SZEMPONT
A Rovatból

Hatalmas vitát váltott ki az alkoholista férfi, aki inkább az eutanáziát választotta

A holland Mark 21-szer próbálkozott az elvonókúrával, de hiába. Úgy döntött, ennél még a halál is jobb. Lépése világszerte felkorbácsolta az indulatokat.


Meglepő, sokakat megbotránkoztató és rengeteg kérdést felvető dolog történt Hollandiában: orvosi felügyelettel segítették a halálba egy férfit, aki nem tudott felhagyni alkoholizmusával és csak szenvedésnek érezte az életet. A 41 éves Mark Langedijk 21-szer próbálkozott már terápiával, de sajnos mindig eredménytelenül: továbbra is a pohárhoz kényszerült nyúlni.

Utolsó próbálkozása után döntött úgy, hogy élve a törvény adta lehetőséggel az eutanázia mellett dönt, és feladja az életét.

Egy 2002-ben hozott holland törvény szerint az jogosult eutanáziára, aki „elviselhetetlen szenvedésen” megy keresztül és akinek „nincs kilátásban a javulás”. Hogy ténylegesen alkalmazni lehessen az eljárást, számos és nagyon komoly kritériumnak kell érvényesülnie, amelyeknek Mark mind megfelelt, miután orvosaihoz, köztük pszichiáterekhez is fordult az ügyben.

44 éves bátyja, Marcel is ott volt halálos ágyánál, aki szívszorító videóinterjút adott a BBC-nek a történtekről.

„Július 14-e gyönyörű nap volt. Őrülten meleg volt”

– mesélte testvére utolsó napját.

„Kimentünk, és azt mondta: ’ez az utolsó reggelem’. Ittunk egy kicsit a kedvenc borából. Aztán elszívott egy cigarettát, és bementünk”

– folytatta Mark utolsó pillanatainak leírását.

eutanazia2

Az orvos 3 különböző folyadékot adott be neki. Az első egy sóoldat volt, amely kitisztította Mark ereit. A következő egy anesztetikus szer, amelytől álomba szenderült. Az utolsó pedig megállította a szívverését.

Miért választotta ezt a megoldást? Erre a kérdésre Marcel így felelt:

„A szüleink el tudtak búcsúzni tőle... és ő is el tudott búcsúzni tőlük. Hogy ha csak... lelőtte volna magát vagy vonat elé állt volna, az nagyon más lett volna. Kegyetlen lett volna nagyon”

– mondta meghatódottan, könnyeivel küszködve.

Az idősebb testvért saját elmondása szerint az zavarja a legjobban, hogy most őt és a családját sokan úgy állítják be, mintha csak azért „vetettek volna véget a dolognak,” mert így volt kényelmesebb számukra.

„Elmondom, hogy ez EGYÁLTALÁN nem kényelmes. Ez nem olyan, hogy itt Hollandiában megöljük az alkoholistákat. Nagyon bonyolult, nagyon nehéz és egy óriási lépés” – világosított fel mindenkit.

„Fontos, hogy mindenki megértse, mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, de vannak olyanok, akik egyszerűen gyógyíthatatlanok. Ha nem tudsz rajtuk segíteni, végül megölik magukat” – fejezte be megrendülve nyilatkozatát, utalván arra, hogy Mark és családja humánusabbnak találta az eutanáziát, mintha valamilyen erőszakos módszert választott volna saját élete kioltásához.

eutanazia3

Az Independent beszámolója szerint Marknak gondtalan gyermekkora volt szerető szülőkkel, inni is csak 8 évvel ezelőtt kezdett el. Sikertelen rehabilitációs próbálkozásai ellenére szülei bizakodóak voltak, ám egy nap Mark családja elé állt, és közölte: nem akar tovább így élni. A szülők nehezen fogadták a hírt.

Halála napján még ebédelt egy jót, majd délután negyed 4-re megérkezett az orvos. A doktornő elmagyarázta mindenkinek a különböző lépéseket, majd megkérte Markot, hogy feküdjön le és maradjon nyugodt.

Ebben a pillanatban „mindenki elkezdett sírni, a szüleim is konkrétan, még maga Mark is” – idézi Marcel egy másik nyilatkozatát az Independent. „Sírtunk, mondogattuk egymásnak, hogy szeretlek, hogy minden rendben lesz, hogy újra látjuk majd egymást, hogy a kezünkben tartjuk majd egymást megint” – elevenítette fel fájdalmas emlékeit.

Mondani sem kell, hogy az eset alaposan felkavarta az indulatokat világszerte. Az egyik konzervatív brit képviselő, Fiona Bruce azt nyilatkozta, hogy szerinte kezelni kellene az alkoholistákat, nem pedig megölni. Valamint úgy vélte, az ilyen esetek aláássák azokat a gyógykezeléseket, amelyeket a legtöbb ország nyújtani kíván a hasonló betegséggel küszködőknek.

Az egyik legnagyobb brit katolikus lap, a Catholic Herald is ellenszenvét fejezte ki az ügyben, hozzátéve, hogy az eljárást végző orvosnő biztosan lengén volt felöltözve és biztosan flörtölt is a Mark halálos ágya mellett álló fivérrel. (Hogy ezt a megalapozatlan gondolatot honnan vették, nem tudni, de jelzi a vita indulatos és ideológiáktól fűtött természetét.)

A társadalmi vita újra felélénkült: az eutanáziát támogatók szerint mindenki megválaszthatja, hogyan hal meg és mindenkinek joga van a szenvedéstől mihamarabb megszabadulnia. Az ezt ellenzők viszont úgy vélik, nagyon kicsi a határ a legális gyilkosság és az eutanázia között. A téma egyik kutatója, az amerikai filozófus R.G. Frey szerint ahhoz, hogy valakit eutanáziának vessünk alá, „szükségünk van olyan bizonyítékra, amelyek megmutatják, hogy horribilis, lefelé ívelő következményei lesznek [a beteg állapotának]. Csupán a lehetősége a következményeknek nem ad elegendő evidenciát” – írta egy tanulmányában arra utalva, hogy szerinte csakis nagyon speciális és megalapozott esetekben lehetne ezt az eljárást alkalmazni.

Mark testvére, Marcel szerint azonban ez ilyen eset volt, sőt, öccsét nagyon komoly és hosszadalmas vizsgálatoknak vetették alá az illetékes hatóságok, szó sem volt légből kapott ötletről. Végül azt találták, amit a család nehezen, de végül kénytelen volt elfogadni:

Markon nem lehet segíteni és örök szenvedésre van ítélve, ha életben marad.

eutanazia

Ennek belátása – akár a beteg, akár szerettei részéről – nagyfokú tudatosságot és realitásérzéket követel meg.

Források: BBC, Independent, Catholic Herald, Euthanasia Pros and Cons

Képek: Pixabay, BBC

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Örülök Varga Judit podcastjének, de választ kell adnia, miért figyeltek meg magyarokat az izraeli kémszoftverrel
A Vidéki Prókátor a volt igazságügyi miniszter új podcastjére reagálva a Pegasus-ügyben való felelősségét firtatja. A 2021-es incidens során a hatóság civileket hallgatott le bírói végzés nélkül, és ma sem tudni, ki írta alá a kiberfegyver bevetését.


A kegyelmi botrányt kirobbantó, Vidéki Prókátor álnéven író jogász Varga Judit új podcastjének hírére reagált egy bejegyzésben.

A Varga Judit politikai karrierjébe kerülő kegyelmi botrányt kirobbantó jogász örül a fejleménynek, mert ez azt a reményt kelti benne, hogy „ezentúl remélhetőleg olyan országban fogunk élni, melyben a törvényes keretek között bárki szabadon kinyilváníthatja bármiről nyilvánosan is a véleményét és nem kell emiatt semmiféle retorziótól tartania”. Ezt az ideális állapotot állítja szembe azzal a rendszerrel, amelyet szerinte Varga Judit is szolgált, és „amelyben az állami szektorban sunyi módon fortélyos félelemben tartották a munkavállalókat”.

A jogász szerint a volt miniszternek ugyanakkor elszámolással kellene szolgálnia a nemzet felé.

Úgy véli, Varga Judit adós egy válasszal arra, hogy „milyen okból, milyen célból és milyen jogi alapon figyeltetett meg és hallgattatott le a minisztersége idején az Orbán-kormány olyan magyar állampolgárokat egy titokban beszerzett izraeli kémszoftverrel, akikkel szemben tudomásom szerint azóta sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja”.

Varga Judit nem kerülheti meg a válaszadást, és amennyiben kiderül, hogy a megfigyelések jogszerűtlenek voltak, akkor „vállalnia kell a jogi felelősséget” - írja a Vidéki Prókátor.

Majd elvárásokat fogalmaz meg az új kormány, és külön az új igazságügyi miniszter felé. Azt kéri, hogy egy mindenre kiterjedő vizsgálat után hozzák nyilvánosságra a Pegasus-ügy megállapításait, és ha kell, indítsák el a szükséges eljárásokat. Emellett követeli, hogy a törvénysértő módon megfigyelt embereket részesítsék anyagi és erkölcsi jóvátételben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Ókovács Szilveszter kiakadt: Miféle csőcseléket szabadítottak az országra?
Az Operaház főigazgatója szerint egy férfi az autójában egyedül ülő 12 éves lányát támadta meg szóban. A gyerek éppen egy iskolai vizsgára tartott, amikor az inzultus érte.


„Miféle csőcseléket szabadítottak az országra?!” – ezzel a kérdéssel kezdte felháborodott hangvételű Facebook-posztját Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója kedden. Bejegyzésében arról írt, hogy reggel csak egy pillanatra ugrott fel édesanyjához, ezalatt „a lányom egyetlen percre egyedül marad a kocsiban, lehúzott ablakokkal.”

Elmondása szerint a 12 éves lány ünneplőben várakozott, egy iskolai vizsgára készült, és egy makettet tartott az ölében. „Csend a kisvárosi utcán, csend a kocsiban. Tanulás van” – jellemezte a helyzetet.

Ekkor, mint írja, egy férfi sétált el az autó mellett, és a következőket sziszegte befelé:

„Mocskos igazgató! Húzzatok el innen végre!”

Ókovács Szilveszter szerint a férfi tudatában volt annak, hogy ő maga nincs a kocsiban. „De nem vagyok ott, és ő azt pontosan látta, hogy kipattantam. Azért ilyen bátor a 12 éves megszeppent lánnyal.”

A főigazgató hangsúlyozta, hogy elege van az ismétlődő támadásokból.

„Elegem van a sokadik incidensből. Nem adtam rá okot, hogy inzultálják a gyermekemet.”

Saját munkájáról azt állította, „politikamentesen végzem feladatom a munkahelyemen, ahova 25 éve léptem be.” Ugyanakkor hozzátette: „van magánvéleményem, az még nekem is lehet.”

A történteket a jelenlegi közéleti hangulattal hozta összefüggésbe. „Erre most ez folyik a széjjelordított Szeretetország és az európai magasabb standardok szerinti kulturáltság jegyében…”

Végül a felelősséget firtató kérdéseket tett fel:

„Ki és mikor fogja visszatuszkolni a kartáccsal tüzelő agresszivitást a palackba?”

Feltette a kérdést azt is, vajon „lesz-e arra is bátor, aki emberséges és élhető jelszavakkal kampányolt?” Posztját a nyitómondat megismétlésével zárta: „És igen: miféle csőcseléket szabadítottak az országra?!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk