BUDAPEST
A Rovatból

Így alakul át a Blaha Lujza tér – de nem biztos, hogy ennek mindenki örülni fog

Összekötözött lábbal, vascsizmában táncolni mágnespadlón, hátizsákkal. Az Indóház blog szerzőjének ez jutott eszébe a Blaha Lujza tér tervezett felújításáról.


A Fővárosi Közgyűlés döntött a Blaha Lujza tér felújításáról.

Ha minden jól megy, 1,8 milliárd forintért kaphatunk egy újabb Roosevelt teret (elnézést a Széchenyi-rajongóktól, a városlakók tudatában ez még sokáig Roosevelt tér marad), ahol a megkövült forgalmi megoldások és a gondosan őrzött közúti kapacitás melletti lehetetlenül leszűkült mozgástérben le lehet rakni némi térkövet, el lehet ültetni három fát és a jelenlegi akármilyen utcabútorzatot ki lehet cserélni UB Cité-típusúra.

Ebből majd az következik, hogy mindenki, akiben az elköltött összeg és az érte kapott végeredmény fájdalmas összehasonlításra kerül, szidni fogja a kertészt és az építészt, aki a közlekedéstől érintetlenül maradt zsebkendőnyi területen megpróbált valamit elfogadható közterületi minőséget megteremteni.

Ez vélhetően kevéssé fog sikerülni, mert

a Blaha Lujza tér alapvető problémája nem a közterület minősége, hanem a várost maga alá gyűrő forgalomtechnika és közlekedés.

A tér alakítását érintő minden döntés eddig a közlekedésfejlesztés jegyében fogant és ezen a körön most sem sikerült túllépni.

Blaha Lujza tér 1959

A Blaha Lujza tér születését és morfológiáját tekintve a város utcahálózata által létrehozott, különleges értékű és különleges városképi helyzetű telek. Ezt a telket az ide befutó utcák metsződései, térfalai alkalmassá tették egy különleges városképi és közösségi szerepű épület elhelyezésére. Pusztán a méretek alapján kerülhetett volna ide egy sokezredik ötemeletes, eklektikus bérház, enyhén nyomott négyzetes alaprajzzal is.

Ekkor a Népszinház utca a Nagykörutat keresztezve továbbfutott volna a Rókus-kórház felé, ott esetleg egy kisebb teret kialakítva a Rákóczi úti csatlakozásnál. A Nagykörút és Rákóczi út kereszteződése pedig egy sima utcasarok lett volna. Nem lenne tér, nem lenne probléma és nem kapott volna a kortárs forgalomtechnika egy olyan (mozgás)teret, amellyel csak aránytévesztetten tud bánni.

blaha_1970

A hetvenes évek óta nem sok változott a Blahán, csupán a sajtószékház adta át a helyét egy szálloda-bevásárlóközpont komplexumnak (forrás: VEKE-archívum)

Eleink érezték a hely, a hálózat különlegességét és a térképre is tudtak még nézni, így felfogták azt is, hogy egy városban a közösségi funkciókat arányosan elosztva kell elhelyezni (nem kell minden közösségi funkciónak a Városligetbe mennie), így a telekre nem egy bérház került, hanem egy színház.

Építészetileg nem kell azért leborulnunk ezen inkább középszerű alkotás előtt,

de azt el kell ismernünk, hogy városépítészetileg különleges helyzet állt elő egy háromszög alakú tér feszes térfalai között, középre letett, szoborszerű, körbejárható kis cukiság révén. Az Erzsébet hídtól a Keleti pályaudvarig vezető legfőbb városi főutca így világosan tagolódott, a mai hullaunalmas, végeláthatatlan házsorokat megszakította először is a Ferenciek terének gyönyörűsége, aztán a Nemzeti Színház, végül a Keleti pályaudvar csarnoka. A tér nem tér volt, hanem egy intézmény. Nem a Blahán találkoztunk, hanem a Nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll. A gyönyört fokozta Budapest egyik első nagyáruházának fantasztikusan izgalmas homlokzata, ami évtizedek óta egy alumíniumfüggöny takarásában porladozik.

Ismert és gyanús fejlemények után a közintézmény térnek adta át a helyét, így ismerjük ma is. Ha tér, akkor pedig közlekedés! Mindennél beszédesebb látvány, ahogy a Rákóczi út házsorok közötti kényszerűen szigorú, szűkös, fegyelmezett forgalomtechnikai kialakítása a térre érve elveszti korlátait, a forgalmi sávok, szegélyek szertehömpölyögnek, az út beleharap a térnek abba a részébe is, ahol korábban ház állt, sőt, a nagy térbőségben még egy funkciótlan, kiemelt elválasztósávnak, járdaszigetnek is jut hely a Rákóczi út közepén. A nagy szertelenségnek megvan persze az ára, a Keleti felé továbbhaladva alig fér be az út a két tornyos saroképület közé, a gyalogosokat az árkádok alá kellett terelni.

blaha_uj1

Még a megregulázott közlekedési infra is alig férne be ide. BKK-s látványterv arról az állapotról, ami most (sem) valsóul meg. (forrás: bkk.hu)

blaha_uj2

E nagy tető alatt megállhatna akár a Hűvösvölgy és a Kozma utca között közlekedő villamosjárat (forrás: epiteszforum.hu)

Az útszegélyek között megmaradtak persze területek, amit így-úgy kialakítottak, elhelyeztek padokat, szökőkutat, fák is kerültek ide, de a megváltozott helyzet immár arról szól, hogy nem teret komponálunk a városba, hanem kielégítjük a közlekedés igényeit.

Ezért vacak hely a Blaha. Minden további bajnak ez az oka, ezért olyan a tér szociológiai metszete, amilyen, ezért nem tud a Corvin végre ismét normális, bevásárlóközponttá felturbózott, elegáns és patinás áruházzá válni.

Az átépítés mostani bejelentésénél még arra is ügyeltek, hogy külön kiemeljék, megmarad a déli térfal előtti szervizút, amin keresztül a Nagykörútról indirekt módon balra nagy ívben lehet fordulni. Ha a tervezett átépítést funkcionálisan nézzük, akkor ez egy ugyanannyira reménytelen beavatkozás, mint mondjuk két autópálya lóherecsomópontjának egyik negyedében parkot létrehozni.

Lényegében ez fog történni, miközben marad a borzasztó, kényszer szülte villamosvégállomás a Népszínház utcában, marad a Rákóczi út olyan, mint eddig és marad a tér közepén, a közlekedéstől körülölelten egy háromszög, ami új burkolatot kap.

Igen, feltehetően térkőburkolatot.

Amit majd tehetetlenségében mindenki szidni fog, azt gondolván, a térkőburkolat tehet arról, hogy a téren semmi nem változott.

Pedig lett volna lehetőség előrelépni, ha nem is nagyot. A déli szervizút megszüntetése, a gyalogostér és a déli oldali épületek egybeforrasztása lehetett volna az első lépés, amelyhez társulhatott volna a Rákóczi út szelíd megregulázása. Most minderre megint várnunk kell addig, amíg megépül a Rákóczi úton a villamos, amelynek itt ágazik el egy fontos vonala a Népszínház utcába, fedett villamosmegállóval a déli szervizút helyén. Hűvösvölgy – Kozma utca. Hányas járat lesz ez?

Hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik, kövesd az INDÓHÁZ oldalát!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
Képgaléria: Ilyen vidám volt a hógolyócsata a Blaha Lujza téren
A szervezők javaslatára sok fiatal érkezett, akik egy felszabadult, laza estét töltöttek együtt pénteken a havas fővárosban.


Sokan gyűltek össze pénteken egy kiadós hógólyó csatára Budapesten a Blaha Lujza téren. A közösségi oldalon meghirdetett programról a szervezők azt írták, hogy ez nem egy előre megrendezett gyülekezés, hanem aki szeretne, az csatlakozhat hozzájuk.

Végül aki elment, az jól érezte magát, egy igazi, felszabadult, vidám közös estét töltöttek együtt.

Képgaléria: Hógolyó csata a Blaha Lujza téren

(Fotókért kattints a képre)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
BUDAPEST
A Rovatból
Fotókon az első Gundel Bál: teltházzal indult útjára a Gundel Palota új hagyománya
Csillagfényes tematika, ikonikus vendégek és látványos pillanatok tették emlékezetessé a februári estét a Városligetben. A különleges programokkal, kreatív gasztronómiával és felszabadult tánccal kísért esemény egyszerre tisztelgett a múlt előtt és mutatott előre.


Van, amikor egy este egyszerűen túlmutat önmagán. Amikor nemcsak jól sikerül, hanem emlékezetes lesz – és már közben érezni, hogy ebből bizony folytatás következik. Február 7-én a Gundel Palotában pontosan ez történt: az első Gundel Bál nemcsak teltházas volt, hanem egy új, élő hagyomány ígéretét is magával hozta.

Egy este, ami rögtön történetté vált

Február első szombatján először nyitotta meg báli estére kapuit a Gundel Palota, és már az érkezés pillanatában világossá vált, hogy itt most nem egy klasszikus, merev társasági eseményre készülnek. A „Csillagok között” tematikájú Gundel Bál elegáns volt, mégis meglepően közvetlen, nagyvonalú, de egyáltalán nem távolságtartó. A Városliget fái között messziről hívogattak az épület fényei, a Palota homlokzatán pedig megelevenedett a ház múltja – finoman, ízlésesen, mindenféle túlzás nélkül.

A három helyszínen zajló bál teltházzal futott: összesen 345 vendég érkezett, akik hamar valódi közösséggé formálódtak. Ez az este nemcsak arról szólt, hogy „szép ruhában eljövünk”, hanem arról is, hogy együtt vagyunk, kapcsolódunk, és közösen élünk meg valami különlegeset.

Csillagok az égen – és a parketten

A tematika ezúttal nem állt meg a dekorációnál.

A Gundel Bál fővendégei a magyar űrkutatás három meghatározó alakja voltak: Kapu Tibor, Cserényi Gyula és Farkas Bertalan.

Jelenlétük nemcsak a „Csillagok között” koncepciót erősítette, hanem egy nagyon is emberi üzenetet hordozott: a tudás, a teljesítmény és a közösség nem elvont fogalmak, hanem egymást erősítő értékek.

Az este egyik legerősebb, sokak számára katartikus pillanata volt, amikor megjelent Gundel Károly hologramja, a megnyitót pedig Latinovics Zoltán ikonikus hangja tette emlékezetessé.

A múlt nagy alakjai itt nem emlékműként voltak jelen, hanem élő gondolatként, természetes módon kapcsolódva a jelenhez. Ez a gesztus szépen összefoglalta mindazt, amit a Gundel ma képviselni szeretne: tiszteletet a hagyomány iránt, miközben bátran és kortárs módon gondolkodik a jövőről.

A hangulat hamar oldottá vált. A nyitótánc előtt egy rövid, látványos show-műsor – légtornászokkal és mirror-táncosokkal – adta meg az est ritmusát, majd közel ötven párral indult el a bálozás. Nem sokkal később már egyértelmű volt: a parkett nem marad üresen. A terem gyorsan megtelt, a tánc felszabadult lett, az este pedig szinte magától sodorta tovább a vendégeket.

Ízek, élmények és egyértelmű üzenet

A gasztronómia ezúttal is fontos szerepet kapott, de a megszokott kereteknél jóval játékosabb formában. Wolf András corporate chef, Vérten Róbert executive chef és csapatuk kreatívan reflektált az űrtematikára, miközben végig megmaradtak a Gundeltől elvárt minőségnél. A vendégek egyik abszolút kedvence a tubusban felszolgált körözött lett – egy apró, de annál emlékezetesebb részlet, amely egyszerre volt humoros és ötletes.

Az aktivitások közül kiemelkedett a Tapintható Világűr, amely hatalmas sikert aratott, és jól mutatta: az élmény akkor működik igazán, ha közös. Az est házigazdái, Gundel Takács Gábor és Mikes Anna közvetlen, szerethető jelenléte tovább erősítette ezt az érzést – a bál nemcsak szép volt, hanem emberi is.

A vendégek visszajelzései egyértelműek voltak. Sokan a hangulatot, mások a részleteket emelték ki, de a legtalálóbb mondat talán ez volt: „Ennek a bálnak lelke volt.” Ennél többet aligha lehet kívánni egy első alkalomtól.

És ami igazán izgalmassá teszi az egészet: a Gundel Bál nem egyszeri esemény. A folytatás már körvonalazódik, a nyári zenés-táncos esték kétheti rendszerességgel térnek vissza, tovább erősítve azt a közösségi szemléletet, amely ezt az első bált is meghatározta.

Nézd meg galériánkban, milyen volt a Gundel Palota első bálja:

A Gundel az Eventrend Group tagjaként hosszú távon gondolkodik: céljuk, hogy ez a világhírű, mégis nagyon is magyar örökség ne csupán kevesek kiváltsága legyen, hanem minél több magyar és külföldi vendég számára jelentsen élményt.

A februári este üzenete világos volt: a Gundel Palotában a bál nem múltidézés – hanem egy frissen született, élő hagyomány kezdete.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
A Rovatból
Tavaszváró bakancslista Budapesten - 5+1 élmény, ami kimozdít a téli szürkeségből
Ha már eleged van a bezártságból, de a nagy tavaszi kiruccanások még váratnak magukra, ez a lista neked szól.


Február végére - március elejére a legtöbben ugyanott tartunk: elegünk van a réteges öltözködésből, a korai sötétedésből és abból, hogy a hétköznapok nagy része zárt térben telik. A tavasz még nem robbant be teljes erővel, de már érezni, hogy közeledik a jó idő. Ilyenkor különösen jól jön egy konkrét terv, amelyek segítenek kiszakadni a téli szürkeségből.

A tavaszvárás nem feltétlenül nagy kirándulásokról szól. Néha elég egy jó előadás, egy fürdőzés a szabad ég alatt, egy délután, amikor új dolgokat próbálsz ki, vagy egyszerűen csak végigsétálsz a városon úgy, hogy nem sietsz sehová. Budapest szerencsére tele van olyan helyekkel, amelyek pont ezt a fajta átmeneti időszakot teszik izgalmassá. Ebben a válogatásban öt olyan programot találsz, amelyek segítenek kiszakadni a napi rutinból.

A Csodák Palotája interaktív tereiben újra felfedezheted a kíváncsiságod, és játék közben kapcsolódhatsz ki. A Duna Művészegyüttes „A Duna balladái” című előadása a Duna menti történeteken és táncokon keresztül érzelmileg hangol rá a megújulásra a Nemzeti Színház színpadán. A Széchenyi Gyógyfürdő kültéri medencéiben a gőzölgő víz és a friss levegő találkozása igazi szezonnyitó élmény, ahol testben is átállhatsz a könnyedebb hónapokra. A Tropicarium egzotikus világa egy délutánra messzire repít a városi hétköznapokból, és előkóstolót ad a nyár hangulatából. A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású Attila-kiállítása történelmi utazásra hív, ahol 1600 év története elevenedik meg a vitrinek mögött. A Városliget pedig egy nagy sétára, egy utolsó korcsolyázásra vagy akár egy hőlégballonos emelkedésre hív, hogy új nézőpontból nézhess rá a lassan tavaszba öltöző városra.

Csodák Palotája

A felfedezéshez nem kell megvárni a tavaszt. Elég belépni a Csodák Palotája ajtaján, és máris új nézőpontból láthatod a világot. A négy emeletnyi térben interaktív eszközök, játékos kísérletek és kipróbálható tudományos jelenségek várnak, ha nemcsak nézni szeretnéd a világ működését, hanem átélni is. Ez a tudományos élményközpont nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is emlékezetes kaland: itt mindenki élvezettel merülhet el a fizika, kémia, biológia és az univerzum titkaiban. Itt nem az a kérdés, hogy „szabad-e hozzányúlni?”, hanem hogy „melyikkel kezdjük?”.

Passzív nézelődés itt nem opció: egyik élményből sodródtok a másikba, miközben mindent meg lehet fogni, kipróbálni, működésbe hozni. Optikai játékok, erőhatások, látványos jelenségek segítenek megérteni olyan dolgokat, amelyek nap mint nap körülvesznek minket, mégis ritkán gondolunk bele, hogyan működnek.

A napi négy tudományos show kifejezetten látványos, a Richter Gedeon labor kísérletei garantáltan lekötik a figyelmet. Jó látni, amikor egy-egy kísérletnél egyszerre hallatszik a meglepett reakció és ez felnőttként épp olyan felszabadító, mint gyerekként. A tudomány itt játékos, mégis érthető formában válik közös élménnyé minden korosztály számára.

Ráadásul nincs két egyforma látogatás: évszakonként új tematikus programokkal és extra állomásokkal készülnek, így mindig van miért visszatérni.

Ez az a program, amit bátran fel lehet írni a bakancslistára családi kiruccanásként, baráti délutánként vagy akár egy kreatív randiként is. Ha idén nemcsak programot, hanem élményt keresel a szezon elején, itt jó helyen jársz. Csoda, amit átélsz. Tudás, amit hazaviszel.

Duna Művészegyüttes

Ha nemcsak feltöltődésre, hanem valami igazán mély és szívből jövő élményre vágysz, akkor egy este a Duna Művészegyüttessel biztosan telitalálat lesz.

A közel 70 éves múltú hivatásos néptáncegyüttes az ország egyik legismertebb és leginspirálóbb társulata, akik nemcsak a hagyományos néptáncot viszik színpadra, hanem a kortárs művészet formanyelvén keresztül is megszólítanak. Előadásaik igazi vizuális és érzelmi élmények, amelyek egyszerre hagyományőrzők és megújítók. Céljuk, hogy a néptánc iránt érdeklődőket közelebb vigyék a színházi élményhez, a színházrajongókat pedig bevezessék a néptánc világába. A repertoárjukban klasszikus és kortárs táncszínházi produkciók, valamint gyermek- és ifjúsági előadások is helyet kapnak, így a család minden tagja találhat magának élményt.

Ebbe a sokszínű világba illeszkedik a Duna Művészegyüttes 65 éves jubileumi évének zárására készült produkció is: a március 14-én 19 órakor, a Nemzeti Színház színpadán látható A Duna balladái – Táncok és imák a Duna mentén.

Az előadás a Duna mentén élő népek zenéiből és táncaiból merít, így nem egyetlen hagyományt emel ki, hanem egy egész térség közös tapasztalatát sűríti színpadra. A mozdulatokon keresztül a dunai ember életérzése, a nagy folyamhoz kötődő ünnepek és rítusok is megelevenednek. A Duna itt nem csupán földrajzi fogalom, hanem élő, lüktető jelkép: múlt és jelen tanúja, híd kelet és nyugat között, erőt adó forrás, amely évszázadok óta formálja a partján élők kultúráját. Ebben a munkában fontos szerepe van a zenének is. A Duna Művészegyüttes mellett a Göncöl Zenekar működik közre, ami végig erős, sodró alapot ad a táncnak. A produkcióban továbbá a StEfrem férfikar is szerepet kap, akik különleges hangszínt és mélységet adnak az előadásnak.

Egy olyan estét élhetsz át, ahol a zene, a ritmus és a mozdulatok egyszerre simogatják a lelket, és ahol a magyar kultúra legszebb arcával találkozhatsz. Ahogy haladsz előre az előadásban, egyre inkább érzed, hogy nem kívülről figyeled, hanem kapcsolódsz hozzá. És amikor kilépsz az utcára, talán egy pillanatra megállsz a Duna-parton is, mert hirtelen személyesebbnek tűnik az, ami addig csak városi háttér volt.

Széchenyi Gyógyfürdő

Van az a pont a tél végén, amikor már szívesen lennél a szabadban, de még jól esik a meleg. A Széchenyi Gyógyfürdő ilyenkor különösen jó választás. Budapest, sőt Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumáról van szó, ahol összesen 21 medence közül választhatsz, így tényleg mindenki megtalálhatja a saját tempóját.

A kültéri termálmedencék egész évben nyitva tartanak, így a forró vízben ülve akkor is élvezheted a friss levegőt, amikor még csak közeledik a tavasz.

Az élménymedencében sodrófolyosó, víz alatti pezsegtetés, nyakzuhany és az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugarak működnek, így ha egy kicsit aktívabb kikapcsolódásra vágysz, itt azt is megkapod. A gyógyvizes medencék inkább a csendesebb, elmélyülőbb pihenést szolgálják – a víz összetétele kopásos jellegű ízületi és gerincproblémák, krónikus gyulladások vagy műtétek utáni rehabilitáció esetén is ajánlott.

A fürdőzés azonban nem áll meg a medencéknél. Hat szauna és négy gőzkamra vár, a belépő pedig számos wellness szolgáltatást is tartalmaz, például konditerem-használatot, vízi tornát vagy aerobikot. Ha még tovább mennél, különböző masszázsok és gyógykezelések közül választhatsz, sőt a sörfürdőt is kipróbálhatod. Az ivócsarnokban gyógyvizet is kóstolhatsz, amely bizonyos belgyógyászati problémák kezelésére alkalmas.

A fürdő egyik különleges része a Pálmaház, ahol trópusi növények, függőágyak és koktélok között lehet megpihenni. Itt tényleg az az érzésed támad, mintha egy rövid időre kiszakadtál volna a városból.

A tél vége felé azért különösen jó ide jönni, mert fizikailag és mentálisan is feltölt. A meleg víz ellazít, a kinti levegő felébreszt, a hosszabb szaunázás vagy egy masszázs pedig segít kiszakadni a mindennapokból. Nem kell hozzá utazás vagy nagy szervezés – csak egy délután, amikor tényleg magadra figyelsz, és hagyod, hogy a tested utolérje a közelgő évszakváltást.

Tropicarium

Amikor már nagyon vágysz a napsütésre és a zöldre, de a valódi tavasz még csak készülődik, a Tropicarium jó alternatíva lehet. Közép-Európa egyik legnagyobb tengeri akváriuma a Campona bevásárlóközpontban található, fedett kialakításának köszönhetően pedig az év bármely napján látogatható, így akkor is trópusi hangulatba csöppenhetsz, amikor odakint még hidegebb arcát mutatja az idő.

A 3000 négyzetméteres területen több tájegység és éghajlati öv élővilága jelenik meg.

Nemcsak cápákat láthatsz, hanem aligátorokat, hüllőket, kétéltűeket, madarakat, majmokat és több ezer halfajt is.

A tér úgy van kialakítva, hogy tényleg végigsétálhatsz az esőerdők és a vizek világán. Az esőerdős rész külön élmény. A párás levegő, a buja növényzet és az időről időre érkező, negyedóránként „leszakadó” trópusi eső egészen más hangulatot teremt. Közben szabadon repkedő madarak és ugrándozó majmok között haladhatsz el, és nem messze tőled egy hatalmas aligátor pihen.

A Tropicarium legikonikusabb része a 12 méter hosszú látványalagút, ahol a cápák néhány méterre úsznak el melletted vagy épp a fejed fölött. A különleges akvárium biztonságos, mégis olyan közelséget ad, amit máshol ritkán tapasztal az ember. Az üvegfalon túl nemcsak az állatokat, hanem a víz alatti növényvilág részleteit is megfigyelheted.

Ha szeretnél még többet látni, érdemes a látványetetési időpontokra is figyelni, mert ilyenkor igazán közelről láthatod az állatok reakcióit és viselkedését. A Koi pontyokat akár te magad is megetetheted a helyben vásárolt táppal, a kijárat közelében pedig rájasimogató akvárium vár, ahol - ha elég bátor vagy - meg is érintheted az állatokat. Időnként még szelíd kígyót is kézbe lehet venni, ami különösen emlékezetes élmény.

Tavaszváráskor azért működik jól ez a program, mert előrehozza a melegebb hónapok hangulatát. Nem a szürke utcák vesznek körül, hanem zöld növények, víz és egzotikus élőlények. Egy-két órára tényleg máshol érzed magad és mire kilépsz, már kevésbé türelmetlenül várod a valódi jó időt.

Magyar Nemzeti Múzeum

Ha szeretnél egy olyan programot, ami nemcsak kimozdít, hanem kicsit mélyebbre is visz, a Magyar Nemzeti Múzeum jó választás lehet. Az 1847-ben megnyílt, Pollack Mihály tervezte klasszicista épület nemcsak Budapest egyik ikonikus pontja, hanem a magyar történelem egyik legfontosabb őrzője is. A hatalmas oszlopcsarnok, a díszlépcsőház és a tágas termek önmagukban is adnak egyfajta ünnepélyes keretet a látogatásnak.

Az állandó kiállítások végigvezetnek a magyar történelem fontos korszakain, a koronázási jelvények másolatától kezdve a szabadságharc emlékein át egészen a 20. századig. De most különösen nagy figyelmet kap az új időszaki tárlat, az Attila című kiállítás, amely a hun uralkodó alakját és örökségét mutatja be.

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb hazai tárlatáról van szó: 13 ország 64 múzeumából érkezett mintegy 400 műtárgy idézi meg Attila korát és a róla kialakult képet. A József nádor termek teljesen átalakultak a kiállítás kedvéért, különleges vizuális és technikai megoldásokkal segítve, hogy ne csak nézd, hanem át is éld a történetet.

Láthatók felbecsülhetetlen értékű ékszerek, fegyverek, hun üstök, előkelő sírokból származó leletek, sőt torzított koponyák is, amelyek a korabeli testmódosítás emlékei. A domagnano-i kincs darabjai Abu-Dhabiból és Londonból érkeztek, Üzbegisztánból orlati lemezek, Azerbajdzsánból diadém, Észak-Macedóniából előkelő síregyüttes – olyan nemzetközi anyag állt össze, amely ritkán látható ilyen átfogó formában.

A kiállítás különlegessége, hogy nemcsak a történeti Attilát mutatja be, hanem azt is, hogyan alakult a róla szóló emlékezet az elmúlt 1600 évben. Megismerheted, hogyan élt tovább Attila alakja a keleti és nyugati kultúrákban, és hogyan vált a magyar emlékezet egyik meghatározó figurájává.

A tárlat 2026. január 23. és július 12. között látogatható, és kísérőprogramok is kapcsolódnak hozzá: előadások, beszélgetések, családi foglalkozások, múzeumpedagógiai programok és élő zenei események várják az érdeklődőket. A múzeum boltjában pedig a hun kori ékszerek és viseletek rekonstrukciói közül is választhatsz, ha valamit emlékbe hazavinnél.

Egy ilyen látogatás után nemcsak több tudással jössz ki, hanem egy kicsit más perspektívával is. Néha pont egy kis történelem kell ahhoz, hogy új lendületet kapjon a saját jelenünk.

Városliget

A Városliget az a hely Budapesten, ahol egyetlen délutánba többféle program is belefér. Február végéig még nyitva van a Városligeti Műjégpálya, így akár egy utolsó korcsolyázással is lezárhatod a szezont. A hatalmas, szabadtéri pályán csúszni mindig külön élmény, főleg úgy, hogy közben ott a park tágas tere és a város egyik legszebb környezete.

Ha inkább a nyugodtabb tempó vonz, egy hosszabb séta is bőven elég program. A tó környéke, a széles sétányok és a padok mind arra hívnak, hogy tölts el a szabadban egy kis időt. Nem kell hozzá külön terv, elég egy beszélgetés útközben, egy kis nézelődés, vagy csak az, hogy hagyod, hogy vezessen a sétány.

A Liget azonban nemcsak a szabadtéri élményekről szól. Az elmúlt években igazi kulturális központtá vált: itt találod a modern épületével is látványos Néprajzi Múzeumot és a különleges formavilágú Magyar Zene Házát, ahol interaktív kiállítások és koncertek is várnak. A klasszikus vonalat pedig a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok képviseli, így ha a séta mellé kiállítást vagy egy komolyabb kulturális élményt is beiktatnál, arra is bőven van lehetőség.

A séta vagy korcsolyázás előtt és után ráadásul nem kell messzire menni, ha beülnétek valahova. A Ligetben és a környékén több kávézó és étterem is vár, így könnyen lehet a programból egy hosszabb, kényelmes délután.

Ha szeretnél egy plusz élményt, a ligeti hőlégballonról felülről is megnézheted a várost. A lassú emelkedés közben fokozatosan tárul fel Budapest panorámája, és egészen más perspektívából látod a parkot és a környező városrészt.

A Városliget azért jó választás, mert tényleg többféle élményt kínál egy helyen: lehet aktív, lehet kulturális, lehet lazább vagy éppen tartalmasabb program – attól függően, mire van éppen szükséged.

A szezonváltás nem egyik napról a másikra történik. Néha apró programokból, közös élményekből és tudatosan kiválasztott délutánokból áll össze az az érzés, hogy már máshogy indul a hét. Ha most beírsz egyet ezek közül a naptáradba, könnyen lehet, hogy a tél vége már nem várakozásról, hanem élményekről szól majd!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Kiderült, melyik most a két legolcsóbb gyógyfürdő Budapesten, és mi az előnyük
Ketten versenyeznek a pénztárcabarát címért. Nem mindegy azonban, melyiket választod, mert az egyik korán zár, a másiknál a kinti medence feláras.


Fej fej mellett halad a főváros két legolcsóbb gyógyvizes fürdője, a Dandár és a Palatinus.

Holtversenyben ez a két legolcsóbb gyógyvizes fürdő Budapesten

– írta a Termál Online. Mindkét helyet a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti, és a jegyárak is hasonlók, bár ez az állapot várhatóan csak a strandszezon kezdetéig marad így. Nézzük a részleteket, ha a gyógyfürdőzés érdekel!

A ferencvárosi Dandár Gyógyfürdőben egy teljes árú napijegy hétköznap 3500, hétvégén 4000 forintba kerül. A diákok és nyugdíjasok hétköznap 2400, hétvégén 2700 forintért léphetnek be.

Fontos azonban, hogy ez az ár csak a benti medencék használatát fedezi, a kültéri ikermedence további 1000 forintos felárért vehető igénybe. Gyerekjegyet ne is keress, mert ezt a fürdőt 14 éven aluliak nem látogathatják.

A Palatinuson egy felnőtt belépő hétköznap 3600, hétvégén 3900 forint, míg a gyermek, diák és nyugdíjas jegyek 2400 és 2600 forintba kerülnek. Itt a kinti medencék használatáért nem kell külön fizetni.

A tervezett 5 százalékos áremelést valószínűleg a strandszezonban vezetik be.

A Palatinus ár-érték arányban jobb választásnak tűnik, hiszen bővebb a medenceválaszték. Jelenleg beltéren gyógymedence, gyerekmedence és két merülőmedence, szabadtéren pedig ülőmedence, úszómedence és tanmedence üzemel.

A Dandár vize az ízületek degeneratív betegségeire, porckorongsérvre és idegzsábákra javasolt, a Palatinus gyógyvize pedig emellett a csontrendszer mészhiányos állapotaira is jó.

A nagy különbség a nyitvatartásban rejlik. A Palatinus a területén működő Lumina Park miatt a hét minden napján korán, már 16 órakor bezár. A viszont Dandár 9 és 19 óra között tart nyitva, és csütörtökönként éjszakai fürdőzés tartanak, 22 óráig van nyitva.

Via Termál Online


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk