prcikk: „Katasztrofális a helyzet, káosz van” – ki van borulva a legtöbb diák az érettségitől, már a karantén is megviselte őket | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Katasztrofális a helyzet, káosz van” – ki van borulva a legtöbb diák az érettségitől, már a karantén is megviselte őket

Nagyon szeretnének már túl lenni a vizsgákon a végzősök, hisz sokuk előtt még ott áll a felvételi is. A legtöbben rossznak találják a döntést, hogy ilyen körülmények közt kell felkészülniük és vizsgázniuk, de a legrosszabb a bizonytalanság.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. április 26.



Az érettségiket mindenképp megtartják, jelentették be nem is olyan régen, kiderült, hogy május 4-től csak írásbeli érettségit tehetnek a diákok, akiknek ez nem kötelező, aki szeretné, az ősszel is leteheti a vizsgákat. Később kiderült az is, hogy egyáltalán nem biztos a május 4-i kezdés, később dönthetnek a vizsgák elhalasztásáról is.

A környező, illetve más uniós országokban változatos megoldások születtek, van, ahol már meg is tartották (Finnország), van, ahol elmarad, és megajánlott jegyek lesznek (Hollandia), máshol pedig csak szóbeli, de csak akkor, ha a diák nem fogadja el az eddigi jegyeiből megajánlott osztályzatot (Szlovákia).

Mi is megkérdeztünk néhány magyar diákot, hogy mit szólnak a kialakult helyzethez, kaptunk rövidebb és hosszabb válaszokat is, de általában megegyeznek abban, hogy nem jó ötlet összecsődíteni járvány idején az iskolákba sok tízezer diákot, és abban is, hogy így a karanténnal együtt sokkal stresszesebb az egész folyamat, valamint általában már szeretnének túl lenni rajta nagyon.

1.

"Budapest egyik jó hírű iskolájába járok, és idén fogok érettségizni. Tagadhatatlanul katasztrofális a végzősök helyzete. Nagyon sok helyen olvasom azt a mondatot, hogy „A kormány szerint nincs akadálya annak, hogy május 4-én megkezdődjenek az érettségik”. A diákok, közöttük én is, úgy gondoljuk, hogy igenis, van akadálya ennek.

Két fő tárgyból még nem vettük végig a 12. osztályos tananyagot, ismételni még esélyünk sem volt. Mivel csökkentek az órák számai, ezért többnyire nekünk kell megtanulnunk az anyagot, utána átbeszéljük órán, de ez távolról sem hasonlítható össze egy tantermi órával.

A tanárok mindent megtesznek, hogy segítsenek nekünk, de még így is sokan reggel 8-tól este 10-ig tanulunk, amiben nincs benne az az idő, amit plusz készülésre tudnánk szánni. Ezt egy átlagos gyerek véleményem szerint nem bírja ép ésszel. Már a bezártság is megterhel minket mentálisan, erre rájön a folyamatos bizonytalanság, ami az érettségi körül kering.

Heti 1-2 óra nem elegendő ahhoz, hogy rendesen fel lehessen készülni az emelt érettségikre. Az emelt érettségit nem lehet elkerülni, mert kötelező legalább egyet csinálni. Extra konzultációs órákat tudnánk kérni a tanároktól, de nem találunk olyan időpontot, amikor mi ráérnénk, mert órák után a házi feladatokkal foglalkozunk, ami késő délutánig tart. Délután 5-6 után már a mi agyunk sem alkalmas extra órákra és a tanárainkat sem szeretnénk kihasználni.

Az iskolák próbálják kezelni a helyzetet, de a tanároknak is nehéz dolguk van. Az oktatási rendszer egy ilyen helyzetre nem volt felkészülve.

Mi értjük, hogy erről nagyon nehéz dönteni, de nekünk is borzalmasan nehéz ekkora bizonytalanságban tanulni, felkészülni. Nem tudjuk, hogy hogyan, mire és mikorra készüljünk.

Egyre jobban igényeljük a végleges döntést. Nem elég annyi, hogy elvileg lesz érettségi. Pontos dátumot és lebonyolítási módot szeretnénk hallani így, április 25-én.

(M., fiú, Budapest)

2.

Bevallom, ebben a helyzetben rettentő nehéz jó döntést hozni, de amit hoztak, az az egyik legrosszabb. Az egyik oldalról a diákok többségének az írásbelire való felkészülés a nehezebb, hiszen ott nem tudjuk, mi vár ránk, míg a szóbelin kidolgozott tételek vannak, amiből felelni kell.

Az utóbbi másfél hónap lett volna az az idő, amikor a tanárokkal ismételünk, gyakorolunk az írásbelire, ha az online oktatás működne, ez megvalósítható lenne, de így kész káosz az egész. Mindenki rosszabb eredményre számít az írásbelin, és a szóbeli eltörlése miatt ezt az eredményt semmivel nem tudjuk felhúzni.

A másik oldala meg az egészségügyi veszély, hatalmas a kockázat, hogy hazavihetjük a vírust a szüleinknek, nagyszüleinknek. Az érettségi alapjából véve is hatalmas stressz és megpróbáltatás, nemhogy még egy ilyen helyzetben, amikor még millió stresszfaktor van körülöttünk.( Nem meglepő, hogy a diákok és tanárok véleménye megint nem számított.....)

(L. lány, Budapest)

3.

Engem az érettségit illetően ez a bizonytalanság tesz a legjobban stresszessé; főleg azért is, mert

határon túli magyarként nem olyan egyszerű eljutnom a vizsgákra. Múlt héten, 16-án döntést hoztak (amit már rettentően vártunk), hogy megtartják az érettségit a megszokott időpontban. Végre van motiváció a tanuláshoz! Előtte nehezen vettem komolyan, hisz úgy gondoltam, hogy ha eddig nem hoztak döntést, akkor úgysem lesz megtartva. Épphogy belelendülnék a tanulásba, pár napra rá bejelentik, hogy ha szükség van a járvány miatt elhalasztani, akkor megteszik.

Szóval bár kaptunk egy hivatalos választ, még mindig ott bujkál az, hogy ez sem biztos. Így folyamatosan izgulok, hogy hogyan lesz. Sok stressz ér minket a jelenlegi helyzet miatt amúgy is, ami lelkileg rányomja a bélyegét a tanulási képességeinkre. Bár nem ez a legjobb megoldás a járvány szempontjából, én azon a ponton vagyok, hogy túl akarok lenni rajta. Legyen vége ennek a bizonytalanságnak és stressznek, és mondhassuk már azt, hogy leérettségiztünk.

(E. lány, vidéki gimnázium)

4.

Nem értek egyet a kormány érettségivel kapcsolatos döntésével. Véleményem szerint a kialakult járványügyi helyzet miatt nem lenne szabad 83 000 diákot, több ezer tanárt és a hozzátartozóikat fertőzésveszélynek kitenni pusztán azért, hogy az érettségit a hagyományos módon - legalábbis félig - írhassuk meg.

Én személy szerint jobban örülnék annak, ha a gimnáziumban eltöltött négy évem év végi érdemjegyeinek átlagát kapnám meg a vizsgabizonyítványba. Így nem kellene elhagynom az otthonomat, és veszélyeztetnem a szeretteimet.

Etikátlannak tartom, hogy a felelősséget az érettségiző diákokra és a szüleikre hárítják, holott sokan vagyunk, akik az iskolák bezárása óta betartottuk a járványügyi rendelkezéseket, és nem hagytuk el az otthonunkat sem.

(B. lány, vidék)

5.

Én úgy gondolom, hogy nem kellene megtartani az érettségit Magyarországon.

Ajánlott jegyekkel vagy a négy év átlagával is ki lehetett volna számítani egy érettségi bizonyítvány jegyeit, de ilyen úgysem lesz. Bár a mostani helyzetet nézzük, hogy nincs szóbeli, május 4-én pedig kezdődik az írásbeli, akkor csináljuk meg és „legyünk túl rajta”, ne húzzák-tolják tovább.

Tudjuk, hogy a tetőzés elméletileg május 3-ra várható, de nem szeretnék olyanba bizonytalanságba esni, hogy aznap közlik velünk, hogy nem másnap kezdünk hanem pl. 2 hét múlva. Úgyhogy hajrá végzősök!

(D. lány, vidék)

5.

Mi, végzősök nagyon nehéz helyzetbe kerültünk az érettségi vizsga megtartásának kihirdetésével. Én napi 4-5 órát tanulok a hat érettségi tárgyamra. Igazságtalannak tartom, hogy a feltételek nem egyenlőek, nem mindenkinek állnak rendelkezésére megfelelő informatikai eszközök, az egyes iskolákban különbözik az online oktatás színvonala.

Kifejezetten veszélyesnek tartom azt, hogy érettségiznünk kell. Veszélyt jelent a tanárainkra, a családunkra és persze ránk is. Bizonyos tantárgyakból az érettségi több szakaszból áll, köztük esetleges szünettel (ilyenek az idegen nyelvek). A találkozást, csoportosulást tehát igen nehéz ilyenkor – de eleve, a régen egymással nem találkozók között – megakadályozni.

Nehezít a helyzeten az is, hogy sokáig kétségek között tartottak minket az érettségi mikéntjével és időpontjával kapcsolatban. A kialakult helyzet miatt mindennapi életünk stresszessé vált, az érettségi tehát nem objektív tudáson alapul majd, hanem a pillanatnyi lelkiállapot dönt, illetve az, hogy ki mennyire tudja félretenni aggodalmait.

(B. lány, vidék)

6.

Számomra a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a pedagógusok nem képesek egy felületen leadni a teendőket, 2, de van hogy 3 platformon kapjuk a kiadott tanulnivalót! Ugyanakkor kevésnek érzem azon órák számát, ami egy héten megvalósul, szintén 2-3 platformon! Ha ez nem lenne elég, egyes pedagógusok olyannyira nem foglalkoznak a diákokkal, hogy nem képesek válaszolni egy üzenetre! Jelen esetben velem az történt (mint érettségi előtt álló diák), hogy megkértem egy tanárt, hogy ha akad ideje, akkor nézze át egy megírt novellaelemzésem! Ez 3 napja volt, azóta várok a válaszra! Továbbá felelőtlenségnek tartom, hogy a kormány azt a döntést hozta, hogy az írásbeli érettségik meg legyenek tartva!

(D., fiú, vidék)

"Ok, megvan a dátum, május 4, akkor legyünk túl rajta. Bármi jó most már, csak legyen fix, és tudjunk rá készülni. Szerintem nem lesz biztonságos ennyi emberrel az írásbeli érettségi, a szóbeli jobban megoldható lett volna. Gondolkodtunk az osztálytársakkal, hogy jobb lett volna a félévi vagy év végi jegyeket megajánlani, aki javítani akar, annak pedig projektmunkákat kiadni."

(L, lány, vidék)

Anyukám is tanár, úgyhogy duplán érintett a család az érettségiben. Tudok arról, hogy van olyan tanári kar, ahol a tanárok egy része nem fogja vállalni így az érettségit. Az biztos, hogy nagyon stresszes ez az időszak, és elvettek tőlünk mindent a karantén miatt, ami oldhatná ezt a stresszt, nem járhatunk össze a barátainkkal, nem lesz szerenád és bankett sem. Túl szeretnénk lenni az egészen, ennyi már csak, amit szeretnénk.

(K, lány, vidék)

8.

"A jelen helyzetben a csak írásbeli a lehető legjobb kompromisszum. Ez a leginkább objektív, és a magyar rendszerben kell egy központi felmérés a felvételihez.

Az időzítésnél pedig mivel eleve így készültünk, jó lenne túl esni rajta. Ha egészségügyi okok miatt eltolják pár héttel, az még belefér."

(B, lány, Budapest)

9.

Szerintem a vizsgát egy olyan biztonságos időpontra kellene áthelyezni, amikor a diákok nyugodtan, nem aggódva mehetnek utcára, illetve szállhatnak fel tömegközlekedési eszközökre. Mivel az érettségi több héten keresztül fog tartani, így a diákok nem csak a saját egészségüket veszélyeztetik majd, hanem a velük együtt élő, idősebbek egészségét is.

Jó megoldásnak tartom, hogy az írásbeli vizsgán kevesebb diák lesz egy osztályteremben, mindenki között meghagyva az előírt, biztonságos távolságot. Viszont egy szóbeli vizsgánál is kivitelezhető lett volna a távolság, és a maximum létszám betartása.

Kicsit igazságtalannak tartom, mivel az érettségi a szóbeli vizsgával egész.

(F, lány, Budapest)

10.

Személy szerint egyáltalán nem értek egyet az érettségi lebonyolításával kapcsolatos döntésekkel. Én szerencsésnek tartom magam, mivel a tanárok segítségével, úgy érzem, sikerült úgy felkészülni, mintha órákon ültünk volna, hiszen az órák meglehetősen gördülékenyen folytatódtak. Ugyanakkor tudom, hogy a digitális oktatásra való átállás nem ment minden iskolában ilyen könnyen. Van, ahol egyes tárgyak esetében akár két hetet is csúszott a tanmenet.

Ennek tudatában én minimum két héttel később tartanék meg minden vizsgát. Így a diákoknak is lenne idejük felkészülni, és valószínűleg járványügyi szempontból is biztonságosabb lenne.

Ezek mellett nem értek egyet azzal sem, hogy csak írásbeli vizsgák lesznek. Szerintem a jelenlegi helyzetben a legfontosabb az emberek egészségének megőrzése, amit kétlek, hogy budapesti szinten megközelítőleg 70.000 diák egyidejű mozgatásával lehetne biztosítani. Egy, több mint 13.000 idén érettségizni kívánó diákot magába foglaló Facebook-csoportban posztolt kérdőív szerint a válaszadók 11,7%-a gondolkozott azon, hogy a jelenlegi helyzetben visszalép az érettségitől és ezek 26,3%-a ezt azért teszi, mert veszélyeztetett korú nagyszüleivel él együtt.

Véleményem szerint sokkal biztonságosabb lenne idén – a jelenlegi hivatalos állásponttal teljesen szembe menve – csak a szóbeli vizsgákat megtartani.

(M, fiú, Budapest)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött
Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.


Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Brutális elvonások, politikai alapon osztott pénzek: így nullázta le a Fidesz 16 év alatt a magyar önkormányzatokat
Gémesi György szerint egy polgármesternek minden év gyomorgörccsel indul, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét. A kormány ugyanis több pénzt vett el a településektől, mint feladatot. Az önkormányzatiságból nem sok maradt. Mérlegen az elmúlt 16 év.


Az 1989-es rendszerváltás egyik nagy vívmánya az önkormányzati rendszer megteremtése volt. Kezdetben az önkormányzatok több forrásból, és sokkal több jogkörrel igazgatták a helyi ügyeket, melyeket fokozatosan üresítettek ki az egymást követő kormányzatok. Az Orbán-korszak alatt mindez felgyorsult, az önkormányzatiságról a közéleti kérdésekben tájékozott embereknek jó eséllyel a forráshiány jut eszébe. Holott nem kellene, hogy így legyen, végsősoron ez az a terep, ahol nap mindannyian a mindennapjainkat éljük.

Mi történt a NER évei alatt ezzel a rendszerrel, és hogyan tovább. Korszakértékelő sorozatunkban Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük, aki 1990 óta, vagyis 36 éve áll Gödöllő élén.

— Mi volt a helyzet az önkormányzatoknál 2010-ben, a startvonalon? Milyen problémákat kellett volna megoldani?

— Már akkor is súlyos alulfinanszírozottság volt. Volt néhány olyan feladat, ami állami feladat lett volna, de az önkormányzatok látták el, és a megvalósításához szükséges pénznek csak a fele érkezett meg. Tipikusan ilyen volt a közoktatás. De a települések nem azért akartak a közoktatástól megszabadulni, mert nem tudták ellátni a feladatot, hanem azért, mert az állam nem finanszírozta azt, és ez feszültséghez vezetett. Ettől függetlenül a teljes államosítás megtörtént. Sajnos a közoktatás területén az állam nem tudta költséghatékonyabban ellátni a feladatot, mint korábban az önkormányzatok, holott vagy ötvenmilliárd forinttal több pénzt fordított rá.

— Volt valamilyen ígéret vagy program a Fidesz részéről 2010-ben az önkormányzatokkal kapcsolatban?

— Ígéret volt bőven, egy jól működő önkormányzati rendszert ígértek. Ehhez képest

nagyon erőteljes centralizáció következett.

Pozitívum volt az adósságkonszolidáció, mert a települések a forráshiány miatt kényszerültek hitelfelvételre. De ezzel párhuzamosan az állam egyre több feladatot vont magához az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, az okmányirodai ügyintézésben, a gépjárműügyekben és az építéshatóságban. Ez szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, miközben nem járt jobb feladatellátással.

— A feladatok elvonásakor pénzt is vitt el az állam?

— Igen. A szakértők szerint összességében több pénzt vitt el, mint amennyit korábban ezekre a feladatokra költöttek. Ezt ma már nehéz pontosan utánkövetni, de legalább annyit elvitt, mint amennyit a rendszerre fordított.

— Úgy tudom, már a rendszerváltozás óta folyamatos tendencia volt, hogy az állami költségvetés egyre kevesebb pénzt hagyott az önkormányzatoknál. Ez a probléma tehát nem 2010-ben indult.

— Ez mindig kézenfekvő tartalék volt a költségvetés számára. Az MDF-kormány idején még 100 százalékos SZJA-visszatérítéssel indult a rendszer, később pedig a gépjárműadó és az iparűzési adó is saját bevételi forrást jelentett. Aztán fokozatosan kevesebb forrás maradt helyben. A Bokros-csomag komoly megszorítást hozott, majd 2009-ben a Bajnai-csomag is. Igaz, 1998 és 2002 között volt némi többletforrás, de az inkább a bérekben jelent meg.

A rendszer így fokozatosan kiüresedett: folyamatos elvonások voltak, miközben új feladatokat is kaptak az önkormányzatok, forrás nélkül.

— 2010 után újabb feladatok és pénzek kerültek ki a rendszerből. Mi maradt egyáltalán az önkormányzatiságból?

— Nem sok. Sok hivatal már nem önálló, 2000 fő alatt társulásokban látják el a hivatali munkát. Maradtak a köztisztviselők, az utak, járdák, vízelvezetés fenntartása mint alapfeladat, a szociális feladatok egy része, valamint a kulturális feladatok, amelyek viszont nagyon alulfinanszírozottak: az állam ezek költségének 10–15 százalékát sem adja oda. Emellett maradt az államigazgatási feladatok egy része is.

— Egy önkormányzat tehetőssége korábban nagyban függött az iparűzési adóbevételektől, ami nagy különbségeket okozott. Törekedett a rendszer valamiféle kiegyenlítésre, vagy a különbségek végig megmaradtak?

— A különbségek megmaradtak, de a szolidaritási hozzájárulás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a kis települések közszolgáltatásait és fejlesztését segítse. Ezzel önmagában nem volt baj, hiszen a nagyobb, adóerőképesebb településektől vonták el.

Csakhogy ez a hozzájárulás az eredeti 45–60 milliárdról 5-6 év alatt 400 milliárdra nőtt.

Ez elfogadhatatlanul magas, és már az erősebb gazdaságú településeket is megkopasztja. A fő probléma a mértéke.

— Létezik máshol a világon a szolidaritási hozzájáruláshoz hasonló konstrukció?

— Nem nagyon. A finanszírozási rendszerek eltérnek, de az ritka, hogy a településeket ilyen módon adóztatják. Egy bizonyos határig ez még védhető lenne. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt javasolja, hogy egységesen az iparűzési adó 15 százaléka legyen, ami nagyjából 200 milliárdra csökkentené a jelenlegi 400 milliárdot. Ez már kezelhetőbb volna. Viszont

ez a pénz nem jut vissza a megjelölt célokra.

Azt feltételezzük, hogy a 400 milliárdból csak 10–15 százalék jut el ténylegesen a településekhez, a többi a központi költségvetés bevétele lesz.

— Gyakorlatilag akkor ez nem is szolidaritási hozzájárulás, hanem egyfajta...

— ...extra adó, amit az állam elvesz, és nem a megjelölt célra fordít.

— Ez mióta van ez a rendszer?

— 2017 óta létezik. A COVID idején viszont megfelezték a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját, ami sok településnél gyakorlatilag a bevételek megfelezését jelentette. Voltak települések, amelyek kompenzációt kaptak, mások nem. A megyei jogú városok extra támogatást kaptak, a többi település nem. Visszatérő probléma, hogy

nem átlátható, mely települések kapnak támogatást.

Például a Magyar Falu Program esetében is inkább a kormánypárti települések jártak jól.

— Nem normatív alapon történnek ezek a támogatások?

— Így van. A finanszírozásban vannak anomáliák, és ezek hátterében a politikai hovatartozás áll. Korábban is létezett ilyen „csókos pénzrendszer”, de a Fidesz megjelenésével ez sokkal durvább lett.

— Létezik olyan önkormányzati lobbi vagy érdekképviseleti erő, ami tárgyalásra tudja bírni a központi hatalmat?

— Van az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, de ez inkább kirakatszervezet. Érdemi egyeztetés alig van, inkább csak tájékoztatást kapunk. A tényleges befolyásunk nagyon csekély.

— Mit lehet mégis tenni?

— Nem tüntethetünk és nem is sztrájkolhatunk, mert választott tisztségviselők vagyunk. Nyilatkozunk, konferenciákat rendezünk, szövetségeket kötünk, civil szervezetekkel és szakszervezetekkel együtt lépünk fel. Van némi mozgástér, de a hatékonysága csekély.

— Amikor egy polgármester nem kormánypárti, de a képviselő-testület többsége igen, több helyen a fideszes testület polgármesteri jogköröket von magához. Hogyan lehetséges ez?

— A jogszabály bizonyos hatáskörök elvonását lehetővé teszi, de nem mindent. Az aláírási jogot és a település képviseletét nem lehet elvenni. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor a kisebbségben lévő polgármestert így korlátozni tudják. Ez nem jó, mert a polgármester a település legközvetlenebb legitimációval rendelkező szereplője.

— Időnként felröppennek hírek arról, hogy bizonyos kistelepülések önkormányzatiságát megszüntetnék. Az biztos, hogy ahol mindenki mindenkit közelről ismer, probléma lehet a személyeskedés és az önkényeskedés. Ez lehet a megoldás?

— Ez létező probléma. Kellene egy erősebb szabályozás, ami ezt korlátozza. Nem egyszerű kérdés az sem, hogy jó-e ez a nagyon tagolt, 3100-3200 településes rendszer, de ezt a hatékonyság szempontjából végig kell gondolni. A településszám kérdése a jövőre nézve nem egyszerű.

— Mi a helyzet azokkal a településekkel, melyek az átlagnál gyorsabban növekednek? Ennek szabályozására fogadtatta el a parlamenttel Navracsics Tibor az identitásvédelmi törvényt.

— Ilyen például a közép-magyarországi régió, a balatoni övezet egy része és Nyugat-Magyarország is, ahol sokan külföldön dolgoznak, de itthon élnek. A települések nem bírják ezt szolgáltatásokkal. Megszületett ugyan ez a bizonyos identitásvédelmi törvény, de az

ezt a problémát nem tudta kezelni, viszont arra alkalmas volt, hogy adott esetben egy kisebbséget ki lehessen rekeszteni adott településről.

Ez így elfogadhatatlan, ezt a törvényt másképp kell megcsinálni, ha egyáltalán kell. Ha már törvényt alkotunk, akkor a túlnépesedést kellene kezelni vele. Mert az emberek odaköltöznek, ahova akarnak, ez önmagában rendben van, csak a településeknek ehhez infrastruktúrát kellene tudniuk biztosítani.

— Közben az önkormányzatok is hozzájárultak a túlnépesedéshez, amikor belterületbe vontak ingatlanokat.

— A külterületi telek és a belterületi telek ára között óriási különbség van, ezzel lehetett játszani. Ennek a következménye az lett, hogy egyes agglomerációs településeken már nem lehet normálisan élni, mert túlnépesedtek. Építési övezeteket hoztak létre, beköltöztek az emberek, de közben például bölcsődét már nem tudnak építeni, és nyaranta van olyan település, ahol még ivóvízkorlátozás is előfordul. Ha helyben maradna az adó, és azt fejlesztésre lehetne fordítani utakra, járdákra, oktatásra, szociális szolgáltatásokra, akkor a települések sokkal könnyebben tudnák kezelni a hirtelen megnövekedett lakosságszámot.

— Ha a választások után változások lennének, mi az, amit mindenképpen meg kellene oldani, milyen rendszer lenne ideális?

— A Magyar Önkormányzatok Szövetségének van egy elfogadott anyaga, ezt elküldtük a választáson induló pártoknak. A véleményünk szerint új önkormányzati törvényre van szükség. Ez nem dobná ki a régi rendszer értékeit, de újraszabályozná a feladat- és forrásmegosztást a települések és a kormány között, rendezné a középszintet, a régiót, és

visszaadna bizonyos feladatokat, például a közoktatás egy részét, a gyámügyet vagy az építéshatóságot.

Emellett a finanszírozást is újra kell gondolni. Vannak akut teendők 2026-ra, mert sok település nem fogja kibírni az év végéig, utána pedig a következő 5–10–15 év önkormányzati irányait kell kijelölni. A szolidaritási adó maradhat, csak ne ekkora összegben. A megyei közgyűlésekre pedig továbbra is szükség van, mert vannak olyan feladatok, amelyeket regionálisan lehet ellátni. Persze beszélni kell a kistérségekről, a járások együttműködéséről, a polgármesterek együttműködéséről és az önkormányzati középszintről. Itt a megfelelő nagyságrendet kell megtalálni.

— Volt valami visszajelzés bármelyik párt részéről ezzel az anyaggal kapcsolatban?

— Még nem, csak most küldtük el.

— Volt ráció abban, hogy öt évre hosszabbították az önkormányzatok mandátumát, így általában nem egyszerre vannak az önkormányzati és a parlamenti választások?

— Az ötéves ciklus jobb, mert az önkormányzati szint más mező, mint a parlamenti. Több idő, több körültekintés, több előkészítés kell, és kell idő arra is, hogy valaki bele tudjon nőni a feladatba.

— Ha a ’90-es évek elején felvázolt rendszert vesszük alapul, abból mennyi maradt meg az önkormányzatiságból, és mennyi lenne az ideális?

— Ma már másról szól a világ, ezért újra kell gondolni a rendszert. Vannak alapok, amelyeket nem lehet megváltoztatni, de sok mindent igen. Alapkérdés például, hogy az önkormányzati vagyon az államé-e. Ma az Alaptörvény szerint az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. Pedig 1990-ben külön önkormányzati vagyon volt: a községháza a községé volt, a település saját vagyonaként gyarapodott. Ha viszont minden az államé, akkor elvész az ösztönzés, hogy a helyiek a sajátjukból is fejlesszék a települést.

— Miben reménykedik az elkövetkezendő két-három évben? Mit szeretne látni egy év múlva, és mit öt év múlva?

— Azt, hogy a települések biztonságban tudjanak működni, az odatelepített feladatokat el tudják látni, és meglegyen ehhez az állami forrás.

Ne gyomorgörccsel kezdje az évet egy polgármester azért, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét.

Ezek pedig ne politikai alapon dőljenek el, hanem normatív forrásokból. Emellett annyi bevételt kellene helyben hagyni, amiből fejlődni is lehet. A mostani rendszerben a szolidaritási adó mellett minden iparűzési adótöbbletet is elvesz az állam. Ez valójában kettős adóztatás.

Korszakértékelő sorozatunk eddigi részei:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”
Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.


Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Az elmúlt időszakban a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?
A politikai elemző a 21 Kutatóközpont és a Medián legfrissebb felméréseire reagált Facebook-posztjában. A két intézet egyaránt a Tisza Párt erősödését és közel 20 százalékpontos, vagy azt meghaladó előnyét mérte a Fidesszel szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



Török Gábor a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont friss felmérésére. Mint írta, a kutatás tulajdonképpen ugyanazt mérte, mint pár napja a Medián: az elmúlt hetekben tovább erősödő Tiszát és közel 20 százalékpontos különbséget. A politikai elemző szerint az óriási kampányzaj, az állandó győzelmi jelentések és a kavargó hamisított eredmények közepette is érdemes realistának lenni.

Posztjában feltette a kérdést:

„De legyünk realisták: az elmúlt időszakban (a Medián évtizedek óta, a 21K a legutóbbi EP-választáson) a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?”

Török Gábor szerint „ha ezeknek a kutatásoknak csak a fele igaz/pontos, akkor bizony már csupán a Tisza győzelmének a mértéke kérdéses”.

A 21 Kutatóközpont szerda reggel publikált felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

A kutatóintézet március 25-én nyilvánosságra hozott adatai szerint nemcsak országosan, de több, korábban fideszesnek számító választókerületben is a Tisza Párt jelöltje vezet, például a bajai központú Bács 6-os körzetben 49–45, illetve 50–45 arányban. A kutatásuk rekordmagas, 83 százalékos részvételi hajlandóságot is jelzett, a Tisza-tábor különösen mobilizáltnak tűnik.

A Medián egy hete publikált kutatása alapján a TISZA növelni tudta az előnyét a februári méréshez képest, a teljes népesség körében 46 százalék, a pártot választani tudóknál 56, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 58 százalék az eredményük. A Fidesznél ezek a számok 30, 36, illetve 35 százalék, ami azt is jelenti, hogy csökkent a szavazóik száma.

A 21 Kutatóközpont friss felmérésére már Magyar Péter is reagált:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk