TUDOMÁNY
A Rovatból

Három csillag is nyomtalanul eltűnt az égboltról 1952-ben, a tudósok ma sem értik, hogy mi történhetett

A Palomar Obszervatórium megfigyelése szerint a három csillag kevesebb, mint egy órán belül teljesen eltűnt. Helytálló tudományos magyarázat továbbra sincsen, találgatás annál több.


A csillagok halála lassú dolog, de a csillagászok fogalomtárában a „gyors” is adott esetben évmilliókat jelenthet. Persze van néhány valóban radikálisan gyors változásra, de ezek nemcsak ritkák, de általában olyan energiakidobódással is járnak, melyek megfigyelhetőek.

A nagy tömegű csillagok a látványos megsemmisülése a nóva vagy a szupernóva, amely rövid (pár hónapos, esetleg éves) felfényesedéssel jár, mielőtt az így életét befejező csillag eltűnik az égboltról. Persze műszerekkel ilyenkor is megmarad a helyükön egy fénylő gáz- és anyagfelhő, melynek tágulása világosan megmutatja a korábbi robbanás középpontját.

A kisebb csillagok életük legvégső fázisában összeroskadnak, és helyükön az esetek többségében egy fehér törpe marad, rendkívül kisméretű, és sűrá izzó objektum, amely további évmilliárdokig megfigyelhető.

Az azonban, amit a kaliforniai San Diego közelében figyeltek mega Palomar Obszervatóriumban, nem magyarázható a fenti teóriákkal.

Mi is történt azon az éjszakán? Az égbolt egy adott részét fényképezték, ismétlődően, ami a csillagászoknál bevett gyakorlat (unalmas dolog a megfigyelő csillagászat, felvételek ezreit készítik el ugyanarról a területről és azokon egyenként vizsgálják át az esetleges változásokat. A számítástechnika előtti világban valóságosan idegőrlő volt az ilyen tevékenység).

Arra azonban senki sem számított, hogy az ötvenhat perc különbséggel elkészített két felvétel között ilyen kirívó lesz a különbség.

A később készült képről három közeli csillag egyszerűen hiányzott. Eltűnt.

Csillagok nem tűnhetnek el nyomtalanul. Így hát egy új kutatás indult, kideríteni, mi is történt azon az éjszakán? Először is megnézték, hogy azóta látták-e a tárgyakat.

Azt írták: „Kihasználtuk a Virtuális Obszervatórium képességeit, hogy megkeressük a hármas tranzienst az újabb képekben és katalógusokban. Ennek a kutatásnak az eredménye arra a következtetésre jutott, hogy a tranziens nem jelenik meg a régió későbbi képein a következő 69 évben."

Ezután a csapat megpróbálta kizárni a korabeli fényképészeti technika hibáit is. Amennyiben jelentős különbségek lennének, különösen a tárgyak szélei felé, az például a fényképészeti lemezek hibáira utalhat, vagy akár feltételezhetünk elemi részecskéket is, amelyek a a korábban készült lemezekbe ütköztek. Azonban úgy találták, hogy a formák hasonlóak, annak ellenére, hogy különböző méretűek.

Tanulmányukban úgy összegzik, hogy a jelenség máig megoldatlan, ugyanis

„a profilok nem mutatnak bizonyítékot mozgó forrásra, például repülőgépre, aszteroidára vagy elemi részecskére, sem a fényképészeti lemez hibájára.”

A csapat azt is kizárta, hogy a csillagok egymástól függetlenül elhalványuljanak. Először is, a csillagok egyáltalán nem tűnnek el így. Ráadásul, ha az objektum valóban három különálló objektum a térben, ez azt jelenti, hogy közel kell lenniük egymáshoz ahhoz, hogy a fény (majd annak hiánya) megérkezzen az adott óra időkeretén belül. Tehát ezek az objektumok sokkal közelebb kell(ett) legyenek Naprendszerünkhöz, mint azt más magyarázatok sugallták, 6 csillagászati egyság (Nap-Föld távolság) és két fényév közötti távolság az a reális távolság, a mi még szóba jöhet.

Tehát a jelenség a Naprendszeren belül keresendő, még ha annak távolabbi vidékein is.

Eszerint a megközelítés szerint az objektumok aszteroidák vagy más objektumok voltak a Naprendszerünkben, talán az Oort-felhőben valahol, ami megmagyarázhatja, hogy miért nem látták őket a későbbi mérések során.

Van egy másik, kicsit bonyolultabb magyarázat is: eszerint egy mégis távoli objektumról volt szó, amelyet háromszorosan egy gravitációs lencsehatás miatt láthattunk, amely azt jelenti, hogy egy előtérben levő rendkívül nehéz tárgy (mondjuk egy fekete lyuk), tömegénél fogva eltéríti a mögötte lévő tárgyról a szemünkbe jutó fényt, adott esetben több irányba is, így egy objektum helyett többszörözve észlelhetjük távoli tárgyat.

Ez azonban nemcsak a jelenség rendkívül gyors változása miatt nehezen elképzelhető. A kutatók ezt így fogalmazták meg: ha (mégis így történt) akkor

nagy tömegű objektumok jelentős populációjára van szükség, amelyek szerkezete lencseként szolgál, hogy a tér három helyén jelenítsék meg ugyanazt az objektumot, és megmagyarázzák az egy órán belüli változást.

Aki ért angolul, az eredeti tanulmányt itt olvashatja el.

(Az Iflscience.com nyomán)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: