SZEMPONT
A Rovatból

„Jól jöhet Orbánnak, ha a kormányválság után jobboldali kormány alakul Olaszországban” – Interjú Stefano Bottonival

Bár a közvélemény-kutatások erős jobboldali előnyt jeleznek, megjósolhatatlan az eredmény. A jelenlegi olasz belpolitikai helyzetet és a pártok esélyeit Stefano Bottonival elemeztük.


Olaszországban az utóbbi 4 évben egyik kormányválság követte a másikat. Miután 2022 nyarán a legutóbbi kormány vezetője, Mario Draghi miniszterelnök benyújtotta lemondását, Sergio Mattarella olasz államfő pedig feloszlatta a parlamentet, előrehozott parlamenti választásokat írtak ki szeptember 25-re. A mielőbbi kormányalakítás elsősorban az európai uniós források felhasználása és a folyamatban lévő reformok folytatása miatt fontos.

Az olaszországi választások lehetséges kimeneteléről, az olasz belpolitikai helyzetről és a magyarországi párhuzamokról Stefano Bottoni történésszel, a firenzei egyetem docensével beszélgettünk, akinek szakterülete Közép-Európa politikája és társadalomtörténete.

– Probléma-e ma egy európai uniós országban önmagában a kormányválság? Jelenthet-e politikai apokalipszist?

– Maga a kormányválság még nem jelenti a demokrácia végelgyengülését – és ez nem csak Olaszországra igaz, hanem általánosságban Európára is. Egyes országokban előfordul, hogy kifejezetten hosszú, 5, 10 vagy akár 15 éves kormányzati ciklusok váltják egymást, erre példa Németország vagy az Egyesült Királyság.

Olaszországban ez másképp működik, 1945 utáni történelmében 60-70 különböző kormány váltotta egymást, egy kormány átlagos élettartama körülbelül egy év. Ettől még működik a demokrácia. Minden országban az adott társadalmi struktúra, politikai berendezkedés vagy választási törvény szabja meg a mozgásteret.

Most azért tűnhet kívülről nézve súlyosnak a helyzet, mert olyan időszakra esnek a választások, amikor több forrásból eredő, nagyon mély válság érte el Olaszországot is.

– Melyek ezek a tényezők?

– Többek közt az orosz-ukrán háború, a post-Covid helyzet, a gazdasági és társadalmi válság, az infláció, az energiaválság. Ráadásul hagyományos pártok, illetve a hagyományos pártrendszer 1990-es években kezdődő felbomlása után sem a baloldali, sem a jobboldali pártok nem tudták igazán betölteni azt az űrt, amit a hagyományos pártrendszer hagyott.

Ezért alakultak egyre gyakrabban szakértői kormányok vagy széles koalíciókon alapuló kormányok. Ha csak az utolsó néhány évet nézzük Olaszország történetében, az első Conte-kormány, a második Conte-kormány és a legutolsó olasz kormány, a Draghi-kormány is olyan koalíción alapult, amelyben gyakorlatilag mindenki mindenkivel kormányzott. Ezek azért még olasz kontextusban is extrém váltásoknak számítanak. Csupán egy párt, az Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia) mondhatja magáról, hogy „Gyerekek, mi ebből eddig kimaradtunk, mindig ellenzékben voltunk, és világosan megmondtuk, hogy mi nem tetszik az egyes kormányok politikájában.”

Mivel az olasz politikát mindig egy ilyen felfokozott, válságos állapot jellemzi, Magyarországról nézve mindig úgy tűnik, hogy szakadék szélén táncol. Aztán kiderül, hogy ez nem így van. Magyarország kormányzó erői ezzel szemben többször az utolsó évszázadban egyszerűen a szőnyeg alá söpörték a problémákat, azt üzenve, hogy minden rendben van, azután váratlanul és nagy áldozatok árán omlott össze az adott rendszer. Ez történt 1918-ban, 1944-ben, majd 1956-ban is.

– Giorgia Meloninak, az Olasz Testvérek vezetőjének valóban lehet esélye arra, hogy a következő olasz kormány élén álljon? Mert például miután a Magyar Távirati Iroda augusztus 25-én megjelentette a közleményt arról, hogy a jobboldal megközelíti az 50%-ot a közvélemény-kutatások szerint, egyes kormányközeli lapok úgy hozták le, hogy kvázi lefutottnak tekinthető az olaszországi választás, a legesélyesebbek a jobboldali pártok.

– Érthető, hogy az állami, vagy államilag ellenőrzött tömegtájékoztatás ezt az eredményt szeretné sugallni, mivel a jobboldali győzelem és ezen belül Giorgia Meloni győzelme a magyar kormány számára kívánatos fejlemény lenne. Ettől függetlenül igaz, hogy a legutolsó közvélemény-kutatás alapján látható egy jobboldali előny, és a jobboldali koalíción (Olasz Testvérek, Északi Liga, Előre Olaszország) belül egyértelműen az Olasz Testvérek vezet. Meloni 24-25%-ra számíthat, a Liga támogatottsága 10-11%-ra apadt (és ez Salvini helyzetét nagyon megnehezíti), Berlusconi pedig 7-8%-on áll. Ez összesen 40-44%-ot jelent.

A választási rendszer azonban kombinálja az arányos és a többségi rendszer elemeit (az arányos választási rendszer fő célja a reprezentáció, azaz minél több választópolgár kapjon képviseletet, addig a többségi választási rendszerek a szétaprózottság elkerülését, ezáltal a kormányozhatóságot helyezik előtérbe.) A vegyes választási rendszernek köszönhetően pedig a képviselők harmada egyéni körzeteket nyer. Ezt ismerős Magyarországról is: ha nem áll fel ellened egységes koalíció, 40%-al is elviszed azt a helyet. A 43-45%-os listás eredmény a szakértők szerint a Meloni-féle jobboldali koalíciónak akár 60%-os parlamenti többséget is jelenthet. A baloldali pártok és mozgalmak pedig megtették azt a szívességet, hogy nem álltak össze. Ezért akár az is valószínűsíthető, hogy a választás lefutott.

Nem hinném, hogy az utolsó egy hét vagy néhány nap – ha csak egy váratlan botrány meg nem rengeti a választók bizalmát – akkora változásokat hozna, hogy felborulnak ezek az arányok a jobboldali koalíción belül.

– Más meglepetést okozhat a választás? Mondjuk azzal, hogy a közvélemény kutatásokból nem feltétlenül derül ki, mekkora potenciál rejlik egy-egy pártban?

– Ez mindig benne van a pakliban. A 2018-as választások előtt például alábecsülték az Ötcsillagos Mozgalom támogatottságát, ezért elképesztő, 30% fölötti eredményt hoztak. A közvélemény-kutatás látta az erősödésüket, 20-25%-ra becsülték a választási eredményüket, de azt nem látták, hogy az utolsó 1-2 hétben mennyit erősödik. A helyzet megértéséhez ismerni kell az olaszországi viszonyokat.

Itália hagyományosan 3 nagyobb területre oszlik: Észak, Közép-Olaszország és Dél. A leggazdagabb, legfejlettebb, politikailag is leginkább szofisztikált északi tartományok évtizedek óta jobbra szavaznak, de nem feltételek nélkül, a politikai preferenciák gyorsan változhatnak és Milánóban például erős a liberális, reformpárti középbaloldal. Van néhány közép-olaszországi tartomány, például Emilia Romagna és Toscana, ahol a demokrata párt kirobbanthatatlan; bárkit indíthatnának, megnyeri. Ez a terület nagyjából lefedi az 1945 utáni kommunista párt hagyományos bázisát.

A Dél a legképlékenyebb. Az utolsó 20 év választási eredményei alapján kijelenthető, hogy délen akkora az elégedetlenség a politikával szemben, és olyan nagyok a vágyak és a remények, hogy gyakorlatilag bárkire szavaznak, aki nagyobbat ígér. A déliek hittek már Berlusconiban, szavaztak már a baloldalra, az Ötcsillagos Mozgalomra is délen kapta a legtöbb szavazatot.

Most az Ötcsillagos Mozgalom és az Olasz Testvérek is erősödik a déli tartományokban. Nem lehet előre megjósolni, hogy ott merre billen a mérleg nyelve, Délen melyik párt vagy szövetség kapja a legtöbb szavazatot szeptember 25-én.

Mi lehet Giorgia Meloni titka?

Giorgia Meloni 1977. január 15-én született, 15 évesen, és 2012-ben alakult Olasz Testvérek vagy Olaszország fivérei (Fratelli d’Italia) tagja. 1992-ben belépett a neofasiszta, jobboldali Olasz Szociális Mozgalom ifjúsági tagozatába, az Ifjúság Frontjába. 1996-ban lett a Nemzeti Szövetség (az utódpárt) hallgatói szervezetének tagja.

1998-ban Róma megye közgyűlésének képviselője lett, 2004-ben az Ifjúsági Akció első női elnöke. A 2006-os parlamenti választáson megválasztották képviselőnek, így lett 29 évesen a Képviselőház legfiatalabb képviselője és alelnöke.

2008 és 2011 között a Negyedik Berlusconi-kormány ifjúsági minisztere lett. 2009-ben a Nemzeti Szövetség és az Előre Olaszország (Forza Italia) beolvadt a Szabadság Népe jobbközép pártszövetségbe, ahol Meloni az ifjúsági szárny vezetője lett.

Giorgia Meloni tanult, nyelveket beszél, tájékozott, keményen dolgozik, és végigjárta a ranglétrát. Pártját 2018-ban beléptette az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportjába. Ugyanakkor „harcedzett”, durva politikai hangulatban szocializálódott politikai figura, akiben van lendület.

Pártjával gyakorlatilag a semmiből építették újra a szociális jobboldalt. Szisztematikusan, alulról építkezve, hagyományos médiatámogatás nélkül építkeztek. Giorgia Meloni sikeréhez az is hozzájárulhat, hogy látványos a kontraszt Salvinivel és Berlusconival is. Előbbi elhibázta, hogy nem építette kitartóan a bázist, utóbbi pedig már 86 éves, és a szavazóbázisa is inkább idősekből áll.

– Ha már a botrányról volt szó, megingathatja-e a bizalmat a nemrég felröppent hír az orosz kenőpénzekről? (Az amerikai külügyminisztérium nemrég közölte, hogy az amerikai hírszerzés értékelést készített Oroszország titkos, politikai befolyásolásra szolgáló műveleteiről, és az derült ki, hogy Oroszország titokban több mint háromszázmillió dollárt költhetett 2014 óta választások befolyásolására nagyjából kéttucatnyi országban – a szerk.)

– Mindenki találgatja, hogy ki van benne, több olasz párt és üzletember is érintett lehet, érzékelhetőek voltak ezek a mozgások az elmúlt években. Az mindig érdekes, hogy egy ilyen botrány mennyire érinti meg a választókat. Láttunk már olyan botrányokat, amelyek megváltoztatták a kampány ritmusát és a kimenetelét, volt olyan is, amelyik nem – Magyarország utóbbira jó példa.

Olaszországot ilyen szempontból nem tudjuk lemodellezni, mert a választások előtt két héttel már nem végeznek nyilvánosan megismerhető közvélemény-kutatást. Viszont a háború, a háborúhoz és az oroszokhoz való viszony érzékeny téma. És azt is látni kell, hogy az olasz politika jelentős része orosz oldalon érintett. A Ligáról korábban már kiderült, hogy 49 milliós kölcsönt kapott – ez Salvininek még mindig problémát okoz, ráadásul olyan naiv volt, hogy el is ment Moszkvába, fotók készültek róla a Vörös téren. Máskor pedig belügyminiszterként és kormányfő-helyettesként úgy utazott Moszkvába, hogy váratlanul ottalvósra sikerült a látogatás; később kiderült, ahogy estére titkos találkozója volt egy fontos kormányzati szereplővel. A médiában pedig többször is nyilatkozott úgy, hogy Putyin mennyire király, úgy kellene csinálni, mint Oroszországban.

Ha az Ötcsillagos Mozgalom érintett az orosz pénzekben, ők lehetnek a legsárosabbak, különösen az első Conte-kormány és a második Conte-kormány, amelyik a Covid idején, 2020 tavaszán beengedett egy egész orosz orvosokból és (főleg) katonákból álló százfős kontingenst – amelyikben kis túlzással még a sofőr is őrnagyi rangban szolgált – „hogy tanulmányozzák a covidot”. Szabadon mozogtak egy bő hónapon keresztül az országban katonai konvojokban, orosz zászlókkal, de a Covid-pánik közepette ezt az olasz közvélemény nem is észlelte. Amikor azonban a háború tükrében a parlamenti bizottság és a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság kiadott erről egy jelentést, akkor sokan kaptak a fejükhöz, hogy ez miként volt lehetséges. Conte volt az, aki kormányfőként, teljesen szokatlan módon nem egy miniszternek delegálta, hanem személyesen magához vette a titkosszolgálatok irányítását. Erről még kiderülhet ez-az.

Berlusconi pedig több mint 20 éve ápol kifejezetten jó személyes kapcsolatot Putyinnal, ez tény.

A demokrata párt most nem lehet érintett, annak ellenére, hogy nagyon távoli gyökerei a Moszkva által finanszírozott kommunista pártba nyúlnak.

Ami még izgalmas, az Olasz Testvérek. De első pillantásra azt mondanám, ők valószínűleg kevésbé érintettek, inkább a Liga tűnik orosz projektnek, nem ők. Meloni nem támogatja az oroszok háborúját és nem NATO-ellenes.

Az is érdekes lehet, hogy ha az amerikaiak számára nem kívánatos egy bizonyos eredmény, akkor arra a pártra nézve terhelő adatokat hozhatnak nyilvánosságra a következő napokban, vagy csak lebegtetik a lehetőséget, mivel már azzal is árthatnak.

A fő kérdés azért még mindig az, hogy a jelenlegi kiélezett helyzetben, társadalmi válságban az Olasz Testvérek az eddigiektől gyökeresen eltérő szociálpolitikai ígéretekkel meddig jutnak.

– Mit jelent a másfajta szociálpolitika?

– Meloniék egyrészt valóban tanulmányozzák az orbáni modellt, az úgynevezett családvédelmi modellt és a családtámogatási rendszer lépéseit. Az más lapra tartozik, hogy olasz kontextusban ebből egyáltalán mit lehet megvalósítani.

Másrészt perspektivikusan gondolkodnak. Azokkal a hagyományosan jobboldali pártokkal erősítik inkább a kapcsolatot, amelyek már hatalmon vannak, vagy pedig akiknek, mint a spanyolországi VOX-nak, van esélyük arra, hogy átvegyék a hagyományos jobboldal szerepét, ha hatalomra kerülnek.

A jelenlegi olaszországi helyzetről érdemes tudni, hogy erős a bürokrácia, az államapparátus, és 20-30 éve a demokrata párthoz kötődik, csakúgy, mint az tanügy és a kutatói szféra. A demokrata párt másik, mára talán a legerősebb bástyája pedig a nyugdíjas korosztály. A fiatalok nem a demokrata pártra és nem a Forza Itáliára szavaznak, hanem inkább az Olasz Testvérekre vagy az Ötcsillagra adják a voksukat.

Rengeteg a munkanélküli, nő az elégedetlenség. A 40 év alattiak számára nincsen elég munkalehetőség, sokan éhbérért és néhány hónapos szerződésekkel dolgoznak, kifejezetten rossz a munkaerőpiac működése, és ez hatalmas frusztrációt okoz. Azok a pártok tehát, amelyek ebből a szempontból gyökeres változásokat ígérnek, könnyen be tudják söpörni - legalább egyszer - a fiatalabbak szavazatát.

Az elégedetlenség előrevetítheti akár azt is, hogy kisebb lesz a választáson a részvételi arány, még az is előfordulhat, hogy a választásra jogosultak 40%-a otthon marad. Olaszországban mindig magas volt a választásokon a részvételi arány, ezt most lecsökkent 70% körülire.

– Kétharmados többségre még az elégedetlenség és a világban tapasztalható jobboldali erősödés ellenére sem számíthat a jobboldal?

– Eddig az ország történetében senki nem ért el 2/3-os többséget. Ha Meloniék túlnyerik magukat, esetleg elképzelhető, de nem tartom valószínűnek, hogy megtörténjen, mivel az olasz választási rendszer sajátossága az, hogy enged egy nagyobb győzelmet, de ilyen arányút már nem.

– Amennyiben a jobboldali jól szerepel az olaszországi választás során és a jobboldali pártok alakíthatnak kormányt, az Magyarország pozícióját is befolyásolhatja az Unión belül?

– Bár a brüsszeli boszorkánykonyhába nem látok úgy bele, nyilvánvaló, hogy amikor az Európai Tanácsban összeülnek a nagy asztalnál 27-en, akkor jobb, ha van barátod. Jobb, ha vannak olyan kormányok, akikről sejted, hogy nem fognak neked ártani. Az köztudott, hogy a demokrata párti vezetőkkel kifejezetten rossz Orbánék viszonya, Contéval pedig soha nem tudtak mit kezdeni, az Ötcsillagos Mozgalmat sem tudták hova tenni világnézetileg, mert vannak jobb- és erősen baloldali elemei. Salvini meg nem vált be. Meloni többször járt Budapesten, találkozott Orbánnal is, szívélyes kapcsolatot ápol Novák Katalin köztársasági elnökkel, akivel főleg családvédelmi témákban működik együtt. Mindez segíthet szövetséget kialakítani.

Ám az Európai Bizottságot vagy az Európai Bíróságot, illetve a tárgyalások kimenetelét nemigen befolyásolja, hogy milyen barátokat szereznek. Az utolsó hetek híreiből úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság álláspontja jelentősen megkeményedett. Más a helyzet olyan informális tárgyalások helyszínein, mint a Tanács havi ülései vagy a súlyosabb problémákról összehívott rendkívüli tanácskozásokon. Amikor például szankciókról kell dönteni, akkor számíthat, hogy milyen informális koalíciókat kötnek a kormányfők, akkor jól jöhet, ha valaki nincsen egyedül.

Az olasz kormány barátsága egy, az EU-n belüli dinamikában jelenthet kellemes mozgást Magyarország számára. Olaszországnak régebben, úgy az 1990-es évekig volt egy víziója arról, hogy Németország mellett és részben helyett megpróbálja, ha nem is irányítani, de projektek mentén összefogni a kelet-európai és balkáni térséget. Ám az utóbbi évtizedekben ez az erővonal leépült, Olaszország külpolitikája teljesen elhanyagolta Közép-Kelet Európát. Most kérdés, hogy egy ideológiai barátság mentén és az ukrán háború miatt az új kormány nem kíván-e nagyobb figyelmet fordítani a térségre, mivel Olaszország számára gazdaságilag is nagyon fontos lenne ez a kapcsolódás.

Mindenképpen jót tenne, ha Olaszország visszakerülne a térképre, mert egyrészt Németország egyedül nem igazán képes a térséget összefogni, másrészt jót tenne, ha több lábon állna az európai integrációs politika. Más kérdés, hogy mennyire kívánatos lehet Olaszország számára az EU egyetlen választási autokráciája mellé szegődni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit, sőt, állítása szerint a rendőrség annyira korrupt volt, hogy tavaly rendőrkapitányt kellett cserélni. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló »apuka« autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa. – fogalmazott keményen.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, mintha egy őrült vezetné.

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. »Apuka« sem vette el az autót” – állítja a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa” – az ittasságot egyébéként a rendőrség eddig nem erősítette meg.

Az ügyvéd szerint egy 24 éves embernek normális esetben nem tizenévesek a barátai, és ez csak akkor fordulhat elő, „ha kihasználja őket”. Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Úgy véli, a tragédiáért éppen ezért a sofőr volt felelős.

Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik, és „a bűnöző életvitelű családok” végre elnyerik méltó büntetésüket, hogy a jövőben a „jóravaló, rendes emberek” legyenek a példaképek.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Azt, hogy a sofőrnek nem volt jogosítványa, az édesapja mondta el, a hatóságok hivatalosan még nem erősítették meg, ahogy azt sem, hogy ittasan vezetett volna. A körülményeket a folyamatban lévő vizsgálat fogja tisztázni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A TISZA adatbázisát nem kiszivárogtatták, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során
Az Oroszország-szakértő szerint a „szivárgás” szót tudatosan használja a kormánymédia, de egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése csak szándékos cselekmény eredménye lehet.


Rácz András történész és Oroszország-szakértő egy tízpontos elemzésben fejtette ki véleményét a TISZA Párt adatszivárgási ügyéről.

Szerinte az eset a magyar politikai intézményrendszer súlyos sérülése, egyértelmű szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés, amely a választások befolyásolására irányul.

Mint írta, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek „azonnali, kiemelten fontos dolguk van” a történtekkel.

A szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, hogy

a TISZA adatbázisát nem „kiszivárogtatták”, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során.

Úgy véli, a „szivárgás” szó használata a kormánymédia részéről tudatos, mivel az gondatlanságot sugall, holott egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése szerinte csak szándékos cselekmény eredménye lehet. „Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerülése a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett” – írja Rácz András.

Elemzésében kitér arra, hogy a kormány és a TISZA Párt is külföldi szereplőt sejt az ügy mögött, ám míg a kormánymédia ukrán, addig Magyar Péter orosz érintettségről beszél.

Rácz András szerint a kormányzati narratíva egy komoly logikai bukfencet tartalmaz.

Úgy látja, Kijevnek egyáltalán nem állna érdekében kárt okozni a TISZA Pártnak, hiszen egy esetleges TISZA-kormány az EU-hoz való viszony normalizálására törekedne, ami Ukrajna számára is kedvező lenne az Orbán-kormány politikájával szemben.

„Ha egyáltalán igaz az, hogy van ukrán állami érintettség a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, akkor igen nehezen érthető, hogy ugyanezennek az ukrán államnak miért lenne érdeke, hogy kárt okozzon annak a TISZA pártnak, aminek a rendszerét éppen fejleszti” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben Oroszországnak szerinte egyértelmű érdeke fűződne egy ilyen támadáshoz, hiszen azzal egyszerre gyengítené a Fidesz legfőbb kihívóját és rontaná Ukrajna reputációját is.

A történész gyanúsnak tartja a kormányzati propagandamédia reakcióidejét is. Állítása szerint az, hogy a kormánymédia egy hosszú ünnepi hétvégén, szinte órák alatt képes volt lehozni a hírt, ellenőrizni az adatok valódiságát és biztonságosságát, majd felépíteni egy teljes kampányt, rendkívül valószínűtlen.

„Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, »talpas« propagandisták, stb” – fogalmaz. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kormányzat már jóval a nyilvánosságra kerülés előtt birtokában volt az adatoknak, és a netre való feltöltés csak a fedést szolgálta a már előre megtervezett kampány elindításához. „A kormányzat egy részében ez az adatsor valószínűleg már jóval péntek előtt megvolt, a netre való feltöltés pedig csak a fedést szolgálta” – írja.

Rácz András szerint árulkodó jel az is, hogy a Fidesz kommunikációjában és belső köreiben semmilyen jelét nem látni annak, hogy egy hasonló hekkertámadástól tartanának.

Nincsenek extra kiberbiztonsági óvintézkedések, ami arra utalhat, hogy a kormánypárt biztos abban, hogy a támadó kizárólag a politikai ellenfelüket célozta, és tőlük nem kell tartaniuk. Végezetül kiemeli, hogy a kormánymédia munkatársai teljes nyugalommal használják a jogellenesen megszerzett, különlegesen védett személyes adatokat, noha ez bűncselekménynek minősül.

„A propagandisták valamiért mégis teljes nyugalommal használják az adatbázisban szereplő neveket, pedig egyértelműen jogszerűtlen az egész”

– zárja posztját Rácz András, hozzátéve, hogy „ezzel – a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett – saját magukat is beárazzák a kormánymédia munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy október elején már napvilágot látott egy hír egy kisebb, mintegy húszezer nevet tartalmazó adatcsomag kikerüléséről a Tisza Világ applikációból, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot indított. Ezt követte október 31-én egy jóval nagyobb, körülbelül 200 ezer adatsort tartalmazó fájl publikálása a LeakBase.la nevű oldalon. Az eseményekre reagálva Orbán Viktor november 3-án azonnali vizsgálatot rendelt el, a hatóságok pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet bevonásával kezdték meg a tényfeltárást, jelezve, hogy „külföldi érintettség is valószínűsíthető”.

Az ügyben két fő narratíva csap össze. A Szuverenitásvédelmi Hivatal gyorsjelentésében ukrán hátterű fejlesztőcégek, például a kárpátaljai PettersonApps részvételét hangsúlyozta, amit a kormánypárti média azóta is napirenden tart. Ezzel szemben Magyar Péter és a TISZA Párt következetesen szervezett orosz hekkertámadásról beszél, amelynek célja a párt lejáratása. Egyik fél sem mutatott be eddig a nyilvánosság számára meggyőző technikai bizonyítékot az állításai alátámasztására.

Az ügy azóta új fordulatot vett, miután a kormánypárti oldalon elkezdték felhasználni a kiszivárgott adatokat. Németh Balázs, a Fidesz politikusa egy videóban egy TISZA-aktivista háza elől jelentkezett be, utalva arra, hogy ismeri a lakcímét, a Mandiner pedig arról írt, hogy a listán aktív bírák adatai is szerepelnek. Mivel a politikai véleménynyilvánítás különleges adatnak minősül, annak engedély nélküli terjesztése a Büntető Törvénykönyv szerint szabadságvesztéssel is büntethető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Menczer Tamás: Hol vannak ezek az emberek? Miért nem állnak ki, és mondják el, mi történt?
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Magyar Péternek magyarázatot kellene adnia a kikerült adatbázisban található ukrán nevekre. Szerinte azt is tőle kellene megkérdezni, miért állhatott az ukránoknak érdekükben ilyen nehéz helyzetbe hozni a Tiszát. Interjú.


Javában dúl a kampánycsata a Tiszától kikerült adatokkal kapcsolatban. A 200 ezres adatbázisban a kormány ukrán neveket talált, amit Orbán Viktor nemzetbiztonsági kockázatnak nevezett, és vizsgálatot rendelt el. Az azonban nem világos, hogy azt vizsgálják, kik szivárogtatták ki a Tisza Világ applikációjából a személyes adatokat, vagy azt, közük lehetett-e az applikáció működtetéséhez az ukránoknak, ahogy a kormánypárti politikusok sugallják.

Magyar Péter közben arról beszél, hónapok óta támadják a rendszereiket, amikből az adatokat ellopták, méghozzá azért, hogy így bizonytalanítsák el a Tisza szavazóit. Az ellenzéki párt elnöke az oroszokra gyanakszik, de bizonyítékot erre eddig nem mutatott be. A Fidesz kommunikációs igazgatóját kedd esti lakossági fóruma után kérdeztük.

– Mit gondol a Tisza Világ applikációból kikerült adatokról?

– Szerintem fontos, hogy a tényekből induljunk ki. Tény, hogy első körben 20 ezer, második körben 200 ezer magyar állampolgár személyes adatai szivárogtak ki. Tény, hogy a kiszivárgott információk között már első körben ott volt egy Miroslav Tokar nevű ember, a Tisza Világ applikáció adminisztrátoraként. Tény az is, hogy a másik kiszivárgásnál egy Andrij Futsur nevű ukrán fejlesztő adatai is megjelentek.

Van tehát két olyan ukrán személy, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnél dolgoznak, és a kiszivárgott adatok szerint adminisztrátorként, fejlesztőként vagy tesztelőként részt vettek a Tisza Világ applikáció elkészítésében.

További tény, hogy a kiszivárgott adatok alapján Ukrajnában is tesztelték az alkalmazást. Ötödik tény, hogy Magyar Péter először letagadta az adatszivárgást, letagadta, hogy ukránokkal dolgozott, és azt is, hogy Ukrajnában tesztelték az alkalmazást. Ma már tudhatjuk, hogy ez nem így van. Azt állítom önnek, hogy ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal; 200 zezer magyar ember adata van egy háborúban álló ország szereplőinél – ez szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés.

– De kinek áll érdekében egy ilyen adatszivárgás? Érdekében állhat ez Ukrajnának? Ha az a céljuk, hogy Magyar Péter győzzön a választásokon, érdekükbe áll-e az ő pártját nehéz helyzetbe hozni egy ilyen kiszivárogtatással?

– Ezt kérdezzék meg Magyar Pétertől és a Tisza Párttól, akik nem vigyáztak 200 ezer magyar adatára, és akik ukránokkal dolgoznak.

– Tudjuk, hogy nem vigyáztak?

– Ha vigyáztak volna, feltételezem, nem szivárog ki 200 ezer magyar ember személyes adata az internetre. Tehát nem vigyáztak, és ukránokkal dolgoztak.

Hogy mi történt, azt mondják el ők.

Magyar Péter az egyetlen, aki meg tudná mondani, hogy Miroslav Tokar – akinek a nevét az első szivárgás óta ismerjük – hol van. Tokarnak volt egy bejelentett lakcíme, majd eltűnt, és letörölte magát a közösségi oldalakról. Magyar Péter ezzel az emberrel dolgozott – és azzal is, akiről ez most derült ki: Andriy Futsurral. Hol vannak ezek az emberek? Miért nem állnak ki, és mondják el, mi történt?

– Az ő nevük a kiszivárgott adatok között van?

– A 20 ezres csomagban Tokar neve adminisztrátorként szerepelt, és most egy másik ukráné, Andriy Futsuré is kiderült; ő is – a források szerint – tesztelőként, fejlesztőként vett részt.

– Az elmúlt európai választások során Franciaországtól Románián, Moldován át sok helyen oroszok avatkoztak be informatikai eszközökkel a választásokba. Nem lehet, hogy itt mégsem az ukránok állnak a háttérben?

–  Magyarország Közép-Európában van, nem a Holdon. Ha valaki azt gondolja, hogy itt nincsenek titkosszolgálati nyomásgyakorlási kísérletek minden égtáj felől, az téved. Természetesen a magyar titkosszolgálat dolga, hogy ezeket kivédje. Ha már az oroszokat említette: Angela Merkelt ki hallgatta le? Én úgy emlékszem, a demokrata vezetésű Egyesült Államok, Dánia segítségével – uniós és NATO-tagállamok. Csak ennyit arról, hogy minden égtáj felől érkeznek behatolási kísérletek.

De itt nem erről van szó: itt együttműködés volt az ukránokkal.

Ott vannak a nevek: Miroslav Tokar és Andrij Futsur. Miért nem áll ki Magyar Péter, és miért nem kérdezi meg tőlük valaki, hogy kik ők, hol vannak, miért szivárognak ki adatok?

–  Szijjártó Péter azt mondta, hogy ez a közelmúlt legnagyobb informatikai botránya. Ezt az a Szijjártó Péter mondta, akinek a külügyminisztériumába az orosz titkosszolgálat bejárkált.

– A legnagyobb politikai botrány az, hogy ők együttműködnek egy külföldi hatalommal, és kiszolgáltatják 200 ezer magyar állampolgár adatait. Mi soha ilyet nem csináltunk, és nem is fogunk.

– Igen, de a Külügyminisztériumból hosszú időn keresztül az orosz titkosszolgálatok azt vittek el, amit akartak.

– Ha ön mondja, akkor biztos, jobban tudja.

– Erről vannak most már nyilvánosságra került jelentések és levelek.

– Meghallgatnám a külügyminisztert. De mondom még egyszer: ha valahová valakik be akarnak hatolni, olyan van a világon folyamatosan; annak ellen kell állni, és el kell hárítani.

– Szijjártóék nem álltak ellen az oroszoknak.

– Maga így gondolja. De ha a titkosszolgálatok rést látnak, az a dolguk, hogy befalazzák. Ez nem ugyanaz, mint behívni egy másik ország titkosszolgálatát, és odaadni neki magyar állampolgárok adatait.

– Titkosszolgálati emberekről van szó?

– Én azt tudom, hogy applikációgyártó ukrán emberekről van szó, akiknek a cégvezetője az ukrán hadsereggel működik együtt dróntechnológiai és egyéb területeken.

– Igen, de ugyanez az ukrán cég a Kormányablakok részére is fejlesztett térképeket például.

– Lehet, de komolyan gondolja, hogy egy vak térkép egyenértékű 200 ezer magyar állampolgár adatainak átadásával? Ne vicceljen velem!


Link másolása
KÖVESS MINKET: