SZEMPONT
A Rovatból

„Katasztrofális a helyzet, káosz van” – ki van borulva a legtöbb diák az érettségitől, már a karantén is megviselte őket

Nagyon szeretnének már túl lenni a vizsgákon a végzősök, hisz sokuk előtt még ott áll a felvételi is. A legtöbben rossznak találják a döntést, hogy ilyen körülmények közt kell felkészülniük és vizsgázniuk, de a legrosszabb a bizonytalanság.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. április 26.



Az érettségiket mindenképp megtartják, jelentették be nem is olyan régen, kiderült, hogy május 4-től csak írásbeli érettségit tehetnek a diákok, akiknek ez nem kötelező, aki szeretné, az ősszel is leteheti a vizsgákat. Később kiderült az is, hogy egyáltalán nem biztos a május 4-i kezdés, később dönthetnek a vizsgák elhalasztásáról is.

A környező, illetve más uniós országokban változatos megoldások születtek, van, ahol már meg is tartották (Finnország), van, ahol elmarad, és megajánlott jegyek lesznek (Hollandia), máshol pedig csak szóbeli, de csak akkor, ha a diák nem fogadja el az eddigi jegyeiből megajánlott osztályzatot (Szlovákia).

Mi is megkérdeztünk néhány magyar diákot, hogy mit szólnak a kialakult helyzethez, kaptunk rövidebb és hosszabb válaszokat is, de általában megegyeznek abban, hogy nem jó ötlet összecsődíteni járvány idején az iskolákba sok tízezer diákot, és abban is, hogy így a karanténnal együtt sokkal stresszesebb az egész folyamat, valamint általában már szeretnének túl lenni rajta nagyon.

1.

"Budapest egyik jó hírű iskolájába járok, és idén fogok érettségizni. Tagadhatatlanul katasztrofális a végzősök helyzete. Nagyon sok helyen olvasom azt a mondatot, hogy „A kormány szerint nincs akadálya annak, hogy május 4-én megkezdődjenek az érettségik”. A diákok, közöttük én is, úgy gondoljuk, hogy igenis, van akadálya ennek.

Két fő tárgyból még nem vettük végig a 12. osztályos tananyagot, ismételni még esélyünk sem volt. Mivel csökkentek az órák számai, ezért többnyire nekünk kell megtanulnunk az anyagot, utána átbeszéljük órán, de ez távolról sem hasonlítható össze egy tantermi órával.

A tanárok mindent megtesznek, hogy segítsenek nekünk, de még így is sokan reggel 8-tól este 10-ig tanulunk, amiben nincs benne az az idő, amit plusz készülésre tudnánk szánni. Ezt egy átlagos gyerek véleményem szerint nem bírja ép ésszel. Már a bezártság is megterhel minket mentálisan, erre rájön a folyamatos bizonytalanság, ami az érettségi körül kering.

Heti 1-2 óra nem elegendő ahhoz, hogy rendesen fel lehessen készülni az emelt érettségikre. Az emelt érettségit nem lehet elkerülni, mert kötelező legalább egyet csinálni. Extra konzultációs órákat tudnánk kérni a tanároktól, de nem találunk olyan időpontot, amikor mi ráérnénk, mert órák után a házi feladatokkal foglalkozunk, ami késő délutánig tart. Délután 5-6 után már a mi agyunk sem alkalmas extra órákra és a tanárainkat sem szeretnénk kihasználni.

Az iskolák próbálják kezelni a helyzetet, de a tanároknak is nehéz dolguk van. Az oktatási rendszer egy ilyen helyzetre nem volt felkészülve.

Mi értjük, hogy erről nagyon nehéz dönteni, de nekünk is borzalmasan nehéz ekkora bizonytalanságban tanulni, felkészülni. Nem tudjuk, hogy hogyan, mire és mikorra készüljünk.

Egyre jobban igényeljük a végleges döntést. Nem elég annyi, hogy elvileg lesz érettségi. Pontos dátumot és lebonyolítási módot szeretnénk hallani így, április 25-én.

(M., fiú, Budapest)

2.

Bevallom, ebben a helyzetben rettentő nehéz jó döntést hozni, de amit hoztak, az az egyik legrosszabb. Az egyik oldalról a diákok többségének az írásbelire való felkészülés a nehezebb, hiszen ott nem tudjuk, mi vár ránk, míg a szóbelin kidolgozott tételek vannak, amiből felelni kell.

Az utóbbi másfél hónap lett volna az az idő, amikor a tanárokkal ismételünk, gyakorolunk az írásbelire, ha az online oktatás működne, ez megvalósítható lenne, de így kész káosz az egész. Mindenki rosszabb eredményre számít az írásbelin, és a szóbeli eltörlése miatt ezt az eredményt semmivel nem tudjuk felhúzni.

A másik oldala meg az egészségügyi veszély, hatalmas a kockázat, hogy hazavihetjük a vírust a szüleinknek, nagyszüleinknek. Az érettségi alapjából véve is hatalmas stressz és megpróbáltatás, nemhogy még egy ilyen helyzetben, amikor még millió stresszfaktor van körülöttünk.( Nem meglepő, hogy a diákok és tanárok véleménye megint nem számított.....)

(L. lány, Budapest)

3.

Engem az érettségit illetően ez a bizonytalanság tesz a legjobban stresszessé; főleg azért is, mert

határon túli magyarként nem olyan egyszerű eljutnom a vizsgákra. Múlt héten, 16-án döntést hoztak (amit már rettentően vártunk), hogy megtartják az érettségit a megszokott időpontban. Végre van motiváció a tanuláshoz! Előtte nehezen vettem komolyan, hisz úgy gondoltam, hogy ha eddig nem hoztak döntést, akkor úgysem lesz megtartva. Épphogy belelendülnék a tanulásba, pár napra rá bejelentik, hogy ha szükség van a járvány miatt elhalasztani, akkor megteszik.

Szóval bár kaptunk egy hivatalos választ, még mindig ott bujkál az, hogy ez sem biztos. Így folyamatosan izgulok, hogy hogyan lesz. Sok stressz ér minket a jelenlegi helyzet miatt amúgy is, ami lelkileg rányomja a bélyegét a tanulási képességeinkre. Bár nem ez a legjobb megoldás a járvány szempontjából, én azon a ponton vagyok, hogy túl akarok lenni rajta. Legyen vége ennek a bizonytalanságnak és stressznek, és mondhassuk már azt, hogy leérettségiztünk.

(E. lány, vidéki gimnázium)

4.

Nem értek egyet a kormány érettségivel kapcsolatos döntésével. Véleményem szerint a kialakult járványügyi helyzet miatt nem lenne szabad 83 000 diákot, több ezer tanárt és a hozzátartozóikat fertőzésveszélynek kitenni pusztán azért, hogy az érettségit a hagyományos módon - legalábbis félig - írhassuk meg.

Én személy szerint jobban örülnék annak, ha a gimnáziumban eltöltött négy évem év végi érdemjegyeinek átlagát kapnám meg a vizsgabizonyítványba. Így nem kellene elhagynom az otthonomat, és veszélyeztetnem a szeretteimet.

Etikátlannak tartom, hogy a felelősséget az érettségiző diákokra és a szüleikre hárítják, holott sokan vagyunk, akik az iskolák bezárása óta betartottuk a járványügyi rendelkezéseket, és nem hagytuk el az otthonunkat sem.

(B. lány, vidék)

5.

Én úgy gondolom, hogy nem kellene megtartani az érettségit Magyarországon.

Ajánlott jegyekkel vagy a négy év átlagával is ki lehetett volna számítani egy érettségi bizonyítvány jegyeit, de ilyen úgysem lesz. Bár a mostani helyzetet nézzük, hogy nincs szóbeli, május 4-én pedig kezdődik az írásbeli, akkor csináljuk meg és „legyünk túl rajta”, ne húzzák-tolják tovább.

Tudjuk, hogy a tetőzés elméletileg május 3-ra várható, de nem szeretnék olyanba bizonytalanságba esni, hogy aznap közlik velünk, hogy nem másnap kezdünk hanem pl. 2 hét múlva. Úgyhogy hajrá végzősök!

(D. lány, vidék)

5.

Mi, végzősök nagyon nehéz helyzetbe kerültünk az érettségi vizsga megtartásának kihirdetésével. Én napi 4-5 órát tanulok a hat érettségi tárgyamra. Igazságtalannak tartom, hogy a feltételek nem egyenlőek, nem mindenkinek állnak rendelkezésére megfelelő informatikai eszközök, az egyes iskolákban különbözik az online oktatás színvonala.

Kifejezetten veszélyesnek tartom azt, hogy érettségiznünk kell. Veszélyt jelent a tanárainkra, a családunkra és persze ránk is. Bizonyos tantárgyakból az érettségi több szakaszból áll, köztük esetleges szünettel (ilyenek az idegen nyelvek). A találkozást, csoportosulást tehát igen nehéz ilyenkor – de eleve, a régen egymással nem találkozók között – megakadályozni.

Nehezít a helyzeten az is, hogy sokáig kétségek között tartottak minket az érettségi mikéntjével és időpontjával kapcsolatban. A kialakult helyzet miatt mindennapi életünk stresszessé vált, az érettségi tehát nem objektív tudáson alapul majd, hanem a pillanatnyi lelkiállapot dönt, illetve az, hogy ki mennyire tudja félretenni aggodalmait.

(B. lány, vidék)

6.

Számomra a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a pedagógusok nem képesek egy felületen leadni a teendőket, 2, de van hogy 3 platformon kapjuk a kiadott tanulnivalót! Ugyanakkor kevésnek érzem azon órák számát, ami egy héten megvalósul, szintén 2-3 platformon! Ha ez nem lenne elég, egyes pedagógusok olyannyira nem foglalkoznak a diákokkal, hogy nem képesek válaszolni egy üzenetre! Jelen esetben velem az történt (mint érettségi előtt álló diák), hogy megkértem egy tanárt, hogy ha akad ideje, akkor nézze át egy megírt novellaelemzésem! Ez 3 napja volt, azóta várok a válaszra! Továbbá felelőtlenségnek tartom, hogy a kormány azt a döntést hozta, hogy az írásbeli érettségik meg legyenek tartva!

(D., fiú, vidék)

"Ok, megvan a dátum, május 4, akkor legyünk túl rajta. Bármi jó most már, csak legyen fix, és tudjunk rá készülni. Szerintem nem lesz biztonságos ennyi emberrel az írásbeli érettségi, a szóbeli jobban megoldható lett volna. Gondolkodtunk az osztálytársakkal, hogy jobb lett volna a félévi vagy év végi jegyeket megajánlani, aki javítani akar, annak pedig projektmunkákat kiadni."

(L, lány, vidék)

Anyukám is tanár, úgyhogy duplán érintett a család az érettségiben. Tudok arról, hogy van olyan tanári kar, ahol a tanárok egy része nem fogja vállalni így az érettségit. Az biztos, hogy nagyon stresszes ez az időszak, és elvettek tőlünk mindent a karantén miatt, ami oldhatná ezt a stresszt, nem járhatunk össze a barátainkkal, nem lesz szerenád és bankett sem. Túl szeretnénk lenni az egészen, ennyi már csak, amit szeretnénk.

(K, lány, vidék)

8.

"A jelen helyzetben a csak írásbeli a lehető legjobb kompromisszum. Ez a leginkább objektív, és a magyar rendszerben kell egy központi felmérés a felvételihez.

Az időzítésnél pedig mivel eleve így készültünk, jó lenne túl esni rajta. Ha egészségügyi okok miatt eltolják pár héttel, az még belefér."

(B, lány, Budapest)

9.

Szerintem a vizsgát egy olyan biztonságos időpontra kellene áthelyezni, amikor a diákok nyugodtan, nem aggódva mehetnek utcára, illetve szállhatnak fel tömegközlekedési eszközökre. Mivel az érettségi több héten keresztül fog tartani, így a diákok nem csak a saját egészségüket veszélyeztetik majd, hanem a velük együtt élő, idősebbek egészségét is.

Jó megoldásnak tartom, hogy az írásbeli vizsgán kevesebb diák lesz egy osztályteremben, mindenki között meghagyva az előírt, biztonságos távolságot. Viszont egy szóbeli vizsgánál is kivitelezhető lett volna a távolság, és a maximum létszám betartása.

Kicsit igazságtalannak tartom, mivel az érettségi a szóbeli vizsgával egész.

(F, lány, Budapest)

10.

Személy szerint egyáltalán nem értek egyet az érettségi lebonyolításával kapcsolatos döntésekkel. Én szerencsésnek tartom magam, mivel a tanárok segítségével, úgy érzem, sikerült úgy felkészülni, mintha órákon ültünk volna, hiszen az órák meglehetősen gördülékenyen folytatódtak. Ugyanakkor tudom, hogy a digitális oktatásra való átállás nem ment minden iskolában ilyen könnyen. Van, ahol egyes tárgyak esetében akár két hetet is csúszott a tanmenet.

Ennek tudatában én minimum két héttel később tartanék meg minden vizsgát. Így a diákoknak is lenne idejük felkészülni, és valószínűleg járványügyi szempontból is biztonságosabb lenne.

Ezek mellett nem értek egyet azzal sem, hogy csak írásbeli vizsgák lesznek. Szerintem a jelenlegi helyzetben a legfontosabb az emberek egészségének megőrzése, amit kétlek, hogy budapesti szinten megközelítőleg 70.000 diák egyidejű mozgatásával lehetne biztosítani. Egy, több mint 13.000 idén érettségizni kívánó diákot magába foglaló Facebook-csoportban posztolt kérdőív szerint a válaszadók 11,7%-a gondolkozott azon, hogy a jelenlegi helyzetben visszalép az érettségitől és ezek 26,3%-a ezt azért teszi, mert veszélyeztetett korú nagyszüleivel él együtt.

Véleményem szerint sokkal biztonságosabb lenne idén – a jelenlegi hivatalos állásponttal teljesen szembe menve – csak a szóbeli vizsgákat megtartani.

(M, fiú, Budapest)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk