HÍREK
A Rovatból

Itt vannak a hiteltörlesztési moratórium részletei

Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a szerdán hozott rendeletekről.


Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy az év végéig felfüggesztik a fogyasztói és vállalati hiteltartozásokat. Ezek részletei nem sokkal csütörtökre virradó éjfél előtt jelentek meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a fizetési moratórium minden hitel- és kölcsönszerződésre, illetve pénzügyi lízingszerződésre vonatkozik, tehát például az autólízingekre is.

Nemcsak a tőketörlesztést és a kamatfizetést függesztették fel, hanem a hiteldíjat is, tehát semmilyen költséget nem kell fizetni.

Aki viszont a moratórium ellenére szeretné törleszteni hitelét, megteheti, ugyanis élhet azzal a jogával, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítse kötelezettségét.

Akinek a szerződése idén jár le, arra is vonatkozik a törlesztés felfüggesztése, ebben az esetben a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítési határideje és a kötelezettségvállalás időtartama 2020.december 31-ig meghosszabbodik.

A fizetési moratórium év végéig, tehát 2020.december 31-ig tart, azonban egy újabb kormányrendelettel meghosszabbítható.

A kormányrendeletben azt is írják, hogy

a csütörtöktől felvett új fogyasztási hiteles teljes hiteldíjmutatóját, a thm-et a jegybanki alapkamat (ami jelenleg 0,9 százalék) plusz 5 százalékban maximalizálják.

A Bank360.hu szerint azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mely termékekre vonatkozik a maximalizálás.

Míg a szerda délelőtti MNB-ajánlás konkrétan a személyi kölcsönöket említi, addig a miniszterelnök videójában fogyasztási hitelekről beszél, amelyek közé tartozik a személyi kölcsön is, de az olyan termékek is, mint a jellemzően sokkal drágább hitelkártya vagy folyószámla hitel is.

A Bank360.hu szerint

az 5,9 százalékos THM-mel ellátott termékhez állami kamattámogatásra és kezességvállalásra lehet szükség, hiszen az sem egyértelmű, hogy milyen ügyfélkör kaphatja meg az (ilyen feltételek mellett eredetileg ultraprémium ügyfélkörnek elérhető) nagyon kedvező kölcsönt, milyen feltételeknek kell megfelelniük az igénylőknek.

Éppen ezért még nem érdemes csütörtökön egyből a bankba rohanni 5,9 százalékos személyi kölcsönért. A bankoknak időre lesz szükség, hogy kidolgozzák az igénylés feltételeit.

Forrás: Index, Magyar Közlöny, címkép: illusztráció (Pixabay)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor válaszolt a miniszterelnöki vitafelkérésre: Magyar Péter helyett inkább egy EU-s bürokratával ülne le
Pintér Bence polgármester hozta nyilvánosságra a miniszterelnök válaszát, aki ezzel lényegében elutasította a kihívóját. Magyar Péter korábban azonnal igent mondott, és a kormányfő bátorságát firtatta.


Válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök Pintér Bence győri polgármester felkérésére, amely szerint november 15-ére nyilvános vitára hívta Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét és a hivatalban lévő kormányfőt. A polgármester a közösségi médiában számolt be a miniszterelnök válaszáról, eszerint a miniszterelnök azt mondta: „megfontolja” – írta a 24.hu.

Pintér Bence a választ úgy kommentálta:

„No nem azt, hogy vitázzon a kihívójával, mert az valami érthetetlen okból szerinte nem lehetséges, inkább azt gondolná át, hogy egy EU-s bürokratával leülne-e”.

A polgármester hozzátette: „Természetesen Orbán elnök úr eszmét cserélhet Ursula von der Leyen elnök asszonnyal is Győrben, bár nem igazán értem, hogy ha ezt lehet, akkor Magyar elnök úrral miért nem lehet vitázni”. Szerinte a miniszterelnök azt fontolja meg, amit senki nem kér tőle, viszont „amit a választók kérnek, azt semmibe veszi.”

Magyar Péter még a felkérés napján elfogadta a meghívást, és úgy reagált: „A kérdés már csak az, hogy a leköszönő miniszterelnök összeszedi-e a bátorságát két adatlopás és listázás között, hogy 20 év után vállaljon egy valódi vitát.”

A győri polgármester azután próbált megszervezni egy Orbán–Magyar-vitát, hogy kiderült, november 15-én a Tisza Párt és a Fidesz is választási gyűlést tart a városban. A kormányfő az elmúlt időszakban többször is úgy fogalmazott, hogy ő nem Magyar Péterrel, hanem „a gazdáival” vitatkozik minden héten Brüsszelben. Egy októberi felmérés szerint a magyarok 63 százaléka támogatná a két politikus nyilvános vitáját. Legutóbb 2006-ban rendeztek miniszterelnök-jelölti vitát Magyarországon, akkor Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor ült le egymással szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Barabás Richárd bejelentette: új szervezetet indít a választásra, Magyar Péter azonnal reagált rá
A Tisza Párt elnöke szerint minden ilyen kezdeményezés a Fidesz érdekeit szolgálja: „Létrehozhattok akár 100 új pártot is a magyarok megosztására, nem fogtok sikerrel járni.”


Új szervezetet hív életre Barabás Richárd, a Párbeszéd–Zöldek társelnöke, hogy elinduljon a választásokon.

„Lehet egyszerre szolgálni a kormányváltás ügyét és képviselni azt a modern, izgalmas, európai, befogadó értékrendet, ami sokunk identitásának alapvető része. Úgyhogy egy teljesen új alapokon nyugvó szervezetet hívok életre azért, hogy elinduljon a választásokon”

- közölte a Facebook-oldalára feltöltött videójában Barabás.

A politikus a videóban egyértelművé tette, hogy Magyar Pétert tekinti az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, és szerinte az egyéni választókerületekben a Tisza Párt indulóit kell támogatni. Úgy véli azonban, hogy listán más pártoknak is labdába kell rúgniuk. Motivációjaként említette, hogy a Pride betiltásakor ugyan értette, miért maradtak sokan csendben, „gumicsontra” hivatkozva, de ez a hozzáállás fájt neki.

A bejelentésre szinte azonnal reagált Magyar Péter is, aki szerint a kezdeményezés a Fidesz érdekeit szolgálja.

„Tudtuk, hogy jönni fog Orbánék megrendelésére az új párt, hogy elvigyetek 1-2 százalékot a rendszerváltást óhajtó millióktól...Van egy rossz hírem számotokra, létrehozhattok akár 100 új pártot is a magyarok megosztására, nem fogtok sikerrel járni. A magyar emberek ítéletet mondanak felettetek (is) jövő áprilisban”

– fogalmazott a Tisza Párt elnöke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter betegség miatt lemondta országjárása hétfői állomását, de szombaton már Orbán Viktorral egy időben kampányol Győrben
A Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán jelentette be, hogy a dévaványai találkozó elmarad. A szombati győri eseményt azonban megtartják, ahol a polgármester már vitára is hívta a két politikust.


Betegségre hivatkozva lemondta országjárásának következő állomását Magyar Péter, így törölték a naptárból a mai dévaványai eseményt. A Tisza Párt elnöke arra kért mindenkit a Facebookon, hogy terjesszék a hírt, nehogy valaki feleslegesen utazzon a helyszínre.

„Sajnos a mai dévaványai esemény a betegségem miatt elmarad. Kérlek, osszátok meg, hogy senki ne utazzon feleslegesen! Köszönöm!”

– közölte Magyar Péter.

A Tisza Párt az Index megkeresésére annyit közölt, hogy a lemondás ellenére a szombati, november 15-i győri eseményre már sor kerül. A dátum azért is különösen fontos, mert Orbán Viktor miniszterelnök ugyanezen a napon látogat Győrbe, a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárásának első állomásaként. Pintér Bence, Győr polgármestere korábban vitára hívta a két politikust a városháza dísztermébe, kihasználva, hogy egyszerre lesznek a városban. Magyar elfogadta a meghívást. A miniszterelnök viszont egy útközben készült videóban jelezte, hogy nem kíván részt venni a vitán. „Én Magyar Péter gazdáival vitatkozom minden héten Brüsszelben” – fogalmazott Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Miért titokban tárgyalt Orbán egy óriási mentőcsomagról?” – Magyar Péter a Nemzeti Bank elnökétől követel válaszokat
Magyar szerint a kormány a jegybankot megkerülve köthetett titkos, súlyos paktumot. Az amerikai és a magyar kormányzat nem sok mindent közölt a megállapodásról.


Magyar Péter a Facebookon követel magyarázatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől Orbán Viktor amerikai útjával és az ott állítólagosan kitárgyalt „mentőcsomaggal” kapcsolatban. A Tisza Párt alelnöke szerint a miniszterelnök egy olyan titkos megállapodást köthetett, amely súlyosan sértheti a jegybank függetlenségét.

Magyar a bejegyzésében azt írja, haladéktalanul meg kell szólalnia a jegybank elnökének, és választ kell adnia egy sor kérdésre. Mint fogalmaz:

„Tudott-e arról a Nemzeti Bank elnöke, hogy Orbán Viktor mentőcsomagért utazik Washingtonba? Pontosan mit tartalmaz az Orbán által kitárgyalt mentőcsomag, megállapodott-e Orbán Viktor devizacseréről, mi szerepel pontosan a szerződésben, ki vállal kötelezettséget a megállapodásban foglaltakért? Miért titokban tárgyalt Orbán egy óriási mentőcsomagról? Mi veszélyezteti a Nemzeti Bank elnöke szerint jelenleg az árstabilitást?”

A politikus ezután jogi érvelésbe kezd, amelyben kifejti, miért tartja aggályosnak, ha a kormány a jegybank megkerülésével köt pénzügyi megállapodásokat. Álláspontja szerint az MNB-nek ugyan támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikáját, de csak addig a pontig, amíg az nem veszélyezteti az árstabilitást. Magyar Péter szerint a jegybank függetlensége miatt a kormány nem köthet olyan egyezményt, amely az MNB-t bármire kötelezné alapvető feladatai ellátásában.

„A kormány nem utasíthatja a Nemzeti Bankot, hiszen az MNB a jegybanki törvény és az uniós szerződés alapján is független a feladatai végrehajtása tekintetében. E függetlenség miatt a kormány nem tárgyalhat vagy köthet olyan megállapodást, amely az MNB-t alapvető feladatának ellátásában valamire kötelezné (például egy devizacsere szerződés megkötésére), hiszen ez a fenti jogszabályok megsértését jelentené” – zárja gondolatait Magyar Péter.

Orbán Viktor november 7-én Washingtonban tárgyalt Donald Trumppal, a megbeszélést követően pedig egy „pénzügyi védőpajzsról” beszélt, amely állítása szerint megvédené Magyarországot a külső pénzügyi támadásoktól.

A látogatás kézzelfogható eredményeként a kormány egyéves mentességet jelentett be az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól, illetve amerikai LNG és nukleáris fűtőanyag vásárlását jelentette be. A „védőpajzs” részleteiről azonban sem amerikai, sem magyar hivatalos közlemény nem jelent meg.

Több szakértő, köztük Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú eszközöket jellemzően válságközeli helyzetben lévő országok veszik igénybe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk