Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandinernek adott interjút, amelyben többek között szóba került a hatósági áras üzemanyag is. Jelenleg július 1-ig érvényes a 480 forintos árlimit a gázolajra és a benzinre, Hernádi szerint ezt fokozatosan ki kell vezetni – emelte ki a Telex az interjúból.
"Senkinek ne legyen kétsége, középtávon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk"
– mondta Hernádi Zsolt, arról, hogy az ársapka kiszorítja az importot és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt.
"Ez a versenyárképzés logikája. Tudják, ez olyan, mint amikor kiöntök egy pohár vizet az asztalra: az arra fog folyni, amerre lejt az asztal. Megtehetem, hogy megemelem az asztalt, és akkor arra folyik, amerre akarom, csak előbb-utóbb elfárad a karom, és a kezemmel mást nem is tudok már csinálni. Erre elengedem az asztalt, és akkor a víz ugyanúgy folyik majd, mint annak előtte. Az ársapka és az extra elvonás verseny- és jövedelemkockázat egyben. De még egyszer: ez nem a pénzről szól, hanem az ellátásbiztonságról" – magyarázta Hernádi, és azt is hozzátette, hogy egy ilyen korelátozás csak rövid ideig tartható fenn.
Hernádi a július 1-es határidőről elmondta, hogy
"ha nem is egy lépésben, fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást.
Legalábbis ellátásbiztonsági szempontból ez lenne a célszerű. De ez a kérdés nem a miénk. A mi felelősségünk a döntéshozók tájékoztatása".
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Mandinernek adott interjút, amelyben többek között szóba került a hatósági áras üzemanyag is. Jelenleg július 1-ig érvényes a 480 forintos árlimit a gázolajra és a benzinre, Hernádi szerint ezt fokozatosan ki kell vezetni – emelte ki a Telex az interjúból.
"Senkinek ne legyen kétsége, középtávon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk"
– mondta Hernádi Zsolt, arról, hogy az ársapka kiszorítja az importot és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ne aggódjál! Mindent kibírok, tudod” – Orbán Viktor az édesanyját is felhívta a családját ért fenyegetés után
A miniszterelnök úgy érezte, meg kell nyugtatnia édesanyját, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő fenyegetően beszélt Orbánról egy tévéinterjúban. A telefonhívásról videó is készült, amiből kiderült, hogy a kormányfő édesanyja mi miatt aggódik jobban.
Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szerdán videót tett közzé a Facebookon arról, hogy felhívta a lányait, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő, Hrihorij Omelcsenko megfenyegette őt és családját.
A fenyegetés egy ukrán televíziós interjúban hangzott el, amelyet Magyarországon elsőként az Index szemlézett. Omelcsenko egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt mondta: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik”. A volt tiszt hozzátette: „Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.” A miniszterelnök a közzétett videóban ezt mondta a lányainak: „Komolyan kell venni, de nem szabad megijedni.”
Később Orbán Viktor egy újabb videót posztolt Facebook-oldalára, amelyen látható, hogy nemcsak a gyerekeit, de az édesanyját is felhívta telefonon. Megkérdezte tőle, hogy jól van-e, majd azt is elmondta: „Én is így vagyok egyébként, én mindig jól vagyok.”
„Ne miattam aggódjunk! Én nagyon jól vagyok. Hanem hát miattatok kell. Igen, fáradtnak fáradt szoktam lenni estére, de hát sokat dolgozom, anyukám. De ne aggódjál! Mindent kibírok, tudod”
– mondja édesanyjának a kormányfő.
A telefonhívás egy autóban hangzott el, miközben Orbán hazafelé tartott. A közösségi médiában közzétett tartalmait gyártó munkatársa ült mellette, aki megkérdezte tőle, hogy az édesanyja aggódik-e a családot ért fenyegetés miatt. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy az asszony inkább amiatt aggódik, hogy a fia fáradt. Azt azért mondta, hogy figyeljen, de Orbán szerint azért nem mutatja ki a félelmét, mert „ha aggodalmaskodik, akkor csak az én bajomat növeli”.
Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szerdán videót tett közzé a Facebookon arról, hogy felhívta a lányait, miután egy volt ukrán titkosszolgálati tiszt és képviselő, Hrihorij Omelcsenko megfenyegette őt és családját.
A fenyegetés egy ukrán televíziós interjúban hangzott el, amelyet Magyarországon elsőként az Index szemlézett. Omelcsenko egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt mondta: „Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik”. A volt tiszt hozzátette: „Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.” A miniszterelnök a közzétett videóban ezt mondta a lányainak: „Komolyan kell venni, de nem szabad megijedni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij Orbánról: Egyetlen dolog van, amit még nem tett meg
Az ukrán elnök egy interjúban Putyin szövetségesének nevezte a magyar miniszterelnököt, aki szerinte egy dolog kivételével pontosan ugyanazt teszi, mint az orosz elnök. Zelenszkij szerint az Európai Uniónak kell egy B-terv arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán vétópolitikáját.
Példátlanul éles szavakkal bírálta Orbán Viktort Volodimir Zelenszkij a Politicónak adott, március 11-i exkluzív interjújában, amelyet a 444.hu szemlézett.
Ukrajna elnöke szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, csak éppen egyvalamit nem tett meg: „Nem támadja a területünket rakétákkal vagy drónokkal. És nem küld katonákat” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán szerint Orbán Viktor „Putyin szövetségese”, aki mindent blokkol Ukrajnával kapcsolatban, vétózza a Kijevnek szánt pénzeket és fegyvereket, valamint ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát. „És ugyanazokat a narratívákat használja, mint az oroszok. Személyesen így jár el” – tette hozzá.
Zelenszkij az interjúban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak B-tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán Viktor vétópolitikáját, mielőtt Kijev kasszája kiürül.
„Nekünk is és Európának is szüksége van erre a B tervre. Európai partnereink és igaz barátaink tudják, hogy mi nemcsak az ukrán értékeket védjük, hanem egész Európa békéjét is”
– mondta.
Az ukrán elnök a béketárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta az amerikai közvetítés fontosságát. „Nem bízunk Oroszországban, de azt hiszem és bízom abban, hogy az amerikaiak tényleg véget akarnak vetni ennek a háborúnak. Remélem, hogy a segítségünkre lesznek, de Oroszországra kellene nagyobb nyomást gyakorolniuk, nem rám” – jelentette ki.
Zelenszkij reagált Donald Trump azon kijelentésére is, miszerint utálja Putyint. „Persze, szerintem kölcsönösen utáljuk egymást. Ebben igaza van Trumpnak, ha nem is mindenben.”
Az elnök egy személyes történetet is megosztott a Trumppal folytatott beszélgetéséről, amely az amerikai biztonsági garanciákat érintette. „Trump elnök azt kérdezte tőlem: bízik abban, hogy a mi biztonsági garanciáink erősebbek lehetnek a NATO-iénál? Azt feleltem: Igen, mert ez ma Önön múlik, elnök úr. Isten adja, hogy erősebb biztonsági garanciákat kapjunk, mint amit a NATO adna. De mi lesz Ön után? És mi lesz, ha én sem leszek?”
Példátlanul éles szavakkal bírálta Orbán Viktort Volodimir Zelenszkij a Politicónak adott, március 11-i exkluzív interjújában, amelyet a 444.hu szemlézett.
Ukrajna elnöke szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, csak éppen egyvalamit nem tett meg: „Nem támadja a területünket rakétákkal vagy drónokkal. És nem küld katonákat” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán szerint Orbán Viktor „Putyin szövetségese”, aki mindent blokkol Ukrajnával kapcsolatban, vétózza a Kijevnek szánt pénzeket és fegyvereket, valamint ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát. „És ugyanazokat a narratívákat használja, mint az oroszok. Személyesen így jár el” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A háború leghangosabb éjszakája” – Ismét kilőtt az olajár, miután tankereket robbantottak Irakban, Izrael pedig a Hezbollahot támadja
Irán bosszút esküdött, miután bejelentették, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, és már 200 dolláros olajárral fenyegetnek. A térségben több arab ország is légi támadásokat hárított el.
Hordónként 100 dollár fölé ugrott a Brent nyersolaj ára csütörtökön az ázsiai kereskedésben, miközben Irak déli vizein két tartályhajót robbanások értek, a térségben pedig újabb rakétatámadások és légicsapások zajlottak – írta a BBC. A piacokat az sem nyugtatta meg, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség mind a 32 tagállama bejelentette, a kínálati aggodalmakra válaszul rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi olajat szabadítanak fel vészhelyzeti készleteikből.
Az amerikai jegyzésű nyersolaj ára szintén 9 százalékkal, 95,27 dollárra ugrott.
Az olajár március 9-én, hétfőn átlépte a 110 dollárt, és azóta erősen ingadozik.
Az árakat a Perzsa-öbölben és környékén eszkalálódó fegyveres konfliktusok fűtik. Iraki hatóságok szerint két külföldi tartályhajót robbanások értek Bászra városában, Umm Qasr kikötője közelében.
Az incidensben egy ember meghalt, 38 embert pedig sikerült kimenteni a hajókról. Az iraki biztonsági tisztviselők előzetes vizsgálata szerint Iránból érkező, robbanóanyaggal megrakott csónakok csapódtak a két tartályhajónak.
A hatóságok az eset után minden terminálon felfüggesztették a műveleteket. A hajók elleni támadások az egész öbölben felerősödtek: Omán 20 tengerészt mentett ki egy thaiföldi zászló alatt hajózó hajóról, miután az támadás célpontja lett.
A tengeri incidensek egy szélesebb katonai eszkaláció részei.
Az izraeli hadsereg az éjszaka folyamán „nagyszabású csapáshullámot” indított a Hezbollah infrastruktúrája ellen. A BBC bejrúti tudósítója a háború kezdete óta a város „leghangosabb éjszakájának” nevezte a történteket.
Izrael azt is közölte, hogy feltartóztatta az Irán és a Hezbollah által indított rakétákat.
Eközben Irán külügyminisztere bejelentette, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, beleértve a legrégebbi bankot is, „miközben tele volt alkalmazottakkal”, és bosszút fogadott.
A térségben Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán légi támadásokat hárítottak el.
Irán emellett továbbra is fenyegeti a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat, amely a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolítja, így a hajózás bármilyen zavara azonnal érezteti hatását a globális piacokon. Szerdán Irán arra figyelmeztetett, hogy az olaj ára elérheti a hordónkénti 200 dollárt, ha a támadások fokozódnak.
Hordónként 100 dollár fölé ugrott a Brent nyersolaj ára csütörtökön az ázsiai kereskedésben, miközben Irak déli vizein két tartályhajót robbanások értek, a térségben pedig újabb rakétatámadások és légicsapások zajlottak – írta a BBC. A piacokat az sem nyugtatta meg, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség mind a 32 tagállama bejelentette, a kínálati aggodalmakra válaszul rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi olajat szabadítanak fel vészhelyzeti készleteikből.
Az amerikai jegyzésű nyersolaj ára szintén 9 százalékkal, 95,27 dollárra ugrott.
Az olajár március 9-én, hétfőn átlépte a 110 dollárt, és azóta erősen ingadozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ebben a kampányban semmi nem az aminek látszik” – megszólalt a Financial Times újságírója, aki Putyin magyarországi beavatkozásáról szerzett titkos információkat
Gyanús fotókon keveredik a NAV és a cirill betűs rendőrség felirata az online térben. A kormányoldal szerint nem az oroszok, hanem az ukránok avatkoznak be a választásba.
Pénzzel és aranytömbökkel megpakolt autók, az ajtóban álló alakok ruháján NAV-felirat, a karjukon viszont cirill betűs „policija” felirat virít. A rossz minőségű, gyanús fotót a kormányközeli Ripost osztotta meg egy, a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítmányról szóló cikk illusztrációjaként. Egy másik képen a szállítmány kísérete térdel az út szélén, mellkasukon feltűnően nagy ukrán zászlóval, miközben a „navosok” karján ismét ott a cirill betűs felirat. A lap arról nem tájékoztatta az olvasóit, hogy a képek vélhetően mesterséges intelligenciával készültek – erről számolt be szerda este az RTL Híradó. A bejegyzések elérése kimagasló, a lájkolók között pedig rengeteg a nem magyar nevű felhasználó, akik jó eséllyel nem is valós személyek.
Ezek a jelek illeszkednek abba a képbe, amit a Financial Times friss cikke vázol fel: a brit lap szerint a Kreml már 2025-ben jóváhagyott egy titkos médiatervet Orbán Viktor hatalomban tartásának elősegítésére. A tervet a korábbi dezinformációs műveleteiről, például a „Doppelgänger” kampányról már ismert Social Design Agency (SDA) dolgozta ki.
„Ebben a kampányban semmi sem az, aminek látszik”
– fogalmazott Dunai Márton, a lap magyarországi tudósítója.
„Eljutott hozzánk egy olyan dokumentum, amely részletezi, hogy az orosz kormány felügyelete alatt álló úgynevezett Social Design Agency komplett tervet készített arra, hogy a magyar választásokon milyen befolyásolási műveleteket végezzenek”
– magyarázta Dunai.
A terv a közösségi médiára és influenszerekre épít, és a célzott lejárató kampányoktól a hamis interakciók tömeges generálásáig terjed.
„Hatalmas volumenben tudják gyártani egyrészt a hamis posztokat, másrészt a hamis lájkokat és megosztásokat. Bőven benne van az is, hogy körzetekre lebontva egyes jelöltek kampányait fogják megtámadni mesterségesintelligencia-videókkal, és ezeket erősítik majd az online térben. Különösen azért van ez így, mert az ellenzék a hagyományos médiában nagyon komoly hátrányban van a kormányzattal szemben, míg a közösségi médiában nagyon erős”
– magyarázta a Financial Times tudósítója.
Az ellenzéki oldalon Magyar Pétert a szentmártonkátai fórumán kérdezték az ügyről. „Azt kérem a magyaroktól, hogy kételkedjenek: ez egy információs háború, amit az oroszok kipróbáltak már Moldovában és nagyon sok európai országban is – van, ahol sikerrel, van, ahol kevesebb sikerrel. Nagyon remélem, hogy Magyarországon ez kevesebb sikerrel jár” – mondta Magyar Péter.
Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő szerint az oroszoknak Magyarországon azért van könnyebb dolguk, mert itt nem hatalomra kell segíteni valakit, hanem a hatalmának megtartását kell támogatni. Három tipikus módszert sorolt fel: „Az első a narratíva ‘mosása’, a narratíva ‘tisztára mosása’: egy névtelen weboldalon jelenik meg egy hír vagy tartalom, álhírek, amelyeket aztán a mainstream média beemel. A másik, hogy fizikai vagy bármilyen más fenyegetéssel, bűncselekménnyel vádolják meg az ellenoldalt. A harmadik pedig az influencerhálózatok felhasználása.”
Az RTL Híradó stábja szerdán Balatonfüreden próbálta megkérdezni Orbán Viktort a beavatkozási kísérletről. A riporter kérdésére, miszerint „van információja arról, hogy az orosz titkosszolgálat emberei Magyarországon vannak, és befolyásolni akarják a választásokat?”, a miniszterelnök nem válaszolt.
A kormányoldal álláspontját Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető ismertette hétfőn, aki a Nemzetbiztonsági Bizottság ülése után az orosz beavatkozással kapcsolatos információkat „hamis híresztelésnek” nevezte, és azt állította, szerintük az ukránok akarnak beleavatkozni a választásokba. Moszkva budapesti nagykövete szintén tagadta az orosz beavatkozás vádját.
Pénzzel és aranytömbökkel megpakolt autók, az ajtóban álló alakok ruháján NAV-felirat, a karjukon viszont cirill betűs „policija” felirat virít. A rossz minőségű, gyanús fotót a kormányközeli Ripost osztotta meg egy, a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítmányról szóló cikk illusztrációjaként. Egy másik képen a szállítmány kísérete térdel az út szélén, mellkasukon feltűnően nagy ukrán zászlóval, miközben a „navosok” karján ismét ott a cirill betűs felirat. A lap arról nem tájékoztatta az olvasóit, hogy a képek vélhetően mesterséges intelligenciával készültek – erről számolt be szerda este az RTL Híradó. A bejegyzések elérése kimagasló, a lájkolók között pedig rengeteg a nem magyar nevű felhasználó, akik jó eséllyel nem is valós személyek.
Ezek a jelek illeszkednek abba a képbe, amit a Financial Times friss cikke vázol fel: a brit lap szerint a Kreml már 2025-ben jóváhagyott egy titkos médiatervet Orbán Viktor hatalomban tartásának elősegítésére. A tervet a korábbi dezinformációs műveleteiről, például a „Doppelgänger” kampányról már ismert Social Design Agency (SDA) dolgozta ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
