Hétfőn Budapestre látogat Recep Tayip Erdogan török elnök, ezért jelentős forgalomkorlátozások lesznek a fővárosban. Több járat rövidített útvonalon fog közlekedni, és érdemes lesz hosszabb utazási idővel számolni.
Erdogan már másodszor jár idén a magyar fővárosban. December 18-án a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezik a török államfő, ami az augusztus 20-án megkezdett budapesti tanácskozás folytatása lesz.
A BKK közleménye szerint ezért ezen a napon
főként a Hősök tere - Andrássy út - Kiskörút - Kossuth Lajos utca - Erzsébet híd útvonalon, az ezt keresztező szakaszokon, illetve a budai Vár környékén lesznek lezárások.
Az lezárások miatt a BKK több járata is rövidített vagy módosított útvonalon közlekedik, és az utazási idő hosszabb lesz.
Közúton a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérnél 10-30 perces forgalomkorlátozásra kell számítani 11.20 és 12.10 között, majd a delegáció útvonalán. Várhatóan 11.40 és 12.40 között lezárják a Dózsa György utat és az Andrássy utat a Hősök terénél ünnepélyes fogadás és koszorúzás miatt.
12.30 és 13.10 között 10 perces szakaszos, időszakos lezárásokra kell számítani az Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út-Deák Ferenc tér-Károly körút-Kossuth Lajos utca-Erzsébet híd-Attila út-Palota út-Dísz tér útvonalon és 12, illetve 14 óra között lezárják a Hunyadi János út - Dísz tér - Palota út útvonalat.
18 óra és 18.40 között 10-20 perces szakaszos, időszakos lezárás lesz a Dísz tér - Palota út - Dózsa György tér - Krisztina körút - Szent Gellért rakpart - Szent Gellért tér-Műegyetem rakpart - Pázmány Péter rakpart - Dombóvári út - Rákóczi híd - Soroksári út - MÜPA útvonalon. 20.40 és 21.20 között a MÜPA - Vágóhíd utca - Mester utca - Könyves Kálmán körút - M5-ös autópálya kivezető szakasza - M0-s autóút - M4-es autóút útvonalon lesz forgalomkorlátozás.
20.50 és 21.30 között a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető úton kell 10-30 perces zárásra számítani.
A közösségi közlekedésben a delegáció útvonalán az érintett BKK-járatok forgalmában 10-15 perces korlátozás várható.
11.20 és 12.10, valamint 20.50 és 21.30 között 10-30 percre lezárják a repülőtérre vezető utat, a zárások idején a 100E és a 200E buszok nem érintik a repülőteret. A 200E autóbusz 10 és 12 óra , valamint 20 és 22 óra között nem érinti a Liszt Ferenc Airport 2. terminál irányú Nemzetközi Posta Kicserélő Központ és a Cargo City elnevezésű megállót, illetve Budapest felé a Repülőmúzeum megállót.
A BKK ezért azt javasolja, hogy használjuk a kötöttpályás közlekedést, elsősorban a metrót.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környéki utak korlátozása miatt pedig érdemes lényegesen korábban elindulnia a repülőtérre azoknak, akiknek a gépe hétfőn 10 és 12 óra, illetve 20 és 22 óra között indul.
(Forrás: MTI)
Hétfőn Budapestre látogat Recep Tayip Erdogan török elnök, ezért jelentős forgalomkorlátozások lesznek a fővárosban. Több járat rövidített útvonalon fog közlekedni, és érdemes lesz hosszabb utazási idővel számolni.
Erdogan már másodszor jár idén a magyar fővárosban. December 18-án a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezik a török államfő, ami az augusztus 20-án megkezdett budapesti tanácskozás folytatása lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 77 éves Pintér Sándor szerint 3,125 százalék az esély arra, hogy miniszter marad
A belügyminiszter egy budai teniszközpont előtt reagált Lázár János kijelentésére, ami a visszavonulásáról szólt. A válasza egy ötlépcsős matematikai levezetés, amely a választásoktól a családi vétóig mindent számba vesz.
Pontosan 3,125 százalék esélyt lát arra, hogy a választások után is belügyminiszter marad – ezt maga Pintér Sándor mondta a 444.hu-nak csütörtök reggel egy budai teniszközpont előtt. A portál újságírója arra kérdezett rá, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter állított nemrég egy battonyai fórumon: nevezetesen, hogy Pintér a visszavonulását tervezi.
Arra a kérdésre, hogy visszavonul-e, vagy marad belügyminiszter, Pintér azt válaszolta:
„Erre azt szoktam mondani, hogy ennek pontosan 3,125 százalék esélye van.”
A miniszter – aki idén júliusban lesz 78 éves – el is magyarázta, hogyan jött ki a különös szám.
Szerinte a választás kimenetele 50-50 százalék. Ha Orbán Viktor győz, akkor is csak 50 százalék az esélye, hogy felkéri őt a folytatásra. Ha ez megtörténik, a 78 éves politikusnak át kell esnie egy orvosi vizsgálaton, aminek szintén fele-fele a kimenetele. Ezt követi a család vétójoga, ami tovább felezi az esélyt, végül pedig a saját döntése jön, ami szintén kétesélyes. „Így jön ki a 3,125 százalék”
– összegezte.
Amikor arról kérdezték, meglepte-e, hogy Lázár János hozta nyilvánosságra a visszavonulásának hírét, és miért tehette ezt, a belügyminiszter elhárította a választ.
„Ezt már a Lázártól kell megkérdeznie. Most már megyek. Minden jót és szép napot kívánok!”
– mondta.
Pintér Sándor Orbán Viktor legrégebb óta hivatalban lévő minisztere, aki 1998 és 2002 között, majd 2010 óta megszakítás nélkül vezeti a belügyi tárcát. Hosszú ideig a kormány egyik legbefolyásosabb tagjának számított, azonban 2022-től a sajtóértesülések szerint csökkent a kormányon belüli súlya. Ekkor került el tőle a kormányzati informatika és a polgári titkosszolgálatok felügyelete, miközben a Belügyminisztérium hatáskörébe került az oktatás és az egészségügy.
Pontosan 3,125 százalék esélyt lát arra, hogy a választások után is belügyminiszter marad – ezt maga Pintér Sándor mondta a 444.hu-nak csütörtök reggel egy budai teniszközpont előtt. A portál újságírója arra kérdezett rá, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter állított nemrég egy battonyai fórumon: nevezetesen, hogy Pintér a visszavonulását tervezi.
Arra a kérdésre, hogy visszavonul-e, vagy marad belügyminiszter, Pintér azt válaszolta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szalay-Bobrovniczky: A katonák felmérik a védendő helyszíneket, nemsokára megindul a kitelepülés
A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a kormány Egyeztető Törzset állított fel a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. A honvédség hamarosan megkezdi a kitelepülést a kijelölt energetikai létesítmények védelmére.
Azért alakult meg az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére, mert információk szerint Ukrajna érdekelt abban, hogy a Magyarországgal fennálló feszült viszonyát tovább élezze – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az MTI tudósítása szerint. A miniszter szerint Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül tartja elzárva a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig „zsaroló államként lép fel”, amely „olajblokád” alatt tartja Magyarországot.
A helyzet éleződésének megelőzésére létrehozott Egyeztető Törzs feladata, hogy megerősítse az energetikai rendszer elemeinek védelmét.
A testület a szerdai alakuló ülésén már rangsorolta is az Energiaügyi Minisztériumtól kapott listát a védendő objektumokról. Ezek felderítése jelenleg is zajlik, és nemsokára megindul a honvédség fokozatos kitelepülése is.
Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében dróntilalmat vezettek be a polgári, kül- és belföldi pilóta nélküli repülőkre, ami az állami drónokat és a klasszikus légi közlekedést nem érinti.
A Barátság vezeték déli ága január 27. óta nem szállít kőolajat Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán és több európai forrás szerint a leállás oka egy orosz rakétatámadás, amely megrongálta a vezeték infrastruktúráját. Kijev álláspontja szerint a javításokat az ismétlődő orosz támadások kockázata nehezíti.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az ukrán nyomásgyakorlás arra irányul, hogy káoszt és zűrzavart okozzon, és az energiaárakon keresztül elbizonytalanítsa a magyar választókat,
ezáltal pedig olyan kormány alakuljon, amely nem akadályozza Ukrajna európai uniós csatlakozását, támogatja Ukrajna további háborús ambícióit, és leválasztja Magyarországot az olcsó orosz nyersanyagról.
A miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unió nem képviseli Magyarország és Szlovákia érdekeit egy nem uniós tagállammal szemben, ami szerinte elfogadhatatlan. Hozzátette, az EU „ezzel szemben ránk helyez nyomást” Ukrajna finanszírozásának, a háború folytatásának és az ukrán uniós tagság előmozdításának érdekében. Az Európai Unió Olajkoordinációs Csoportja ugyanakkor úgy látja, jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, és az Adria-vezeték életképes alternatívát jelenthet. A MOL már meg is kezdte a tengeri nyersolaj-útvonal kiépítését, az első szállítmányok március elején érkezhetnek meg.
Azért alakult meg az Egyeztető Törzs a kritikus infrastruktúra védelmére, mert információk szerint Ukrajna érdekelt abban, hogy a Magyarországgal fennálló feszült viszonyát tovább élezze – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában az MTI tudósítása szerint. A miniszter szerint Ukrajna mindenféle műszaki indok nélkül tartja elzárva a Barátság kőolajvezetéket, ezzel pedig „zsaroló államként lép fel”, amely „olajblokád” alatt tartja Magyarországot.
A helyzet éleződésének megelőzésére létrehozott Egyeztető Törzs feladata, hogy megerősítse az energetikai rendszer elemeinek védelmét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Nem lesz szükségállapot, az áprilisi választást rendben meg lehet tartani
A miniszter szerint fel sem merült a rendkívüli jogrend bevezetése a kormányban az energiabiztonság miatt. Elmondása szerint az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon.
A kormány nem tervezi szükségállapot bevezetését, és az áprilisi országgyűlési választásokat is a megszokott rendben megtartják – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.
A miniszter szerint a rendkívüli jogrend bevezetése fel sem merült a kormányban.
A Telex kérdésére, hogy a négy éve tartó háborús veszélyhelyzet ellenére miért éppen most merült fel a kritikus infrastruktúra felmérése, Gulyás azt válaszolta, a tervek már készen állnak. „Jelenleg inkább a rendőrség és a katonaság közötti feladatmegosztást kell összehangolni” – tette hozzá.
Az energiabiztonság témájában, a százhalombattai finomító elmaradt átalakításával kapcsolatban a miniszter kifejtette, egy cég vezetése más, mint egy államé, hiszen a részvényesek és a profitérdekek miatt egy vállalat nem feltétlenül vág bele egy költséges és bizonytalan megtérülésű beruházásba.
Szerinte az állam kellő mértékben avatkozott be az energiapiacon, a MOL által befizetett jelentős összegű különadót pedig a rezsicsökkentésre fordították.
A Dunai Finomító helyzetét nehezíti, hogy egy 2025 októberi tűzeset után a teljes helyreállítása várhatóan az év harmadik negyedévéig is elhúzódik, ami jelentős termeléskiesést okoz.
Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, de arra viszont konrkétan nem válaszolt, hogy azt az orosz támadást miért nem ítélték el, amely a Barátság kőolajvezeték leállását okozta. A miniszter szerint a szállítás akadozása miatt jelenleg az ukránokkal van vitájuk, mivel a tranzit tőlük függ.
A kormány nem tervezi szükségállapot bevezetését, és az áprilisi országgyűlési választásokat is a megszokott rendben megtartják – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón.
A miniszter szerint a rendkívüli jogrend bevezetése fel sem merült a kormányban.
A Telex kérdésére, hogy a négy éve tartó háborús veszélyhelyzet ellenére miért éppen most merült fel a kritikus infrastruktúra felmérése, Gulyás azt válaszolta, a tervek már készen állnak. „Jelenleg inkább a rendőrség és a katonaság közötti feladatmegosztást kell összehangolni” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jámbor András: Orbán tegnapi bejelentései nagyon gyanúsak
A politikus korábban nonszensznek tartotta az ilyen elméleteket. Most viszont úgy érzi, hogy az esetleges ukrán támadásról szóló narratíva több ponton is sántít.
Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált arra, hogy a kormány ukrán akciótól tartva kivezényelte a katonaságot a kritikus energiainfrastruktúra védelmére, és dróntilalmat rendelt el Szabolcsban. A politikus azzal kezdi, hogy korábban szkeptikusan figyelte Hadházy Ákos vagy Magyar Péter szavait egy lehetséges önmerényletről,
mert a Fideszt racionális szereplőnek tartotta, amely a hatalma érdekében nem tenne meg egy „dupla vagy semmit lépést, egy valós polgárháborús helyzet kockázatával”.
Jámbor szerint azonban a friss Medián-kutatás, a Fidesz számára „balul elsült” rejtett kamerás felvétel, valamint Orbán Viktor tegnapi szavai miatt felül kell vizsgálnia az álláspontját. A képviselő szó szerint idézi a miniszterelnök intézkedéseit, majd három okból is kétségbe vonja azok indokoltságát. Az első szempont szerinte, hogy
„Ilyen fenyegetésnél azonnal össze kellene hívni a Nemzetbiztonsági bizottságot. Ez tudtommal nem történt meg. Korábban ilyen súlyú eseteknél a frakciók és az ellenzéki pártok külön tájékoztatást is kaptak, pontosan a nemzeti egység megteremtése érdekében.”
Majd másodszor arról ír, hogy
„a Fidesz szerint Ukrajna célja, hogy a Tisza nyerjen. Ha ez igaz, miért csinálnának ilyen támadást akkor, amikor a Tisza vezet? Miért avatkoznának bele a kampányba egy olyan témában, ami a Fidesznek kedvez, és ami a világon mindenhol a kormányzó pártnak hozna politikai előnyt? Nem inkább Putyinék érdeke lenne ez, akik nyíltan támogatják a Fideszt?”
Jámbor András harmadik pontként azt is felveti, hogy az ukránok jelenleg sikeres ellenoffenzívát folytatnak, és a szétlőtt energiarendszerük helyreállításához kérnek segítséget a világtól. Szerinte nem lenne érdekük erről elvonni a figyelmet egy számukra kedvezőtlen hírrel, különösen a lassan haladó béketárgyalások idején. A képviselő a posztját azzal zárja, hogy Orbán bejelentései „nagyon gyanúsak”, mert a felvázolt merénylet szerinte egyáltalán nem racionális.
„Érdemes lenne ezt kormányzati szinten jobban alátámasztani, mert ez így jelenleg inkább a kormányba és az államba vetett bizalmat erodálja, és leginkább csak pánikkeltésre alkalmas. Egy ilyen szintű bemondás pedig fontosabb az ország számára mint a kampányban a szavazatszerzés”
– zárja posztját Jámbor András.
Orbán Viktor a Védelmi Tanács szerdai ülése után közölte, hogy megerősítik a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét. Ennek keretében katonai erőket telepítenek a kiemelt energetikai létesítmények közelébe, a rendőrség fokozottan járőrözik, és drónrepülési tilalmat rendeltek el Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
A kormány egy „Egyeztető Törzs” felállításáról is rendelkezett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vezetésével, a vonatkozó rendelet május 25-ig hatályos.
A Barátság kőolajvezeték január 27. óta nem üzemel. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a szállítást, míg ukrán és nemzetközi források szerint az ellátás egy orosz támadás miatt szünetel. Budapest a szállítások újraindításához köti egy 90 milliárd eurós uniós hitel jóváhagyását.
Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebookon reagált arra, hogy a kormány ukrán akciótól tartva kivezényelte a katonaságot a kritikus energiainfrastruktúra védelmére, és dróntilalmat rendelt el Szabolcsban. A politikus azzal kezdi, hogy korábban szkeptikusan figyelte Hadházy Ákos vagy Magyar Péter szavait egy lehetséges önmerényletről,
mert a Fideszt racionális szereplőnek tartotta, amely a hatalma érdekében nem tenne meg egy „dupla vagy semmit lépést, egy valós polgárháborús helyzet kockázatával”.
Jámbor szerint azonban a friss Medián-kutatás, a Fidesz számára „balul elsült” rejtett kamerás felvétel, valamint Orbán Viktor tegnapi szavai miatt felül kell vizsgálnia az álláspontját. A képviselő szó szerint idézi a miniszterelnök intézkedéseit, majd három okból is kétségbe vonja azok indokoltságát. Az első szempont szerinte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
