HÍREK
A Rovatból

Könnyek között kért bocsánatot a párizsi terrorkommandó életben maradt tagja

„Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem” – mondta.


Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja pénteki, utolsó meghallgatásának végén bocsánatot kért a terrortámadás minden áldozatától a párizsi különleges esküdtszéken.

"Szeretném részvétemet kifejezni, és bocsánatot kérek minden áldozattól" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú vádlott könnyekkel a szemében. "Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem" - tette hozzá sírva, a hallgatóság felé fordulva.

Salah Abdeslam utolsó meghallgatása szerda délután kezdődött, és péntek délután ért véget a védelem kérdéseivel.

A per fővádlottja az elmúlt három napban végig azt állította, hogy Párizs északi részén, a XVIII. kerületben egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert a körülötte szórakozó fiatalok önmagára emlékeztették, és meg akarta kímélni az életüket.

"Sajnálja, hogy nem volt bátorsága végigcsinálni?" - kérdezte a vádlottól az egyik ügyvédje, Olivia Ronen.

"Nem sajnálom, nem öltem meg senkit, és én se haltam meg" - válaszolta Abdeslam. Ezután a fővádlott az anyja fájdalmáról beszélve kezdett el sírni.

"Szeretném elmondani, hogy november 13. (a terrortámadás napja) története az áldozatok vérével íródott. Ez az ő történetük, és annak én is részese vagyok. A sorsuk hozzám kötődött, és az én sorsom hozzájuk" - mondta remegő hangon a vádlott, mielőtt bocsánatot kért az áldozatokról.

Salah Abdeslam bocsánatot kért a per azon három gyanúsítottjától is, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert a merényletek után segítettek neki visszajutni Párizsból Brüsszelbe, ahol az elfogása előtt négy hónapig bujkált.

"Nem akartam őket belerángatni" - mondta, miközben az egyik szabadlábon védekező segítője könnyezve kiment a tárgyalóteremből.

"Tudom, hogy ez nem fogja önöket meggyógyítani. De ha ezzel jót teszek, ha egyetlen áldozatnak jót tudok tenni, akkor számomra az már győzelem" - mondta Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke felfüggesztette a tárgyalást.

A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók feltételezése szerint nem egy kávéházban, hanem a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.

Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.

Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.

A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített.

A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.

A különleges esküdtszék előtt húsz vádlottnak kell felelnie, Salah Abdeslamon kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján.

A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Ítélethirdetés június végén várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Irán bejelentette, megint lezárja a Hormuzi-szorost, de Amerika szerint Teherán már nem képes erre
Irán legfelsőbb katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újbóli lezárását a libanoni tűzszünet összeomlása miatt. J.D. Vance amerikai alelnök, és az amerikai hadsereg szerint azonban a forgalom zavartalan, tegnap 16 millió hordó olaj haladt át rajta.


Irán ismét lezártnak nyilvánítja a világ legfontosabb olajútvonalát, miközben Washington szerint a Hormuzi-szoros „teljesen nyitva van” – és már vasárnap amerikai–iráni egyeztetések kezdődhetnek Svájcban.

Ez a látszólag paradox helyzet azzal kezdődött, hogy

Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását, a döntést az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett tűzszünetsértésekkel indokolva, amelyeket a „kötelezettségvállalások egyértelmű megszegésének” nevezett

– írta a Telex.

Az amerikai alelnök, J.D. Vance azonban tagadta, hogy a hír igaz lenne, és arról beszélt, hogy semmi sem utal a blokádra. Vance szerint a forgalom zavartalan. „Tegnap 16 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson. Tehát azt látjuk, hogy ezek a hajók közlekednek.”

„Nem látunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy az irániak továbbra is zárva tartanák a Hormuzi-szorost” – mondta Vance.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete szigorú figyelmeztetést adott ki minden hajó számára, azt tanácsolva nekik, hogy „ne közelítsék meg a Hormuzi-szorost, ellenkező esetben veszélybe kerül a biztonságuk”.

Ezzel szemben a tengeri hírszerzéssel foglalkozó AXSMarine adatai szerint csütörtökön összesen 25 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, ami a legtöbb április óta.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága oszlatta el ezt a különös ellentmondást. A szoros nincs lezárva, mert azt már katonailag nem Irán ellenőrzi, így lezárni sem tudja azt - állítja az amerikai hadügyminisztérium egyik csúcsszervezete.

Vance azt is jelezte, hogy Svájcba utazik, ahol Iránnal folytat majd tárgyalásokat. Pakisztán külügyminisztériuma szerint a megbeszéléseket vasárnap tartják Bürgenstockban, ezeken amerikai és iráni képviselők vesznek részt. A folyamatban közvetítőként Pakisztán és Katar delegáltjai is jelen lesznek.

A CNN szerint a mai napon halálos áldozatokkal járó izraeli légicsapások történtek Dél-Libanonban. Izrael közlése szerint a támadások a Hezbollah akcióira adott válaszlépések voltak, ám a libanoni tűzszünet betartása kulcsfeltétele volt a korábbi, Hormuzról szóló egyezménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk