Kína nem tudná elfoglalni Tajvant, de ezért hatalmas árat fizetne Amerika egy jelentés szerint
Valószínűleg sikertelenül érne véget Kína esetleges tajvani inváziója, de az amerikai hadsereg is óriási veszteségeket szenvedne és jelentősen meggyengülne, írja a The Guardian katonai szakértők elemzése alapján. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) elemzése szerint egy ilyen konfliktus valamennyi közvetlen szereplője, vagyis az Egyesült Államok, Kína, Tajvan és Japán is „óriási” veszteségeket szenvedne a harcokban.
Feltehetően a kínai megszálló erőket még azelőtt megsemmisítenék, mielőtt Tajvan nagyobb részét elfoglalnák, a főváros, Tajpej megszállására pedig esélyük sem lenne. Mindez pedig a feltételezhető tajvani szárazföldi ellencsapásokkal együtt destabilizálhatná a Kínai Kommunista Párt uralmát, olvasható a jelentésben.
A tesztek során huszonnégy különböző forgatókönyvet vizsgáltak egy esetleges 2026-ban bekövetkező kínai offenzívára. Minden esetben döntő fontosságú volt az Egyesült Államok, melynek segítsége nélkül legfeljebb három hónap alatt sikerrel járna a kínai hadsereg.
A legvalószínűbb szimuláció szerint a konfliktus kezdetén Kína néhány óra alatt egy átfogó bombázással megsemmisítené Tajvan légierejének és haditengerészetének nagy részét. Eközben a kínai haditengerészet bekerítené a szigetországot, és megkezdené a partraszállást, miután katonák ezreit vinné át a Tajvani-szoroson. A tajvani hadsereg azonban a parton megpróbálná feltartóztatni a betolakodókat.
Ezzel párhuzamosan az amerikai tengeralattjárók, bombázók és vadászrepülőgépek a japán hadsereggel kiegészülve gyorsan megbénítanák a kínai flottát.
Matthew Cancian, a US Naval War College munkatársa szerint több olyan változó is van, mely hatással lehet a feltételezett végkimenetelre. Először is szükséges a tajvaniak ellenállása, illetve Japánnak engedélyt kell adnia az Egyesült Államoknak, hogy ellentámadásokat indítson a területén lévő bázisairól. A szakértő szerint ezek nélkül nem lenne elegendő önmagában még az amerikai beavatkozás sem.
A háború első heteiben 10 ezerre becsülik a halálos áldozatok számát. De felmerült az is, hogy a Kína elleni közvetlen támadással az Egyesült Államok kockáztatná-e az atomháború kirobbanását. Kérdéses továbbá, hogy az amerikai és japán közvélemény hajlandó lenne-e elfogadni a Tajvan védelme miatt elszenvedett veszteségeket annak árán, hogy Washington akár hosszú időre is elveszítse a globális erejét.
Ennek ellenére a szigetország vezetése jelenleg olyan drága hajókat és repülőgépeket vásárol, melyeket Kína könnyűszerrel megsemmisíteni a háború első óráiban.