„Kimondható, K. Endre nem volt méltó a kegyelemre” – állítja az ügyet kirobbantó Vidéki prókátor
A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint K. Endre büntetése nem volt eredményes. Erről azután írt, hogy nyilvánosságra került az a rejtett kamerás felvétel, melyen K. lényegében megismétli azt, amiért elítélték.
Nem hagyta szó nélkül a K. Endre államfői kegyelmét leleplező ügyvéd sem azt, hogy a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese még mindig nem hagyja békén a pedofil volt igazgató egykori áldozatát. A Vidéki prókátor néven író ügyvéd közösségi oldalára ezt posztolta:
„Kimondható tehát, hogy esetében nem volt eredményes a büntetés, kegyelemre pedig nem volt méltó”.
Vasárnap derült ki az RTL oknyomozó riportjából, hogy K. Endre, a Novák Katalin lemondását okozó kegyelmi ügy főszereplője hamis vallomásra akarta rávenni a bicskei gyermekotthon egyik molesztált áldozatát. Ez lényegében ugyanaz, amiért K.-t korábban elítélték. A mostani ügy már a BRFK-hoz is eljutott.
A rejtett kamerás felvételen K. azt mondja a fiúnak, hogy noha korábban már készített videót róla, amin visszavonja vallomását, az az ügyvédje szerint nem elég jó, ezért keresi ismét. A Vidéki prókátor ezt úgy kommentálja: „ügyvédként pedig csak bízni tudok abban, hogy azt, amit most tett, nem ügyvédi tanácsra tette”.
Nem hagyta szó nélkül a K. Endre államfői kegyelmét leleplező ügyvéd sem azt, hogy a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese még mindig nem hagyja békén a pedofil volt igazgató egykori áldozatát. A Vidéki prókátor néven író ügyvéd közösségi oldalára ezt posztolta:
„Kimondható tehát, hogy esetében nem volt eredményes a büntetés, kegyelemre pedig nem volt méltó”.
Vasárnap derült ki az RTL oknyomozó riportjából, hogy K. Endre, a Novák Katalin lemondását okozó kegyelmi ügy főszereplője hamis vallomásra akarta rávenni a bicskei gyermekotthon egyik molesztált áldozatát. Ez lényegében ugyanaz, amiért K.-t korábban elítélték. A mostani ügy már a BRFK-hoz is eljutott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.
Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.
A faj elnevezése nem véletlen:
példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.
Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.
Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.
A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.
Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.
A faj elnevezése nem véletlen:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton megnevezett négy nagybankot, akik maradhatnak Magyarországon
Nagy Márton hétfőn közölte a kormány listáját: az OTP, MBH, K&H és UniCredit biztosan maradhat. A miniszter szerint az ötödik hely kiadó, ami a többi nagybank, köztük az Erste számára is bizonytalanságot jelent.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn megnevezte azt a négy bankot, amelyet a kormány a jövőben is a magyar piacon látna, egy ötödik helyet pedig egyelőre üresen hagyott.
„Az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ‘ötödik hely jelenleg kiadó’”
– hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évfordulós rendezvényén a tárcavezetőtől, az eseményről az MTI tudósított. A bejelentés azért bír nagy jelentőséggel, mert a Magyar Nemzeti Bank besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik az országban – az említetteken kívül az Erste, a Raiffeisen és a CIB –, így a kormányzati elképzelés két szereplő piacról való távozását vagy beolvadását vetíti előre.
A miniszter a múlt héten egy Facebook-bejegyzésben már jelezte a kormány szándékát.
„A bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak! A bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható! Öt nagy bank maradhat!”
– írta akkor. A bankpiaci átalakításról szóló közléseket feszült politikai légkör előzte meg. Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelő beszédében az Erstét és a Shellt „a halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte. Az Erste Bank erre reagálva közleményt adott ki. „Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot… [és] semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban” – közölte a Telexszel az Erste Bank.
A pénzintézeti szektor és a kormány viszonyát az adópolitika is befolyásolja. 2026-tól emelkedik a banki extraprofitadó: az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalékkal, az a feletti rész pedig 30 százalékkal adózik. A Magyar Bankszövetség szerint a túladóztatás fékezi a gazdasági növekedést. A kiszámíthatatlan környezetről egy név nélkül nyilatkozó bankvezető beszélt a Telexnek. „Jó lenne, ha a másik oldalon is lenne egy szavahihető partner, mert ha az állam soha sem tartja be az ígéreteit, ráadásul egyik napról a másikra duplájára emel egy óriási terhet, úgy nem lehet dolgozni, tervezni” – mondta.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn megnevezte azt a négy bankot, amelyet a kormány a jövőben is a magyar piacon látna, egy ötödik helyet pedig egyelőre üresen hagyott.
„Az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ‘ötödik hely jelenleg kiadó’”
– hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évfordulós rendezvényén a tárcavezetőtől, az eseményről az MTI tudósított. A bejelentés azért bír nagy jelentőséggel, mert a Magyar Nemzeti Bank besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik az országban – az említetteken kívül az Erste, a Raiffeisen és a CIB –, így a kormányzati elképzelés két szereplő piacról való távozását vagy beolvadását vetíti előre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János szerint a fideszesek egy része már nem meri elmondani, hogy kire szavaz
Az építési és közlekedési miniszter Hajdú-Bihar megyében kampányolt a Fidesz új jelöltje mellett. Szerinte a győzelemhez a 2018-as és 2022-es szavazókat kell újra megszólítaniuk.
„Én egy olyan városban élek, ahol ha megtudják az emberről, hogy fideszes, akkor megtámadják és kiközösítik” – ezzel a személyes példával magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn Hajdúböszörményben, miért gondolja, hogy sok kormánypárti szavazó nem meri nyíltan felvállalni, kire voksol. A miniszter a helyi fórumon arról beszélt, hogy
Hódmezővásárhelyen az emberek inkább letagadják a hovatartozásukat, és majd „a fülke magányában úgy szavaznak, ahogy akarnak”
A miniszter azért látogatott a Hajdú-Bihar 6-os választókerület központjába, mert szerinte az „nem egy lefutott körzet”. Bár 2022-ben a fideszes Tiba István 58 százalékkal nyert itt, Lázár szerint az új helyzet és a Fidesz új jelöltje miatt „nincs a mérkőzés lefutva”. A Fidesz–KDNP jelöltje a körzetben Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, akit a miniszter a bevezetőjében „gyüttmentnek” nevezett. A Tisza Párt jelöltje a város polgármestere, Göröghné Bocskai Éva, aki korábban óvodavezető volt.
Lázár János szerint a Fidesz országosan és helyben is győzhet annak ellenére, hogy „az ellenfél sokkal agresszívebb, sokkal hangosabb, verik a dobokat, és hangerőben vezetnek”. Úgy látja, ez csak a látszat, mert azt, hogy a „csendes, normális többség” mit akar, „egyelőre senki nem tudja”. A győzelem receptjét is felvázolta: meg kell találni és szólítani azokat, akik 2018-ban és 2022-ben a Fideszre szavaztak, különösen az elbizonytalanodottakat. A kritikákra utalva hozzátette: „Az, hogy a világ tele van irigy emberekkel, az más kérdés”, és szerinte attól, hogy valaki rá vagy Orbán Viktorra irigy, még nem lesz jobb az élete.
A miniszter nem részletezte, mire alapozza a rejtőzködő szavazókról szóló elméletét. A 21 Kutatóközpont február eleji felmérése ezzel szemben azt mutatja, hogy a Tisza Párt 7 százalékponttal vezet a Fidesz előtt a teljes népesség körében, a pártnélküli, bizonytalan szavazók aránya pedig csökken.
„Én egy olyan városban élek, ahol ha megtudják az emberről, hogy fideszes, akkor megtámadják és kiközösítik” – ezzel a személyes példával magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn Hajdúböszörményben, miért gondolja, hogy sok kormánypárti szavazó nem meri nyíltan felvállalni, kire voksol. A miniszter a helyi fórumon arról beszélt, hogy
Hódmezővásárhelyen az emberek inkább letagadják a hovatartozásukat, és majd „a fülke magányában úgy szavaznak, ahogy akarnak”
Kettős magyar vétó Brüsszelben – 90 milliárd euró nélkül utaznak az EU vezetői Kijevbe a háború évfordulóján
Magyarország a külügyminiszterek hétfői ülésén blokkolta az ukrán támogatást és az új orosz szankciókat. A döntés beárnyékolja az EU vezetőinek a háború évfordulójára időzített kijevi látogatását.
Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a háború negyedik évfordulóján Kijevbe utaznak, de a tervezett nagy bejelentés elmarad: üres kézzel érkeznek, miután Magyarország hétfőn megvétózta az Oroszország elleni új szankciókat és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt – írta a 24.hu. A magyar és a szlovák felet a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen sem sikerült rávenni, hogy feladják ellenállásukat.
Pedig az uniós vezetők eredetileg kedden, Kijevben jelentették volna be az óriáshitelt, ami a háború évfordulóján erős üzenet lett volna. A megállapodás hiánya miatt az EU külügyi főképviselője is csalódottságának adott hangot.
„Nagyon sajnálom, hogy ma nem sikerült megállapodást elérnünk, tekintve, hogy holnap van a háború kezdetének szomorú évfordulója, és határozott jelzéseket kell küldenünk Ukrajnának, hogy továbbra is segítjük Ukrajnát, amivel egyúttal Oroszországra is nyomást gyakorolunk”
– mondta Kaja Kallas a kettős magyar vétó után.
A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása áll, ezzel indokolja álláspontját a magyar és a szlovák kormány. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hétfő éjjel újabb dróntámadás érte a vezetéket, amely tüzet okozott az egyik, az orosz-ukrán határtól több mint 1200 kilométerre található szivattyútelepen. A támadásért Kijev vállalta a felelősséget, ami tovább rontja a vezeték gyors újraindításának esélyét.
A felelősség kérdésében a felek álláspontja a Reuters szerint szögesen eltér. Kijev azt hangsúlyozza, hogy a vezeték egy hónappal ezelőtt egy orosz dróntámadásban sérült meg, és jelezték, hogy a lehető leggyorsabban javítják a hibát. Ezzel szemben a vezetéktől továbbra is nagyban függő Magyarország és Szlovákia Ukrajnát okolja az ellátás leállásáért.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy Ukrajnán múlik az olajszállítások újraindítása, és szerinte nyílt politikai zsarolással kell szembenézni. „A magyar kormány nem enged semmilyen zsarolásnak” – jelentette ki.
Az ukrán és az uniós oldal is élesen reagált. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében konstruktív együttműködésre szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, és közölte, nem szabad, hogy „túszul ejtsék az egész EU-t”. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke egy, a Reuters által kiszivárogtatott magánlevélben sürgette Orbán Viktort, hogy tartsa tiszteletben az EU-megállapodást a 90 milliárd eurós Ukrajna-hitelről. „Amikor a vezetők konszenzusra jutnak, a döntésük kötelező érvényű számukra. Ezen kötelezettségvállalás bármilyen megszegése a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti” – írta Costa, hangsúlyozva, hogy egyetlen tagállam sem áshatja alá az Európai Tanács által kollektíven hozott döntések hitelességét.
A 90 milliárd eurós programot az állam- és kormányfők már decemberben politikailag jóváhagyták, de a jogi csomag egyik eleme, egy költségvetési módosítás, egyhangú támogatást igényel, ezt akasztotta meg a magyar vétó. A kialakult helyzet miatt a 20. szankciós csomag elfogadása is késik, az EU pedig már vizsgálja a horvát adriai és az Odessza–Brodi útvonalakat mint lehetséges alternatívákat az olajellátás biztosítására.
Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a háború negyedik évfordulóján Kijevbe utaznak, de a tervezett nagy bejelentés elmarad: üres kézzel érkeznek, miután Magyarország hétfőn megvétózta az Oroszország elleni új szankciókat és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt – írta a 24.hu. A magyar és a szlovák felet a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen sem sikerült rávenni, hogy feladják ellenállásukat.
Pedig az uniós vezetők eredetileg kedden, Kijevben jelentették volna be az óriáshitelt, ami a háború évfordulóján erős üzenet lett volna. A megállapodás hiánya miatt az EU külügyi főképviselője is csalódottságának adott hangot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
