HÍREK
A Rovatból

Hét év fegyházra és százmilliós pénzbüntetésre ítélték Vizoviczki Lászlót

Még 2012-ben kezdődött a nyomozás.


Távollétében, többrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal történő visszaélés és más bűncselekmények miatt

hét év fegyházra és 108 millió forintos pénzbírságra ítélte részítéletében a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa Vizoviczki Lászlót csütörtökön.

A kiemelt és egyben szigorúan bizalmas minősítésű ügyben csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános. Az ítélethirdetést követően a Fővárosi Törvényszék szóvivője újságíróknak azt mondta: az ítélet nem jogerős, az ellen az elsőrendű vádlott fellebbezést nyújtott be, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, ahogy a többi vádlott és védőik zöme is.

Az ügyben 22 vádlott ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, közülük csütörtökön Vizoviczki László - vendéglátó-ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozó - mellett hét vádlott, köztük egy volt tűzoltó százados esetében hirdetett részítéletet a bíróság. Őket zömmel felfüggesztett szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra, illetve pénzbüntetésre ítélte a bíróság hivatali visszaélés, befolyással üzérkedés, valamint az ezekben a bűncselekményekben történő közreműködésük miatt.

Szabó József Tamás szóvivő felidézte: 2012-ben indult az ügyben nyomozás, és 2014-ben emelt vádat az ügyészség. Akkor a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsai olyan mértékben voltak leterhelve, hogy a tárgyalást Debrecenben kezdte meg egy katonai tanács. Az eljáró bíró ugyanakkor megbetegedett, az ügy visszakerült a Fővárosi Törvényszékre. Itt tavaly ősszel újrakezdődött a bírósági eljárás, amelyben az új büntetőeljárási törvény miatt ismételten nyilatkoztatták a vádlottakat arról, hogy beismerik-e a bűnösségüket. Nyolc vádlott élt ezzel a lehetőséggel, így esetükben született részítélet, további 14 vádlott esetében tovább folyik az eljárás.

Fejes Erik, az ügyben eljáró katonai ügyész ugyancsak újságíróknak azt mondta:

2012-ben azért indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, mert adat merült fel arra vonatkozóan, hogy Vizoviczki László, illetve az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokhoz kötődő emberek hivatalos személyekkel léptek kapcsolatba és pénzért cserébe különböző kéréseket fogalmaztak meg. Ezek zömmel arra irányultak, hogy a hozzájuk köthető szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne történjenek hatósági intézkedések, míg a konkurenciánál igen.

Ismertette: 1999 novembere és 2012 májusa között követték el a vádlottak a bűncselekményeket, köztük szerepel hét volt rendőrtiszt, illetve főtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő. A részítélet a volt tűzoltót és a volt önkormányzati köztisztviselőt érinti. A vád képviselője felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügy folytatódik további 14 vádlott esetében, köztük egykori rendőri vezetők, így a Nemzeti Nyomozó Iroda volt főosztályvezetője, illetve volt osztályvezetője ellen is, akiknek épp a szervezett bűnözés elleni fellépés lett volna a feladatuk, de volt BRFK-s vezető beosztású rendőr is szerepel a vádlottak közt. Rámutatott: korrupciós bűncselekményeknél a jog is megkülönbözteti azt, aki jogtalan előnyt nyújt, illetve aki jogtalan előnyt kér, vagy elfogad.

Jelen esetben utóbbi súlyosabban, 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. A vád szerint volt olyan hivatalos személy, aki 100 ezer forintot, de olyan is, aki rendszeresen több millió forintot kapott közvetve Vizoviczki László érdekkörétől - mondta.

A minősített adatokról - és ebből adódóan az ítélet indoklásának zárt ismertetéséről - szólva elmondta: olyan eljárásokról van szó, amelyek nyilvánosságra kerülése még mindig veszélyt jelenthet. Hozzátette: a vádemelés előtt megkeresték az ügyben a titokgazda szervezeteket, amelyek felülvizsgálták az adatok titkosságát és továbbra is fenntartották azt.

Fejes Erik emlékeztetett arra is, hogy a vádemelést követően az ügy két szálon folytatódott a bíróságon. A másik ügyben ugyancsak hét év fegyházzal sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla Vizoviczki Lászlót felbujtóként, bűnszervezetnek elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Ez az ítélet jogerős, és Vizoviczki László tölti a büntetését.

Ebben az ügyben azért mondták ki bűnösnek Vizoviczki Lászlót, mert a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, night klubokból álló cégcsoportot, amelyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtek el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával.

A részítélet kihirdetésekor az érintett nyolc vádlott közül mindössze ketten voltak jelen, köztük a volt tűzoltó százados és egy másik, nem hivatalos személyként megvádolt férfi, a többiek esetében távollétükben hirdette ki döntését a bíróság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!” – Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi példákkal vágott vissza Orbán Viktornak
A polgármester bevallotta, hogy 2010-ig még Orbánra szavazott, most viszont már csak egy zsarnokot lát benne. Szerinte a Fidesz alatt lett az ország Európa legszegényebbje.


Márki-Zay Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor egy korábbi megjegyzésére. A miniszterelnöknek címzett válaszában azt írja, Orbán Viktor „igen nagy bajban lehet”, mert szerinte öt év után jutott el odáig, hogy leírta a nevét.

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a miniszterelnök maga ellen beszélt, amikor azt a kérdést tette fel, hogy az elmúlt 4 évben sóhajtott-e fel bárki úgy, hogy „hej, bárcsak most inkább Márki-Zay Péter vezetné az országot!”.

Márki-Zay szerint ha Orbán böngészné a közösségi oldalait, minden nap találna ilyen megjegyzést.

Márki-Zay Péter szerint éppen Orbán Viktor bizonyítja be, hogy miért lenne mindenkinek jobb, ha az elmúlt négy évben

„nem egy korrupt, Putyin-bérenc, pedofil-támogató nepotista zsarnok” lett volna a miniszterelnök.

Ezt több pontban is kifejti. Az orosz gázzal és a rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt állítja, Orbán világpiaci áron, esetenként még drágábban is veszi a gázt Oroszországtól, miközben szerinte egy fideszes cég, a MET tetemes hasznot tesz rá. Úgy véli, a Mészáros-cégek érdekében megemelt rendszerhasználati díj miatt magyar vállalkozások zárnak be. Ezzel szemben a 2022-es ellenzéki programot hozza fel példaként:

„A 2022-es ellenzéki program ezzel szemben szociális alapon nekik is nyújtott volna támogatást, a vállalkozások nemzetközileg is versenyképes áron jutnának energiához és a lakások felújításának támogatásával osztrák szintre csökkent volna a magyar lakosság energiafogyasztása, ezzel okosan és tartósan, az adófizetőket kímélve oldottuk volna meg a rezsicsökkentést - szemben az orbáni, egész országot csőddel fenyegető világraszóló ostobasággal...”

A háború kérdésében Márki-Zay szerint érdekes Orbán Viktor azon állítása, hogy nélküle nem tudtunk volna kimaradni a háborúból, mivel Európa többi 26 országa sem lépett be a háborúba. A polgármester szerint a magyarok kevésbé szerencsések, mert náluk „egyetlen olyan háborúmániás idióta sem akadt”, aki katonákat küldene Csádba, katonai felderítőket Ukrajnába, vagy fegyveres segítséget ígért volna a szerbeknek a NATO ellen.

A Brüsszellel vívott csatákat szintén „öngólnak” nevezi.

„Újabb öngól, amikor miniszterelnök úr a Brüsszellel való hadakozást említi - ebből ugyanis a magyar nemzet minden nap vesztesen kerül ki, ugyanis minden nap egymillió eurót buktunk és még többet fogunk, ha az ő korrupt, diktatórikus, Putyin-bérenc rendszere miatt kilépünk az Európai Unióból, illetve elesünk még a támogatások megmaradt kétharmadától is.”

Márki-Zay felsorolja, mi lett volna másként, ha 2022-ben az ellenzék veszi át a kormányzást: szerinte a korrupció felszámolásával nem lenne a legmagasabb az infláció, az egészségügy fejlesztésével csökkentek volna a várólisták, az oktatás rendbetételével pedig a fiatalok jobb állásokat kapnának. Úgy véli, megvédték volna az állami gondozott gyermekeket, a jogbiztonság garantálásával pedig a vállalkozások szabadon fejlődnének.

Hódmezővásárhelyt állítja példaként, ahol szerinte egy „jogtipró, bosszúálló, aberrált zsarnoki rendszerben” is látványosan tudtak fejlődni, miközben adósságot fizettek vissza és adókat csökkentettek.

Felsorolja a város eredményeit, mint a dolgozói juttatások, a klimatizált intézmények, az ingyenes buszközlekedés, valamint számos beruházást az épületfelújításoktól az új BMX-pályáig.

„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!”

– teszi hozzá.

A poszt végén Márki-Zay emlékeztet rá, hogy 2010-ig Orbán Viktorra szavazott, amikor a miniszterelnök állítása szerint még a korrupció és Putyin ellen harcolt. Azt írja, Magyarország a Fidesz alatt Európa legkorruptabb és legszegényebb országa lett. A bejegyzést azzal zárja, hogy jó utat kíván Orbán Viktornak Krasznodárba, és a „Viszontlátásra” helyett az „Ég Önnel!” kifejezéssel búcsúzik.

A vita közvetlen előzménye, hogy Orbán Viktor a kampányban azt a kérdést tette fel a Facebookon: „Volt‑e olyan pillanat az elmúlt négy évben, amikor bárki felsóhajtott, hogy ‘hej, bárcsak most inkább Márki‑Zay Péter vezetné az országot’?” A két politikus közötti feszültséget jelzi egy 2024. májusi eset, amikor Hódmezővásárhelyen a miniszterelnök nem fogadta Márki-Zay kéznyújtását; a polgármester által átadni kívánt dossziét végül Lázár János vette át. Néhány héttel később Márki-Zay Péter újra megnyerte a polgármester-választást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elfogatóparancsot adtak ki a Magyarországon bujkáló volt lengyel miniszter ellen
Zbigniew Ziobrót bűnszervezet irányításával és közpénzek elsikkasztásával gyanúsítják a lengyel hatóságok. A volt miniszter ellen 26 bűncselekmény miatt adtak ki körözést, de kiadatása bizonytalan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 07.



Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,

mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.

A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.

A Tusk-kormány által felállított új ügyészség összesen 26 bűncselekménnyel gyanúsítja Ziobrót, köztük bűnszervezet irányításával, valamint a bűncselekmények áldozatainak szánt Igazságosság Alap pénzeinek politikai célú felhasználásával. A vádak szerint ebből a keretből finanszírozták többek között a Pegasus kémszoftver beszerzését is. A lengyel ügyészség több mint 143 millió zloty, átszámítva körülbelül 13,1 milliárd forintnyi közpénz politikai célú felhasználását vizsgálja.

Ziobro januárban maga jelentette be, hogy Magyarországon tartózkodik, miután a magyar kormány menedékjogot biztosított számára. „Úgy döntöttem, külföldön maradok, amíg Lengyelországban vissza nem állnak a jogállamiság valódi garanciái” – közölte Ziobro a The Guardian szerint. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hírre szarkasztikusan csak annyit írt: „Logikus döntés.” A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter akkor megerősítette, hogy „több” olyan személy is kapott menedéket, aki Lengyelországban „politikai üldöztetésnek” lenne kitéve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „A valóságos támogatottságunk az mindig kisebb volt, mint a mandátumarányú fölényünk”, mondta egy zárt körű aktivista fórumon
A Fidesz elnökeként szólt a párt aktivistáihoz, és elismerte a mandátumok és a szavazatok aránytalanságát. Szerinte a kampány utolsó két hete döntő lesz.


„A választási rendszer a kis győzelmet is fölnagyítja”

– ezzel a mondattal ismerte el Orbán Viktor miniszterelnök Mezőtúron, hogy a korábbi kétharmados győzelmek mögött nem állt kétharmados társadalmi támogatottság. A kormányfő egy zárt körű aktivista fórumon arról beszélt, hogy az április 12-i választás kimenetele akár egyetlen mandátumon is múlhat.

Orbán Viktor csütörtökön tartott fórumot a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen. Az eseményre a Telex munkatársait először nem akarták beengedni, de később a miniszterelnök közösségimédia-menedzsere, Kaminski Fanny engedélyezte a forgatást – írta a hvg.hu.

A helyszíni beszámoló szerint a miniszterelnököt tapsvihar és „Viktor, Viktor!” kiáltások fogadták.

A miniszterelnök a beszéde elején jelezte, hogy az esemény nem klasszikus kampánygyűlés. „Nem úgy fogok beszélni, mint miniszterelnök, hanem mint pártelnök” – tette hozzá.

A pártelnök ezután fejtette ki, hogy a parlamenti mandátumok aránya nem tükrözi a valós szavazati arányokat.

„Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben”

– mondta. Szerinte a választási rendszer „olyan, hogy a végén a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé.”

Orbán az április 12-i országgyűlési választás tétjét is felvázolta, hangsúlyozva, hogy

„a kampány utolsó két hete döntő lesz”, és akár egyetlen mandátumon is múlhat a győzelem.

Arra buzdította a helyi aktivistákat, hogy kopogtatással segítsék a Fidesz jelöltjét.

A miniszterelnök belső mérésekre hivatkozva azt állította, hogy a helyi egyéni képviselő, Herczeg Zsolt és a Fidesz is „utcahosszal vezet” a régióban egy tavaly szeptemberi kutatás szerint. Hozzátette, a kormány mögött áll a társadalmi többség, a kérdés csak az, hogy ők elmennek-e szavazni.

A választási rendszer aránytalansága régóta visszatérő kritika ellenzéki pártok és független elemzők részéről a 2011 és 2013 között átalakított választási törvény miatt. A bírálatok középpontjában a győzteskompenzáció áll, amely elemzések szerint 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is 5-6 plusz listás mandátumhoz juttatta a Fideszt, ezzel hozzájárulva a kétharmados többséghez. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi jelentései is megállapították, hogy az állami és kormánypárti erőforrások összefonódása, a médiakörnyezet torzulásai és az átláthatatlan kampányfinanszírozás egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtettek a választásokon.

Orbán kijelentésére Török Gábor politikai elemző is reagált a közösségi oldalán: „Milyen más lenne, ha sok egyéb témában is ilyen világosan és tényszerűen lehetne beszélni”.

VIDEÓ: Orbán titkos gyűlése

A Telex a felvételhez még hozzátette: "A miniszterelnök országjárásának mezőtúri állomására egy olvasói tipp alapján jutottunk el, mivel csak a baráti sajtónak árulják el, hogy merre jár. A rendezvény annyira titokzatos volt, hogy még a meghívottak se mind tudták, kit jöttek meghallgatni."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az adatvédelmi hatóság nem vizsgálja, hogyan kerültek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők személyes adatai
A NAIH elnöke szerint a gyöngyösi tüntetők a demonstráción való részvétellel a közéleti viták alakítóivá váltak. A hatóság így nem vizsgálja, hogyan kerülhettek a tüntetők különleges bűnügyi adatai a kormánypártokhoz.


Hivatalból nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogyan kerülhettek a kormányhoz a Lázár János gyöngyösi fórumán tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai – írja a 24.hu. A hatóság elnöke szerint az érintetteknek maguknak kell eljárniuk az ügyben, és azokhoz kell fordulniuk, akik a felvételeket nyilvánosságra hozták.

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a lap kérdéseire azt válaszolta, hogy az adatkezelés érintettjei „érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekményekkel vádolt tüntetőknek Lázár Jánoshoz kellene fordulniuk felvilágosításért.

Az ügy azért is kényes, mert a bűnügyi személyes adatok különleges védelem alatt állnak, és az állítólagos priuszok még Orbán Viktorhoz sem juthattak volna el jogszerűen. Péterfalvi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat konkrét jogszabályok rögzítik, beleértve azt is, hogy ezeket a különleges személyes adatokat ki, hogyan, milyen körülmények között ismerheti meg.”

A hatóság elnöke szerint az ügyben két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme ütközik.

Álláspontja szerint azzal, hogy a tüntetők részt vettek a demonstráción, a közéleti viták aktív alakítójává váltak, ezért „az őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük.”

A hatóság gyakorlata szerint az ilyen alapjog-ütközést megvalósító esetekben csak kérelemre járnak el.

Mindeközben az Amnesty International már beadvánnyal fordult az adatvédelmi hatósághoz és a Legfőbb Ügyészséghez is a tüntetők adatainak politikai célú felhasználása miatt. A jogvédő szervezet vitatja, hogy a bűnügyi adatok megszerzése és nyilvánosságra hozatala jogszerű lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk