Legalább 10 pap halt már meg koronavírus-fertőzésban (Covid-19) a milánói Bergamo egyházmegyében, írja az Avvenire katolikus napilapra hivatkozva a Daily Mail. További 5 áldozatot regisztráltak Parma városában, de az egyaránt észak-olaszországi Bresciából, Cremonából és Milánóból is jelentettek a vírussal összefüggésben elhunyt papokat. Vagyis összesen legalább már 18 pappal végezhetett a koronavírus.
A többi áldozathoz hasonlóan az elhunyt papokat is ceremónia nélkül temetik el Olaszországban.
Legyen szó papokról vagy a katolikus közösség tagjairól, a lap szerint halálesetek száma "olyan magas, hogy nehéz számolni".
A papok az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve. Mivel sokszor a koronavírusos betegek halálos ágyához hívják őket, gyakran kerülnek fizikai kapcsolatba az erősen fertőző haldoklókkal. Ezek után ráadásul könnyen továbbadják egymás között a vírust, mert szűk és zárt közösségekben élnek.
Pedig mindent megtesznek a védekezés miatt, de úgy tűnik, hogy ez sem elég.
"Maszkba, sapkába, kesztyűbe, köpenybe és védőszemüvegbe öltözve sétálunk a csarnokokban, mint zombik"
- mondta Claudio del Monte atya.
Ferenc pápa már többször felszólította a papokat, hogy fordítsanak több időt a betegek látogatására. Múlt heti online miséjén azért imádkozott, hogy a papoknak legyen meg a kellő bátorsága felkeresni a betegséggel küzdőket.
Legalább 10 pap halt már meg koronavírus-fertőzésban (Covid-19) a milánói Bergamo egyházmegyében, írja az Avvenire katolikus napilapra hivatkozva a Daily Mail. További 5 áldozatot regisztráltak Parma városában, de az egyaránt észak-olaszországi Bresciából, Cremonából és Milánóból is jelentettek a vírussal összefüggésben elhunyt papokat. Vagyis összesen legalább már 18 pappal végezhetett a koronavírus.
A többi áldozathoz hasonlóan az elhunyt papokat is ceremónia nélkül temetik el Olaszországban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Nyugati pályaudvaron tűnt fel a trombitás Szabó Bálint, akit napok óta eltűntként keres a rendőrség
A Kőszegi Rendőrkapitányság vasárnap óta keresi a volt szegedi képviselőt, akit egy járókelő hétfő reggel egy vonaton fotózott le. Az észlelést jelezték a hatóságoknak, akik megerősítették, hogy már több bejelentés is érkezett a politikus hollétéről.
Bár a rendőrség vasárnap óta eltűnés miatt körözi, hétfő reggel egy vonaton látták, majd a Nyugati pályaudvaron fotózták le Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselőt. Az Index egyik olvasója az S71-es, váci vonalon utazott, amikor Fótnál felszállt a politikus.
A szerelvény fél nyolc körül érkezett a Nyugatiba, ahol az olvasó fotókat is készített róla, majd a lap értesítette a rendőrséget.
A Kőszegi Rendőrkapitányság március 8-án, vasárnap rendelte el Szabó Bálint körözését, miután a trombitálásairól ismert politikusról napok óta senki sem tudott. A police.hu-n közzétett felhívásban a lakosság segítségét kérték.
A rendőrség a hétfői észlelést követően közölte, hogy már mások is jelentették, hogy látták a politikust.
Az Index még március 6-án, pénteken lefényképezte Szabó Bálintot az ukrán nagykövetség előtt tartott tüntetésen, az Istenhegyi úton. A politikus saját elmondása szerint a születésnapját ünnepelte a demonstráción, ahol Szijjártó Péter külügyminiszter és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is felszólalt.
Mindez azért különös, mert a politikust támogató Szabad Ország Mozgalom már szombaton arról számolt be, hogy Szabó csütörtök délután óta nem elérhető, a telefonja ki van kapcsolva. A szervezet azt is állította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság többszöri megkeresésük ellenére sem adott tájékoztatást a férfi hollétéről.
A volt szegedi képviselő a 2026-os választáson a budapesti 3. számú választókerületben, a Hegyvidéken indult volna, többek között Magyar Péterrel és a fideszes Steiner Attilával szemben. Március 2-án azonban bejelentette, hogy mégsem indul, mert „elege lett a körzetben zajló csetepatéból". A Szabad Ország Mozgalom szerint a képviselőjelölt eltűnése miatt az ajánlóíveket sem tudta leadni.
Nem ez az első alkalom, hogy hasonló helyzet alakul ki Szabó Bálint körül. Körülbelül két évvel ezelőtt szintén eltűntként keresték, akkor néhány nap múlva előkerült.
A politikus az elmúlt években azzal vált ismertté, hogy trombitájával jelent meg tüntetéseken, kormányinfókon és egyéb politikai rendezvényeken. Korábban, 2021 februárjában az M43-as autóút egyik felüljárójának közelében, kihűlve találtak rá, miután eltűntként keresték. 2025 márciusában pedig egy tüntetés után a Dunába mászott a Boráros térnél, ahonnan a vízirendészet mentette ki.
Bár a rendőrség vasárnap óta eltűnés miatt körözi, hétfő reggel egy vonaton látták, majd a Nyugati pályaudvaron fotózták le Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselőt. Az Index egyik olvasója az S71-es, váci vonalon utazott, amikor Fótnál felszállt a politikus.
A szerelvény fél nyolc körül érkezett a Nyugatiba, ahol az olvasó fotókat is készített róla, majd a lap értesítette a rendőrséget.
A Kőszegi Rendőrkapitányság március 8-án, vasárnap rendelte el Szabó Bálint körözését, miután a trombitálásairól ismert politikusról napok óta senki sem tudott. A police.hu-n közzétett felhívásban a lakosság segítségét kérték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zuhanórepülésben a magyar tőzsde: padlóra küldték az OTP-t, történelmi mélyponton a Wizz Air
A BUX 2,5 százalékos mínuszban nyitott, a hazai blue chipek mind esnek. Az elszálló olajár különösen érzékenyen érinti a légitársaságokat, Wizz Air részvényei is zuhanni kezdtek.
Zuhanórajttal indult a hét a magyar tőzsdén, a BUX 2,5 százalékos mínuszban, 118 785 ponton nyitott, miközben Európában is eladói hullám söpör végig. A hazai blue chipek közül az OTP papírjai szenvedték el a legnagyobb esést a budapesti parketten
Rossz a hangulat, mind a négy hazai blue chip árfolyama esik. A BUX-index ugyan a 200 napos mozgóátlaga fölött áll, ami hosszútávon még emelkedő trendet jelez, de a 20 és 50 napos mozgóátlaga alá került, ami rövid- és középtávon már esésre utal.
A közepes kapitalizációjú részvények piacán vegyes a kép: a legjobban a Graphisoft Park és a Zwack teljesít, míg a leggyengébben a Rába és az Appeninn indította a napot. A legforgalmasabb papírok között az OTP és a Mol is ott van, de a Magyar Telekom is felkerült a reggeli listára.
A rossz hangulat nemzetközi, a vezető nyugat-európai indexek is két százalék feletti mínuszokkal kezdték a hetet.
A pánikot az olajár elszállása fűti: a WTI és a Brent is 15 százalék körüli drágulásnál jár, árfolyamuk már a 100 dolláros lélektani határ felett van. A háttérben kínálati oldali aggodalmak állnak, a Brent árfolyama közel 120 dollárig is felszúrt a hajnali kereskedésben az Irán körüli háborús feszültségek és a szállítási útvonalak zavarai miatt.
Az elszálló olajár különösen érzékenyen érinti a légitársaságokat, mivel az üzemanyag a működési költségeik jelentős részét teszi ki. Ennek megfelelően a Wizz Air 6,6 százalékot zuhant, ezzel történelmi mélypontra került
A Ryanair 2,8 százalékot esett, a Lufthansa 4,7, az Air France-KLM pedig 4,8 százalékot veszített reggel az értékéből.
A Wizz Air március 5-én profitfigyelmeztetést adott ki, amelyben jelezte, hogy a közel-keleti helyzet mintegy 50 millió euróval ronthatja az idei pénzügyi év nettó eredményét. A cég vezérigazgatója akkor a kapacitások Európai Unióba történő átcsoportosításáról és a kerozinköltségek fedezéséről is beszélt. A légitársaság részvényei a közelmúltban már amúgy is nyomás alatt álltak a profitkilátások romlása és a flottabővítés csúszása miatt.
Zuhanórajttal indult a hét a magyar tőzsdén, a BUX 2,5 százalékos mínuszban, 118 785 ponton nyitott, miközben Európában is eladói hullám söpör végig. A hazai blue chipek közül az OTP papírjai szenvedték el a legnagyobb esést a budapesti parketten
Szijjártó Péter: Rendkívüli mélyütést visz be Brüsszel az európai gazdaságnak, ha nem engedi vissza az orosz olajat és gázt a piacra
A külügyminiszter szerint azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókra vonatkozó uniós szankciókat. Azt mondta, ha ez nem történik meg, drámai áremelkedések jönnek Európában minden területen.
A közel-keleti háború és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának megbénulása miatt drámai áremelkedés fenyegeti Európát, ezért azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A Védelmi és Energiabiztonsági Tanács ülése után a tárcavezető arról beszélt, hogy Brüsszelnek haladéktalanul fel kell oldania az orosz olajra és gázra vonatkozó importtilalmat.
„Szóval a helyzet az, hogy a közel-keleti háború miatt egy csomó olaj kiesik a világpiacról. Mivel Európa, az Európai Unió korábban megtiltotta az orosz energiahordozók importját is, ezért a közel-keleti háború energiahatása Európára hatványozott nagyságú, hiszen Európából nemcsak a közel-keleti háború miatt hiányzik olaj és más energiahordozó, hanem az orosz energiahordozók kizárása miatt is kevesebb olaj és gáz van az európai piacon, mint korábban” – magyarázta a miniszter. Szerinte a megoldás egyértelmű: „a mostani helyzetben Brüsszelnek azonnal lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megelőzzék a drámai áremelkedéseket Európában minden területen, azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókkal szembeni behozatali tilalmat”.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha ez nem történik meg, azzal Brüsszel „egy rendkívüli mélyütést visz be az európai gazdaságnak, mert az energiaárak emelkednek és az energiaárak emelkedésével minden ár emelkedik”.
Szijjártó Péter szerint „olyan mértékű áremelkedések történhetnek Európában, amelyek teljes egészében tönkre vágják az európai gazdaságot és rendkívüli nehézségeket okoznak az európai embereknek”. Leszögezte: „Brüsszelnek most azonnal, ideológiától mentesen, az európai emberek és az európai gazdaság érdekében, a drámai áremelkedéseket megelőzendő azonnal lépnie kell”.
Ahogy arról beszámoltunk, a közel-keleti háború miatt súlyos gondot okoz a Hormuzi-szoros lezárása, amelyen a világ tengeri kőolajszállításának 33 százaléka és a tengeri földgázszállításának 20 százaléka halad át. A szoros forgalmának akadozása önmagában is felhajtja az olaj- és gázárakat.
Az Európai Unió az ukrajnai háború kezdete óta dolgozik az orosz energiafüggőség csökkentésén. Az orosz kőolaj tengeri behozatala már 2022 decembere óta tilos, ezt 2023 februárjában kiterjesztették a finomított olajtermékekre is. A vezetékes kőolajra – mint amilyen a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezeték déli ága – néhány tagállam mentességet kapott. Az unió emellett jogszabályt fogadott el az orosz gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos, 2027-ig tartó kivezetéséről is, azzal az indoklással, hogy Oroszország fegyverként használja az energiahordozókat, a függőség csökkentése pedig biztonsági és külpolitikai cél.
A közel-keleti háború és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának megbénulása miatt drámai áremelkedés fenyegeti Európát, ezért azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A Védelmi és Energiabiztonsági Tanács ülése után a tárcavezető arról beszélt, hogy Brüsszelnek haladéktalanul fel kell oldania az orosz olajra és gázra vonatkozó importtilalmat.
„Szóval a helyzet az, hogy a közel-keleti háború miatt egy csomó olaj kiesik a világpiacról. Mivel Európa, az Európai Unió korábban megtiltotta az orosz energiahordozók importját is, ezért a közel-keleti háború energiahatása Európára hatványozott nagyságú, hiszen Európából nemcsak a közel-keleti háború miatt hiányzik olaj és más energiahordozó, hanem az orosz energiahordozók kizárása miatt is kevesebb olaj és gáz van az európai piacon, mint korábban” – magyarázta a miniszter. Szerinte a megoldás egyértelmű: „a mostani helyzetben Brüsszelnek azonnal lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megelőzzék a drámai áremelkedéseket Európában minden területen, azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókkal szembeni behozatali tilalmat”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendkívüli ülésen hozott váratlan döntést hétfő délelőtt a szerb kormány: ideiglenesen megtiltotta a kőolaj és minden, motorok hajtására szolgáló üzemanyag exportját. Kommunikációjuk szerint a lépés a belföldi piac védelmét szolgálja a globális piaci zavarok közepette, miután ma világgazdasági pánik tört ki a közel-keleti háború hatására elszálló olajár miatt.
„A tilalom a dízel, a benzin és a nyersolaj exportjára vonatkozik minden szállítási mód esetén március 19-ig, ezt követően hozunk további döntéseket”
– közölte a Mondo hírportál szerint Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter, aki hozzátette, a cél az esetleges hiányok és az árrobbanás megelőzése.
A kabinet január 25-én újabb 60 napra meghosszabbította a kőolajszármazékok árplafonját. Két nappal ezelőtt Aleksandar Vučić államfő igyekezett megnyugtatni a lakosságot, részletes készletadatokat is közölve.
„A polgárok nyugodtak lehetnek, nem lesz hiány kőolajból és kőolajszármazékokból”
– jelentette ki.
Az ellenzék szerint azonban a helyzetet kormányzati mulasztások súlyosbították. Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke drámai helyzetet vázolt:
„A Naftna industrija Srbije (NiS) ma értesítette fogyasztóit, hogy holnaptól nem szállít nekik üzemanyagot. A tartalékok a végükhöz közelednek…”.
Mások rendszerszintű felelősséget emlegetnek. „Január 11. óta tudtunk a szankciókról, és semmi sem történt a megoldás érdekében… Ez maximális felelőtlenség” – fogalmazott Miroslav Aleksić, a Narodni pokret Srbije elnöke.
Az amerikai pénzügyminisztérium csak március 20-ig adott kivételt Szerbiának az orosz olaj beszerzésére, ezután bizonytalan, hogy mi fog történni.
A nyugat-balkáni ország elsősorban a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába szállít kőolajszármazékokat.
Rendkívüli ülésen hozott váratlan döntést hétfő délelőtt a szerb kormány: ideiglenesen megtiltotta a kőolaj és minden, motorok hajtására szolgáló üzemanyag exportját. Kommunikációjuk szerint a lépés a belföldi piac védelmét szolgálja a globális piaci zavarok közepette, miután ma világgazdasági pánik tört ki a közel-keleti háború hatására elszálló olajár miatt.
„A tilalom a dízel, a benzin és a nyersolaj exportjára vonatkozik minden szállítási mód esetén március 19-ig, ezt követően hozunk további döntéseket”
– közölte a Mondo hírportál szerint Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter, aki hozzátette, a cél az esetleges hiányok és az árrobbanás megelőzése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
