Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja pénteki, utolsó meghallgatásának végén bocsánatot kért a terrortámadás minden áldozatától a párizsi különleges esküdtszéken.
"Szeretném részvétemet kifejezni, és bocsánatot kérek minden áldozattól" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú vádlott könnyekkel a szemében. "Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem" - tette hozzá sírva, a hallgatóság felé fordulva.
Salah Abdeslam utolsó meghallgatása szerda délután kezdődött, és péntek délután ért véget a védelem kérdéseivel.
A per fővádlottja az elmúlt három napban végig azt állította, hogy Párizs északi részén, a XVIII. kerületben egy kávéházban kellett volna magát felrobbantania, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, mert a körülötte szórakozó fiatalok önmagára emlékeztették, és meg akarta kímélni az életüket.
"Sajnálja, hogy nem volt bátorsága végigcsinálni?" - kérdezte a vádlottól az egyik ügyvédje, Olivia Ronen.
"Nem sajnálom, nem öltem meg senkit, és én se haltam meg" - válaszolta Abdeslam. Ezután a fővádlott az anyja fájdalmáról beszélve kezdett el sírni.
"Szeretném elmondani, hogy november 13. (a terrortámadás napja) története az áldozatok vérével íródott. Ez az ő történetük, és annak én is részese vagyok. A sorsuk hozzám kötődött, és az én sorsom hozzájuk" - mondta remegő hangon a vádlott, mielőtt bocsánatot kért az áldozatokról.
Salah Abdeslam bocsánatot kért a per azon három gyanúsítottjától is, akik azért kerültek a vádlottak padjára, mert a merényletek után segítettek neki visszajutni Párizsból Brüsszelbe, ahol az elfogása előtt négy hónapig bujkált.
"Nem akartam őket belerángatni" - mondta, miközben az egyik szabadlábon védekező segítője könnyezve kiment a tárgyalóteremből.
"Tudom, hogy ez nem fogja önöket meggyógyítani. De ha ezzel jót teszek, ha egyetlen áldozatnak jót tudok tenni, akkor számomra az már győzelem" - mondta Abdeslam, mielőtt az esküdtszék elnöke felfüggesztette a tárgyalást.
A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Ezután az egyik déli elővárosban, Chatillonban töltötte az éjszakát. A robbanóövét, amellyel a nyomozók feltételezése szerint nem egy kávéházban, hanem a metróban kellett volna felrobbantania magát, tíz nappal később ebben az elővárosban találták meg egy kukában.
Egy szakértői vélemény megállapította, hogy a robbanóöv nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a dzsihadista megpróbálta-e működésbe hozni vagy sem. Egy utóbb megtalált, az Iszlám Államhoz intézett levelében Abdeslam azt írta, hogy megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet, de az nem működött.
Abdeslam a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak.
A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített.
A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.
A különleges esküdtszék előtt húsz vádlottnak kell felelnie, Salah Abdeslamon kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Hárman szabadlábon védekezhetnek, de valamennyiükre életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki a vádpontok alapján.
A további hat gyanúsított, a terrortámadás kitervelői, feltételezhetően már nincsenek életben, meghaltak az iszlamista harcokban Szíriában, illetve a nemzetközi koalíció erői célzott támadásokban megölték őket, de távollétükben őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Ítélethirdetés június végén várható.
Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i, 131 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja pénteki, utolsó meghallgatásának végén bocsánatot kért a terrortámadás minden áldozatától a párizsi különleges esküdtszéken.
"Szeretném részvétemet kifejezni, és bocsánatot kérek minden áldozattól" - mondta a 32 éves francia állampolgárságú vádlott könnyekkel a szemében. "Tudom, hogy a gyűlölet megmarad. De azt kérem önöktől, hogy mérséklettel utáljanak. Kérem, hogy bocsássanak meg nekem" - tette hozzá sírva, a hallgatóság felé fordulva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.
„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”
– vázolta fel a jövőképet.
Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.
„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”
– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.
A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.
„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”
– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.
A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.
„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”
– jelentette ki.
Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.
Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.
A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.
„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.
Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.
Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.
„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
21 Kutatóközpont: Továbbra is vezet a Tisza Párt, sokan mégis a Fideszt tartják a választás esélyesének
A friss felmérés szerint a Tisza Párt 38 százalékos, a Fidesz 36 százalékos győzelmi várakozással áll. A szoros eredmény azt mutatja, a pártpreferencia-előny még nem jelent biztos győzelmet.
A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.
Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,
amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.
A Tisza szavazóinak 86 százaléka bízik pártja győzelmében, és csupán 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a Fidesz fog nyerni.
A kormánypártok oldalán még nagyobb a magabiztosság: a Fidesz-szavazók 90 százaléka számít sikerre. A kisebb pártok szavazói, illetve a pártnélküliek is a Fideszt tartják esélyesebbnek.
A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszadó szerint az ismerősei többsége kire fog szavazni. Itt már egyértelműbb volt az eredmény:
a teljes népesség 43 százaléka válaszolta azt, hogy az ismerőseinek többsége a Tiszát támogatja, és csak 24 százalék mondta azt, hogy ismerősei inkább fideszesek.
A Tisza Párt szavazóinak 91 százaléka szerint az ismerősei többsége is tiszás. A kormánypárti szavazóknál kétharmaduk véli úgy, hogy az ismerőseinek többsége fideszes, ám a negyedük nem tudott vagy nem akart erre válaszolni, 7 százalék pedig azt tapasztalta, hogy az ismerősi körében a tiszások vannak többségben.
A két mutató közötti különbség arra utalhat, hogy a választók egy része a rendszer logikája és a mozgósítási képességek alapján a Fideszt még szoros versenyben is esélyesebbnek látja a végső győzelemre.
A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1200 fős mintán készült március elején, a hibahatára ±3 százalékpont.
A választók 38 százaléka szerint a Tisza Párt, 36 százaléka szerint pedig a Fidesz nyeri meg az április 12-i országgyűlési választást. A 21 Kutatóközpont március eleji felméréséből, amit a 24.hu megrendelésére készítettek, ma derültek ki a győzelmi várakozásokra vonatkozó adatok.
Ezek a számok jóval szorosabb versenyt mutatnak, mint a felmérés már korábban bemutatott pártpreferencia-adata,
amely szerint a Tisza Párt 38-30-ra vezet a Fidesz előtt. A megkérdezettek 26 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy ki lesz a választás győztese.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Európai Központi Bank: az ukrán pénzszállító lefoglalása már az EU monetáris stabilitását és az euró nemzetközi szerepét fenyegeti
A NAV pénzmosás gyanújára hivatkozva tartja vissza az Oschadbank 40 millió dollárját, 35 millió euróját és aranyát. Christine Lagarde EKB-elnök szerint az ügy uniós szintű kockázatot jelent.
Az ukrán Oschadbank páncélautóinak magyarországi lefoglalása túlnőtt egy kétoldalú vitán: az Európai Központi Bank szerint az ügy már az EU monetáris stabilitását és az euró nemzetközi szerepét fenyegeti. Christine Lagarde, az EKB elnöke egy levélben biztosította erről az Ukrán Nemzeti Bank vezetőjét, Andrij Pisnijt, amit az EKB szóvivője is megerősített – írta a hvg.hu.
Az ügy másfél hete robbant ki, amikor a magyar hatóságok lefoglaltak két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító autót, és elfogták a járműveket kísérő hét ukrán állampolgárt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújára hivatkozott, bár elismerte, hogy a szállítmány – 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany – egy tervezett banki transzfer része volt. A gyanút gyengíti, hogy a hatóságok az eljárás végét meg sem várva kiutasították az országból az elfogott ukrán férfiakat.
A NAV múlt szerdán bejelentette, hogy a két pénzszállítót visszaadja, de a pénzt és az aranyat nem. Nem sokkal korábban a kormány egy rendeletet tett közzé, amely szerint nemzetbiztonsági okokból vizsgálni kell a szállítmány és politikai szervezetek kapcsolatát. A rendelet kimondta, hogy a vagyontárgyakat a NAV határozata nélkül is „lefoglaltnak kell tekinteni, és akként is kell kezelni”. Ezt követően a parlament gyorsan el is fogadott egy törvényt, amely jogilag is alátámasztotta a vagyon visszatartását.
Az ukrán jegybank kommunikációs igazgatója, Julija Jevtusenko szerint Christine Lagarde egyetért az ukrán érvekkel. Az EKB elnöke a levélben arról is írt, hogy a helyzet kockázatot jelent az euró nemzetközi valutaszerepére.
Lagarde biztosította az ukrán jegybankot, hogy a kérdést Brüsszelben és a Budapesten folytatott tárgyalásai során is napirendre tűzi.
Az ukrán Oschadbank páncélautóinak magyarországi lefoglalása túlnőtt egy kétoldalú vitán: az Európai Központi Bank szerint az ügy már az EU monetáris stabilitását és az euró nemzetközi szerepét fenyegeti. Christine Lagarde, az EKB elnöke egy levélben biztosította erről az Ukrán Nemzeti Bank vezetőjét, Andrij Pisnijt, amit az EKB szóvivője is megerősített – írta a hvg.hu.
Az ügy másfél hete robbant ki, amikor a magyar hatóságok lefoglaltak két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító autót, és elfogták a járműveket kísérő hét ukrán állampolgárt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújára hivatkozott, bár elismerte, hogy a szállítmány – 40 millió dollár, 35 millió euró és kilenc kilogramm arany – egy tervezett banki transzfer része volt. A gyanút gyengíti, hogy a hatóságok az eljárás végét meg sem várva kiutasították az országból az elfogott ukrán férfiakat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a nyíregyházi drónfelvételekről: Orbán Viktor a saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel
A Tisza Párt elnöke szerint a kormány a rendőrséget használta fel egy hamis drónfotó elkészítésére a hétfői nyíregyházi gyűlésről. Az ügyben hivatali visszaélés gyanúja merült fel.
Hivatali visszaéléssel vádolja Magyar Péter a kormányt, miután szerinte Orbán Viktor a rendőrséget használta fel arra, hogy a Tisza Párt hétfő esti, nyíregyházi kampánygyűléséről egy, a valósnál jóval kisebb tömeget mutató drónfelvételt készíttessen. A Tisza Párt elnöke szerint mindezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érvényben lévő, a háborús veszélyhelyzet miatt elrendelt katonai légtérzár ellenére tették.
A Tisza Párt hétfő esti rendezvényén a közvetítések és a helyszíni beszámolók szerint is nagy tömeg gyűlt össze az Országzászló téren. Gajdos László, a párt helyi jelöltje úgy fogalmazott, „ennyien még soha nem voltak az Országzászló téren, mint hétfő este”. Ezzel szemben Orbán Viktor közösségi oldalán egy olyan légi fotó jelent meg, amelyen alig látszottak résztvevők az eseményen.
Magyar Péter kedden további részleteket ígért, és közleményében részletesen kifejtette a vádjait.
„Orbán Viktor miniszterelnök egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére katonai légtérzárat rendelt el. Majd feltölt az oldalára egy olyan drónképet, amit a nyíregyházi rendezvényünk előtt készíttetett.
A saját rendeletét sem tartja be és ehhez a rendőrséget használta fel. Ez hivatali visszaélés. A gazdák nem permetezhetnek, a miniszterelnök pedig utasítja a rendőrséget, hogy készítsenek neki egy kamu fotót a TISZA rendezvényéről” – áll a közleményben.
A drónrepülési tilalmat február végén vezették be a teljes vármegyére, az ukrán határ közelségére és a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.
A korlátozás a mezőgazdasági munkákat is érinti, a helyi gazdálkodók ugyanis még permeteződrónokat sem használhatnak a tilalom miatt.
Hivatali visszaéléssel vádolja Magyar Péter a kormányt, miután szerinte Orbán Viktor a rendőrséget használta fel arra, hogy a Tisza Párt hétfő esti, nyíregyházi kampánygyűléséről egy, a valósnál jóval kisebb tömeget mutató drónfelvételt készíttessen. A Tisza Párt elnöke szerint mindezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében érvényben lévő, a háborús veszélyhelyzet miatt elrendelt katonai légtérzár ellenére tették.
A Tisza Párt hétfő esti rendezvényén a közvetítések és a helyszíni beszámolók szerint is nagy tömeg gyűlt össze az Országzászló téren. Gajdos László, a párt helyi jelöltje úgy fogalmazott, „ennyien még soha nem voltak az Országzászló téren, mint hétfő este”. Ezzel szemben Orbán Viktor közösségi oldalán egy olyan légi fotó jelent meg, amelyen alig látszottak résztvevők az eseményen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
