SZEMPONT

Saját szövetségesei szavazzák le rendszeresen Baranyi Krisztinát – Miért tört ki politikai hidegháború Ferencvárosban?

Egyre gyakoribbak a konfliktusok a kerületben, de az ellenzéki pártok biztosak benne, hogy a 2024-es választáson újra győzni fognak. Utánajártunk, mi áll a vita hátterében.

Láng Dávid; fotók: Stépán Virág - szmo.hu
2022. június 16.

A 2019-es önkormányzati választáson Budapest sok másik kerületéhez hasonlóan Ferencvárosban is az ellenzék került hatalomra: polgármesternek a függetlenként induló Baranyi Krisztinát választották, a képviselő-testületben pedig kétharmados többséget szerzett az MSZP, DK, Momentum, Párbeszéd, Jobbik és LMP által alkotott összefogás.

A győzelem után viszont hamar felszínre kerültek a törésvonalak a független polgármester és a pártok politikusai között. A testületi többség a közelmúltban leszavazta többek között a részvételi költségvetést, egy ukrán menekülteknek szóló adományszámla létrehozását, a Bakáts Bunker nevű underground kulturális tér fejlesztését (ezt még nem véglegesen), valamint a kerületi lap költségvetésének megemelését – bár erről nem a testület döntött, innen nemrég a főszerkesztőt is kirúgták.

Tavaly nyáron nem a szakmai bizottság által javasolt jelöltet választották a Pinceszínház igazgatójának, és a köztisztaságért felelős önkormányzati cég élére is olyanokat szavaztak meg, akiknél a polgármester szerint sokkal alkalmasabb pályázók is indultak. Mindeközben Baranyi tiltakozása ellenére visszamenőleges hatállyal felemelték a saját fizetésüket.

Ebben a cikkben mindkét oldalt megszólaltatva annak jártunk utána, mennyire mély valójában a konfliktus, veszélyeztetheti-e a kerület működését a ciklus hátralévő részében, és borulhat-e emiatt akár a 2024-es összefogás is.

A polgármester vétózhatna, de nem teszi

Baranyi Krisztina szerint Ferencváros azért is speciális helyzetben van, mert ez az egyetlen olyan önkormányzat, ahol a polgármesterjelölt személye előválasztáson dőlt el, nem a pártok alkui alapján.

Ennek viszont nem volt része a képviselő-testület tagjainak kiválasztása. Bár kérte, hogy a győzelme esetén abba is beleszólhasson, a pártok ettől mereven elzárkóztak: közölték vele, hogy kizárólag akkor egyeznek bele az előválasztásba, ha a polgármester elfogadja a döntést a jelöltek személyéről.

Ennek következtében a képviselő-testületben mindössze az LMP-s Reiner Roland Baranyi Krisztina eredeti támogatója. Bekerült viszont öt fideszesen és a Lokálpatrióták nevű szervezet szintén kormánypártokhoz húzó jelöltjén kívül tíz olyan képviselő, akik a 2019-es választás előtt a saját jelöltségük mellett abban is megállapodtak, hogy Jancsó Andrea lesz a közös polgármesterjelölt. Baranyinak végül mégis sikerült kiharcolnia az előválasztást, ahol 71-29 arányú győzelmet aratott.

A polgármester azt mondja, ő előzetesen a testület nagyjából felét gondolta alkalmasnak, jelen állás szerint viszont csak 1-2 embert tudna említeni, akikkel konfliktusosan bár, de együtt tud dolgozni. Szerinte főként a döntések megalapozatlanságával, a részletesen alátámasztott érvelés hiányával van probléma.

„Ez egyrészt a szakmai hiányosságokra, másrészt az alapvető önkormányzati ismeretek hiányára vezethető vissza. Nagyon sok új képviselő szerzett mandátumot 2019-ben, akik korábban nem politizáltak, így nem feltétlenül vannak tisztában a hivatal működésével, a polgármester szerepével, sőt adott esetben az önkormányzati törvénnyel sem” – fogalmaz, hozzátéve: ebből számos konfliktus adódik, olyan felvetésekről kell hosszasan vitatkozni, amelyek konkrétan törvényellenesek, tehát napirendre se kellene tűzni őket.

Reiner Roland és Baranyi Krisztina

Ilyennek tartja például a már említett visszamenőleges illetményemelést, ami szerinte törvényt sért, mégis bármiféle egyeztetés nélkül megszavazták. A polgármester ezért panaszt tett a kormányhivatalnál, de egyelőre nem érkezett meg az állásfoglalásuk.

„Más témákban is nagyon ritka az előzetes egyeztetés, ezért konkrét ügyeket is magán a testületi ülésen kell megvitatni, adott esetben meggyőzni őket, miért szavazzák meg. Pedig ennek nem ez lenne a terepe.”

A Baranyival együtt hatalomra jutott ellenzéki tömb egyébként nem egységes: az MSZP és a DK által alkotott Demokraták frakciószövetségben 4 megválasztott képviselő dolgozik, de a döntések forrásaink szerint nagyobb körben születnek. Több más külső szereplővel együtt rendszeresen részt vesz a frakcióüléseken Pál Tibor, a szocialisták korábbi kerületi erős embere is, aki a Baranyi által kirobbantott parkolási botrány egyik érintettje volt.

A másik, Új Pólus nevű frakciószövetségnek pedig jelenleg 3 momentumos (köztük az előválasztáson alulmaradt Jancsó Andrea) és egy jobbikos képviselő a tagja, miután 1-1 párbeszédes, LMP-s és momentumos már kilépett. Ők azóta függetlenként politizálnak, de gyakran szavaznak együtt volt frakciótársaikkal a polgármester ellenében.

Baranyinak ugyan hivatalosan van vétójoga a testületi döntések felett, de ezzel eddig egyszer sem élt. Elmondása szerint azért, mert a kerület szempontjából fontos döntéseknél vannak prioritások.

„Ha egy-két elemükkel nem értek egyet, attól még nem fogom megvétózni, mert fontosabb, hogy az adott döntés megszülessen. Például ha a költségvetésben bizonyos dolgokra kevesebbet, másra többet szeretnének áldozni, mint én, számomra az egész csomag elfogadása fontosabb annál, mint hogy érvényesítsem a részletekbe menő akaratom.”

A szavazások eredményét ezzel amúgy se lehetne semmissé tenni, csak annyit érne el vele, hogy a következő testületi ülésen újratárgyalják az adott témakört.

Az alpolgármester-választás, mint ősbűn

Baranyi utólag visszatekintve úgy látja, az alpolgármester-választás volt az első komolyabb konfliktus közte és a testület tagjai között. A pártok öt alpolgármestert akartak, ő viszont ebbe nem ment bele – elmondása szerint azért, mert a Fidesz is kettővel vezette a kerületet, és nem szerette volna azzal kezdeni a munkáját, hogy felemeli ezt a kvótát a két és félszeresére.

„Gyakorlatilag ez is a pártok egyik kifizetőhelyeként működött volna, mivel a feladatkörök úgy lettek volna elosztva, hogy egyik sem tesz ki teljes állást” – állítja. A pártok ezt határozottan cáfolják: az Új Pólus frakciószövetség vezetője, Takács Krisztián szerint a feladatköröket végül meg se határozták, mivel a személyek kiválasztásáról Baranyi egy személyben döntött. „A vádakkal ellentétben elfogadhatatlannak tartjuk a kifizetőhelyek fenntartását” – teszi hozzá.

Az alakuló ülésen végül megszavazták a Baranyi által javasolt két alpolgármestert, a kutyapártos Döme Zsuzsannát és az LMP-s Reiner Rolandot, de a polgármester szerint érezhető volt a feszültség, ő ezért legkésőbb innen, de még inkább az előválasztástól eredezteti az azóta is tartó hidegháborús légkört.

Baranyi ugyan egy momentumos és egy DK-s képviselőnek is felajánlotta, hogy legyenek az alpolgármesterei, de ezt mindketten visszautasították, mivel a pártjuk más személyeket szánt volna a posztra. Ők viszont Baranyi számára nem voltak elfogadhatók, így végül meghiúsult az egyezség.

Torzsa Sándor, a Demokraták frakciószövetség vezetője szerint a polgármester ezzel felrúgta az előzetes megállapodást.

„Mi sem zsűrizzük az ő kabinetjének tagjait, ezért cserébe elvárható lenne, hogy ő is elfogadja a Demokratikus Koalíció, mint autonóm párt által kiválasztott jelöltet” – érvel Torzsa, aki szerint az előválasztáson természetes versenyszituáció volt, az ottani sebek beforrasztásáért pedig ők is sokat tettek.

Utána viszont hidegzuhanyként érte őket, amikor Baranyi deklarálta, hogy mivel ő pártfüggetlen jelöltként győzött, a továbbiakban is ennek szellemében szeretne döntéseket hozni. Torzsa szerint a sajtóból tudták meg azt is, kiket szeretne alpolgármesternek, mégis megszavazták őket, mivel törekedtek a partnerségre.

Az első hónapokban még Döme Zsuzsanna szerint is viszonylag zökkenőmentes volt a munka, akadtak ugyan szakmai viták, de a lényeges ügyekben végül mindig összezárt a testület. Ezután viszont kitört a járvány, beszüntették a testületi és a bizottsági üléseket, így teljesen újfajta működésre kellett átállni.

„A képviselők ebben lényegében nem vettek részt. Mindenről folyamatosan tájékoztatást kaptak, de számottevő ötleteik nem voltak, mindössze maszkot osztani segítettek az elején” – állítja Döme.

Takács Krisztián árnyalja a fentieket: szerinte más önkormányzatoknál bevett gyakorlat volt, hogy a polgármester bevonta a képviselőtestületet a döntések meghozatalába, így biztosítva a demokratikus működést. Ferencvárosban ugyanakkor ez nem valósult meg, a képviselők a meghozott döntésekről kaptak utólagos tájékoztatást – állítja.

Baranyi azt mondja, a képviselők sok javaslatát befogadták, akár a költségvetéssel, akár a rehabilitáció folytatásával vagy kulturális ügyekkel kapcsolatban. Tehát állítása szerint nem volt olyan, hogy pusztán a feszültség miatt elutasított olyasmit, ami a kerület érdekét szolgálta.

„Sokszor a saját pártjuk által hangoztatott elvekkel mennek szembe”

A testületi ülések tavaly tavasszal kezdődtek újra, Döme szerint már akkor több olyan fontos rendeletmódosítás terítékre került, ami sokáig húzódott a képviselők ellenállása miatt. Ilyen volt például a lakáspályázatok ügye.

„Szinte már hülyének éreztem magam, hogy hétről hétre azt kell mondanom a néninek, aki várja, hogy a fideszes évek után végre átlátható pontrendszer legyen, hogy sajnos a legutóbbi ülésen se sikerült megszavazni” – fogalmaz az alpolgármester.

Baranyi azt állítja, a lakásrendeletnél már az első javaslatba beépítették a képviselők releváns észrevételeit, végül mégis csak harmadszori nekifutásra szavazták meg. Két ügy van még, amit nagyon súlyosnak tart, az egyik az önkormányzati cégek vezetőinek kinevezése, a másik pedig a Pinceszínház igazgatóválasztása.

„Ebben nagyon rigorózus vagyok: szeretném, ha megfelelő szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkező emberek kerülnének pozícióba, mert csak akkor tud jól működni az adott cég. Ugyanezt gondolom a kultúráról és a médiáról is.”

A köztisztasági és zöldfelületekért felelős cég vezetőjének személye a polgármester szerint pártalkuk mentén dőlt el, az egymás között leosztott pozíciók következményeként.

„Több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereket szavaztak le, végül egy olyan jelölt lett a befutó, akinek az önéletrajzában cserepes növények gondozása szerepelt, mint referencia” – állítja Baranyi.

A kiválasztott ügyvezető ráadásul alig egy év után nyugdíjba ment, ezért újra pályáztatni kellett, de a polgármester szerint itt is sokkal jobb jelentkezőket szavaztak ki egy kevésbé alkalmas jelölt kedvéért.

„Ő ráadásul egyértelműen pártember, korábban a frakciótitkáruk volt, egy másik cég felügyelőbizottságában pedig pártdelegáltként vett részt. Lényegében a saját emberüket szavazták pozícióba” – állítja.

A Pinceszínház igazgatóválasztása is komoly hullámokat vetett egy évvel ezelőtt: Döme szerint itt meglett volna a lehetőség, hogy a Fidesz politikai kinevezéseit joggal kritizáló ellenzék végre megmutassa, hogy képes egy ilyen kérdésben a szakmai vélemények mögé beállni, de ez nem történt meg. A testületi többség végül a szakmai zsűri javaslatával ellentétesen szavazott (ők a legnagyobb arányban dr. Komáromi György pályázatát támogatták).

„Sokszor a saját pártjuk által hangoztatott elvekkel mennek szembe, hiszen a Momentum például rengetegszer elmondta, hogy minden kinevezést kizárólag szakmai alapon támogatnak. Az itteni pártalkuk során ezt viszont elfelejtették” – mondja Baranyi.

Torzsa Sándor szerint ők a végsőkig törekedtek a kompromisszumra, de egyszerűen rutintalannak érzik a városvezetést, ráadásul politikai nézeteltérések helyett egyre gyakoribb, hogy kőkemény szakmai vitákat kell folytatniuk.

„Ki kell mondani, hogy szakmaiatlan, nem megfelelően előkészített projektek futnak, amelyekbe muszáj a képviselő-testületnek beavatkoznia, különben jogi és gazdasági problémák sora következne. A kerület annak köszönhetően tud működni, hogy mi folyamatosan korrigálunk.”

Szerinte amikor valamit leszavaznak, azt mindig jó indokkal, kizárólag szakmai érvek mentén teszik. Döme Zsuzsanna ezzel szemben úgy érzi, az utóbbi időben előfordultak olyan esetek, amikor inkább már a személye miatt blokkoltak egy adott szavazást, nem a konkrét ügy miatt.

Ilyen volt szerinte a Public Art köztéri művészeti pályázat keretének csökkentése, legutóbb pedig a részvételi költségvetés leszavazása. Utóbbit azért is érthetetlennek tartja, mert egy mindössze 10 millió forintos összegről lett volna szó, miközben máshol akár 80-100 millió forint elköltéséről is a helyi lakosok dönthetnek.

Döme szerint ő valóban nem a „füstös szobákban megbeszéljük, ki kinek az embere” hozzáállást képviseli, de abban is biztos, hogy eddigi két és fél éves alpolgármestersége alatt egyetlen olyan döntést sem hozott, ami nem a kerület érdeke lett volna, hanem a sajátjáé vagy a pártjáé.

Baranyi Krisztina különösen méltatlannak tartja, hogy a legutóbbi testületi ülésen a képviselők a saját fizetésüket kivétel nélkül megemelték, a hivatalosan társadalmi megbízatású (ezért eleve kevesebbet kereső) Döme Zsuzsannáét viszont változatlanul hagyták.

Döme fizetése ezért most annak ellenére alacsonyabb, mint a képviselőké, hogy napi átlag 10 órát tölt a hivatalban, míg a többieknek csak havi egy testületi és néhány bizottsági ülésen kell részt venniük, más elvárás nincsen velük szemben.

Torzsa Sándor nem tagadja, hogy elégedetlenek Döme Zsuzsannával, szerinte több szempontból is erős kritika illeti az alpolgármester munkáját.

A bevezetőben említett Bakáts Bunker esetében például nehezményezték, hogy egy mindössze háromsoros szakmai előterjesztés alapján hozták létre, a felújítására pedig eredetileg 10 millió forintot szántak, de az összeg végül 50 millióra emelkedett.

Takács Krisztián szerint a részvételi költségvetésre azért szavaztak nemmel, mert előkészítetlen volt a pályázat kiírása, lassan haladt megvalósítás, az egyre magasabb infláció miatt ezért úgy döntöttek, hogy inkább másra használják fel az összeget.

Ez az ügy is belejátszott abba, hogy az Új Pólus nem szavazta meg Döme fizetésemelését, mivel szerintük szakmai mulasztást követett el. Takács azt is megemlíti, hogy az alpolgármester hiába felel a kultúráért, vannak olyan aspektusok, amiket nem tart kellően fontosnak, például az egyházakkal való kapcsolattartást.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Döme a pandémia idején egyszer már kapott emelést, a képviselők illetménye viszont 2014 óta nem változott.

Döme Zsuzsanna (fotó: Déri Miklós)

Mi lesz így 2024-ben?

Baranyi érteni véli, hogy a korábbi konfliktusok miatt a képviselők szeretik megnehezíteni a közös munkát, de szerinte ezzel együtt is muszáj a kerület érdekét szem előtt tartaniuk, hiszen nem vállalhatják fel, hogy szembemennek a választóik akaratával.

„A legfontosabb dolgokkal ezért nem mennek szembe, az pedig, hogy nekünk valamivel több ősz hajszálunk lesz, másodlagos szempont, ha a kerület jó irányba megy. Márpedig a visszajelzések szerint ez a helyzet, nagyon sok előremutató, jó gyakorlatot sikerült itt megvalósítanunk, amelyek országos szinten is pozitív elismeréseket kaptak” – mondja a polgármester. Ebből adódóan nem tart a 2024-es választástól, annak ellenére sem, hogy állítása szerint a képviselők kijelentették: külön polgármester- és képviselőjelöltekkel indulnak majd.

Szerinte a kerület érdeke, hogy továbbra is sikeres városvezetés legyen, ő pedig minden probléma ellenére úgy látja, hogy ez adott. Számos eredményt értek el az elmúlt két és fél évben, ezek közül is kiemelkedőnek tartja a forgalomcsökkentést, a pályázati rendszer átalakítását, valamint az önkormányzat átláthatóvá tételét, amit már többen is díjaztak.

„A választók fogják kikényszeríteni az előválasztást, ahogy 2019-ben. Nem hiszem, hogy megbocsátanák, ha egy esetleges külön indulás miatt a Fidesz kerülne ki nevető harmadikként” – összegez Baranyi, aki ezért biztos benne, hogy meg tudnak majd egyezni. Ha viszont mégsem, ragaszkodni fog az előválasztáshoz, mivel annak semmi értelmét nem látja, hogy két tömbben induljanak a Fidesz ellen.

Torzsa Sándor és Takács Krisztián is egyetértenek abban, hogy egyik vita sem olyan mély, ami ellehetetlenítené a kerület működését. „Ameddig én önkormányzati képviselő vagyok, nincs olyan Isten, hogy annyira elfajuljanak a dolgok” – fogalmaz Torzsa, aki szerint az ügyek nagy része csak fel van fújva, a polgármester a hangulatkeltés miatt szellőzteti meg őket a sajtóban és a Facebookon.

Abban mindketten biztosak, hogy a ciklust fennakadás nélkül végig fogják csinálni, és a következő választáson is győzelmet aratnak majd. Arról viszont nem akartak nyilatkozni, támogatják-e Baranyi újraindulását, vagy ha saját jelöltet állítanak, akkor az előválasztást.

Szerintük ez a kérdés még nem aktuális, de ha eljön az ideje, le fognak ülni tárgyalni és meg fognak egyezni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Henry Cavill és Jake Gyllenhaal együtt mentik meg Guy Ritchie legújabb akciófilmjét – A Szürke zóna csak szórakoztat, de nem dob nagyot

Guy Ritchie olyan tempóban gyártja a filmeket, mintha attól félne, kifogynának a pénzből Hollywoodban. A Szürke zóna ismét tele van vagány karakterekkel, komplikált tervekkel és sztárszínészekkel. Csak van egy apró probléma: a forgatókönyv néha már a valóságot is maga mögött hagyja. Szerencsére Henry Cavill és Jake Gyllenhaal pontosan tudják, hogyan kell eladni ezt az őrületet.

KÉK HÍREK

444: Rogán Antal nem a Telekomtól kapta a 2 milliárdot, és egy aktív NAV-nyomozás vizsgálja találmánya előéletét

Még mindig tart a nyolc éve indult eljárás, melyben a NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nagyszabású nyomozást a Rogán Antal találmányához is köthető cégháló ügyében.

KÉK HÍREK

Eltűnt egy 19 éves fiú, a táskáját a dunaföldvári hídnál találták meg

Nagy erőkkel keresik a 19 éves Fülöp Istvánt, akinek a holmiját a dunaföldvári hídnál hagyták. A fiú testvére a közösségi médiában kért kétségbeesetten segítséget.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt

Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.

F. O. - szmo.hu
2026. június 10.

Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

A Vidéki Prókátor már sejti, milyen Alaptörvény-módosítással távolíthatják el Magyar Péterék Sulyok Tamást

Dr. Fülöp Botond ügyvéd szerint a kormány egy „tabula rasa” Alaptörvény-módosítással szüntetné meg nemcsak a köztársasági elnök, hanem az összes kulcspozícióban lévő vezetők mandátumát. A terv alapja, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy ilyen lépés tartalmi felülvizsgálatára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: autóba rejtett bomba végzett az orosz rakétákért felelős tábornokkal Moszkva mellett

Egy BMW X3-as robbant fel kedd hajnalban a Moszkva melletti Balasihában, a sofőr a helyszínen meghalt. Független források szerint az áldozat Damir Davidov, az orosz hadsereg lőszerellátásért felelős vezetője, a Kreml egyelőre nem közölt konkrétumokat a történtekről.

BUDAPEST

Két napra megbénul a közlekedés a Puskás Aréna körül a Metallica miatt

A Metallica csütörtöki és szombati koncertjei miatt jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni a Puskás Aréna környékén. A Dózsa György út és a Stefánia út szakaszos lezárása mellett több troli- és buszjárat útvonala is módosul.

KULT

Friss hírek a Loophia énekesnőjéről: javul az állapota, de lemondták a koncerteket

A Loophia zenekar közleményt adott ki az énekesnőjük, Szolnoki Zsófia Sára állapotával kapcsolatban. A zenész a múlt pénteken, a Budapest Parkban tartott koncertjükön esett össze, ahol újra kellett éleszteni.

SZEMPONT

„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta

A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.

F. O. - Fotó: Facebook/Jámbor András - szmo.hu
2026. június 10.

Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.

Kapcsolódó

A Parlamentben kellett elmagyarázni a Micimackót Németh Balázsnak, miután megsértődött Pottyondy videóján

Tanács Zoltán miniszter tartott irodalomórát a fideszes politikusnak, miután a képviselő felháborodott Pottyondy Edina szavain. A jelenet nagy derültséget keltett, a miniszter magyarázatát taps fogadta az ülésteremben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Csupa kék és lila folt volt” – Kálomista Gábor egy bántalmazott színésznő történetével borítja a bilit

A filmproducer szerint a színházi világban évtizedek óta bestiális morál uralkodik. Azt állítja, egy híres rendező egyszer annyira megvert egy színésznőt, hogy a sérülései miatt le kellett állítani egy forgatást.

KÉK HÍREK

A rendőrség vizsgálja, miért zuhant le az operatőrt majdnem agyonütő kamera Debrecenben, a cég elismerte a hibát

A Debreceni Rendőrkapitányság vizsgálja a Nagyerdei Stadionban történt baleset körülményeit. Az üzemeltető alvállalkozó szerint a berendezés új és tanúsított volt, mégis meghibásodott.

KÉK HÍREK

Kiderült, miért körözik a ValóVilág egykori játékosát

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elfogatóparancsot adott ki VV Rico ellen. Az ügy egy 2024 januári rendőri intézkedésig nyúlik vissza.

SZEMPONT

Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött

A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.

DKA - szmo.hu
2026. június 11.

A 444 stúdiójának vendége volt Vitézy Dávid, a Tisza Párt vezette kormány közlekedési és beruházási minisztere. Az interjút azzal kezdte, hogy bár a 2022-es Orbán-kormányban is betöltött közlekedéspolitikai államtitkári pozíciót, miután felkérést kapott szakmai munkára, abból végül a kormány semmit nem tett meg, így útjaik néhány hónap után elváltak. Ezt követően szerinte Lázár János „gyakorlatilag mindent lerombolt”, nemcsak az ő néhány hónapos munkáját, hanem a magyar vasútfejlesztés korábbi pozitívumait is. Elődje tevékenységét egy 1968-as, vasútellenes politikához hasonlította.

„Engem erre a kommunista, vasútleépítő politikára emlékeztetett az, amit Lázár János végigvitt” – mondta.

Hozzátette, a miniszteri pozíció lényegesen nagyobb felelősséggel és mozgástérrel jár, mint egy államtitkári, például rendszeresen részt kell vennie a kormányüléseken, éppen onnan érkezett az interjúra is.

Az Orbán-kormány és a mostani magyar kormány működése között Vitézy Dávid szerint radikális a különbség. Állítása szerint azon kívül, hogy a döntéseket ugyanúgy kormányhatározatnak hívják, jóformán csak eltéréseket lát. Úgy véli, most nem magánérdekek, hanem a közérdek által vezérelt kormányzás zajlik, ahol a viták a Tisza-program teljesítéséről szólnak.

„Ahol nem különböző, ilyen-olyan módon előnyben részesíteni kívánt különböző tőkecsoportok, cégek, érdekek alapján próbálnak valamiféle kormányzást végrehajtani, ahol a közérdek, a szakpolitikai érdek ezek alá szorul” – fogalmazott, utalva arra, amit Orbán Viktor politikai kormányzásnak nevezett.

Hozzátette, a mostani kormány működése „nyomokban sem emlékeztet engem arra, ahogyan az előző kormány működött, bármely részletét is nézem”.

Korábbi és mostani főnökét összehasonlítva elmondta, Palkovics Lászlóval a kapcsolata kifejezetten szakmai volt, míg Magyar Péterrel korábban nem dolgozott együtt.

Magyar Pétert nagyon kemény főnöknek tartja, aki nem tolerálja a hatalmi gőgöt, és szakmai döntéseket vár el a miniszterektől.

Eddig semmilyen vitája nem volt a miniszterelnökkel, az elmúlt hetek a közös, intenzív munkáról szóltak, elsősorban az európai uniós források hazahozatala miatt.

A kormány látványosan mediatizált működésével kapcsolatban Vitézy elmondta, számára ez nem újdonság, mert a Fővárosi Közgyűlésben is hasonlóan dolgozott, de országos szinten ezt jónak és fontosnak tartja. Úgy látja, az embereknek van igényük arra, hogy lássák, hogyan születnek a döntések. „Én ezt látom gyakorlatban annak, amikor tényleg látják, hogy mi történik, hogyan születnek döntések, és elmagyarázzuk azt, hogy mi miért történik” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a Fidesz bűneinek feltárására vagy a kormányzati munkára koncentráljon-e, Vitézy azt mondta, mindkettő teljesíthető. „Azért dolgozunk két műszakban, hogy mindkettőre jusson idő” – jelentette ki. Szerinte a két feladat sokszor összefügg, példaként a mohácsi hidat és a Budapest-Belgrád vasútvonalat említette, ahol a múlt feltárása és a jövőbeli döntések kéz a kézben járnak.

Államtitkári időszakából Vitézy szerint vannak olyan információi, amelyek most segítenek abban, hogy tudják, hol érdemes körülnézni. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ahol állítása szerint Mészáros Lőrinc cégét amerikai dollárban fizetik. Beszélt a Balásy Gyula nevével fémjelzett Lounge Group-hoz hasonló, jogszabályokkal bebiztosított monopóliumokról is, amelyek szerinte rendkívül drágán és lassan dolgoztak az államnak. A miniszter elmondta, ahol tudta, igyekezett kikerülni ezeket a cégeket. Hozzátette, a felelősség azokat terheli, akik a jogszabályi kényszert megteremtették.

Az uniós források hazahozatalának koordinálását azért kapta feladatul a miniszterelnöktől, mert korábban a főváros képviseletében is sokat foglalkozott ezzel a területtel, és rálátása volt az akadályokra. A felkérés már a közös munka során, a kormányalakítás után érkezett. Elmondása szerint a tárgyalások során az Európai Bizottság eredetileg úgy vélte, Magyarország a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felét el fogja bukni a szűk határidők miatt. A magyar tárgyalódelegáció azonban a teljes összegért ment.

„A magyarok a teljes keretre jöttek, ezt Magyar Péter többször nagyon világossá tette, és hát erről szóltak a tárgyalások az utolsó percig” – mondta.

A megállapodás az utolsó pillanatban született meg. „Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök ki tudott állni, és be tudták jelenteni azt, hogy megvan a megállapodás, ez tényleg még előző nap is legalábbis kétséges volt” – idézte fel. A kedden benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag a jogállamisági feltételek teljesítését célozza, de Vitézy szerint további, ágazati törvénymódosításokra is szükség lesz.

Ha a 16,4 milliárd euró hazahozatala nem sikerül, azt a saját felelősségének is fogja érezni, de hangsúlyozta, hogy az egész kormánytól ezt várják a választók. „Az én dolgom az, hogy a lehetőségét megteremtsük annak, hogy a 16,4 milliárd eurót Magyarország megkaphassa” – jelentette ki. Hozzátette:

„Nem szoktunk ilyen beszélgetéseket folytatni, hogy kinek a felelőssége lesz, ha valami nem sikerül, hanem alapvetően az a feladat egy ilyen 24 órás, éjjel-nappali munkában, hogy sehol ne akadhasson el a folyamat.”

Lázár János hírhedt mondatára, miszerint a magyar vasútnál „szarból kell várat építeni”, Vitézy úgy reagált, hogy Lázár minden döntésével csak mélyebbre lökte a MÁV-ot. Szerinte „a magyar vasút, ha Ausztriához mérjük, óriási elmaradásokkal küzd, infrastruktúra, járműpark, működéskultúra terén”. Úgy véli, a helyzet az elmúlt négy évben csak romlott, mert leállítottak minden fejlesztést és hagyták elveszni az uniós pénzeket.

>„Azt lehet most már teljesen világosan mondani, hogy a magyar korrupció fenntartása volt az, ami miatt az Orbán-kormány lemondott az uniós pénzekről” – jelentette ki.

Egy hónapnyi miniszterség után Vitézy azt mondta, az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált. „Röviden ezt nagyon nehéz összefoglalni, mert csak anomáliákat találunk. Nem is tudom, hogy hol nincs anomália” – fogalmazott. A legkirívóbb példaként a mohácsi híd ügyét hozta fel, ami szerinte egy feleslegesen túlméretezett és túlárazott beruházás. Részletezte, hogy a tanulmányok szerint indokolatlan 2x2 sávos hidat két héttel a választások előtt 76 milliárd forinttal drágították meg, a Duna Aszfaltnak pedig 98%-os előleget utaltak ki bankgarancia nélkül.

„Soha nem hallottam ilyet. Soha. Hogy ilyet lehetne” – mondta a miniszter.A kifizetés a választások előtt történt meg. „A választások előtt kettő nappal, április 10-én kiutalják 94 milliárd forintot, illetve pár nap előtte még kettő, tehát összességében 97 milliárd forintot kiutalnak a Duna Aszfaltnak” – állította. Szerinte a fedezetet a MÁV és a Volán közszolgáltatási pénzeiből vonták el, a hiányt a következő kormányra hagyva.

A ciklus végéig megvalósuló közlekedési projektekről elmondta, a vasúti beruházások hosszúak, de sok, Lázár János által leállított projektnek már kész tervei vannak. „Ha vannak rá források, akkor azért nagyon sok olyan terv van, amit fel tudunk éleszteni” – mondta.

Az uniós forrásokból ezeket újra lehet indítani, így a következő négy évben már látható építkezések kezdődhetnek, sőt, akár átadott szakaszok is lehetnek. Ígérete szerint a járműparkban is lesznek látható eredmények.

A HÉV-kocsik cseréjéhez kapcsolódóan elmagyarázta, hogy az új szerelvényekhez új infrastruktúra is kell. „Az új járművek nem tudnak olyan régi infrastruktúrán közlekedni, mert például nincs olyan kocsiszín, ahol befér egy 120 méter hosszú új, egyben egyterű szerelvény” – részletezte. Emellett a nem villamosított vonalakra is gondolnak. „Kell Magyarországnak korszerű dízelmotorvonatokat is venni a BZ-k, tehát a kis piroskák helyett, meg a csörgők helyett” – jelentette ki.

A Fidesz történelmi vereségét Vitézy Dávid három fő okra vezette vissza:

„Korrupció, belharcok és az, hogy a választókat elvesztették a kormányzás közben.”

Szerinte a politikai kormányzás öncélúvá vált, és már csak a belső hatalmi harcokról és gazdasági érdekekről szólt. A felelősség elsősorban a volt miniszterelnöké.

„A miniszterelnök, mivel minden hatalom tőle származott ebben a kormányzásban, nyilván elsőszámú és bizonyos szempontból politikai értelemben egyedüli felelőse ennek” – állapította meg.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban úgy látja, a párt nem néz szembe a történtekkel. „Nem azt érzem, hogy bármiféle szembenézés történt volna azzal, hogy miért történhetett ez meg” – mondta, majd hozzátette: „A Fidesz helyzetének romlása nem fog megállni addig, ameddig ilyenkor nem válaszolnak arra, hogy mégis szerintük lehet-e 98%-os előleget fizetni.” Szerinte a párt számára a valódi kérdés a választók bizalmának visszaszerzése. „A kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Vitézy: A választások előtt utaltak ki 94,3 milliárdot a 451 milliárdos mohácsi hídra

A közlekedési és beruházási miniszter elmondása szerint Lázár János két héttel a választás előtt írta alá azt a szerződésmódosítást, amelyben már 98 százalékos előlegfizetést rögzítettek. Vitézy hosszan beszélt arról, hogy a 451 milliárdos beruházás méretét semmilyen szakmai tanulmány nem támasztja alá, sőt, a meglévő dokumentumok indokolatlannak tartják.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Káromkodom, tehát vagyok! – A Tourette-szindrómáról szóló, kivételesen vicces és megható Miket nem beszélek az év eddigi legjobb filmje

Te hallottál már a Tourette-ről? Akármi is a válasz erre a kérdésre, nézd meg ezt a filmet, más emberként állsz majd fel a székből.

KÉK HÍREK

„Csak levelezés és csókolózás volt” – összeszűrte a levet egy rabbal a börtönőr, ő is rács mögé kerülhet

Michelle Molver, az angliai HMP Belmarsh börtön alkalmazottja egy gyilkosságért elítélt rabbal került kapcsolatba. A hivatali kötelességszegés a brit jogban súlyos bűncselekménynek számít, amelyért elvben akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.

BUDAPEST

Hol nézd a 2026-os foci vb meccseit Budapesten? Mutatunk 7 helyet a közös szurkoláshoz

Június 11. és július 19. között ismét a futballé lesz a főszerep. Ha a világbajnokság legnagyobb meccseit nem otthon a kanapéról néznéd, mutatunk néhány budapesti helyet, ahol óriáskivetítők, hideg italok és közös szurkolás vár a következő hetekben.

SZEMPONT

Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont

Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 10.

A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.