KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Kiserdővédők: A járvány miatt is kiderült, mennyi zöldterületre van szükség egy élhető városban

A helyi közösség tiltakozása és kitartása miatt egy időre megmenekült a fakivágástól a Határ útnál húzódó Kiserdő, és attól, hogy rajta keresztül húzódjon egy új gyorsforgalmi út.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. április 07.



Hatalmas fakivágást akadályoztak meg eddig sikeresen a civilek Kispest és Ferencváros határán – egymás után jelentek meg az ehhez hasonló szalagcímek 2019 nyarán. A helyiek tiltakozása és kitartása miatt ugyanis egy időre megmenekült attól a Határ útnál húzódó Kiserdő, hogy rajta keresztül húzódjon egy új gyorsforgalmi út.

„Nagy ritkaság, hogy a kormány a tervezési folyamatokat leállította az önök tevékenysége nyomán” – mondta akkor a KKBK-t, vagyis a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját képviselő egykori országos főépítész, Fegyverneky Sándor.

A Kiserdő fontos a környéken élőknek: ide ki tudnak jönni a zöldbe sétálni, ibolyát szagolni, a kacsákat nézegetni a patakban, és nem kell kiutazniuk a városból ahhoz, hogy a természet közelében legyenek. Van, aki sportolni jár az erdőbe, mások itt levegőztetik a gyerekeiket.

„Telente nagyon feltűnő, hogy amint leesik egy kis hó, a Kiserdőben a város többi részével ellentétben lehet szánkózni, itt nem válik szinte rögtön latyakká” – mondja Németh Krisztina, az útépítés elleni tiltakozásként életre hívott és Highlights of Hungary díjra jelölt Van más út – Kiserdővédők csoport aktivistája. „A Kiserdőt alapvetően a helyiek használják, futók, nyugdíjasok, gyerekes családok, és a kutyások, itt jól megférnek egymás mellett.”

„Az, hogy milyen egy élhető város, illetve mire van szükség egy élhető városban, most, a koronavírus-járvány idején pontosan megmutatkozik: kell, hogy legyenek olyan helyek, ahol egymástól akár sok méter távolságot tartva sétálhassanak az emberek, úgy, hogy közben a zöldben is legyenek. A Kiserdő pont alkalmas erre, és úgy látom, most többen is vannak ott, mint máskor”

– mondja Németh Krisztina.

„Amikor az emberek egész nap a négy fal közé vannak zárva, szükség van olyan helyekre, ahová kiszabadulhatnak a falak közül. Ettől élhető egy város, nem pedig az autóutaktól.”

Ha ennyire fontos a Kiserdő az itt élőknek, miért és hogyan került veszélybe? A Kiserdő a IX. kerületi József Attila-lakótelep és a XIX. kerületi Wekerle-telep között húzódó 21 hektáros terület, amit a Gyáli út, a Távíró utca, az Üllői út és a Határ út vesz körbe. 2017-ben napvilágot látott az a terv, amely szerint az Újbudát Csepellel és Dél-Pesttel összekötő Galvani híd miatt a Határ utat négysávos úttal bővítenék ki a híd levezető nyomvonalaként, így a sínekkel együtt összesen nyolcsávos utat telepítenének ebbe a városrészbe, a plusz négy sáv kialakításához pedig kivágnák a Kiserdő egy részét. A tervek hírére reagáltak a helyiek.

A Galvani-híd építési terve miatt fókuszba került a Kiserdő sorsa. „Ez nem egy ismert zöldterület volt” – mondja Németh Krisztina. „Sokan nem is tudtak a Kiserdő létezéséről, és bár látszik Budapest térképén, nem egy Városliget méretű hely. Wekerle-telep és a József Attila lakótelep viszont alapvetően zöld lakótelep, és aki látja a különbséget egy élhető lakótelep és a belváros között, az abszolút tudja értékelni azt, hogy miért jó egy ilyen kis erdősáv a környéken.”

A hídépítés tervének hírére kispesti részről Ferenczi István önkormányzati képviselő helyi lakosként és a szintén helyi civil szerveződés, az Átalakuló Wekerle vezetője, Tracey Wheatley összehívott egy találkozót, amin az erdő mindkét oldalát képviselő néhány résztvevő elhatározta, hogy tájékoztatja az ebben érintett környékbelieket, megkérdezik a véleményüket, megkeresik az önkormányzatot, és próbálnak minél több, a hírekben nem részletezett információhoz jutni.

"Sürgősen lépni kellett, mivel 2017 szeptemberére meghirdették a tervzsűrit, amelyen máris az addig tervezett nyomvonalak közötti választás lett volna a téma. Annyit akkor sikerült elérnünk, hogy a lakossági ellenállás híre eljutott a döntéshozókhoz és a tervezőkhöz, így a tervzsűrit elhalasztották.

Kiderült, hogy a projektvezető cég, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) néhány lépéssel elmaradt, hiányzott például a lakosság bevonása, a civil tájékoztatás. Fürjes Balázs államtitkár nyílt levélben kérte őket, hogy tervezzék újra az útszakaszt – tehát a híd megépítése nem került le a napirendről, csak a levezető nyomvonal kiserdei szakaszára vonatkozó tervezést tolták ki időben 6 hónappal.

A felszólítás egyik eleme az volt, hogy vonják be a civileket a tervezési/véleményezési folyamatba, egyébként pedig a Kiserdőt elkerülő új, környezetkárosítással nem járó alternatív megoldásokat keressenek. Ezután mi rendszeresen próbáltunk bevonódni és kérdezni, de azt a választ kaptuk, hogy a tervezési szakaszban nem kaphatunk információt. Aztán az értékelési szakaszra hivatkozva nem válaszoltak semmi érdemit. Mi nem adtuk fel, folyamatosan próbáltunk képben maradni és informálni az embereket.” Most ott tartunk, hogy a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja múlt nyáron egy közvetítőn, Fegyverneky Sándoron keresztül tárgyal velünk."

Hogy miért ennyire fontos a Kiserdő a helyieknek?

A Kiserdővédők közösség szerint egyrészt azért, amiért minden zöldterületet érdemes megvédeni. Mindenhol akad ezzel probléma, de úgy vélik, ha városi zöldterület van veszélyeztetve, az még nagyobb gond, mivel a városokban nincsen annyi hely, hogy az emberek kiszabaduljanak, friss levegőn legyenek.

A globális klímaválság küszöbén pedig a fás területek ökológiai szinten is nagyon fontosak, és a lakosságnak is nagy segítséget nyújtanak pl. a hőszigetek kialakulásával szemben, és a levegő tisztítása kapcsán. Egy ökoszisztéma megóvása pedig még egy ligetben is fontos, nemhogy egy egész erdősávban.

A Kiserdő, ha közelebbről nézzük, akkor többnyire ugyan öreg fákból áll, az állapotán lehetne javítani, ezt senki sem vitatja, ám vannak benne nagy tölgyfák is, és akad egy-két védettnek minősülő állat, például feketerigó, fülemüle, és előfordul időnként szürke gém is. De önmagában az, hogy egy ekkora fás terület van a szomszédunkban, már óriási kincs."

És mi még a közösség gondja egy ide települő, új, több sávos autóúttal? "Wekerle-telep egyik oldalán ott a Nagykőrösi út, a másikon az Ady Endre út, a József Attilánál ott az Üllői út, az ezek mentén élők nagyon jól tudják, mivel járnak az ezekhez hasonló forgalmas utak" – magyarázza Németh Krisztina.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ez életünk eddigi legrosszabb napja” – Négy nappal az indulás előtt utasították el az amerikai kezelést, ami reményt jelentett volna a leukémiás kisfiúnak
A kis Ágoston családja mindent megtett, hogy esélyt adjon fiuknak a gyógyulásra. Most azonban újabb akadály gördült eléjük, ami mindent megváltoztathat.


Ahogy arról korábban írtunk, egy ország fogott össze azért, hogy a 10 hónapos kisfiú, Ágoston megkaphasson egy amerikai kezelést ritka és agresszív leukémiájára. A noszvaji kisgyerek érdekében még Szoboszlai Dominik és felesége is megmozdult.

Most azonban szomorú hírt kapott a család, mindössze négy nappal a tervezett amerikai indulás előtt. Ágoston nem kaphatja meg a Car-T kezelést, amire hónapok óta készültek, és amihez már az anyagi támogatás is összegyűlt. A szülők a Facebook-oldalukon írták meg, hogy mi történt.

„Ez életünk eddigi legrosszabb napja. Felfogni sem tudjuk mi történt, mi történik velünk. Ma reggel az amerikai orvos csapat úgy döntött, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg a Car-T kezelést. Egy olyan dologra hivatkoznak, amiről végig tudtak, és szó sem esett róla, hogy gondot okozhat. Most, 4 nappal az indulás előtt mégis orvosi kockázatot látnak benne.”

A szülők szerint az amerikai orvosok a BCG oltásra hivatkoztak. „Ez az oltás a legtöbb fejlett országban már nem kötelező, itthon is próbálják elérni néhányan, hogy kivezetésre kerüljön. [...] A kemoterápiák hatására legyengült immunrendszer mellett ez az oltással bejuttatott TBC kórokozó elterjedt és 3 hetes lázat okozott Ágostonnál januárban, emiatt hiúsult meg a transzplant amire már meg volt az időpontunk” – írták a kisfiút támogató Facebook-oldalon. Hozzátették: „ Az eredeti terv az volt, hogy a transzplant alatt és után is fogja még kapni a TBC gyógyszereket hónapokig, mire igazoltan kigyógyul belőle. Csak sajnos mire a TBC gyógyszerek hatottak, és mehettünk volna transzplantra, a leukémia visszajött, és ezért le lett fújva. A TBC nemcsak 3 hetes lázat okozott, hanem egy diónyi nyirokcsomó duzzanatot, ami gennyel volt tele, ez az oltás helyéhez legközelebb eső hónalj nyirokcsomóban alakult ki, ezt a nyirokcsomót kivették.”

A szülők azt is leírták, hogy szerintük az amerikai döntés nem indokolt.

„A fent leírtak alapján nem értjük, hogy ez miért ok arra, hogy a kezelésből kizárják, hiszen ez a kórokozó mint mondtuk, elvileg az egészséges emberekben is kimutatható ezen a helyen. Ez egy kontrollált fertőzés, nincs láza, nincs tünete, a transzplantot is megcsinálták volna mellette, pedig ott sokkal nagyobb immunrendszer elnyomás van. A magyar orvos csapat egyhangúan amellett érvelt és küzdött, hogy ez nem egy valódi indok arra, hogy Ágoston ne kaphassa meg a kezelést. Mindent megtettek azért, hogy átvigyék az igazunkat, az igazukat orvosi szempontból alátámasztva.”

A család szerint most nagyon kevés lehetőség maradt.

Az egyik egy kísérleti kezelés, ami nem kifejezetten Ágoston géneltérésére van, és támadja az egészséges sejteket is. A másik egy gyógyszer, de ha ezt alkalmazzák, utána már nem kaphatná meg a Car-T kezelést. A harmadik egy olyan terápia, amit eddig az orvosok nem támogattak.

Azt írták, hogy amíg nem beszéltek az orvosokkal, nem tudják, melyik irány lesz járható.

„Jelenleg arra kell minden energiánkat koncentrálni, hogy ebből a helyzetből kihozzuk a legjobbat, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt legjobb irányt és lehetőséget megtaláljuk Ágoston számára. Mindezek mellett sok nevetést és jó kedvet, élményt és szeretetet kell csempészni a mindennapjaiba, ez a legfontosabb feladatunk, Ő továbbra sem vehet észre semmit ebből.”

Április elején még arról számoltak be, hogy a 3,5 éves Ágoston egy nagyon ritka és agresszív leukémiával küzd, ami évente csak 30–40 gyereket érint világszerte. A túlélési esély immunterápia nélkül csupán 15–20 százalék. A szülők ezért kezdtek gyűjtésbe, hogy a kisfiú megkaphassa az amerikai kezelést, ami reményt jelentett számukra. Az összeg összejött, de az indulás előtt négy nappal mégis elutasították a kezelést.

„Az egyetlen pozitívum az egészben, hogy NEKTEK köszönhetően a pénz nem akadály, ez nem fogja korlátozni, hogy melyik irány legyen kijelölve” – írták posztjukban a szülők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Életmentő kettős szervátültetésen esett át Franciaországban a 11 éves Olivér – két év után térhetett haza
A kolozsvári kisfiút két évig kezelték Franciaországban, miután itthon lemondtak róla. Egy fertőzés is megtámadta a szervezetét, ő azonban most örül, hogy iskolába járhatott, és hogy nemsokára ötödikes lesz.


Olivér mindössze néhány éves volt, amikor kiderült, hogy súlyos betegséggel kell megküzdenie. Először Miskolcon vizsgálták, majd Budapestre került, ahol a család a lehető legtöbb szakemberrel konzultált. A vizsgálatok eredménye azonban lesújtó volt: kiderült, hogy a kisfiú vesetágulata rosszabbodott, ráadásul a mája is súlyosan károsodott. Az orvosok kimondták: csak egy vese- és májátültetés adhat esélyt – írja a Blikk.

Romániában, ahol a család él, egyik orvos sem vállalta el a beavatkozást. Azt mondták, túl nagy a kockázat, és azt sem hallgatták el, hogy szerintük a kisfiúnak már csak egy éve van hátra. A szülők azonban nem adták fel a reményt: végül sikerült kijutniuk Franciaországba, Lyonba, ahol 2023. június 18-án elvégezték az életmentő műtétet.

A műtét után hosszú felépülési időszak következett.

Olivért két éven keresztül kezelték a lyoni kórházban. Több komplikáció is nehezítette a gyógyulást, többek között fertőzések és betegségek. A fiúnak a mai napig rendszeres kezelésekre van szüksége.

Május végén azonban végre hazatérhetett az édesanyjával együtt. „Május 21-én engedtek haza minket” – mesélte Boros Lídia, Olivér édesanyja a portálnak. „Egy hónapot kaptunk, és már utazunk is vissza Lyonba, hiszen a kezeléseket folytatni kell.”

Olivért közben egy kórokozó is megtámadta, ami miatt mintát kell venni a veséjéből. Egy olyan vírusról van szó, amely normál esetben minden ember szervezetében jelen van, de nála – a kilökődésgátló szerek miatt – felerősödött. A gyógyszereket emiatt le kellett állítani, ami azzal jár, hogy a szervezete elkezdett antitesteket termelni a beültetett vesével szemben.

Az elmúlt hónap azonban különleges volt Olivér számára. Végre nem csak a kórház és a kezelések határozták meg a napjait – iskolába járhatott, és olyan dolgokkal foglalkozhatott, mint a többi gyerek. „Talán ő az egyetlen, aki az osztályából tényleg szereti a sulit” – mesélte az édesanyja. Bár Lídia így sem tud teljesen elszakadni a betegségtől: kétóránként be kell mennie az iskolába, hogy katéterezze a kisfiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: