Ajkán a Covid-járvány miatt nagyrészt leállították a traumatológiai és neurológiai ellátásokat, ezért például a baleseti sérülteket a távolabbi Veszprémbe viszik – írja beszámolójában a 24.hu.
A Magyar Imre Kórházban a koronavírus negyedik hulláma miatti előkészületek keretében a traumatológiai és neurológiai ellátásokat jelentős részben felfüggesztették, hogy több ágyat szabadíthassanak fel. A témát a tapolcai választókörzet összellenzéki jelöltje, a jobbikos Rig Lajos is napirenden tartotta, azt állítva, hogy egy baleset sérültjét ezentúl sokkal több idő lesz kórházba szállítani.
A szóbeszédek eloszlatása, a kedélyek megnyugtatása miatt a Fidesz helyi szervezete az érintett kórházigazgatókkal kiegészülve sajtótájékoztatót tartott, amit a látogatási tilalom miatt a kórház előtt, egy vöröskeresztes sátorban tartottak.
Nagy Zoltán, a Magyar Imre Kórház főigazgatója először a korábbi fejlesztésekről beszélt, majd osztályok "bezárásáról", amit azonban hamar "szüneteltetésre" javított. Szerinte a betegek a veszprémi kórházban megkapják az ellátást, igaz, időtávban kicsit később.
Töreki-Vörös Ibolya, a megye fő kórháza, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója elmondta, hogy központi veszélyhelyzeti tervek alapján történnek az ágyfelszabadítások, és javasolták a neurológiai és a traumatológiai ellátások Veszprémbe helyezését.
A veszprémi kórházigazgató azt ígérte, amint kisebb lesz a Covid miatti ágyigény, a traumatológia és a neurológia is visszatér a Magyar Imre Kórházba.
A helyzet komolyságát mutatta, hogy a sajtótájékoztatón megszólalt Navracsics Tibor, a Veszprém megyei választókerületi elnöke is. Ő a megjelenését azzal magyarázta, hogy „rendkívüli időket élünk”, majd arról is beszélt, hogy a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programjában kiemelt szerep jut majd az ajkai kórháznak mint kiemelt egészségügyi háttérintézménynek.
Ajkán a Covid-járvány miatt nagyrészt leállították a traumatológiai és neurológiai ellátásokat, ezért például a baleseti sérülteket a távolabbi Veszprémbe viszik – írja beszámolójában a 24.hu.
A Magyar Imre Kórházban a koronavírus negyedik hulláma miatti előkészületek keretében a traumatológiai és neurológiai ellátásokat jelentős részben felfüggesztették, hogy több ágyat szabadíthassanak fel. A témát a tapolcai választókörzet összellenzéki jelöltje, a jobbikos Rig Lajos is napirenden tartotta, azt állítva, hogy egy baleset sérültjét ezentúl sokkal több idő lesz kórházba szállítani.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.
A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.
„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”
– mondta.
A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.
A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.
Semjén Zsolt erre úgy reagált: „Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság. (…) Sajnos
a politikai életnek egyre inkább része a karaktergyilkosság, és én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége.”
A KDNP elnöke példaként felidézte, hogy rendszeresen szóba kerül Vona Gábor esete, de hozzátette: „Én azt tudom mondani, hogy előtte mit csinált a Kocsis Mátéval.”
Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az sem helyes, de a saját oldalukat nem vádolták meg a legsúlyosabb bűncselekményekkel.
Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.
A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.
A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.
A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:
A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, kedden rendkívüli ülésen kell tárgyalni a veszélyhelyzet meghosszabbítását
A késlekedés november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.
Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.
A HVG szerint a hosszabbítást nem lehet rendkívüli, gyorsított eljárásban tárgyalni. Rendkívüli ülés nélkül a vita csak október 27-én indulhatna, a zárószavazás pedig november 17-én lehetne. Az október 7-i ülés beiktatásával már az október 20-i héten jöhet a zárószavazás, így a hosszabbítás időben hatályba lép.
A kormány azt javasolja, hogy a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradjon érvényben, vagyis a parlamenti választások utáni időszakig.
Szerdán Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, hogy Európában három országban van háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.
Hozzátette, hogy ha a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet célja az lenne, hogy felkészítse az országot egy támadásra, megelőzze azt, vagy a lakosság tájékoztatását szolgálja, az üdvözlendő lenne. Szerinte a háborús és a korábbi veszélyhelyzetek arról szóltak, hogy rendeletekkel írjanak felül törvényeket, könnyebb legyen az állami vagyon elvonása, és egyszemélyes irányítás alá kerüljön az ország. Azt mondta, hogy a Tisza Párt ezt nem támogatja, el fogják törölni, és fontosnak tartják, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen.
A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.
Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
