Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”
Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.
Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.
A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:
„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”
Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.
Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.
„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.
Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”
Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”
A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.
A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.
A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.
Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”
Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.
Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem a Partizánban, hanem a börtönben, az ügyvédi beszélőn kellene megszólalniuk” - Herczeg Zoltán nem bocsátana meg a Fidesz-kiugróknak
Herczeg Zoltán divattervező kemény stílusban fejtette ki véleményét a NER-ből kiugró, hirtelen kormánykritikussá váló szereplők médiaszerepléséről. Szerinte semmi keresnivalójuk „az általuk 16 éven keresztül szakmányban porig gyalázott, szétgyilkolt, megtaposott” és mindennek elhordott független médiában.
Herczeg Zoltán divattervező szerint a NER-ből kiugró, „hirtelen megtért” szereplőknek nem a független médiában kellene szerepelniük. Véleményének a közösségi oldalán adott hangot, ahol kifejtette, hogy a „16 évig pusztító, romboló, tolvajló, galád, alja, mocskos bűnbanda” tagjainak nem a Partizánban vagy a Telexen a helyük.
„Szerintem se a Partizánban és a Telexen kéne beszélniük, mentegetőzniük a 16 évig pusztító, romboló, tolvajló, galád, alja, mocskos bűnbanda hirtelen megtért, megvilágosodott tagjainak. Eddig hol voltak??? WTF???”
– teszi fel a kérdést bejegyzésében.
A divattervező szerint ezeknek az embereknek a börtönből, az ügyvédi beszélőn kellene megszólalniuk „havonta egyszer az 1x1 méteres, hermetikusan elzárt, sötét lyukba a rozsdás radiátor mellé a vasszékre a vastag, nehéz vasajtón túl, szintén lyuggatott üvegfalon át”, és közben „csak remélik, hogy ezt nem hallgatják le a tisztek. De, lehallgatják!”.
Állítása szerint a kapcsolattartásnak a börtön falain belül kellene zajlania, például Skype-on, rossz minőségű eszközökkel. „A beszélőn kéne beszelniük skype-on, havi két alkalommal percre pontosan 60-60 percet, ha működik egyáltalán az ezer éves, lekoszvadt, retkes, intézményi komputer a szakadt hangfalaival, széthullott monitorjaival es szétbarmolt mikrofonjaival!”
A személyes találkozókat is hasonlóan képzeli el, ahol a fizikai kontaktus teljesen kizárt. „A körkörösen lyuggatott falú, vastag, karcos, opálos üvegablakon át kéne beszelniük a nagy nehezen kicsikart kapcsolattartóikkal szintén két hetente 1-1 órát úgy, hogy nulla testi kontakt, se ölelés, se puszi, csak a bakelit telefon, miközben a felügyelők természetesen végig lehallgatják.”
Úgy véli, a zárkatársakkal való kommunikáció is veszélyes lenne. „Szűk körben, 15 m2-en beszéljenek egymás közt a zárkatársakkal, de kurv@ra óvatosan vagy épp rettegve, mert sose tudni, ki fogja rögtön elárulni őket a saját kedvezménye reményében. Ez a legdurvább!”.
Lehetőségként említi a börtönpszichológussal való beszélgetést, ami szerinte segíthet a fogvatartottaknak. „Beszéljenek a börtönpszichológussal havi egyszer egy órát, hátha ő nem adja ki őket, és hátha így könnyíteni tudnak a lelkükön! Nagy meló, de nagyon ajánlom! Addig se a zárkában kell megrohadni!”
A napi sétát is egyfajta kommunikációs lehetőségként írja le, de állítása szerint ez is tele van veszéllyel. Azt mondja, a fogvatartottaknak „végig attól parázva, melyik krumpliért megvásárolt roma szavazó polgártárs fogja hátulról nyakonb@szni a kellemes sétálgatás közben a 9. emelet rácsos túraútvonalán csak úgy, játszásiból!”
A telefonálási lehetőségeket is felvázolja, ami szerinte egy drága és korlátozott opció kellene, hogy legyen. „Beszéljenek a zöld, műanyag, ütésálló, HT-s bunkofonjukkal heti 80 percet percenként 75 forintért, csak kifele, a néhány nagy kegyesen jóváhagyott kapcsolattartóikkal, esetleg az ügyvédjükkel.” Hozzáteszi, hogy bejövő hívásra és internetre ne legyen lehetőség, és a fogvatartotti kártyájukon se legyen pénz.
Szerinte ennyi jár, és nem több. Herczeg Zoltán a posztja végén ismét megerősíti, hogy ezeknek az embereknek semmi keresnivalójuk azokban a médiumokban, amelyeket korábban támadtak.
„De semmi esetre se az általuk 16 éven keresztül szakmányban porig gyalázott, szétgyilkolt, megtaposott, összesz@rt független, “baloldali”, “sorosista”, “brüsszelita”, “ukrán kémhálózati” médiákban, mert egyáltalán nem érdekel még az se, amit kérdeznek, kurvár@ egyetlen szavukat, betűjüket se hiszem el!!!” – zárja sorait a divattervező, majd egyértelművé teszi véleményét: „Nem, nem és nem!!!”
Herczeg Zoltán divattervező szerint a NER-ből kiugró, „hirtelen megtért” szereplőknek nem a független médiában kellene szerepelniük. Véleményének a közösségi oldalán adott hangot, ahol kifejtette, hogy a „16 évig pusztító, romboló, tolvajló, galád, alja, mocskos bűnbanda” tagjainak nem a Partizánban vagy a Telexen a helyük.
„Szerintem se a Partizánban és a Telexen kéne beszélniük, mentegetőzniük a 16 évig pusztító, romboló, tolvajló, galád, alja, mocskos bűnbanda hirtelen megtért, megvilágosodott tagjainak. Eddig hol voltak??? WTF???”
– teszi fel a kérdést bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Uramatyám, ez működik!” - Kéri László elmesélte, hogyan látta belülről a Tisza diadalmenetét
Kéri László feleségével együtt hónapokon át járta a Tisza-szigeteket, így közelről látta, hogyan épült fel vidéken is a Tisza Párt támogatottsága, mi az, amit nem vett észre Orbán Viktor, és mekkora szerepe volt mindebben Magyar Péter személyiségének.
Lakner Zoltánnal beszélgetett Kéri László a Jelen podcastjának adásában a választásokról, az azt megelőző két év társadalmi folyamatairól és a jövőbeli kilátásokról. A politikai elemző szerint a kampány legfontosabb időszaka az utolsó egy hónap volt, március 15-től április 12-ig. „Szerintem máskor évek alatt nem történik annyi, mint ebben az időszakban, úgyhogy én ezt tartom a végső eredmény megmagyarázása szempontjában a legfontosabb időszaknak” – jelentette ki.
Úgy látja, március 15-e egyfajta főpróba volt, ahol a két politikai tábor tömegének mérete, minősége és a rendezvények üzenetei megmutatták, hogy egy hónappal a választás előtt ki mit akar. Kéri szerint március 15-ig az volt a kérdés, hogy a Tisza Párt meg tudja-e verni a Fideszt, utána viszont már az, hogy lesz-e kétharmad. Orbán Viktor ünnepi beszédét látva az elemzők számára is egyértelművé vált, hogy a Fidesz verhető.
„Ezt Viktor már százszor hallottuk tőled, ez így kár volt buszoztatni ennyi embert, hogy meghallgassák a téren azt, amit reggeltől estig hallanak tőled, meg plakátokon láthatják” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a miniszterelnök túl későn kezdett országjárásba.
A beszélgetésben Kéri László kitért a társadalmi részvétel fontosságára, párhuzamot vonva a mostani helyzet és a rendszerváltás időszaka között. Felidézte, hogy mindig is vitatta azt a nézetet, miszerint 1989-ben kizárólag elitmegegyezés történt, hiszen akkor is százezres nagyságrendű civil érdeklődő kör létezett. Emlékeztetett rá, hogy maga Orbán Viktor is a civil társadalom alulról építkező erejéről írta a szakdolgozatát 1986-ban.
„Ugye néha bennem volt, hogy kisapám, azért úgy elolvastatnám veled a 40 évvel ezelőtti dolgozatodat, hogy tanulj belőle, hogy 24 éves korodban sokkal okosabb voltál, mint 20 évnyi miniszterelnökség után” – mondta.
Szerinte a rendszerváltó pártok lényegében „lefejezték” ezt a civil mozgolódást, beszippantották a vezetőit, amivel a civil szféra évtizedekre elhalt. Ez a civil aktivitás éledt újjá 2024 tavaszán.
Az igazi fordulópontot számára 2024-ben az április 6-i Kossuth téri tüntetés jelentette. Magyar Péter kiadta a jelszót: se jobb, se bal, hanem magyar. Ezt először őszintén szóval kapitális gicsnek éreztem, ami a populizmus határait feszegeti. És ott, ezen a téren éltem meg, hogy uramatyám, ez működik.”
Kéri öt dolgot figyelt meg: a tömeg méretét, a rengeteg fiatalt, egy újfajta patriotizmus megjelenését, az országos lefedettséget és azt, hogy a résztvevőket nem szervezte senki. Kéri szerint arra gondolt, ha ezt az öt dolgot valaki esetleg össze tudja majd tartósan kapcsolni, akkor itt ebből valami vadonatúj politika lesz.
„Itt sok-sok ezer ember van, aki örül annak, hogy a saját jogán lehet magyar, és hogy senki nem gondolja, hogy ez a Fidesz támogatása, hanem megpróbálja visszavenni a nemzeti érzelmeket” – emlékezett vissza.
Ezt követően jöttek létre a Tisza-szigetek, amelyek Kéri szerint az első hónapokban leginkább olyan fórumokként működtek, ahol az emberek azt hallhatták, amit a közmédiában nem. A kormánymédia támadásai szerinte akaratlanul is segítettek népszerűsíteni ezeket az eseményeket.
A Tisza-szigetek Kéri szerint fokozatosan fejlődtek: az egyszerű fórumokból először karitatív akciókat szervező közösségek lettek, például tűzifát és ruhát gyűjtöttek a rászorulóknak. Elmesélt egy esetet, amikor a müncheni magyarok egy kamionnyi iskolaszert gyűjtöttek össze és hoztak el Nógrád megyei falvakba.
Ezek az akciók szembesítették a jómódú, városi középosztálybeli aktivistákat a vidéki mélyszegénységgel. Ez őt is mélyen megérintette.
„Somogy olyan falvakban olyan nyomort láttam, Zoli. Napokig nem aludtunk utána, mert én azt hittem, hogy a nyomor az Szabolcs-Szatmár meg Borsod. De hogy a Balatontól 10-15 kilométerre Banglades van” – mondta.
Szerinte tízezrek tanulták meg a karitatív tevékenységnek az addig nem létező mintáit, és ők finanszírozták ezt. Ez a folyamat szerinte segített lebontani a budapesti és a vidéki Magyarország közötti falakat.
Ezt kezdetben Budapesten sem akarták elhinni. Míg Kéri és a felesége vidéken arról mesélt, hogyan állnak össze egyetlen nagy összképpé a gazdasági és politikai folyamatok, a fővárosban arról kellett győzködni az embereket, hogy vidéken megváltozott a hangulat. „Hát úgy tudtuk, hogy a vidék az a Fideszé. Mit kerestek ti vidéken? - kérdezték. Szabályos hittérítő munkát kellett végeznünk ebben az értelmiségi táborban.”
„Magyar Péter és a Tisza-szigetek legnagyobb tette, és a kettőt együtt gondolom, ez a vidék politikai egyenjogosítása Magyarországon” - fogalmazott Kéri.
A Fidesz minderre folyamatosan megkésetten reagált, a Digitális Polgári Körökkel azt másolták le, amit a Tisza másfél évvel korábban az online térben csinált, csakhogy akkorra ők már rég kiléptek a fizikai térbe, és helyben szerveződtek.
Magyar Péter közben bejelentette, országjárásra indul. Kéri kezdetben ezzel kapcsolatban is szkeptikus volt. „Én akkor megint húztam a számat, hogy hányszor hallottam én ezt már, és hányszor nem lett belőle semmi. Csak egyet nem gondoltam, hogy valaki tényleg országot jár.”
Pedig Magyar épp ezt tette. Gyakorlatilag két éven át folyamatosan személyes kampányt folytatott. Elment a legkisebb településre is, és nemcsak beszélt, meg is hallgatta az ottaniak problémáit. „Ennek a legfontosabb szála az, hogy ment, ment, ment, és hogyha már ment, megadta a személyesség élményét, és azok az emberek bizonyos fokig mind meg is változtak. Ott volt bennük a tudat, hogy hát kezet fogott velem a Péter. Hát szelfit csináltunk vele, el tudta hitetni az egyenrangú állampolgári minőséget.”
„Baromi természetesen simult bele ebbe a nép fia szerepbe. Tehát egy idő után elhitted, hogy uramatyám, ő tényleg a nép fia.”
Idővel a Tisza-szigetek eljutottak a politikai cselekvés szintjére is.
Kéri szerint a Tisza részéről hatalmas innováció volt, hogy a jelölteket nem egy pártközpontban választották ki, hanem a helyi közösségek termelték ki magukból. Ez a modell sikeresnek bizonyult: a sok, országosan ismeretlen jelölt sorra győzte le a Fidesz ismert politikusait. Szerinte előtte újságíróknak is sokat kellett magyaráznia, hogy az országos ismertség nem minden.
„Hála Istennek, nem hallottad a nevét. Elég, hogyha őt Celldömölkön ismerik. Elég, hogyha őt Mezőhegyesen tudják, hogy kicsoda” – fogalmazott.
Az elemző úgy látja, a választás estéjére a Fidesz alól „elhalt a bázis”, a hierarchia megmaradt, de már nem volt, aki elvégezze a terepmunkát, szemben a Tisza több tízezres, lelkes aktivista hálózatával. „Egy tízezres Pest megyei településen a polgármester egyedül tömködte be a választási cédulákat, és a Tisza-aktivisták ott röhögtek, mert ők meg 30-40-en mentek.”
Orbán Viktor pedig az utolsó pillanatban szállt be. „Én olyat még nem láttam, hogy egy kampányban a miniszterelnöki kampánybuszt egy nappal a választás napja előtt indítják be”- hangzott el Lakner Zoltán és Kéri László beszélgetésében. „Elképesztő időzavarban volt végig a Fidesz, egyre távolabbról futottak az események után.”
És Orbán Viktor mintha mindebből semmit sem vett volna észre. „Hárommillió embert leukránügynöközött. Hát, kisapám, ez azt jelenti, hogy te 16 év kormányzás alatt nem tudtál olyan bázist teremteni, mint az ukránok.”
A jövőt illetően Kéri László úgy véli, a Tisza-szigetekre a után még nagyobb szükség lesz.
Szerinte ezek a közösségek adhatják az önkormányzatok társadalmi hátterét, folyamatos kontrollt gyakorolva a helyi testületek felett, és megakadályozva, hogy a polgármesterek négy évre elszigeteljék magukat a választóktól.
Ezzel párhuzamosan egy új parlamenti kultúra is kialakulhat, ahol a képviselők szorosan kötődnek a helyi közösségeikhez, és nem csak „nyomógombok” lesznek. „Őket nem lehet rábeszélni arra, hogy csukott szemmel legyenek kormányhívők, a társadalmi hátterük annyira erős, hogy ezt nem lehet elnyomni” - véli. Mindez persze egy állandó, de természetes ütközést fog eredményezni, amit a kormánynak kezelnie kell.
„Viszont emiatt egész más lesz a helyi politikai részvétel, és kialakulhat ennek a magyar nyelvből hiányzó citoyen létnek, az állampolgári létnek a természetes, folyamatos gyakorlása, kialakulhat a képviselők ellenőrizhetősége. Ez két nagyon nagy előrelépés.”
A beszélgetés végén Kéri arról beszélt, hogyan lehet megszólítani azt a 2,25 millió embert, aki a Fideszre szavazott. Három lehetséges utat vázolt fel: az egyik a Magyar Péter által képviselt békülékeny hang, amely szétválasztja a rendszer haszonélvezőit a szavazóktól. A másik egy „terápiás” megközelítés, amely türelemmel próbálja megértetni a csalódott fideszesekkel, hogy nem történt világvége.
A harmadik, amitől tart, az Orbán Viktor és a Fidesz-vezérkar revansvágya. „Fél év múlva visszajövünk, összekapjuk magunkat” - idézte a fideszes érvelést. Szerinte ennek jele az is, hogy Orbán Viktor azt hangsúlyozza, milyen nagy még mindig a bázisuk, akkora 2014-ben megnyerték vele a választásokat.
Úgy véli, Orbán Viktor személyisége a legnagyobb gátja a Fidesz megújulásának.
„Az önkritikára van a legkisebb hajlama. Tehát képtelen azzal szembenézni, hogy ő bármit nem jól csinált, vagy hogy kicsusszon a száján, hogy tévedtem.” – állította.
Kéri László szerint a legnagyobb feladat az lesz, hogy a Fidesz kétmilliós szavazótáborával elhitessék: ők is jól járnak a rendszerváltással.
A teljes beszélgetés
Lakner Zoltánnal beszélgetett Kéri László a Jelen podcastjának adásában a választásokról, az azt megelőző két év társadalmi folyamatairól és a jövőbeli kilátásokról. A politikai elemző szerint a kampány legfontosabb időszaka az utolsó egy hónap volt, március 15-től április 12-ig. „Szerintem máskor évek alatt nem történik annyi, mint ebben az időszakban, úgyhogy én ezt tartom a végső eredmény megmagyarázása szempontjában a legfontosabb időszaknak” – jelentette ki.
Úgy látja, március 15-e egyfajta főpróba volt, ahol a két politikai tábor tömegének mérete, minősége és a rendezvények üzenetei megmutatták, hogy egy hónappal a választás előtt ki mit akar. Kéri szerint március 15-ig az volt a kérdés, hogy a Tisza Párt meg tudja-e verni a Fideszt, utána viszont már az, hogy lesz-e kétharmad. Orbán Viktor ünnepi beszédét látva az elemzők számára is egyértelművé vált, hogy a Fidesz verhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor bemutatta: ennyit számítottak a külföldi szavazatok a választás végeredményének szempontjából
Az elemző szerint a levélszavazatok érdemben javították a Fidesz eredményét. Amennyiben csak az anyaországi magyarok szavazatait nézzük, akkor az olló még nagyobbra nyílik a két párt között: a Tisza 55,9 százalékon állt volna a Fidesz 36,3 százalékával szemben.
Török Gábor politikai elemző szerint a külföldről és átjelentkezéssel leadott voksok is módosították a végeredményt.
Azt írta: „A külképviseleti és átjelentkezős szavazatok még emeltek az eredményen, a Tisza 3,3 millió fölé ment, a Fidesz közel 30 ezerrel haladta meg a 2014-es eredményét.”
A politológus közölte a levélszavazatokkal együtt kalkulált végső arányokat is. „A levélszavazatokkal számított végeredmény: Tisza: 53,2 Fidesz: 38,6” – írta.
Török Gábor kitért arra is, hogy milyenek lettek volna a számok a levélszavazatok nélkül.
A posztja alapján a csak „hazai szavazatok” esetében az arányok a következőképpen alakultak: „Tisza: 55,9 Fidesz: 36,3”.
Török Gábor politikai elemző szerint a külföldről és átjelentkezéssel leadott voksok is módosították a végeredményt.
Azt írta: „A külképviseleti és átjelentkezős szavazatok még emeltek az eredményen, a Tisza 3,3 millió fölé ment, a Fidesz közel 30 ezerrel haladta meg a 2014-es eredményét.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vox Populi: Nem 53-39, hanem 56-36 a valódi választási eredmény
Vox Populi egy bejegyzésben vette górcső alá a listás szavazatokat, szerinte a valós arányokat a levélszavazatok nélkül kapjuk meg. Felteszik a kérdést, hogy vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56 százalékát szerezte meg.
A poszt írója szerint: „Megjelent a 100%-os feldolgozottságú választási eredmény, eszerint a TISZA a hazai listás szavazatok 55,8, a Fidesz 36,3, a Mi Hazánk pedig 5,9%-át szerezte meg.”
Úgy véli, bár a hatóságok és a sajtó egy másik, 53:39 arányú eredményt kommunikálnak, a lényegi eredmény a levélszavazatok nélküli, belföldi voksokból áll össze.
A levélszavazatok szerepéről azt állítja: „Hogy a levélszavazatok mennyire lényegtelenek, és legfőképpen csak egy külhonban eljátszott pajzsraemelési rituálét és propaganda-célokat szolgálnak, azt legjobban abból lehet látni, hogy a levélszavazatok idén már 5,6 százalékát tették ki az összes listás szavazatnak, de a 199 parlamenti mandátumból csak egyet vagy kettőt befolyásoltak, tehát vagy fél, vagy egy százalék volt a súlyuk.”
Szerinte az sem egyértelmű, ki a levélszavazók képviselője a parlamentben, és kétségesnek tartja, hogy ez a Fidesz listavezetője lehetne, akinek állítása szerint rajtuk kívül kétmillió belföldi szavazót is képviselnie kell. A poszt szerzője kifejti, hogy a levélszavazóknak azért csekély a befolyásuk a parlament összetételére, mert magyarországi lakóhely hiányában egyéni választókerületi szavazattal nem bírnak.
Azt viszont problémásnak tartja, hogy állítása szerint „törvénytelen körülmények között zajlik a levélszavazás, és a végén még az se világos, hogy ugyan ki képviseli ezeket az embereket a magyar parlamentben.”
Megoldási javaslatként felveti, hogy „egy arányos választási rendszerben ezt a problémát is igazságosabban lehet megoldani, mint az egyéni választókerületes rendszerben.”
A bejegyzés végén egy gondolatébresztő kérdést tesz fel olvasóinak: „vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56%-át szerezte meg?” A poszt írója azt ígéri, másnap megadja a választ, és egyúttal meghívja követőit egy sörre a Városligetbe.
A poszt írója szerint: „Megjelent a 100%-os feldolgozottságú választási eredmény, eszerint a TISZA a hazai listás szavazatok 55,8, a Fidesz 36,3, a Mi Hazánk pedig 5,9%-át szerezte meg.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
