HÍREK
A Rovatból

Felére zuhanhat a lakáspiac, leépítések és építőanyaghiány jön

A negatív tendenciák következménye lehet ugyanakkor, hogy a használt lakások ára jelentősen csökkenhet.


Szeptember eleje óta csökken az építőipar rendelésállománya és egyes területeken megkezdődtek a létszámleépítések. A lakásépítési piac a felére zsugorodhat, amennyiben a kormányzat nem avatkozik be – írja elemzésében a 24.hu.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy az állam 284 építőipar beruházást függeszt fel mintegy 2100 milliárd forint értékben. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke úgy kalkulál, hogy

2022-es áron összesen durván 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halaszt későbbre az állam.

Legutóbb Lázár János építési és beruházási miniszter is hasonló számról beszélt. Ez hatalmas elvonás, az idén, elvonások nélkül, mintegy 3300 milliárd forintot tett volna ki az állami megrendelések értéke, azaz kb. 60 százaléka a tervezett beruházásoknak tolódik.

A kifizetési stop eredményeként az állami munkáknál a jogos számlák kifizetése október végéig le lett állítva, ami önmagában is nehéz helyzetbe hozhatja a kivitelezőket és az építőanyag-ipar szereplőit – mondja a szakember.

A legfrissebb, augusztusi KSH-adatok szerint egyébként júliushoz képest 4,4 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.

A teljes szerződésállomány volumene 7,8 százalékkal maradt el a tavalyitól.

Az ÉVOSZ tagvállalatainak kétharmada jövőre a rendelésállomány jelentős csökkenésére számít. A szövetség úgy becsüli:

a beruházások elhalasztása 2023-ban és 2024-ben átlagosan 15 százalékkal csökkenti az építőipar munkalehetőségeit.

A mélyépítési ágazatban az látszik, hogy legalább 20 százalékkal biztosan csökkenni fog a jövő évi munkalehetőség. Az építőiparban 148 ezer aktív vállalkozással, összesen 375 ezer ember dolgozik, az elbocsátások mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Annyi biztos, hogy a leépítési-hullám első jelei már most láthatók a tervező-, és mérnöki feladatokat végző vállalkozásoknál, hiszen a legdrasztikusabb mértékben a tervezési és előkészítési munkák torpantak meg – közli Koji László véleményét a lap. Hozzátette: első körben pedig a be nem tanított segédmunkásokra lesz a legkevésbé szükség. Az elbocsátások mértékéről azért nem akart beszélni, mert – ahogy fogalmazott – „senkit nem akar elrettenteni”.

Az építőipar kieső megrendeléseit elvileg a lakossági és magánpiacról pótolni lehetne, azonban a lakosság a fizetőképessége határához ért. Koji László szerint

beomlik a lakásépítési piac 2023-2024-ben, ha nem vezetnek be egy lakáscélú, nem több mint 5 százalékos kamatplafont kínáló finanszírozási lehetőséget.

Az ágazat tavaly 22 ezer új és 250 ezer felújított lakást adott át, és az idén is minimum 17 ezer új építésű és legalább 250 ezer felújított lakással számol, állami segítség nélkül azonban ezek az értékek 50 százalékkal csökkenhetnek 2023-ban – festi fel a negatív képet az ÉVOSZ.

A következmények között azzal is számolnak, hogy 2023 elején bezuhanhatnak a lakásárak, mert több lesz a vevő, mint az eladó. Biztosnak tűnik, hogy 2023 első negyedéve, első féléve tájékán sokkal olcsóbban lehet majd használt lakást vásárolni, mint jelenleg.

Az építőanyagiparban is nagy gondok lehetnek. „Az idei harmadik negyedévben már érzékelhető a visszaesés, a lakossági és az ipari megrendelői oldal egyaránt jelentős költségsokkban van. Az új lakásépítések lelassultak, a megrendelésszám a projektek elhalasztása miatt esik” – nyilatkozta a 24.hu-nak Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉÁSZ) elnöke.

A járvány utáni kilábalás miatt óriási kereslet lett az építőanyagok iránt, ami hiányjelenségeket szült a nyers- és alapanyagok terén: főleg a műanyagok, az építőkémiai és vegyipari termékek, a vas- és fémipari nyersanyagok, fémgyártmányok voltak érintettek. hirtelen költségemelkedés egyes, import-összetevőket fokozottan igénylő termékeknél, például bizonyos ragasztóknál, epoxigyanta alapú termékeknél 15-48 százalékos áremelést okozott tavaly. Az árrobbanás hatása pedig tartósnak bizonyult.

Ehhez tevődött hozzá tavaly május óta az energiaárak folyamatos emelkedése. A normál években megszokott 18-20 euró/megawattórás földgázár tavaly szeptemberben már 100 euró körül mozgott, és innen menetelt fokozatosan az idei augusztusi 300 eurós csúcsig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, mi okozta a példátlan természeti katasztrófát Parajdon
A román kormány ellenőrző testületet állított fel, amely szerint a Salrom késlekedett a parajdi sóbánya esetében a védekezéssel.


A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) alábecsülte és nem tekintette fenyegető veszélynek a parajdi sóbányában a vízbetörés kockázatát, valamint azt, hogy ennek milyen hatása lehet a sólelőhelyre – vonta le a következtetést szombaton ismertetett jelentésében a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot.

A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat:

a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.

Így az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nélkülözték a stratégiát a lelőhely, a tárnák és berendezések védelmére. Intézkedései nem a veszély kiküszöbölésére irányultak – főként karbantartási és sürgősségi munkálatokat végzett –, nem voltak olyan beruházások, melyek a sóbánya hosszú távú védelmét szolgálták volna – áll a jelentésben. Eszerint

az éves sókitermelési tervek jóváhagyása is formális volt, az alkalmazott műszaki eljárások nem alapultak egységes műszaki előírásokon, hogy mérhetőek legyenek.

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat - állapította meg a testület.

Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.

Az ellenőrző testület megállapításai szerint a Salrom a 2022-es szivárgások nyomán készült műszaki szakvélemény ajánlásait sem ültette át gyakorlatba, 2023-ban nem tartotta alkalmasnak a munkálatokat, és bár 2024-ben már szükségesnek ítélte őket, megvalósításuk a következő évre maradt.

Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek - áll a jelentésben.

A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.

A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Vitézy Dávid is beszólt Orbánnak a rakparti videója után: A miniszterelnöknek egy telefonhívásba kerül, és máris indulhat a rakpart átépítése
A beruházás évek óta áll. Vitézy szerint a főváros uniós pénzéhez újabb és újabb kifogások miatt nem jut hozzá.


Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor kampányvideójában a pesti rakparton egy koszos grillsütő mellé állt, és gúnyosan azt mutatta, hogy így néz ki „a nemzet fővárosa Karácsony-módra”. A rövid klipben egy fotó is feltűnik, amelyen a padok alatt szemét látszik.

Erre Karácsony Gergely főpolgármester jó hangulatú képeket posztolt az éppen autómentes rakpartról, és arról, mire jó ez a grill nevű dolog, sőt még meg is hívta grillezni Orbánt.

Vitézy Dávid a fővárosi Podmaniczky-mozgalom képviselője pedig Facebook-oldalán a látottakról így fogalmazott. „méltatlan és szégyenteljes, ahogy a pesti alsó rakpart kinéz. Csak nem mindegy, miért van ez még mindig így.”

A politikus szerint a legfontosabb ok az, hogy a beruházásra járó, uniós programokba betervezett pénzt Budapest évek óta nem kapja meg, mert a kormány nem adja oda. Bejegyzésében ezt írta:

„Hétről hétre újabb kifogásokat találnak ki, hogy miért nem kaphatja meg Budapest a neki járó támogatást a rakpart átépítésére. Hol az a baj, hogy nem elég szép a sétány, hol az, hogy nem lehet csökkenteni az autóforgalmat. Hol az, hogy nincs elég növény, hol az, hogy túl sok van a terven. Mindig más, de a lényeg, hogy Budapest ne kapja meg a pont erre neki járó támogatást.”

A volt főpolgármester-jelölt egy képet is megosztott arról, hogyan nézne ki az állandósult autómentes rakpart az elképzelések szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Die Zeit: Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak
A lap szerint a magyar miniszterelnök máris nyert a még le sem zajlott béketárgyalással, amivel tovább erősítheti békepártiságát a „háborúpárti” Unióval szemben. Az illiberális nemzetközi baráti hálózat pedig hibátlanul működik.


Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti találkozója már önmagában is történelmi esemény lenne. A német Die Zeit szerint azonban van valaki, aki már most profitál az egészből: Orbán Viktor.

A cikk szerint a magyar miniszterelnök nemcsak házigazdaként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, hanem újra megerősítheti magát a „békefőnök” szerepében – mind Európában, mind Magyarországon.

Orbán mindig kampányol

A cikk szerzője, Ulrich Ladurner így fogalmaz: „A magyarok négyévente új parlamentet választanak, de miniszterelnökük, Orbán Viktor, állandó kampányban él.”

A Die Zeit szerint Orbán politikájának középpontjában az áll, hogy minden választást megnyerjen – egészen addig, „amíg egyszer, nagyon-nagyon távoli napon, már nem lesz többé”. Ehhez pedig szükség van új témákra és ellenségképekre, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.

Most azonban nem neki kellett új kampányanyagot keresnie, mert a lehetséges Trump–Putyin-találkozó pont kapóra jött. A hír után Orbán gyorsan posztolt az X-en: „Magyarország a béke szigete. A találkozó az amerikai és az orosz elnök között nagyszerű hír minden békeszerető ember számára. Készen állunk!”

A Die Zeit szerint ezzel a miniszterelnök ismét megerősítette, hogy ő a békét képviseli, szemben „a háborús Európai Unióval”. A lap összefoglalása szerint ez az üzenete: „Én, Orbán Viktor, megvédem Magyarországot a háborútól. Én, Orbán Viktor, vagyok az igazi békefőnök.”

Háborús hangulat Európában?

A német hetilap online kiadása szerint Orbán már régóta azt a képet festi, hogy az EU háborúpárti, míg ő a nyugalom hangja. A cikk idézi is a magyar kormányfő egyik kijelentését: „Európa ma saját meghatározása szerint háborúban áll. A legnagyobb uniós államok vezetői és intézményei úgy beszélnek az orosz–ukrán háborúról, mintha az a mi háborúnk lenne. Ez háborús pszichózis.”

A lap szerint ezzel szemben Orbán azt üzeni: ő a béke embere, a többiek a háborúé – és ezt az üzenetet jól tudja használni belföldi kampányában is.

A Die Zeit ugyanakkor megemlíti, hogy Orbánnak most komoly ellenfele is van a 2026-os választás előtt „Az ellenzéki Péter Magyar hónapok óta vezet minden felmérésben, és – mai állás szerint – jó eséllyel megverheti Orbánt.”

A lap szerint Orbán ezért komolyan is veszi őt, mivel „nemcsak politikailag, hanem szimbolikusan is riválisa lehet”.

Működésbe lép a nemzetközi kapcsolat

A cikk szerint Orbán külpolitikai kapcsolatai most ismét előnyére válnak:

„Trump a csúcstalálkozó helyszínének kiválasztásával aktív választási segítséget nyújtott Orbánnak. Putyin pedig évek óta támogatja őt olcsó olajszállításokkal.”

A Die Zeit szerint „a baráti hálózat tehát hibátlanul működik”. A találkozóval Orbán újra reflektorfénybe kerülhet nemzetközi szinten, miközben itthon a „nemzetközi béketeremtő” szerepét veheti fel – egy olyan időszakban, amikor egyre erősebb a politikai nyomás.

A német lap szerint Orbán pontosan tudja, mit csinál: „Orbán bemutatja magát az egyetlen békeszerető államfőként egy háborús Európában.”

„A találkozó már most neki hozott győzelmet – mert újra ő diktálja a történetet.”

A cikk szerint mind a helyszínválasztás, mind a kommunikáció azt szolgálja, hogy Orbán belpolitikai pozícióját erősítse – függetlenül attól, mi hangzik majd el a tárgyalóasztalnál. A lap szerint a magyar miniszterelnök újra elérte, amit akart: „Aki Orbánt választja, az a békét választja” – áll a cikk végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A NAV lebontatott egy életveszélyes épületet a Kéktúra vonalán
Az építésügyi hatóság jelzésére lépett az adóhatóság. A tulaj más ingatlanjait és autóit is lefoglalták, hogy a bontás ára biztosan megtérüljön. Az út ismét biztonságosan járható.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lebontatta az Országos Kéktúra egyik borsodi kistelepülésen lévő indulási pontján álló, életveszélyes épületet. Az ingatlan komoly kockázatot jelentett a túrázókra, a szomszédos lakóházra is nagy veszélyt hozott – írta a NAV közleményében.

Az építésügyi hatóság jelzésére a hivatal megszervezte a bontást. Ha a tulajdonos a felszólítás után sem intézkedik, a NAV elvégzi a munkát, kiszámlázza a költséget, és nemfizetés esetén végrehajtási költségként behajtja.

A költségek biztosítására a NAV biztosítási intézkedést rendelt el, és lefoglalta a tulajdonos további ingatlanjait és gépjárműveit. Az adós végül megfizette az eljárás teljes árát.

A beavatkozás után a túraútvonal érintett szakasza ismét biztonságosan járható.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET: