Így születnek a gyönyörű hazai porcelánok
Mióta elkezdtem kerámiával foglalkozni, egyik vágyam, hogy eljussak mindhárom híres hazai porcelángyárba. Hollóházára, Herendre és Pécsre. Ebből most az egyik sikerült is, a híres Rothschild minta, a csodás „chinoiserie”-k, és a több száz éves porcelán-hagyományok világába: herendi élménybeszámoló.
Egy élő oximoron: porcelánoroszlán
Ránk borul a porcelándoboz
Az egykori hatalmas égetőkemence
Porcelán szavunk idegen eredetű, a vénuszkagylót, porceláncsigát jelentő olasz porcellana szóból került át nyelvünkbe, és arra utalt, hogy az anyag fehérségét, különlegességét a kagyló héjához hasonlították. A porcelán a legnemesebb kerámiaféleség, magastűzön, mázasan 1200 °C és 1400 °C között tömörre kiégetett, kagylós törésű anyag.
A kőcserépből fejlődött ki a gyártása, kaolin, kvarc és földpát keverékéből áll. Keménységét és további fizikai tulajdonságait leginkább a mullitnak köszönheti, amely tipikusan 1100 °C fölött keletkezik a porcelán egyik fő alapanyagából, a kaolinból. Nevét fő lelőhelyéről a kínai Gaoling hegyről kapta.
A Minimanufaktúra porcelánfestő műhelye belülről
A porcelán alapanyagai:kaolin, földpát, kvarc
Pár perc késéssel foglaltuk el helyünket a vetítőteremben, ahol a vezetett Minimanufaktúra-látogatás kezdődött. A valóban lenyűgöző marketingfilmet 3D-s szemüveggel nézhettük meg. A több száz éves titkokból élő porcelángyár, semmi kétség, lépést tart a 21. századdal. Még fel sem ocsúdhattunk ebből a megállapításból, a túra első állomásán találtuk magunkat, ahol megmutatták, hogyan is néz ki a porcelánmassza, hogyan történik a rá,- és bekorongolása a sorozatgyártott csészének és csészealjnak, illetve mi a titka a fejét lehajtó agancsos szarvas megmintázásának.
A porcelán legfőbb alapanyaga a kaolin, amelynek legtöbb tulajdonságát köszönheti. A kaolin önmagában csak igen magas hőmérsékleten égethető tömörré, ezért olvasztó hatású anyagokat, földpátokat, meszet adagolnak a porcelán-masszákhoz, csökkentve azok tömörödési hőmérsékletét. Az így kapott massza viszont még nem eléggé plasztikus, nem eléggé formázható, a hozzáadott olvasztó hatású anyagok csökkentik a kaolin amúgy sem kiugró plasztikusságát. A harmadik fő komponens a finomra őrölt kvarc, mely a porcelánok áttetszőségéért felelős, szintén csökkenti a massza alakíthatóságát.
A díszdoboz kikerül a formából
Rákorongolás
Kisplasztika készítés
Rizsszemmintás doboz készül: az áttört dobozokon több száz apró lyukat kell kivágni, ha egyet is elrontanak belőle, már selejtnek minősül
Harlequin születése
Készül a 'spagetti-kosár'
A rózsát olaj hozzáadásával formázzák
Ebből bizony lószobor lesz...
A kaolin tartalom növelése a hőállóságot fokozza, a földpát biztosítja az áttetszőséget, míg a kvarc és a földpát együttes növelése a mechanikai szilárdságot növeli. A klasszikus európai keményporcelán összetétele: 50% kaolin - 25%földpát - 25% kvarc. Az olvasztó hatású földpátot különböző anyagokkal helyettesíthetik, így létrejöhet: frittpocelán, csontporcelán, mész,- vagy magnéziaporcelán stb. A kínai típusú porcelán lágyporcelán, amelyet 1200-1320°C-on, az európai porcelán keményporcelán, amelyet 1320-1410°C-on égetnek tömörre.
Kezdtem lassan magamhoz térni, egyszerre próbáltam figyelni és fényképezni, hogy befogadhassam a tetemes mennyiségű értékes információt. A következő terem a ’porcelánspagetti-kosár’, az áttört dobozok és a rózsák szülőhelye volt. A Minimanufaktúra tulajdonképpen azért épült, hogy bemutathassa mindazokat a legfőbb műveleteket, amelyek a készítés során a gyárban zajlanak, ahová viszont a halandó porcelánrajongó szinte soha nem teheti be a lábát.
Mintarajzolás szénporral
A boszorkánykonyha alapanyagai...
A porcelánfestő munkában
A termekben csend, rend, tisztaság és fegyelem honolt, hiszen ezek a műveletek nagy odafigyelést igényelnek. Az áttört dobozokon több száz apró lyukat kell kivágni, ha egyet is elrontanak belőle, már selejtnek minősül. A vitrinekben félkész tárgyak, szobrok öntésére szolgáló sokdarabos gipszformák ejtik ámulatba a látogatót. Égetőkemencék kicsinyített másai illusztrálják, hol veszik fel végleges állapotukat e törékeny darabok.
Egy szinttel lentebb ereszkedve jutottunk a tekinteteket lebilincselő porcelánfestők birodalmába. Feltárulnak az apró titkok. A mintákat vonalak mentén kilyukasztott pauszpapíron keresztül, szénporral viszik fel a tárgyakra. Mókusszőr ecseteket mártanak a terpentin,- vagy vastagolajból és színes festékporból álló keverékekbe, hogy aztán a jól ismert minták kanyarodjanak ki ecsetjeik nyomán. Jelenleg német készítményeket használnak, ezüst, platina és arany festékekkel is dolgoznak, amelyek igen drágák.
Emőke és Gabi fiatal építészek. Alapvető, a mindennapokat érintő építészeti problémákra keresnek és adnak válaszokat érdeklődő laikusoknak, fiatal kollégáiknak, és nem utolsó sorban maguknak.
Korábban egy-egy porcelánfestő akár húsz éven keresztül is festhette ugyanazt a mintát, ma azonban már megkövetelik tőlük a rugalmasságot, sokféle mintát, stílust kell tudniuk festeni. Kérdésemre sajnos semmilyen izgalmas belső anekdotát nem tudtak felidézni, talán szégyenlősségből, ellenben szívesen beszéltek a munkájukról, milyen a Minimanufaktúrában látogatókkal körülvéve dolgozni a gyár monoton zsongásához képest, vagy melyik mintát szeretik a legjobban. A herendi alapelvek, higiénia, tisztaság, eredményesség, rendtartás, etika, naprakészség, dolgosság és fegyelem, mind-mind tükröződött a tárgyakat és készítőiket, díszítőiket látva.
Bár a kerámia iránti szenvedélyem vezetett a gyárba, és a befogadó épületet a maga idejében a legtöbb valamire való szakmai orgánum méltatta, azért én is igyekeztem néhány pillantást vetni építész szemmel is a múzeumra. A téglaburkolatba belesimuló kerámia és üveg elemek elegáns díszei a bástyaszerű falak által határolt épületnek, amelyek védelmezőn borulnak százéves hagyományainkat megőrző kezek és szándékok fölé.
Viktória mintás tányérok
Herendi díszkút részlete, összesen 2664 áttöréssel, 1000 munkaóra árán
Eszterházy minta
Kívülről semmi sem utal a belsőkben folyó lágy szépségre. Mint egy hosszantartó élvezet, amikor a roppanós csoki alól szétfolyik a szánkban a töltelék. A klasszikus és minőségi belsőépítészeti elemek visszafogottan adják meg a keretet az épületnél fontosabb belső tartalomnak: a porcelánnak. Az utca szemközti oldalán elhelyezkedő korabeli múzeum (és egyben gyár) épületben megőrzött egykori égetőkemence láttán pedig az jutott eszembe, hogy akár ez a forma is ihlethette az új épületegyüttes külső megjelenését.
A számtalan gyönyörű porcelántárgyból álló kiállítást óriási feladat lenne csak írásban és képekben visszaadni, egy szemvillanás erejéig azért megpróbálkozom vele.
Fischer Mór megrendelőiről, mecénásairól nevezte el jellegzetes díszítményeit, a hatalmas repertoárban így könnyebb is volt azonosítani őket. Az Eszterházy család volt egyik legfőbb pártfogója, akik az igényes, egyedi, kézi festésű művészi porcelánok felé ösztökélték őt. Emléküket egy eredetileg kínai díszítmény őrzi, amelyet őseik Szentpétervárról hoztak Magyarországra: vöröses alapon fehér apróvirágos fűcsomók. Legendás herendi díszítmények: Eszterházy, Gödöllő (Sissy személyes használatára), Miramare (Miksa mexikói császárnak), Viktória, Wales, Rothschild, Lichtenstein, Waldstein, Humboldt.
Imari stílusú tál
Farkasházy Fischer mázkísérletei
Magyar népi motívumokkal díszített tálak
A herendi „chinoiserie”-k, vagyis kínai ízlésű porcelánok Fischer Mór keze nyomán egyedülálló, sokszínű és változatos tárgyakká változtak, amelyek így korának eklektikus szemléletét tükrözték. A chinoiserie nemcsak a kínai művészetből merít, hanem japán, indiai és közel-keleti elemeket is egyesít az európai ízlés szerint. A 18. századi porcelánfestészet nagyon kedvelte a híres japán Imari porcelánok máz alatti kobalttal és máz feletti vörössel és arannyal festett díszítményeiket. A kínai festők az ornamentikát folyamatosan, lendületes ecsetvonásokkal festették fel, míg Fischer díszítményein a festők először a rajz körvonalát rögzítették, azután töltötték ki a körvonalon belüli részeket, ezért domborodnak ki jobban a máz feletti festékek, mint eredeti társaikon.
A millenniumra való készülődés Herendet is felpezsdítette. Farkasházy Fischer Jenő európai utazásai során ismerte meg azokat a különleges máztechnikákat, amelyeket Herenden is meg szeretett volna honosítani. A coulé (folyatott) lágy porcelánmázak, a kristálymázak, a lüszterek és a finom pate sur pate (massza a masszán) technikával készült vázái és díszítményei a szecesszió világkiállításán 1900-ban Párizsban aranyérmet nyertek.
Számos híresség polcán díszeleg Herendi porcelán. A legemlékezetesebb ajándékok a múzeumban is láthatók. Bizony, már Overdoos is herendi porcelánon...
Nemrég valaki azon a véleményen volt, hogy elcsépelt már Tokajit vagy Herendit ajándékozni egy külföldinek. Én akkor hirtelen nem nagyon tudtam mit válaszolni erre, mert abban igazat adtam neki, hogy a kortárs képző és iparművészek alkotásai is nemzetközi elismerést érdemelnek. Most, hogy a saját szememmel is láttam egy darabot ebből a hungarikumból, semmi kétségem felőle, hogy van miért Herendit birtokolni. Mert nemcsak egy darab szép porcelán, hanem az alkotó munka megtestesülése is, amit megfizetni talán nem is lehet. Ide kívánkozik egy idézet is, amely az építészekre éppúgy igaz:
A Viktória mintás csészéből teát kortyolgatva (amelyet a belépő mellé kaptunk ajándékba) a lépcsős csodakupolát bámulva, lenyűgözve a sok szépségtől és eltikkadva a több órás koncentrálástól és fényképezéstől, egy pillanatra én is királynőnek éreztem magam Herenden...
