SZEMPONT
A Rovatból

Gyurkó Szilvia a javítóintézeti botrányról: A tavalyi átvilágításon a bicskei gyermekotthon igazgatója is átment volna

Annak, hogy a kifogástalan életvitel-vizsgálaton nem akadt fenn a Szőlő utcai javítóintézetet 14 éven át vezető igazgató, a szakértő szerint sok oka van. Egy működő gyerekvédelemhez leginkább pénz kellene, de az továbbra sincs.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. június 04.



120 millió forint készpénzt találtak nála, évek óta tízmilliós kocsikkal járt, és a 444 szerint már évekkel ezelőtt érkezett ellene rendőrségi bejelentés, folyt ellene belső vizsgálat, mégis 14 éven át igazgathatta a Szőlő utcai javítóintézetet az a férfi, akit most emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsítanak, vagyis azzal, hogy élettársával együtt lányokat kényszerített prostítúcióra. A férfit korábban a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálattól elbocsátották, majd az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól is eltávolították etikai vétség miatt. Ennek ellenére mégis igazgató lett a Szőlő utcában. Az egyik korábbi főnöke elmondta, amikor a minisztériumból megkeresték, azt tanácsolta, ne nevezzék ki. Ennek ellenére megtették.

Hogyan működhetett ennyi éven át háborítatlanul ilyen feltűnően? És hogyan úszhatta meg a bicskei botrány után bevezetett életvitel-vizsgálatot? A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával, Gyurkó Szilviával beszélgettünk.

– Tavaly a kegyelmi botrány után a kormány elhatározta, hogy átvilágítja az összes gyermekvédelemben dolgozót. Most egy újabb borzalmas visszaélésre derült fény. Hogyan lehetséges ez?

– Mi már akkor is jeleztük, amikor a kifogástalan életvitellel kapcsolatos kérdőív nyilvánossá vált, hogy

a bicskei gyermekotthon igazgatója is átment volna ezen az átvilágításon.

Miközben valóban nagyon fontos, hogy legyenek megfelelő szűrések, alkalmassági vizsgálatok és rendszeres utánkövetések annak érdekében, hogy azok, akik a gyerekek körül vannak, valóban biztonságot tudjanak nyújtani, és ne jelentsenek kockázatot a gyerekekre vagy a munkatársakra nézve. A kifogástalan életvitel-vizsgálaton legnagyobb eséllyel azok buknak meg, akik ellen korábban már volt eljárás, vagy vannak olyan látható, igazolható problémáik, amelyek korábbi vizsgálatokra utalnak. Most, a Szőlő utcai ügyben is, csakúgy, mint korábban a bicskei ügyben, alapvetően úgynevezett „puha" jelzésekről volt szó. Tehát amikor gyerekek, dolgozók vagy akár a vezetéssel, szakmai hozzáállással szemben kritikus észrevételek érkeznek.

Ezekre viszont nem érkezik olyan belső vizsgálat, vagy nincsenek olyan következmények, amelyeknek látható nyoma lenne. Így az átvilágítást végző szakembereket meg lehet vezetni, vagy az érintettek egyszerűen nem akadnak fenn a szűrőn.

Ez két nagyon fontos problémára is ráirányítja a figyelmet. Az egyik, amit a kezdetektől hangsúlyozunk, hogy a kifogástalan életvitel-vizsgálat hamis illúziót kelt. Mintha a vizsgálatok lezárását követően azt mondhatnánk, hogy nincsenek problémás szakemberek a gyerekvédelemben, pedig vannak. A másik komoly probléma, hogy a jelenlegi intézményi szabályzatok nem tartalmaznak rögzített eljárásrendet arra az esetre, ha vezető beosztású személlyel szembeni jelzés érkezik. 2024-ben volt esély arra, hogy ezen javítsanak. Tavaly a Belügyminisztérium módosította a szakellátási intézményeken belüli jelzésekre vonatkozó valamennyi módszertani útmutatót. Most már mérlegelés nélkül kell jelezni a gyermekekkel szembeni visszaéléseket. Ez reménykeltő, mert ha a rendszernek megfelelő kapacitása van, és komolyan veszik ezeket a jelzéseket, sokkal több belső ügy derülhet ki. Viszont a statisztikai adatgyűjtés jelenlegi rendszere miatt a 2024-es adatokat csak nyár végén látjuk majd, jelenleg még csak a 2023-asak állnak rendelkezésre. Így most még nem tudjuk megmondani, hogy valóban érkezett-e több jelzés a módszertani útmutatók módosítása óta, vagy nem. Továbbra is probléma, hogy az ügyek kivizsgálására nincsenek olyan szakmai protokollok, melyek megfelelnének a nyugat-európai sztenderdeknek.

Sokszor azok folytatják le a vizsgálatokat, akik maguk is belül vannak a rendszerben. Azaz nem biztosított, hogy független, külső személyek járjanak el.

A harmadik probléma a transzparencia hiánya. Mióta a Belügyminisztériumhoz kerültek a gyermekvédelmi intézmények, ez látványosan fokozódott. Korábban sem voltak igazán nyitottak a gyermekvédelmi intézmények, sem a gyerekotthonok, lakásotthonok, sem a speciális és különleges intézmények, javítóintézetek, de amit az elmúlt években tapasztalunk, hogy milyen szinten nem jönnek ki információk, mennyire zárttá válik a rendszer, önmagában is növeli a bántalmazás kockázatát. Hiszen így sokkal kisebb az esélye annak, hogy valaki észrevegye, mi történt, beléphessen, információt hozzon ki a zárt kapuk mögül.

- A most lebukott igazgatóval kapcsolatban már a korábbi munkahelyén is voltak aggályos történetek, ráadásul teljesen nyilvánvalóan nem az ottani fizetésének megfelelő életszínvonalon élt. Ezek nem olyan dolgok, amiket egy alapos átvilágítás során fel kellene tárni, meg kellene találni?

- Ez egy nagyon fontos dolog lenne. Amikor azt említettem, hogy a nyugat-európai sztenderdek szerint kellene ezeket az ügyeket kezelni, akkor abba azt is beleértettem, hogy az ENSZ gyermekjogi bizottsága szerint és az Európai Uniós ajánlások szerint is minden ilyen ügyben általános átvilágításnak kell történnie, tehát nemcsak azt kell megnézni, hogy ki az a személy egyénileg, aki felelősségre vonható azért, ami történt, hanem meg kell nézni azt is, hogy

szervezeti, munkáltatói, vagy fenntartói szinten milyen jellemzői voltak annak a működésnek, ami lehetővé tette, hogy ez ennyi időn keresztül megtörténhetett.

Ha voltak jelzések, azoknak miért nem volt következménye, ha volt vizsgálat, és annak volt valami eredménye, akkor annak miért nem volt konzekvenciája? Tehát a konkrét egyéni felelősség megállapításán túlmenően nagyon fontos, hogy azokat a tanulságokat is levonjuk, amik a rendszer további fejlesztéséhez szükségesek. Amikor azt mondtam, hogy nincs transzparencia, az erre is vonatkozik. Az elkövetők közvetlen környezetének, közvetlen munkatársaiknak nagyon sok esetben vannak információik arra vonatkozóan, hogy az adott szakember nem úgy viselkedik, ahogy kellene, vagy olyat tesz, ami egyébként bántalmazó lehet, vagy nem jó. Annak, hogy miért nem történik ezekben az ügyekben olyan lépés, ami szükséges lenne, ennek megint sokféle oka lehet az egészen cinikustól kezdve, mert annyira kevesen vannak a rendszerben, hogy egyszerűen nem kockáztatják meg, hogy valakit elküldjenek, akkor sem, ha az ő működése aggályos, odáig, hogy érdekelt abban, hogy ne emelje fel a szavát, mert meg akarja tartani a munkahelyét, vagy, hogy adott esetben megfenyegetik.

De olyan is van, hogy egyszerűen nem érdekli, mi történik körülötte.

Sajnos a magyar gyerekvédelem egy része az elmúlt években kontraszelektálttá is vált, miközben ott vannak a rendszerben a vitathatatlan hősök, akik a vállukon tartják ezt a súlyosan alulfinanszírozott és elképesztő munkaerő- és forráshiánnyal küzdő rendszert. De mellettük ott vannak azok a kollégák is, akik konkrétan tesznek rá, hogy mi van a gyerekekkel, nem foglalkoznak velük, nem tekintik őket értéknek, nem tekintik őket ugyanolyan gyereknek, mint akár a saját gyerekeiket. Nem értik azt, hogy mit jelent egy traumatizált gyerek működésében az átszexualizáltság, képesek azzal elintézni, ha egy gyerek prostitúció, vagy emberkereskedelem áldozatává válik, hogy „ ezek ilyenek, nekik a vérükben van, egyébként is ez történne vele”, és különböző önfelmentő narratívák és mechanizmusok jelennek meg a rendszerben, amik például azokat a szakembereket, akik amúgy látják, hogy mi történik, megakadályozzák abban, hogy ezt egyrészt problémaként azonosítsák, másrészt a gyerek oldalára álljanak, harmadrészt annak lássák a gyereket, ami: áldozatnak egy visszaélésben. Ez is többek között amiatt van, mert

olyan szinten nincs megfelelő szakembergárda, főleg a problémás, traumatizált, nehéz sorsú gyerekekkel foglalkozó intézményekben, hogy akik odakerülnek, nincs tudásuk bántalmazásról, traumáról, nem tudják, hogy egy kisgyerekkorban elszenvedett szexuális erőszak milyen következményeket hoz,

például az átszexualizált viselkedésben, kamaszkorban. Ezek a fajta tudás- és ismerethiányok, és egy rossz attitűd, összeadódva előidézhetik azt, hogy valakinek a szeme előtt zajlanak ilyen folyamatok, miközben ő azt gondolja, hogy nincs ezzel semmi baj.

– Azt mondta, önök jelezték, hogy a bicskei gyermekotthon vezetője is átment volna egy ilyen vizsgálaton. Ezek szerint volt valamiféle párbeszéd a minisztériummal?

– A „párbeszéd” szó használata itt azért erős eufemizmus. Az, amit említettem, hogy „jeleztük, hogy átment volna” kétféle módon történt. Egyrészt a Gyermekjogi Civil Koalíción keresztül, amelyben sok szakmai szervezet részt vesz, akik gyermekjogi, gyermekvédelmi kérdésekkel foglalkoznak. A koalíciónak volt egy állásfoglalása a kifogástalan életvitellel, illetve a 2024-es szabályozási módosításokkal kapcsolatban. Ez volt az egyik csatorna. A másik a nyilvánosság, ahol szintén szóvá tettük ezeket az aggályokat. Valamiféle szakmai együttműködés valóban van a Belügyminisztériummal. Például a jelzőrendszer kapcsán fejlesztettünk egy alkalmazást, amely segít az embereknek megérteni és jól használni az új szabályokat. Ehhez kértünk állásfoglalást a Belügyminisztériumtól, amit meg is kaptunk. Részt veszünk az Igazságügyi Minisztérium gyermekjogi munkacsoportjában is, amelynek, ha minden igaz, néhány héten belül lesz is egy ülése, ahol ott tudunk lenni. Bár ezek jó alkalmak arra, hogy egyáltalán legyen mód a szakemberek közötti kommunikációra, azonban az a tapasztalatunk, hogy

ezeken a fórumokon nagyon szűkös az idő, és szűkre szabott az a téma, amelyben egyáltalán jelezni lehet véleményeket vagy állásfoglalásokat. Tehát valódi diskurzusról nem igazán beszélhetünk.

A kifogástalan életvitel-vizsgálattal kapcsolatban is sokkal markánsabb vélemények is megfogalmazódtak arról, hogy ez jó irány-e vagy sem, de valódi meghallgatásra nem találtak ezek az észrevételek. Tehát ezek egyelőre inkább egymás mellett való elbeszélések.

– Hogyan lehetne a prevenciót megerősíteni?

– Egy kicsit messzebbről kezdem a választ. Látni kell, és ezt most az Állami Számvevőszék tavaly év végén közzétett jelentéséből idézem, amely a szakellátási rendszer átvilágítása után készült, valamint az elmúlt időszak jelzőrendszeri értekezletei is ezt erősítették meg, hogy a szakellátásból minden hetedik, az alapellátásból pedig minden tizedik szakember biztosan hiányzik, és ez mostanra kiegészült azzal a megdöbbentő adattal, hogy három munkavállalóból csak egy az, aki stabilan jelen van. A másik kettő folyamatosan cserélődik, azaz egy-két hónap, fél év után otthagyja a munkahelyét. Ez azt jelenti, hogy

három álláshelyből csak egy van stabilan betöltve, a másik kettő vagy betöltetlen, vagy állandóan új ember kerül oda.

Ebben a helyzetben szakmai közösségeket fejleszteni, építeni, megerősíteni elképesztően nehéz. És ezt a helyzetet tovább rontotta ez a bizonyos kifogástalan életvitel-vizsgálat. Ennek minősége, megközelítése és nyilvános kommunikációja sok kiváló szakembernek az utolsó csepp volt a pohárban. Tapasztalt dolgozók hagyták ott a pályát, és nem ritkán azt hallani, hogy azt veszik fel az intézményekbe, “aki éppen arra jár”. Azt mesélték kollégák, hogy

valaki takarítói állásra jelentkezett, aztán felajánlották neki, hogy maradjon inkább nevelőnek, mert az a pozíció is betöltetlen, és ott több pénzt is kereshet.

Az ilyen belépő munkatársakat, akik nem tekinthetők szakembereknek, mert nincs meg a képzettségük, a régi motorosok tudják érzékenyíteni, tanítani. Ők viszont sokan elmentek tavaly, két hullámban is: nyáron és év végén. Ez országos jelenség. Eddig azt mondtuk, hogy főleg azokon a megyékben súlyos a helyzet, ahol a munkaerőpiac szerkezete miatt van alternatíva (Pest megye, nyugati határszél), de mostanra országosan is megállapítható a rendkívül súlyos munkaerőhiány. Közben pedig folyamatos a gyerekek beáramlása a szakellátási rendszerbe. Az intézmények átlagosan egész évben 15–50%-os túltelítettséggel működnek. Vagyis a kevesebb, és kevésbé képzett szakember sokkal több, és problémásabb sorsú gyerekkel kénytelen foglalkozni. Ezekhez a problémákhoz hozzátartozik például a szerhasználat is: egy addiktológiai közalapítvány tavalyi kutatása szerint azok a gyerekek, akik úgy kerülnek be a szakellátási intézményekbe, hogy nem szerhasználók, ott komoly esély van rá, hogy azzá válnak. Ön a prevencióról kérdezett, és ezért kellett ilyen messziről kezdenem, mert

a prevenció ott kezdődik, hogy legyen bérrendezés. Legyen társadalmi megbecsültsége a szociális szektorban dolgozóknak.

Ezt az óriási munkaerőhiányt és alacsony presztízst el kell mozdítani: legyen vonzó a pálya azoknak is, akik jól képzettek és magas státuszúak, és a pályakezdők is hivatásként, életpályaként tekinthessenek a gyermekvédelemre. Ehhez az is kell, hogy a gyermekvédelmi rendszer megfelelő szakmai támogatást biztosítson. Ha valaki nevelőként dolgozik egy gyermekotthonban, lakásotthonban vagy javítóintézetben, ne érezze magát magára hagyva, hanem kapjon folyamatos, szakmai segítséget. És nem is csak érzékenyítésről van szó, ez a szakmai alapok része kellene legyen. Tudni kellene, hogy mit jelent a traumatizált gyerek viselkedése, hogy mit jelent, ha kiemelték a családból, milyen jele lehet a kriminális devianciának, amely sokszor a bántalmazotti lét következménye. Tudni kell, hogyan válhat egy áldozat később elkövetővé, és hogy ez nem egyszerű „jellemhiba”, hanem egy érthető, és megelőzhető folyamat része. A Hintalovon Alapítványnál például el tudtunk indítani ingyenes, akkreditált képzéseket, kifejezetten a szakellátásban dolgozóknak, szexedukációs témában. Ez segít megérteni, hogy miért kezdik ezek a gyerekek korábban a szexuális életet, miért jellemző sok esetben a promiszkuitás, miért magasabb náluk az emberkereskedelem, prostitúció, pornográfiába vonódás kockázata. Meg kell érteni azt is, hogy a szexualitás hogyan válhat egyfajta hatalmi nyelvvé, például kortársak futtatnak kortársakat, hogy egy egykori áldozat hogyan válhat később maga is kihasználóvá.

Ezek nem felfedezendő, új dinamikák, ezek ismertek, kutatások és szakirodalom is alátámasztja őket. Azoknak, akik ezekkel a gyerekekkel dolgoznak, ezzel a tudással rendelkezniük kellene.

Őszintén mondom: nem gondolom, hogy a minisztérium rossz szándékból nem foglalkozik ezzel. Feltételezem, hogy az ágazati irányítás is pontosan tudja, mire lenne valójában szükség. De az alapfeltételek, azaz a pénz, hiányzik. Tavaly például beígérték a bérrendezést, de a 2026-os költségvetés tervezetében nem szerepel, erről már a szakszervezet is beszél.

– Mekkora összegre lenne szükség egy bérrendezéshez ebben a szektorban?

– Nem tudom megmondani, pontosan mekkora összegre lenne szükség. Az viszont biztos, hogy a tavalyi évben nagyon sok intézményt összevontak, sokat be is zártak, és ez nem szakmai alapon történt. Az intézmények bezárásának és összevonásának legfőbb oka az volt, hogy nincs elég szakember, aki a gyerekekkel foglalkozhatna. Azonban minél több gyereket, köztük minél több problémás sorsút zárnak össze kis helyre, egyre kevesebb felnőtt felügyelete mellett, annál nagyobb az esélye annak, hogy ott nem jó dolgok történnek.

– Mekkora lehet a látencia? Tehát most megint valami a felszínre került, de körülbelül hány lehet az olyan eset, amiről nem tudunk?

– Én azt gondolom, hogy minden egyes esetre jut tíz másik. Tehát egyetlen, gyerekkel szemben elkövetett szexuális visszaélés vagy hasonló kizsákmányolás mögött tíz másik olyan eset van, ami rejtve marad. És ez egy nagyon konzervatív becslés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Balogh József: A Fidesz-kormány súlyos hibákat követett el az energetikában, és ez most keményen visszaüt
A szakértő szerint az, hogy az Orbán-kormány alatt csak a napelemeket erőltették, hozzájárul a mostani energiaválsághoz. Balogh József szerint ugyanakkor nincs ok pánikra, a tárolókapacitások bővítését és a szélenergia fejlesztését jó iránynak tartja.


Bár a hétvégén úgy tűnt, már vasárnap le kell állítani a Paksi Atomerőművet, a Duna vízszintje egyelőre nem csökkent tovább, és az ipari nagyfogyasztók, valamint a lakosság összefogása is látványos eredményt hozott: egyetlen este alatt egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok. Az atomerőművet ugyanakkor továbbra is bármikor leállíthatják, Magyar Péter szerint ezen a héten jön a legkritikusabb 5 nap, és a Duna vízszintje akár egy hónapig is alacsonyabb lehet annál, ami az újraindításhoz szükséges.

Meddig tarthat az energiaválság, és pótolható-e külföldről a kieső energia? Mi vezetett a mostani helyzethet, és mi lehet a megoldás? Erről beszélgettünk Balogh József energetikai szakértővel.

– Mennyire súlyos jelenleg a helyzet?

– Nem indokolt a hisztériakeltés, nyugalommal kell kezelni a helyzetet. Úgy gondolom, nem a miniszterelnöknek kellene megszólalnia ebben a témában, mert nem az ő szakterülete. Péntekig kell kitartani, utána javulni fog a helyzet.

– Miért éppen péntekig?

– Mert a hét második felében lehűlés és eső érkezik.

– Mások szerint a Duna alacsony vízszintje akár októberig is megmaradhat, az aszályos időszak elhúzódhat.

– Egy tisztességes meteorológiai előrejelzés legfeljebb tíz napra tekinthető megbízhatónak. Azt kijelenteni, hogy az aszály októberig tart, nem megalapozott. Ilyen alapon akár novembert is lehetne mondani. A jelenlegi előrejelzések szerint a hét második felében megérkezik az eső. Az elektromosenergia-rendszerben különösen káros a hisztériakeltés. Nyugalomra van szükség: át kell tekinteni a helyzetet, majd meg kell találni a megfelelő megoldásokat.

– Az utolsó paksi turbinát is le kell majd állítani?

– Minden attól függ, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Dunán. Aszódi Attila erről egy részletes, alapos cikket írt. Ha nincs elegendő víz, sajnos le kell állítani a turbinát, ha viszont megfelelő a vízhozam, erre nem lesz szükség.

Hétfő este a rendszerterhelés körülbelül 6600 megawatt, ami még nem tekinthető rendkívülinek.

Meg kell nézni, hogyan alakul a következő nap, különösen a délutáni időszak. Szerintem nem lesz komoly baj.

– Miért éppen az este hat és tíz óra közötti időszakra kérnek fogyasztáscsökkentést? Ilyenkor a legdrágább az áram?

– A helyzet ennél összetettebb. A Fidesz-kormányzat rendkívül erősen támogatta a napelemes kapacitások kiépítését, arra azonban nem készült fel megfelelően, hogy mi történik naplemente után.

Amit el lehetett rontani, mindent elrontottak.

Lehet, hogy felismerték a problémát, de anyagi szempontból nem volt érdekük annak kezelése. Emiatt rendkívül drága a magyar esti villamos energia. A HUPX-en 400–450 euró körüli árakat is láthatunk. Őszintén szólva én mára 800 euró körüli árat vártam, de az ár nem emelkedett ilyen magasra. Ezért sem szabad pánikot kelteni. A korábbi kormányzat alapvető hibákat követett el az energiarendszer kialakításakor. Nem feltétlenül szándékosan, de a pénzügyi szempontok felülírták a rendszer működésének érdekeit.

– Az államigazgatásban szerdáig kötelező home office-t rendeltek el azokban a munkakörökben, ahol ez kivitelezhező, és a miniszterelnök a piaci cégeket is arra kérte, hogy az energiaspórolás jegyében támogassák az otthoni munkavégzést. Valóban lehet energiát megtakarítani a home office elrendelésével?

– Az irodatömböket akkor is hűteni kell, ha a dolgozók hazamennek. Az Árpád híd környékén is számos olyan irodaépület található, amelyet egész nap közvetlenül ér a napsütés. Ezek hűtését nem lehet egyszerűen leállítani, amikor az emberek elhagyják az épületet.

– Tehát akkor is hűteni kell őket, ha üresek?

– Igen. Egyrészt mindig lehetnek emberek az épületben, másrészt ha a belső tér egyszer átmelegszik, nagyon nehéz visszahűteni. Az üvegfelületek miatt az épület üvegházként kezd viselkedni. Aki ezt az intézkedést javasolta, vélhetően nem ismerte kellően az ilyen épületek működését.

– Tehát az otthoni munkavégzéssel nem takarítunk meg energiát?

– Nemhogy nem takarítunk meg, hanem szerintem akár meg is duplázhatjuk a fogyasztást.

Az irodát továbbra is hűteni kell, miközben a dolgozók otthon is bekapcsolják a légkondicionálót.

– Ha leáll Paks, honnan tudunk energiát importálni?

– Ukrajna nem enged ki villamosenergiát az országból, pedig korábban ez is hozzájárult a magyar rendszer biztonságához. Szlovákia és Ausztria szállít, Szlovénia és Horvátország annyit ad, amennyit tud, emellett Szerbiából is érkezik energia, Románia pedig szintén próbál segíteni. Nem gondolom, hogy súlyos ellátási probléma alakulna ki.

A nagyobb gond az, hogy a korábbi kormány sikeresen összeveszett mindenkivel. .

Ahogy az orosz mondás tartja: „Ne köpj a kútba, mert egyszer még innod kell belőle.” Most érkezett el ez a pillanat.

– Az összekapcsolt európai rendszeren keresztül távolabbi országokból is importálhatunk, nem?

– Az onnan érkező energia már nem jut el Magyarországig, mert azt Németország és Ausztria felveszi. Az Európai Unióban létezik az az elképzelés, hogy az összekapcsolt rendszer mindenki számára megoldást jelent, de a gyakorlatban ez az energia nem ér el hozzánk. Éppen ezért nem szabad úgy összeveszni a szomszédos országokkal, ahogyan azt Szijjártó Péter tette.

– A napelemek napközben azért valamennyi importot kiváltottak.

– Ez igaz, napközben valóban csökkentik az importigényt. Este azonban megszűnik a termelésük, akkor a korábbi, megbukott kormány által preferált napelemek annyit érnek, mint halottnak a csók. És akkor van a 400-500-600 eurós ár.

– Magyar Péter 3000 megawatt tárolókapacitás kiépítésének szükségességéről beszélt. Hogyan értékeli ezt?

– A 3000 megawattos tárolókapacitás indokolt lenne, nagy szükség van rá. A korábbi kormányzat azonban nem építette ki. Számára elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővítése volt fontos.

És most már tudjuk, hogy ez nagyon nagy hiba volt.

Ezt korábban is jeleztem. Ez most visszaüt keményen az arcukba.

– Versenyfutás zajlik az idővel? Fontos, hogy a helyzet még a nyáron megoldódjon, mert ősszel, a kevesebb napsütés miatt tovább romolhat?

– Jelenleg öt nehéz napról beszélünk, hétfőtől péntekig. Utána lehűlés és eső várható. Az új kormánynak azonban át kell gondolnia a teljes energiastratégiát. A mostani helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy változtatni kell. El kell kezdeni megtervezni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez a helyzet tartóssá váljon. Az egyik megoldás a szélenergia. A szélenergia mellett számításba kell venni a nem időjárásfüggő megoldásokat, például a biomasszát. Emellett ott van a geotermikus energia is, amelyet a korábbi kormányzat nem akart megfelelően kihasználni. Véleményem szerint ennek az volt az oka, hogy ezen a területen nem láttak megfelelő pénzügyi lehetőségeket. Magyarország geotermikus adottságai olyan jelentősek, hogy ez az energiaforrás akár a teljes termelés 40 százalékát is kiválthatná.

– A kormány a szélenergiáról és Paksról beszél, a geotermikus energiáról azonban nem. Miért?

– Ezt a kérdést a kormánynak kell feltenni.

– Tegyük fel, hogy a kormány minden lehetséges fejlesztést megvalósít: bővíti a szélenergia hasznosítását, fejleszti a geotermikus energiatermelést, és új szivattyúrendszert épít Pakson. De ez sok év munkája. Jövőre ismét kialakulhat hasonló helyzet, vagy egy év alatt azért már lehet érdemi változást is elérni?

– Jelentős előrelépést lehet tenni. Rengeteget tanultunk és értettünk meg ebből a helyzetből, és sokat lehet tenni a rendszer biztonságának javításáért. Ez a legfontosabb üzenet:

nem kell félni a jövőtől, mert a problémák megoldhatók. A mostani helyzet kiváló alkalom a tanulásra.

Pakson és máshol is problémák vannak. Ez általában nem fordul elő, mert egy átlagos évben elegendő víz van a Dunában.

– Mit lehet konkrétan megvalósítani egy év alatt, hogy ne ismétlődhessen meg ez a helyzet?

– El kell kezdeni fejleszteni az említett alternatívákat: a biomasszát és a szélerőműveket. A szélerőművi tendert már ki is írták. Emellett fel kell ismerni, hogy a korábbi kormányzat által egyoldalúan előnyben részesített napelemek önmagukban nem jelentenek megoldást, mert este nem termelnek. Tárolókapacitás és más energiaforrások nélkül emiatt jelennek meg a 400–500, esetenként akár 600 eurós esti áramárak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk