KULT
A Rovatból

Kulka János lett a legjobb színész, Enyedi Ildikó a legjobb rendező a Magyar Mozgókép Fesztiválon

A játszma és A feleségem története más kategóriákban is aratott, a legjobb film díját a Külön falka nyerte el.

Link másolása

Átadták az idei Magyar Mozgókép Díjakat a Magyar Mozgókép Fesztivál zárógáláján Veszprémben vasárnap. A legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a Külön falka kapta, a legtöbb díjat – öt elismerést – Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotása nyerte el.

A Petőfi Színházban tartott gálán Porga Gyula, Veszprém polgármestere kiemelte: a bakonyi megyeszékhely közössége mindig is kultúraszerető volt, és ez mutatkozott meg akkor is, amikor egymásra talált Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred és a filmes szakma.

A Kelemen Zénó, Munkácsy-díjas szobrászművész által tervezett Magyar Mozgókép Díjakat összesen húsz kategóriában adták át, a Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött a díjazottakról – tájékoztattak a szervezők.

A legjobb nagyjátékfilm kategóriát Kis Hajni filmje, a Külön falka nyerte, és ő vihette haza a legjobb elsőfilmesnek járó díjat is.

A legjobb tévéfilmnek járó díjat Goda Krisztina kapta az Ida regénye című alkotásért. A legjobb egész estés dokumentumfilm kategóriában az Egy mindenkiért (rendező: Muhi András Pires) című alkotást méltatta az akadémia tagsága.

A rövid dokumentumfilmek közül a Jankovicsok (rendező: Szabó Szonja) bizonyult a legjobbnak. A legjobb kisjátékfilm kategória győztese az Elfelejtett nemzedék (Aracsi Norbert), míg a legjobb animációs film kategóriát Glaser Kati Legendás család című filmje nyerte.

A legjobb tévésorozat kategóriában a Shakespeare/37 – Montague és Capulet (rendező: Magács László) lett a győztes.

A legjobb női főszereplő kategória nyertese Hámori Gabriella lett a Legjobb tudomásom szerint című drámában nyújtott alakításáért, A játszma Évájának megformálásért pedig a legjobb mellékszereplőnek járó elismerést is ő kapta.

A legjobb férfi főszereplő kategóriában Kulka János (A játszma) nyert. A legjobb rendező díját A feleségem története című alkotásért Enyedi Ildikónak ítélték.

Az operatőrök közül Rév Marcellnek ítélték a díjat A feleségem története fényképezéséért, a legjobb forgatókönyv díját pedig Szántó Fanni és Kis Hajni vihették haza a Külön falkáért.

A legjobb hangmérnök/hangmester Balázs Gábor (A játszma), a legjobb zeneszerző Szirtes Edina "Mókus" (Korai menyegző), a legjobb vágó pedig Szalai Károly H. S. E. (A feleségem története) lett.

A legjobb díszlettervezőnek Valcz Gábort (El a kezekkel a papámtól!) választották, a legjobb jelmezért Flesch Andreát (A feleségem története) díjazták, míg a legjobb maszkért Kreuzer Barbara (A feleségem története) kapott elismerést.

A közönség Tiszeker Dániel Nagykarácsony című filmjét találta a legjobbnak.

A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztivál csütörtöktől vasárnapig három városban, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban mintegy száz magyar filmmel és számos kísérőprogrammal várta a közönséget.

Magyar Mozgókép Fesztivál – Díjátadó


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Itt a magyar Harry Potter: gulyással, hagyományos reggelivel, metróval és egy sikeretlen vizsga utáni búfelejtővel
Hári Gábor egy családi étkezésben megfáradva döntött úgy, hogy elkészíti a kultikus figurák magyar verzióját. A mesterséges intelligencia segítségével kerültek a szereplők kocsmába, pályaudvarra, lakótelepre...

Link másolása

Harry Potterből sosem elég. A könyvek és filmek, a különféle játékok után a mesterséges intelligencia segítségével most Magyarországra érkeztek a szereplők.

A kalandról különleges képeket osztott meg a Facebook-on Hári Gábor. Az alkotó elmesélte a Szeretlek Magyarországnak, hogyan született az ötlet, hogy magyar környezetbe helyezze a varázsló-tanoncok világát.

"Az inspirációm onnan jött, hogy külföldön élek, és a családom látogatóba jött nemrég. Magyar ételeket ettünk, elég tetemes mennyiségben. Egy ponton, amikor már kifáradtam az evésben, leültem a YouTube elé és eszembe jutott a "nemzeti Harry Potteres" mesterséges intelligencia mémformátum. Magyar verziót még nem láttam belöle, ezért úgy döntöttem elkészítem én".

A képeket pedig megosztotta ITT. És az alkotásokhoz némi magyarázatot is adott.

"Hágrid" gulyást főzött a harmadik ebédjére
"Dámböldór" a méreggel, ami miatt kirúgták
"Sznép" a megvakulása előtt
"MekGonagál" hagyományos magyar reggelivel
"Heri, Ron és Hermióne" egy sikertelen vizsga után, iskolai egyenruhában
"Dobbi" túl sokat szívott, most a pályaudvaron lakik
"Voldemort", aki rossz hírekkel szórakoztat

A képeket Hári Gábor engedélyével közöltük.

Link másolása
KÖVESS MINKET: