Kampányhazugság helyett valós veszély: Részletes terv készült a külügy informatikai rendszerének megújítására
Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen. Egy munkacsoport 2021 decemberére letett az asztalra egy tervet, amiből kevés valósult meg.
Amikor 2021 szeptemberében világossá vált, hogy az orosz állam titkosszolgálatai feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerét, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója javasolt pár „viszonylag gyors, rövidtávon meghozható” technikai intézkedést, amelyek biztonságosabbá tennék a rendszert és létrejött egy „Kiber Munkacsoport” is, de a 444 friss cikkéből az derült ki, hogy ezekből a védelmi fejlesztésekből nem sok minden valósulhatott meg.
Szijjártó Péter külügyminiszter egy sajtótájékoztatón reagált a 444 korábbi cikkére, amiben a lap bemutatta, hogy a minisztérium és más kormánypárti politikusok nem mondtak igazat, amikor kampányhazugságnak nevezték az orosz titkosszolgálatok Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elleni hekkertámadásairól szóló Direkt36 cikket.
Szijjártó szerint a kormány minden beavatkozási kísérletnek ellenáll, fenntartja szuverén politikáját és csak a nemzeti érdekek alapján cselekszik. A minisztérium szakembereinek pedig az a dolguk, hogy fenntartsák az ország biztonságát és szükség esetén lépéseket tegyenek.
A 444 korábbi cikkében olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat akkori főigazgatója, Szabó Hedvig 2021 szeptemberében tájékoztatta Vargha Tamást, a polgári hírszerzésért felelős államtitkárt arról, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai állnak az azt megelőző hónapokban történt támadások mögött. Az orosz hekkerek sikeresen behatoltak a magyar diplomácia informatikai hálózatába, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat is, így több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná.
Szabó jelentésében tizenöt „viszonylag gyors, rövidtávon meghozható” technikai intézkedést sorolt fel, amelyek biztonságosabbá tennék a rendszert, de hosszú távon további intézkedésekre is szükség van.
Ezért a külügy vezetése 2021 novemberében munkacsoportot állított fel, amely a következő szervezetek kibervédelemmel foglalkozó szakértőiből állt: Külgazdasági és Külügyminisztérium, Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Információs Hivatal (IH), Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) - Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI), Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ).
Vagyis több magyar titkosszolgálat együttes szakértelmét vették igénybe a terv kidolgozásához. A szakértő csoport tagjai magukat „Kiber Munkacsoportnak” hívták, és kevesebb mint egy hónap alatt, 2021 decemberére letettek az asztalra egy részletes tervet a külügy informatikai rendszerének megújítására.
Az intézkedések közül azonban nem valósult meg mind.
A lap szerint béreltek két levelezésbiztonsági programot, amelyek a Scriptamenthez, a külügy által használt és az oroszok által feltört ügyiratkezelési rendszerhez hasonló programok védelmére szolgálnak, de a bérleti időszak lejárta után nem tudták tovább használni ezeket.
A két- vagy többfaktoros hitelesítés pedig máig nem általánosan elterjedt gyakorlat a külügyminisztériumban.
Szijjártó Péter sem tudott egyértelmű választ adni, amikor arról kérdezte a 444, hogy ez a kötelező gyakorlat-e a külügyben.
Amikor 2021 szeptemberében világossá vált, hogy az orosz állam titkosszolgálatai feltörték a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerét, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója javasolt pár „viszonylag gyors, rövidtávon meghozható” technikai intézkedést, amelyek biztonságosabbá tennék a rendszert és létrejött egy „Kiber Munkacsoport” is, de a 444 friss cikkéből az derült ki, hogy ezekből a védelmi fejlesztésekből nem sok minden valósulhatott meg.
Szijjártó Péter külügyminiszter egy sajtótájékoztatón reagált a 444 korábbi cikkére, amiben a lap bemutatta, hogy a minisztérium és más kormánypárti politikusok nem mondtak igazat, amikor kampányhazugságnak nevezték az orosz titkosszolgálatok Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elleni hekkertámadásairól szóló Direkt36 cikket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Takács Péter: Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök
A politikus a Patrióta csatornának adott interjújában beszélt arról, hogy a lengyel mintához hasonló politikai elszámoltatásra számít. A leköszönő egészségügyi államtitkár már a gyerekeit is felkészítette egy esetleges éjszakai rendőri intézkedésre.
„Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök, de majd visszahozzák” – mondta Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár a Patrióta csatornának adott interjújában pénteken, ahol a családját érintő, nyolcmilliárdosra becsült lélegeztetőgép-ügyről, az Allee bevásárlóközpontban történt anyázásáról és a Fidesz ellenzéki jövőjéről is beszélt.
Takács szerint egy esetleges elszámoltatásnál a lengyel mintát fogják követni, ahol politikusokat bilincsben vittek el.
Az államtitkár azzal magyarázta az Allee-ban történt kirohanását, hogy a Tisza Párt a kampány lezárulta után is „kampányüzemmódban” maradt, „folyamatosan hergelnek, elszámoltatást lebegtetnek be”, és ez már nemcsak a politikusokat, hanem a társadalom minden rétegét érinti. Szerinte valakinek már meg kellett mondania, hogy „eddig és ne tovább”.
A kínai gyorsbüfében állt sorban, amikor a felvételt készítő, általa a Tisza aktivistájának nevezett férfi provokálta és tolvajnak nevezte.
„Mondtam neki, hogy hagyjon békén, idefigyelj, papa, ott kajálok, ahol te, szerinted van otthon nyolcmilliárdom? Nyilván nem” – emlékezett vissza a történtekre, amelyekbe tudatosan állt bele.
A családját érintő, nyolcmilliárdos lélegeztetőgép-bizniszről szóló vádakat koholtnak nevezte. „Se nekem, se a családomnak nincs nyolcmilliárdja, szerintem még összesen sem” – jelentette ki. Hibának tartja, hogy korábban nem beszéltek ezekről az ügyekről, de mint mondta, a párton belüli kommunikációs stratégia ezt írta elő – írta a 24.hu.
„Az volt a mondás, hogy a korrupció az ő témájuk, azt ne emeljük fel kommunikációs szempontból, ezt elfogadtam, bár nagyon dühös voltam, hogy nem védhetem meg magam” – fogalmazott.
Azt is hozzátette, hogy bár felkészül a „bilincses elvezető képekre”, nem tart az eljárástól: „Soha nem loptam, nincs az a bíróság, ami ki tudja mondani, hogy én egy fillért is valahonnan elemeltem”.
Takács Péter államtitkársága alatt elmondása szerint ezermilliárdokban mérhető összeg érkezett az egészségügybe és történelmi léptékű orvosbéremelést hajtottak végre. Ugyanakkor a kommunikációja több alkalommal is vitát váltott ki, például amikor egy apukának küldött trágár üzenete miatt kellett bocsánatot kérnie, vagy amikor a kórházi ellátás körülményeiről szóló vitákban szólalt meg.
A Fidesz vereségének okai között említette, hogy a Tisza Párt ügyesen használta a közösségi médiát, és szerinte „iszonyatos médiafölényben” volt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy egy sajtótájékoztatón harminc újságíróból huszonöt nem a Fideszre szavazott.
„Nagy liberális mainstream van velünk szemben, ami ellen 16 évig harcoltunk. A másik pont a 16 év, meguntak, most már húzzatok innen” – magyarázta.
Kommunikációs
hibának nevezte, hogy „nemzeti oldalnak” nevezték magukat, mert szerinte „a haza nem lehet ellenzékben”.
A párt jövőjét illetően Orbán Viktor szerepét evidenciának tartja, de felvetette, hogy meg kell vizsgálni, menthető-e a Fidesz név mint brand. Úgy véli, kormányzati pártból mozgalmi párttá kell válniuk, és feltételes támogatásukról biztosította a leendő kormányt.
„Azt látom, hogy most a Fideszen belüli véleményvezérek között van egy konszenzus abban, hogy adjuk meg a Tiszának a lehetőséget arra, hogy jól kormányozzon.
Meglátjuk. Ha a magyar embereknek jó döntéseket hoznak, azt mi támogatni fogjuk” – jelentette ki. Az interjúban megerősítette, hogy az elnökség felkérésére elvállalná a munkát az Országgyűlésben.
„Felkészítettem a gyerekeimet, hogy apáért éjszaka lehet, hogy jönnek a rendőrök, de majd visszahozzák” – mondta Takács Péter leköszönő egészségügyi államtitkár a Patrióta csatornának adott interjújában pénteken, ahol a családját érintő, nyolcmilliárdosra becsült lélegeztetőgép-ügyről, az Allee bevásárlóközpontban történt anyázásáról és a Fidesz ellenzéki jövőjéről is beszélt.
Takács szerint egy esetleges elszámoltatásnál a lengyel mintát fogják követni, ahol politikusokat bilincsben vittek el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a leendő oktatási miniszter: A legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése
Lannert Judit, a Tisza-kormány leendő oktatási minisztere a pedagógusok teljesítményértékelését és a felesleges kompetenciaméréseket számolná fel. Szerinte ezek az intézkedések csak terhelik a rendszert, és nem visznek előre.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.
Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.
A szakember szerint a magyar oktatás legnagyobb és legfájóbb problémája, hogy a nemzetközi PISA-felmérések kezdete óta Magyarország folyamatosan az első három ország között van abban a tekintetben, hogy a családi háttér milyen mértékben határozza meg a diákok teljesítményét.
„És ez egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás, tehát én ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott. Szerinte a kiút nem elsősorban reformokban, hanem egy teljes szemléletváltásban rejlik. Úgy véli,
a hátrányos helyzetű gyerekeket nem elég szeretni, hinni is kell abban, hogy többre képesek.
Ezt a jelenséget a pszichológiából ismert Pygmalion-hatásnak nevezte, amely szerint a másikról alkotott elvárásaink idővel valósággá válnak.
Lannert szerint a pedagógusoknak ehhez támogatásra, időre és „levegőre” van szükségük. Álláspontja szerint az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan nőtt a bizalmatlanság a tanárok felé, amit a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbált ellensúlyozni.
A jelenlegi, egyéni teljesítményértékelésre fókuszáló rendszert teljesen elhibázottnak tartja. „Le is terheli a rendszert, és nem visz előre” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a korábban jól működő, nemzetközi szinten is elismert országos kompetenciamérést egy „mérési cunami” váltotta fel, ami rengeteg plusz terhet ró az iskolákra, miközben az így gyűjtött adatok használhatatlanná váltak, mert a diákok már nem veszik komolyan a kitöltésüket.
Magyar Péter ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a jelenlegi poroszos, teljesítményorientált rendszer helyett egy 21. századi, a kritikai gondolkodást és a kreativitást fejlesztő oktatásra van szükség.
Szerinte „csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad”.
Lannert Judit szerint a legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése.
Első lépésként megszüntetné a jelenlegi pedagógus-teljesítményértékelési rendszert és a „mérési cunamit”, valamint felülvizsgálná a párhuzamos adminisztrációs kötelezettségeket. Úgy véli, a KRÉTA rendszer mára egy „mikromenedzsment eszközzé vált”. Már ezekkel a lépésekkel is levegőhöz juttatnák a pedagógusokat. Hosszabb távon egy új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozását tartja szükségesnek, ami nem leszabályoz, hanem elveket és mintákat ad.
Fontosnak tartja, hogy a rendszerben újra „lehessen hibázni”, mert a hibázástól való félelem gátolja a kreativitást és a problémamegoldást.
„Pedagógus is hibázhasson, meg a miniszter is fog hibázni, tehát ez azt gondolom, mindenkinek szíve joga” – mondta.
A leendő miniszter kitért arra is, miért tartotta fontosnak, hogy a tárca nevében szerepeljen a „gyermek” szó. Kifejtette, hogy a későbbi iskolai hátrányok jelentős része már az első tíz, de leginkább az első három életévben kialakul. Ezért elengedhetetlen a különböző ágazatok – egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás – szoros együttműködése és a korai gyermekkori fejlesztésre való fókuszálás. A Tisza-kormány tervei szerint ezt a kormányzati szintű összehangolást Bódis Kriszta fogja végezni a Miniszterelnökségen.
A tervek között szerepel a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaemelése felmenő rendszerben, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak valamilyen, a munkaerőpiacon is elismert végzettséggel kell elhagyniuk az iskolarendszert. A szakmai szervezetek által is régóta sürgetett szabad tankönyvválasztás visszaállítását is azonnali intézkedésnek nevezte.
Lannert beszélt a pedagógusokat segítő szakemberek, így az iskolapszichológusok, gyógypedagógiai asszisztensek hiányáról is.
Rámutatott, hogy a statisztikák sokszor félrevezetőek, mert a szakemberek többsége Budapesten koncentrálódik, miközben „Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter”. A felsőoktatással kapcsolatban elmondta: az alapítványi modellt felül kell vizsgálni, és az államnak vissza kell szereznie az alapítói jogokat, mivel az egyetemek állami finanszírozás nélkül működésképtelenek.
Kiemelte az egyetemi autonómia fontosságát és a rendkívül magas lemorzsolódási arány csökkentésének szükségességét, amihez szerinte hallgatóközpontúbb szemléletre van szükség.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.
Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bódis Kriszta nem lesz miniszter, a Miniszterelnökségen kap kulcsfontosságú posztot
A Tisza Párt képviselője a Miniszterelnökség egyik kulcsembereként folytatja a munkát. Az ő felelőssége lesz az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika kormányzati munkájának összehangolása.
Bár korábban többen miniszteri poszt várományosaként emlegették, Bódis Kriszta végül a Miniszterelnökségen kap feladatot a formálódó Tisza-kormányban. Magyar Péter a Lannert Judit leendő oktatási minisztert bemutató pénteki beszélgetésében jelentette be, hogy Bódis a társadalompolitikai koordinációért felel majd, ahol az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika összehangolása lesz a feladata – írta a Telex.
A döntés értelmében Bódis Ruff Bálint kancelláriaminiszter tárcájához kerül, bár a pontos pozíció-megnevezését egyelőre nem közölték. A lépés egybeesik azzal a kormányzati struktúrával, amelyet Magyar Péter és csapata épít: a Miniszterelnökség nem csupán egy minisztérium a sok közül, hanem a stratégiai és végrehajtási koordináció központja lesz.
Ruff Bálint korábban arról beszélt, hogy a tárca a kormányzati stratégia központja lesz.
A Miniszterelnökség „nem egy halálcsillagként működő, egyre hízó szervezet” lesz, hanem a „rendszerváltás motorja”.
Bódis Kriszta író, pszichológus és dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként a magyar roma integráció egyik legismertebb képviselője. Csapatával Ózdon épített ki egy rendszert a mélyszegénységben élők felzárkóztatására.
A kormánypárti sajtó Bódis Krisztát rendszeresen támadta, elsősorban a Csipke Józsika című, 2006-ban az Élet és Irodalomban megjelent prózája miatt, egy 2003-as, LMBTQ témájú mesekönyve miatt.
Több egyetemen is tanított, 2024-ben lett a Tisza Párt társadalompolitikai szakértője. A választások előtt vette fel hivatalosan is a Bódis Kriszta nevet, és áprilisban a VIII. kerület központú választókerületben legyőzte a fideszes Ferencz Orsolyát, így egyéni országgyűlési képviselő lett.
A mostani feladatköre látszólag egybecseng azzal a szemlélettel, amit egy korábbi nyilatkozatában maga is megfogalmazott.
Bódis korábban jelezte, hogy elsősorban „pozíciók helyett feladatokban” gondolkodik, de nem ugrana el a miniszterség elől sem.
Bár korábban többen miniszteri poszt várományosaként emlegették, Bódis Kriszta végül a Miniszterelnökségen kap feladatot a formálódó Tisza-kormányban. Magyar Péter a Lannert Judit leendő oktatási minisztert bemutató pénteki beszélgetésében jelentette be, hogy Bódis a társadalompolitikai koordinációért felel majd, ahol az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika összehangolása lesz a feladata – írta a Telex.
A döntés értelmében Bódis Ruff Bálint kancelláriaminiszter tárcájához kerül, bár a pontos pozíció-megnevezését egyelőre nem közölték. A lépés egybeesik azzal a kormányzati struktúrával, amelyet Magyar Péter és csapata épít: a Miniszterelnökség nem csupán egy minisztérium a sok közül, hanem a stratégiai és végrehajtási koordináció központja lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vége az ingyenélésnek” – Washington kemény üzenetet küldött Európának
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón közölte, Európának is részt kell vennie a Hormuzi-szoros biztosításában. Szerinte az USA-nak van elég energiája, és nem fogja tovább ingyen védeni a szövetségesek ellátási útvonalait.
Az Egyesült Államok belefáradt abba, hogy egyedül biztosítsa a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban, és elvárja, hogy európai szövetségesei is vegyék ki a részüket a harcból – ez derült ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatójából.
A Pentagonban tartott eseményen Hegseth kemény üzenetet küldött Európának, mondván, az ingyenélésnek vége.
„Ezt a háborút nem egyedül kellene megvívnia az Egyesült Államoknak. Alig használjuk a Hormuzi-szorost, az energiaellátásunk nem ezen megy keresztül, és amúgy is bőven elég energiával rendelkezünk. Európa és Ázsia évtizedeken át profitált a mi védelmünkből, de az ingyenélésnek most vége van” – jelentette ki a miniszter.
Hegseth hozzátette, értékelnék, ha Európa a „buta kis konferenciák” helyett komoly segítséget nyújtana. A miniszter szerint a Hormuzi-szorosban felállított amerikai blokád sikeres, és Iránnak most lehetősége van egy jó üzletet kötni – írja az Associated Press. Bár Donald Trump elnök határozatlan időre meghosszabbította az Iránnal kötött tűzszünetet, az iráni kikötők blokádját továbbra is fenntartja.
Washington egyértelművé tette, hogy a haditengerészet minden olyan iráni hajót ki fog lőni, amely aknákat próbál elhelyezni a vízben, összhangban Donald Trump elnök korábbi, nagy port kavart parancsával. A miniszter szerint Amerika olyan szövetségeseket érdemel, akik megértik, hogy „a szövetség nem egyirányú, hanem kétirányú utca”.
„Nem számítunk Európára, de nekik nagyobb szükségük van a Hormuzi-szorosra, mint nekünk. Szóval lehet, hogy ideje lenne kevesebbet beszélgetniük és konferenciázgatniuk, és inkább hajóra kellene szállniuk. Ez sokkal inkább az ő harcuk, mint a mienk” – fogalmazott a miniszter.
Irán elfogadhatatlannak tartja a blokádot, és a tűzszünet megsértésének tekinti, ezért jelezte, hogy nem vesz részt a tervezett iszlámábádi tárgyalásokon. Teherán álláspontja szerint a tárgyalások előfeltétele a blokád feloldása. Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter diplomáciai körútra indult, amelynek során Maszkatot, Moszkvát és Iszlámábádot is érinti.
A helyzetet bonyolítja, hogy a feszültség azután éleződött ki, hogy az Egyesült Államok felmondta az iráni atomalkut, és Izraellel közösen légicsapásokat indított Irán ellen, ami előtt a hajózás zavartalan volt a Hormuzi-szorosban. Hegseth szavai egybecsengenek Donald Trump korábbi kijelentéseivel, aki szintén felháborodott azon, hogy a szövetségesek nem segítenek a szoros újranyitásában.
Az Egyesült Államok belefáradt abba, hogy egyedül biztosítsa a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban, és elvárja, hogy európai szövetségesei is vegyék ki a részüket a harcból – ez derült ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatójából.
A Pentagonban tartott eseményen Hegseth kemény üzenetet küldött Európának, mondván, az ingyenélésnek vége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
