Kispályások a mai trollok az ókori rómaiakhoz képest
Egymás alpári lejáratásában különösen élen jártak az ókori rómaiak. Marcus Tullius Cicero, minden idők egyik legnagyszerűbb szónoka politikai ellenfelét, Publius Clodius Pulchert azzal vádolta, hogy vérfertőzést követett el fivéreivel és húgaival. Ez a stílus azonban egyáltalán nem döbbentette meg a 2000 évvel ezelőtti embereket – állítja Martin Jehne német történész, a drezdai egyetem professzora, mert szerinte ez az akkori közbeszédben természetes volt.
Jehne úgy véli, hogy a rómaiak sokkal kegyetlenebbek voltak a mai trolloknál, és gyakran ragadtatták magukat szexuális jellegű gyalázkodásokra. Kutatásai viszont arra utalnak, hogy ezeknek a súlyos sértéseknek egyfajta stabilizáló hatása volt a közéletre, mert gyakran előfordult, hogy nem sokkal később azok fogtak össze és dolgoztak együtt a közjóért, akik előzőleg a legalantasabb módon tiporták sárba egymást.
Az ókori források arra is utalnak, hogy a közrendű embereknek is megengedték, hogy nyilvánosan szidalmazzák az elitet a megtorlás kockázata nélkül, mert ez segített abban, hogy ne tekintsék magukat mindenhatónak
– idézte a német történészt a a Daily Mail.
Az sem mellékes, hogy ezek a vádak és szidalmak nem érintették egy római polgár általános megítélését a társadalomban – hangsúlyozta Jehne - ellentétben egyfelől a mai karaktergyilkosságokkal, másfelől pedig a trollokkal, akiket szélsőségesnek tekintett durvaságok esetén egyszerűen kitiltanak a közösségi oldalakról.
A történelmi igazsághoz hozzátartozik, hogy Clodius sem ment a szomszédba a viszontvádakért: azt olvasta Cicero fejére, hogy amikor konzuli tisztséget viselt, úgy viselkedett, mint egy király. Ez még durvább volt, hiszen Rómából már Kr.e. 510-ben elűzték a királyságot, és a Köztársaság még 400 évvel később is szent és sérthetetlen volt.
Ez is mutatja, hogy nemigen voltak korlátai a politika vitának és a szólásszabadságnak, de a professzornak meggyőződése, hogy nem ezért bukott meg végül a Római Köztársaság.
E kutatásoknak köszönhetően Martin Jehne manapság sokkal nyugodtabban szemléli a közösségi hálókon folyó vitákat, mert azok a római mocskolódások fényében már nem érik el az ingerküszöbét. Úgy gondolja, hogy ez a római tűrőképesség hasznos lenne az olyan szervezetekkel szemben, mint Az Alternatíva Németországért, vagy a Pegida (Hazafias Európaiak a Nyugat iszlamizációja ellen), mert azzal hatásuk is csökkenne.
