SZEMPONT
A Rovatból

Kovács Lajos: Már 4-6 hónappal a gyilkosság előtt elterjedt az alvilágban a hír, hogy Gyárfás Tamás meg akarja gyilkoltatni gyűlölt ellenségét

A kilencvenes évek sztárnyomozója szerint valóban úgy történhetett Fenyő János meggyilkolása, ahogyan a bíróság látta csütörtöki ítéletében. 26 évig tartott, mire az első információktól eljutottak idáig.


Csütörtökön első fokon ítéletet hirdetett Fenyő János meggyilkolása ügyében a Fővárosi Törvényszék. A bíróság döntése értelmében Gyárfás Tamást bűnsegédként hét év fegyházra ítélték, Portik Tamást pedig felbujtóként elkövetett emberölés miatt életfogytiglant kapott. A gyilkosságot ténylegesen elkövető Jozef Roháčot már 2017-ben életfogytiglanra ítélte a bíróság, de ekkor még nem derült ki, hogy ki bízhatta meg Fenyő megölésével a szlovák bérgyilkost.

Az 1998. február 11-én, vagyis szinte napra pontosan 26 évvel ezelőtt történt gyilkosság ügyében sokáig hiába nyomozott a rendőrség, nem értek el áttörést. Alig egy év után került át az autójában szitává lőtt médiavállalkozó a leggyakrabban csak Döglött Ügyek Osztályaként emlegetett egységhez. Ekkor kezdett dolgozni az eseten a csoportot vezető Kovács Lajos. Az időközben nyugalmazott ezredest elsőként arról kérdeztük, hogy mi a véleménye a csütörtöki ítélethirdetésről.

– Igazságosnak érzem a csütörtöki ítéletet. Remélem, hogy nagyrészt az igazságot takarja. A kollégáimmal vártuk, hogyan dönt majd a bíró, ezért az ítélethirdetés után meg is beszéltük, hogy kinek mi a véleménye. Az életfogytiglant jogosnak érezzük és vártuk is, mert Portik Tamásnak nagyon sok emberöléssel kapcsolatos bizonyított bűne van. Gyárfás Tamás esetében már nem voltunk ennyire magabiztosak, mert nem volt teljes képünk, hiszen csak az ügy elején, nagyjából három évig dolgoztunk a Fenyő-gyilkosságon. Én 2006-ban mentem nyugdíjba, és a bizonyítékok egy része már csak ezután keletkezett.

– Miért tartott ilyen sokáig az ügy felderítése?

– Az úgynevezett döglött ügyeknek van egy alapvető receptje, ami tulajdonképpen egy kriminalisztikai felismerés. Ennek lényege, hogy egy bizonyos bűncselekmény szereplői között az emberi viszonyok az idő múlásával változnak. Így lehet az, hogy akik korábban bűntársak voltak, idővel ellenségek lesznek, a barátok meggyűlölik egymást, esetleg felbomlik egy házasság, ami után a férj és feleség már nem bírják elviselni a másikat. Abban az ügykomplexumban, aminek a része a Fenyő-gyilkosság, éppen ez érhető tetten.

– Így került képbe a nyomozás során Portik Tamás?

– Igen. Nagyjából 2004 környékén keresett meg minket Portik Tamás élettársának, Halmos-Riskó Almának az édesanyja. Riskó Judit abban kérte a segítségünket, hogy Portik elidegenítette tőle a lányát és az unokákat, fél éve nem látta őket. Az asszony járt már a gyámhatóságnál és a rendőrségen is, de senki nem tudott neki segíteni. Végső elkeseredésében fordult hozzánk azzal, hogy szabadítsuk meg Portiktól, mert jó hírünk volt akkoriban. Elmondtuk neki, hogy ez nem így megy, ráadásul ez egy gyilkossági részleg, életellenes bűncselekményekkel foglalkozunk, nem pedig családi ellentétekkel, de végül hosszasan elbeszélgettünk. Ekkor teljesen véletlenül szóba hozta, hogy a lánya és Portik egyszer vendégségben voltak Gyárfás Tamásnál. Azt már tudtuk addigra, hogy Tasnádi Péter ugyan elvállalta, de nem hajtotta végre Fenyő János meggyilkolását.

Ezután kezdtünk arra gyanakodni, hogy Gyárfás Tamás ezen a másik vonalon keresztül próbálhatott meg másik bérgyilkost szerezni.

Portik ekkor már a rendőrség látókörében volt az Energol-ügy miatt, de egyre több életellenes bűncselekmény gyanúja is felmerült vele szemben. Nyomozni kezdtünk, és kiderült, hogy Portik a családjával együtt Gyárfás egyik ingatlanját bérli, így ha másért nem, a bérleti díj rendezése miatt időnként találkozniuk kellett. Lassan kiderült, hogy nemcsak Portik, hanem több bűntársa is Gyárfás ingatlanjaiban élt, ami egy hagyományos tulajdonos-bérlő kapcsolatnál mélyebb viszonyt feltételezett köztük. Viszont mire mélyebben nekiálltunk volna boncolgatni kettejük kapcsolatát, addigra nyugdíjba kellett mennem, pedig ekkor már nekünk képben volt Jozef Roháč is, akiről tudtuk, hogy köze volt Portikhoz. Őt végül csak évekkel később, a helyszínen talált DNS-bizonyítékok alapján kapták el. Nekünk csak azért nem sikerült elkapni őt, mert ekkor már Csehországban bujkált, és így nem tudtunk DNS-mintát venni tőle, amit összevetettünk volna a helyszínen találtakkal.

– Hogyan és mikor jött képbe az, hogy Gyárfás Tamásnak köze lehet a gyilkossághoz?

– Már az ügy első heteiben kiugrott az ő személye, mint Fenyő János egyik legnagyobb ellenségéé. Fenyő ekkoriban az egyik legnagyobb médiacézár volt Magyarországon, míg Gyárfást a Napkelte miatt ismerte mindenki. A két ember utálta egymást, mert Fenyő el akarta venni a Napkeltét Gyárfástól, ami sikerült is neki, és nagyjából másfél évig a meggyilkolt vállalkozó cége gyártotta a műsort.

4-6 hónappal a gyilkosság előtt az alvilágban elterjedt az a hír, hogy Gyárfás Tamás meg akarja gyilkoltatni gyűlölt ellenségét.

Erre keresett valakit, és végül megtalálta Tasnádi Pétert, aki ezt azonban nem hajtotta végre, csak a pénzt akarta lehúzni Gyárfásról. Ez a hír eljutott a rendőrökhöz is, akik nem vették komolyan a szóbeszédet, majd Fenyő meggyilkolása után kezdték mégis felgöngyölíteni ezt a szálat. Így került képbe először Gyárfás Tamás, mint lehetséges megbízó.

– A jelenlegi tudásunk szerint mi történt 1998. február 11-én, vagyis Fenyő János meggyilkolásának napján?

– Portik Tamás megbízása alapján Jozef Roháč két szlovák bűntársával elkezdte megfigyelni Fenyő Jánost. Többször követték a Törökvészi úton található Vico-székháztól autóval útnak induló vállalkozót, akit azonban többnyire testőrök kísértek. Végül 1998. február 11-én nyílt alkalom a gyilkosságra, amikor Fenyő délután öt óra körül egyedül ült be az autójába, amivel fodrászhoz indult az Andrássy útra, majd később a barátnőjével lett volna találkozója. A Vico-székház környékén épp ekkor tartott terepszemlét egy gépkocsitolvaj, aki kiszúrt egy Mitsubishiben ülő három alakot. Körbe is járta az autót, megjegyezte a színét, rendszámát és hogy kik ülnek benne, mert azt hitte, hogy egy másik bűnbanda területére tévedtek társával, ezért gyorsan el is húztak a környékről.

A tolvaj végül este a tévében látta, hogy lelőtték Fenyőt, ekkor állt benne össze a kép, hogy nem egy másik bandát, hanem a gyilkosokat láthatta az autóban.

A Mitsubishit végül később, a Rózsadombon találták meg.

– Mi történt ezután?

– Fenyő János a székházból a Margit utcán tartott lefelé, a Margit-híd irányába. A délutáni csúcsforgalomban azonban a Margit utca és a Margit körút sarkán beszorult egy piros lámpánál. A tanúk elmondása szerint a vállalkozó Mercedese a lámpától számolva a harmadik kocsi volt, mögötte kettővel várakozott egy fehér Mitsubishi. Ekkor kiszállt egy ember a Mitsubishiből, a kocsisor jobb oldalán előre sétált egészen Fenyő autójáig, majd a Mercedes mellé érve az anyósülés ablakán keresztül egy géppisztollyal lelőtte az üzletembert.

Mindezt renegetegen nézték végig.

A gyilkos ezután egy parkoló autó alá dobta a fegyvert, majd lesétált a Margit körútig, ahol jobbra fordult az akkori Moszkva tér, mai Széll Kálmán tér irányába. A férfi ekkor nem futva, hanem stabil, de gyors tempóban elkezdett sietni. Nem sokkal később megállt egy kapualjnál, ahol levette a sapkáját, a dzsekijét és a kesztyűit, majd egy tulajdonképpen teljesen más személyleírással folytatta az útját. Minderre szokatlanul sok tanú van, ezért gyorsan elkészültek a tettesekről a mozaikrajzok, ráadásul a hátrahagyott Mitsubishiben, a gépfegyveren és a ruhán is rengeteg nyomot találtak a rendőrök.

– Véleménye szerint az történt valójában, ami az elsőfokú ítélet indoklásábam szerepel? Vagyis hogy Gyárfás kérte Portiktól Fenyő meggyilkolását, amit Roháč hajtott végre?

– Igen, szerintem így történhetett. Az egyetlen megválaszolatlan kérdés csak az, hogy Gyárfás milyen formában adott megbízást Portiknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: