az első perctől mindenki tudta és meg is mondta, hogy csak kampánykamu és eredménytelen lesz. Így is történt.”

„Eközben hagytak végleg elveszni 2 milliárd euró uniós forrást - amennyiből kijött volna egy óriási új HÉV és InterCity-flotta is. Már járnának.”

„És akkor van bátorsága a bukott miniszterelnöknek azt mondani e héten Brüsszelben, hogy azt várja az utódjától, hogy szerezzük vissza ezt is - amiért ő nem tett semmit, hagyta veszni, pusztán azért, hogy véletlenül se kelljen antikorrupciós szabályokat hozni, amiket az EU kért” – fogalmazott a posztban.

Vitézy szerint gond az is, hogy a jobb állapotú, klímás IC-kocsik jelentős része is áll, amit a Dunakeszi Járműjavítóban mutatott be. Úgy véli, ott is fontosabb volt az oroszokkal való üzletelés, mint a magyar utasok szempontjai. A Lázár embereitől és a propagandától érkező válaszokat hazudozásnak, személyeskedésnek és vádaskodásnak nevezte.

„A magyar vasút, az utasok és vasutasok ellen elkövetett bűnöket azonban ennyivel nem lehet elintézni. Akármennyire is nézik hülyének az embereket, józan ésszel senki nem hiszi, hogy egy hónap alatt lehetne helyrehozni sok évnyi károkozást. Sajnos - teszem hozzá én is a forró HÉV-en ülve. De egy percig sem tétlenkedünk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette: döntöttek a magyar katonák
A honvédelmi miniszter közösségi oldalán közölte, hogy a katonák kérésére visszaállítják a rendszerváltás utáni alakulatneveket és hadrendi számokat. A bejegyzés szerint az állomány arról is döntött, hogy altisztként kívánja folytatni a szolgálatot.


Ruszin-Szendi Romulusz miniszter a közösségi oldalán közölte: a Magyar Honvédség a katonáké, ezért az identitásukat, hagyományaikat és mindennapi szolgálatukat érintő kérdésekben nekik adták a döntés jogát.

A miniszter arról írt, már meg is születtek az első eredmények.

„Az állomány egyértelműen jelezte: altisztként kívánják folytatni szolgálatukat, és minden alakulat azt kérte, hogy visszakaphassa a rendszerváltás utáni nevét és hadrendi számát.”

A katonák véleménye számít, a honvédelmi vezetés pedig tiszteletben tartja a döntésüket és annak megfelelően jár el - írta bejegyzésében.

Ruszin-Szendi szerint ez csak az első lépés, és folytatják az egyeztetéseket minden olyan kérdésben, amely a katonákat érinti.

„Mert a hagyományaink adják a gyökereinket, a katonáink pedig a jövőnket. Ezért a hangjuk mindig számítani fog.”

Ruszin-Szendi Romulusz május 14-én jelentette be, hogy az alakulatok maguk dönthetnek történelmi nevük és hadrendi számuk visszavételéről. Másnap a budapesti Mária Terézia laktanya hivatalosan is visszakapta a Petőfi laktanya nevet. A miniszter május 21-én a volt hadtörténeti múzeum felújítására szánt 18 milliárd forintot a laktanyákra csoportosította át, május végén pedig bemutatta a Honvédelmi Minisztérium új vezetői csapatát, ahol megerősítette, hogy a honvédelem építésének középpontjában a katona áll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk