A Tegyesz volt vezetője: Az egész gyermekvédelem tele van taposóaknákkal, a Szőlő utcai botrány csak egy a sok közül
Molnár László, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) volt vezetője szerint a magyar gyermekvédelem tele van „taposóaknákkal”, és a Szőlő utcai javítóintézetben kialakult helyzet csak egy ezek közül. A szakember az ATV-ben elmondta, hogy ő maga már korábban, állampolgári minőségében próbálta jelezni a fenntartónak, hogy problémák vannak az intézményben, de ehhez – mint fogalmazott – nincs kompetenciája.
Információi korábbi és jelenlegi munkatársaktól, köztük pszichológusoktól és nevelőtanároktól származtak, akiket hitelesnek tart.
Molnár László szerint a jelzései konkrétan a gyerekek ellen alkalmazott erőszakról szóltak. Úgy tudja, az azóta szintén őrizetbe vett igazgatóhelyettes viselkedése hírhedt volt az intézményben.
„Azt mondják, hogy amikor ez a bizonyos háromnevű igazgatóhelyettes a harmadik emeleten elkezd kiabálni, akkor a földszinten is összeszaladnak az emberek, hogy Uramisten, mi történt. Ez egy megengedhetetlen stílus.”
A szakember szerint a mostani helyzet elkerülhető lett volna, ha az intézmény működése átláthatóbb, és civil szervezeteket is beengednének. „Tehát egy transzparens, civil kontroll, ha eddig is lett volna, akkor nem állnánk ott, ahol most állunk” – mondta. Molnár László úgy véli, a rendőrségi felügyelet elrendelése nem jó megoldás, és nem ad jó képet az intézményről, amelynek a nevében is benne van, hogy a javító nevelés a célja, nem pedig a börtönszerű működés.
Szerinte a rendészeti eszközökkel való beavatkozás téves út, mivel nincs tudomása arról, hogy az intézményben például börtönlázadás készülne.
Kiemelte, hogy nemcsak azokat kell áldozatnak tekinteni, akiket fizikailag bántalmaztak, hanem azokat is, akik szem- és fültanúi voltak az eseményeknek. Idézte a Gyermekjogi Egyezményt, amely kimondja, hogy az államnak garantálnia kell a gyerekek védelmét minden intézményben, legyen az bölcsőde vagy javítóintézet. „Ez eddig esélytelen volt” – tette hozzá.
Molnár László szerint a Szőlő utcai és a bicskei eset sem egyedi. „Az a baj, hogy még hozzá tudok tenni. Van egy Hűvösvölgyi gyerekotthon is, tíz napja döbbentem rá erre” – mondta, hozzátéve, hogy ott is súlyos fizikai és lelki bántalmazások történtek, amelyeket szintén a személyzet tagjai követtek el. Bár szeretné azt hinni, hogy ezek nem általános jelenségek, nem tudja ezt hitelesen kijelenteni.
A szakember a rendszeres ellenőrzések hiányát vagy hatástalanságát is felelőssé teszi a kialakult helyzetért. Szerinte az ügyészségnek és a fenntartó minisztériumoknak is vizsgálniuk kellett volna az intézmények törvényes működését. „Ez tíz évre visszamenőleg nagy kérdés.”
Úgy látja, a gyermekvédelemben súlyos szakemberhiány van, sokan megfelelő képesítés nélkül dolgoznak, és ennek a hatóságok jelzése ellenére sincs következménye.
„Valóban nehéz szakembert találni” – ismerte el, hozzátéve, hogy az egész szakma presztízse sérült, aminek következtében „azok a tisztességes emberek, akik ezen a területen dolgoznak, szenvednek”.
A tegnap letartóztatott igazgatóról, aki a hírek szerint pszichológusként dolgozott, Molnár azt mondta, ennek nincs nyoma. „Vannak rendészeti képzettségei, ami nem éppen ide való. Nem tudni, mennyire volt pszichológus, de a munkája során ebből semmi nem tükröződött.”
A jövőbeli feladatokkal kapcsolatban Molnár László óva intett attól, hogy az összes hasonló intézményt a büntetés-végrehajtás alá szervezzék. „Ez egy nagyon téves megoldás. Az állandó rendőri jelenlétre nincs szükség. Hát miért? Hát ott dolgoznak rendészek.”
Arra a felvetésre, hogy a rendészek sem tudták, mi zajlik a falak között, úgy reagált: „De, tudták.” A helyzetet annyira súlyosnak látja, hogy egy keserű gondolatkísérlettel zárta a beszélgetést: felidézte, hogy az épület helyén régen a Jópásztor Nővérek szerzetesrend működött, és talán ők hatékonyabban tudnának bánni a fiúkkal is. „Ez a mostani felállásban elég reménytelennek tűnik” – összegezte.
