HÍREK
A Rovatból

Kelet-Közép-Európai koronavírus-körkép: Lengyelországban már tömegessé fog válni a járvány

Szlovéniában a járvány elleni védekezés jegyében több mint kétszáz elítéltnek nem kell visszatérnie a börtönökbe.


Újabb 22 személynél diagnosztizálták a Covid-19 fertőzést Szlovákiában, és így 336-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma hétfő délig - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az egészségügyi minisztérium adataira hivatkozva.

Az utóbbi napokban az újonnan regisztrált fertőzöttek száma átlagban húsz körül alakult Szlovákiában: vasárnap 22, szombaton 23 volt. Hétfő délig mintegy 7500 vírustesztet végeztek el, ezek közül 7197 bizonyult negatívnak. Eddig már az ország minden területén regisztráltak fertőzötteket, többségük 30 év körüli, a legfiatalabb 2 éves, a legidősebbek pedig 70 év körüliek.

Lengyelországban ezentúl tömegessé fog válni a járvány - jelezte hétfői sajtóértekezletén Lukasz Szumowski egészségügyi miniszter. Elmondta: míg hétfő délutánra a fertőzés 1984 igazolt esetét regisztrálták, a hét végéig ez a szám több ezerre fog emelkedni.

Közölte: a koronavírust az utóbbi időben már nem csak a karanténba helyezetteknél mutatták ki, a járvány már nem csak a gócpontokon belül, hanem minden irányban terjed. Elmondta: a megbetegedések aránya még mindig nem olyan, hogy a védőmaszk általános - vagyis minden, otthonán kívül tartózkodó személyre vonatkozó - használatát el kellene rendelni. Hétfőn a hatóságok úgy döntöttek, hogy már nemcsak a koronavírus elleni harc frontvonalában álló járványkórházakat látják el védőeszközökkel. Rajtuk kívül más egészségügyi intézményeknek, a mentőknek, valamint a rendőrségnek és a határőrségnek most az állami készletekből több mint 5,2 millió védőmaszkot, közel 119 ezer maszkot, közel 32 ezer védőruhát és egyéb, nagy mennyiségű eszközt szállítanak - közölte Szumowski. Elmondta: eddig összesen 46 és fél ezer genetikai vírustesztet végeztek. Az e heti kapacitás napi 5 ezer teszt lesz, ezek kiértékeléséhez országszerte 46 laboratórium áll rendelkezésre, emellett több tízezer, kevésbé megbízható gyorstesztet is végezhetnek. A szakkórházak jelenlegi befogadóképessége 10 ezer fekvőhely, mintegy 1200 lélegeztetőgép, ebből most 1300 ágyat és 50 darab lélegeztetőgépet használnak fel - mondta el a miniszter.

Szlovéniában a járvány elleni védekezés jegyében több mint kétszáz elítéltnek nem kell visszatérnie a börtönökbe - közölte a helyi sajtó hétfőn.

Lilijana Kozlovic igazságügyi miniszter elmondta: mindenkit, aki ideiglenesen elhagyhatta a büntetés- végrehajtási intézetet, biztonsági ellenőrzésnek vetettek alá, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy ismét bűncselekményt követnének el. Ideiglenesen 68 fogvatartott kapott eltávozási engedélyt, 15-en pedig idő előtt szabadulhattak. Közel 130 elítéltet - akik a börtönvezetés engedélyével már korábban eltávozáson voltak - két héttel ezelőtt értesítettek arról, hogy addig nem kell visszatérniük a börtönbe, míg a járvány el nem csendesedik. Olyan elítéltekről van szó, akik nem veszélyesek a környezetükre, és főleg gazdasági bűncselekményeket követtek el, amelyeket be is ismertek - írták a lapok.

Grúziában március 31-től helyi idő szerint este kilenc órától reggel hat óráig kijárási tilalmat vezetnek be - jelentette be Giorgi Gaharia miniszterelnök hétfőn.

A dél-kaukázusi országban emellett leállítják a belföldi közlekedést és a városi közösségi közlekedést, beleértve a metróhálózatot is, és megtiltják, hogy három embernél többen gyülekezzenek. Ez utóbbi szabály alól kivételt egyedül az élelmiszerboltok és gyógyszertárak képeznek, persze ott is be kell tartani a távolságtartásra vonatkozó előírásokat. A városok és települések közötti közlekedést felfüggesztik. A járványügyi intézkedések kedden reggel nyolc órától lépnek életbe. Tbilisziben és más nagyvárosokban a hadsereg és a belügyminisztérium erői ellenőrző pontokat állítanak fel a karantén-előírások betartatására. A kormányfő tájékoztatása szerint ezeken a pontokon hőkamerákkal fogják ellenőrizni az emberek testhőmérsékletét. A 3,7 millió lakosú Grúziából eddig száz fertőzöttet jelentettek. A betegségnek eddig nem voltak halálos áldozatai, tizennyolcan pedig meggyógyultak.

Moldovában hétfő délutánra 35-tel, 298-ra emelkedett a fertőzöttek száma. Ketten elhunytak, tizenhárman pedig meggyógyultak - közölte Viorica Dumbraveanu egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a kór belföldi terjedésének legfőbb oka, hogy egyesek nem tartják be az orvosoknak és az egészségügyi hatóságoknak a karanténra vonatkozó javaslatait.

Moldovában március 17-én vezették be a járványügyi veszélyhelyzetet, egyelőre május 15-i határidővel.

Azerbajdzsánban az újabb szigorítás értelmében keddtől már csak a legszükségesebb esetekben szabad elhagyniuk az embereknek otthonaikat - közölte hétfőn a bakui vezetés műveleti stábja.

A lakhelyelhagyást csakis sürgős egészségügyi ellátás, létszükségleti cikkek vásárlása, élet- és testi épséggel szembeni veszély, háztartási szemét kivitele, illetve a veszélyhelyzetben működő szervezeteknél dolgozók esetében a munkába járás indokolhatja. A most kiterjesztetett kijárási tilalom eddig csak a 65 év felettiekre vonatkozott.

Azerbajdzsánban 64-gyel, 273-ra emelkedett a fertőzöttek száma az utóbbi 24 órában. Eddig 26 ember meggyógyult, négyen elhunytak, az ország különböző karanténövezeteiben 4085 embert tartanak elkülönítve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Erősebbek vagyunk az oroszoknál, mégis félünk, mert silányak a vezetőink
A miniszterelnök szerint Európa diplomáciai kudarcot vallott. Brüsszel a tárgyalás elutasításával kiszorult a döntéshozatalból.


Orbán Viktor szerint Európa nem tudta megakadályozni az ukrajnai háború kitörését, pedig ez az európai diplomácia feladata lett volna. A miniszterelnök erről római látogatása során beszélt egy interjúban, amelyet a ReteQuattro olasz televíziócsatornának adott, szemlézte az MTI.

A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem Joe Biden, hanem Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, a háború nem tört volna ki. Hozzátette: Európának az amerikai belpolitikától függetlenül is többet kellett volna tennie, de szerinte ez most sem történik meg.

Úgy véli, Európa minden diplomáciai csatornát lezárt Oroszországgal a háború kitörése után, így viszont lehetetlen megállítani a konfliktust. Azt mondta:

„Brüsszel jelentéktelenné válik azzal, hogy úgy dönt, nem tárgyal”.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nemcsak Ukrajnáról, hanem Európa védelmi szerkezetéről is egyeztet.

Hozzátette: hasonló történt a második világháború után is, amikor Európa sorsáról külső szereplők döntöttek.

A kormányfő szerint ma már nem elég a háború két szembenálló fele a béke eléréséhez, szükség van egy harmadik szereplőre is.

Úgy fogalmazott: „az európaiak kivonták magukat, így az egyetlen szereplő Trump maradt, az első amerikai elnök, aki a békének szenteli magát, és ezért támogatnunk kell”.

A szankciókkal kapcsolatban kijelentette: „Nem az Oroszországgal szembeni szankciók, hanem a szankciók magyarokra gyakorolt hatása érdekel”. Kifejtette, hogy Magyarországnak nincs tengere, így nem tud cseppfolyósított gázt fogadni, ezért

az orosz import elengedhetetlen az otthonok fűtéséhez és a gazdaság működéséhez.

Orbán Viktor a brüsszeli döntéshozókat is bírálta. Szerinte az unió több területen is kudarcot vallott, például a gazdaságpolitika, a zöld átmenet, a háború és a szankciók kezelésében. Úgy fogalmazott: „az ipari ágazattal szemben evez, ahelyett hogy együttműködne vele, ez káros, itt meg kellene állnunk, és visszafordítani az irányt”.

A római látogatás során Orbán Viktor Giorgia Meloni olasz kormányfővel is találkozott. Az interjúban elmondta, hogy vannak nézetkülönbségek közöttük, de számos kérdésben egyetértenek, például abban, hogy a brüsszeli hatalmi központnak reformra van szüksége.

Meloni kapcsán azt is megjegyezte, hogy az olasz miniszterelnök is a nemzeti érdekeket képviseli, és szerinte

„büszke nemzetállamok nélkül Európának nincsen jövője”.

Az interjú végén az Európai Parlamentbe beválasztott Ilaria Salis ügyéről is szó esett. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta: Magyarország mindig szívesen látja az olaszokat, kivéve, ha bűncselekményt követnek el.

Orbán Viktor az európai vezetők felelősségéről is beszélt. Kijelentette: „Az európaiak sokkal erősebbek, mint az oroszok”, majd hozzátette, hogy az európai GDP és védelmi kiadások is meghaladják az oroszokét. Úgy fogalmazott: „A kérdés az, hogy ha erősebbek vagyunk, mitől félünk. A válasz pedig az, hogy silányak a vezetőink.”

via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor azt akarja Trumpnál elérni, hogy mentesítsék Magyarországot az orosz olajat érintő összes szankció alól – ezt Gulyás Gergely árulta el az RTL-nek
A tét: olcsóbb energia és nagyobb mozgástér. Szijjártó szerint Moszkva kész, a szakértők pedig emlékeztetnek: az Adria-vezetéken is jöhet olaj, ha új megállapodások születnek.


Orbán Viktor jövő héten Washingtonban próbál nagyot húzni: a kabinet teljes felmentést szeretne az orosz olaj- és gázszankciók alól – számolt be róla az RTL Híradó. A cél világos, a tét hatalmas, a kormány pedig már ütemezi a tárgyalásokat.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországot minden, az orosz olaj- és földgázbeszerzést érintő szankció alól mentesítenék” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kabinet érve egyszerű: több lábon akarnak állni, nem cserélnének egyik függőséget a másikra.

„Azt szeretnénk, ha Magyarországnak mindig lenne lehetősége alternatívák közül választani, amikor energiaforrást szerez be – akár kőolajról, akár földgázról van szó. Így a kormánynak mindig meglesz a lehetősége, hogy a lehető legkedvezőbbet válassza” – fogalmazott Gulyás.

A diplomáciai előkészítés pörög: Szijjártó Péter Minszkben egyeztetett Szergej Lavrovval. „Az ehhez szükséges együttműködésre az oroszok készen állnak, és az ezzel kapcsolatos kérdéseket az amerikaiakkal jövő héten meg fogjuk vitatni” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Közben az amerikai háttér is kemény: október 22-én az USA szankciókat jelentett be a két legnagyobb orosz olajcégre, a Rosznyefty-re és a Lukoilra, egy rövid, november 21-ig tartó átmeneti engedéllyel.

Orbán Viktor közben a La Repubblicának röviden így reagált arra a kérdésre, hogy Donald Trump túl messzire ment-e a korlátozásokban: „Magyarország tekintetében igen” – jelezte a miniszterelnök.

A hazai mozgástér sem nulla: a szakértők szerint az ország a Barátság (Druzsba) és az Adria vezetéken is tud olajat behozni, csak az arány a döntés kérdése. „Az, hogy ezen a két importútvonalon milyen arányban hozunk be ilyet vagy olyat, már a magyar kormány döntése. A kormány úgy döntött, hogy inkább a Druzsbán hoz be többet; erre lehet azt mondani, hogy ez botor dolog, akár erkölcsileg, akár ellátásbiztonságilag, de kétségtelen, hogy ez az olcsóbb” – mondta Deák András energiapiaci szakértő a csatornának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Izrael ismét légicsapásokat mért Gázára – alig három hete lépett érvénybe a tűzszünet
Netanjahu szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet, ezért elrendelte az izraeli hadsereg azonnali válaszát. A Sifa kórház közelében is becsapódás történt.


Izraeli harci repülők kedden több ponton is csapásokat mértek Gáza városára. A támadásokat Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendelte el, miután azt állította, hogy a Hamász megsértette a palesztin területen érvényben lévő tűzszünetet. A kormányfő „erőteljes támadásokat” kért a hadseregtől.

A gázai hatóságok, szemtanúk és a Hamászhoz köthető média szerint legalább két ember életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor találat ért egy lakóépületet a Sabra nevű városrészben. A légicsapás egy másik területet is eltalált a Sifa kórház közelében – ez az északi Gázai övezet legnagyobb, még működő egészségügyi intézménye.

Az izraeli hadsereg nem fűzött kommentárt az eseményekhez. A támadások egyébként egy három hete érvényben lévő tűzszünet alatt történtek. Netanjahu irodája közölte, hogy a miniszterelnök „azonnali támadásokat” rendelt el.

A közlemény nem részletezte, mi váltotta ki a katonai akciót, de egy izraeli tisztviselő szerint a Hamász megsértette a tűzszünetet azzal, hogy megtámadta az izraeli erőket a Gázai övezet izraeli ellenőrzés alatt álló részén.

A tisztviselő úgy fogalmazott: „Ez újabb nyílt megsértése a tűzszünetnek.”

A jelenleg is érvényben lévő, amerikai támogatással létrejött tűzszünet október 10-én lépett életbe. Ennek célja az volt, hogy véget vessen annak a két éve tartó háborúnak, amely 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász halálos támadást indított Izrael ellen. A harcok hatalmas pusztítást okoztak a térségben. A tűzszünet óta mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy megsértette a megállapodást.

Kedden reggel izraeli lapok tűzharcról számoltak be Rafah városából, Gáza déli részéről, ahol izraeli katonák és Hamász-harcosok csaptak össze. Az izraeli hadsereg nem reagált a beszámolókra.

A Hamász tagadta, hogy felelősség terhelné az izraeli csapatok elleni támadásért Rafahban. Közleményükben hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek a gázai tűzszünet betartása mellett.

A mostani légicsapásokat megelőzően Izrael szombaton is végrehajtott egy katonai akciót: egy gázai férfi ellen indítottak „célzott csapást”, mert szerintük támadást tervezett izraeli katonák ellen.

(via The Guardian, BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ilyen 2010 óta nem volt: csökkenhet az MTVA költségvetése - évi 155 milliárdra
Kedden a parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a közmédia 2026-os pénztervét. Meglepetésre mintegy tízmilliárd forintot spórolna a kormány az MTVA-n, és kilencet az NMHH-n.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 28.



A parlament költségvetési bizottsága benyújtotta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2026-os költségvetési tervezetét.

A közmédiát működtető MTVA a dokumentum szerint 154,7 milliárd forintból gazdálkodhatna, míg az NMHH számára 50,4 milliárd forintot irányoznak elő a jövő évre.

A terv kifejezetten meglepő: ha elfogadják, akkor a Fidesz-KDNP 2010-es hatalomra kerülése óta először csökken az MTVA költségvetése, ahelyett, hogy jelentősen nőne, ahogy eddig minden egyes évben történt – jegyzi meg a Telex.

A közmédia ebben az évben 165 milliárd forintból működik, vagyis parlamenti jóváhagyás esetén jövőre mintegy 10 milliárddal kevesebb pénzből kell majd gazdálkodniuk.

Az NMHH működésére egyébként 50,4 milliárd jutna a javaslat szerint, ami szintén jelentősen, mintegy 9 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2024-es törvényben erre az évre előirányzott főösszeg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: