ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Fél percen is múlhat egy emberélet: Így reagálj, ha egy megkülönböztető jelzésű jármű érkezik

Ki ne borzadna össze a szirénázó mentőautó hallatán? Bizony minden perc, másodperc késedelem emberéletet, életeket jelenthet. De vajon gépjárművezetőként tudjuk, hogy mikor és hogyan kellene segítenünk a megkülönböztető jelzést használó járműveknek?


Sajnos számos tanulságos fedélzeti kamerával rögzített videót láthattunk már arról, hogy milyen helyzetekkel találkoznak a mentők, a tűzoltók és a rendőrök az utakon; bár sokan segítségükre vannak és félrehúzódnak, ha látják a szirénázó járműveket, de sajnos nem ritka az sem, hogy egyesek lassítják a haladásukat. Pedig ha a mentő nem ér oda időben, akár emberéletek is múlhatnak a késlekedésen.

A Magyar Suzuki Zrt. megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint az autósok több mint hatvan százaléka hetente legalább egyszer találkozik szirénázó járművel. A megkérdezettek nagyjából negyven százaléka szerint nem megfelelően reagálunk egy ilyen éles helyzetben, tíz százalék pedig egyenesen félelmet érez és pánikba esik a sziréna hangjától.

Az, hogy ilyen esetben megfelelően viselkedjünk a KRESZ szerint és erkölcsileg is kötelességünk! Lássunk néhány alapvető tudnivalót!

Kik használhatnak megkülönböztető jelzést?

Megkülönböztető jelzés (szabály szerint: villogó kék vagy piros fényt és váltakozó hangszínű sziréna) használata szabályokhoz kötött és ellenőrzött, nem véletlenszerű vagy önkényes.

Mentők, rendőrök, tűzoltók járműveiről van szó általában, de használ ilyet a Vám- és Pénzügyőrség, a Katasztrófavédelem, a Magyar Honvédség Tűzszerészete, gyermekmentők, vérszállítók, orvosi ügyelet, egyes katonai járművek; sőt, olykor még tömegközlekedési vállalatok saját baleseti helyszínelő autóin is találkozhatunk vele.

  • A KRESZ alapján a megkülönböztető jelzést használó járművek előnyt élveznek, részükre minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni.
  • Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
  • Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos! Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.

Fontos, hogy biztosítsuk a folyamatos haladását!

A szirénázó mentőautó nem csak azért használja a megkülönböztető jelzést, hogy mielőbb az esethez vagy a kórházba érjen, hanem gyakorta azért is, hogy a folyamatos haladását biztosítsa. Bizony a betegszállításnak komoly kockázatai vannak. A hirtelen gyorsulás épp úgy hatással van a sérültre, mint a hirtelen fékezés. Így a közutakon közlekedve nemcsak arra kell figyelnünk, hogy elengedjük a mentőautót, hanem arra is, hogy azt ne kényszerítsük hirtelen fékezésre.

Bizony gyakorta előfordul, hogy a szirénát későn meghalló gépkocsivezető első reakciójában a fékre tapos, amelyre a mentő-gépkocsivezetőnek is fékezéssel kell válaszolnia. A helyes reakció ilyenkor az, ha nem lépünk a fékre, alap sebességünkkel továbbhaladva keressük meg a kitérés lehetőségét és ha ezt megtaláltuk, indexszel jelezzük is.

A városi csúcsforgalom az igazi kihívás a kéklámpás autóknak. Egy sávos út esetén lassú fékezéssel húzódjunk az út szélére akár mögöttünk, akár szemből jön az esethez siető mentő, rendőr vagy tűzoltó. Kétsávos út esetén folyamatos haladás esetén a belső sávot tegyük szabaddá, míg ha a forgalom lassú, akkor a két sáv szélére húzódva, a két sáv közötti utat tegyük szabaddá. Több forgalmi sáv esetén azonosítsuk be, melyik sávban halad a megkülönböztető jelzést használó gépjármű és próbáljuk az szabaddá tenni.

Fokozottan figyeljünk a forgalomra!

A nagyvárosi forgatagban átlagosan tízpercenként lehet szirénaszót hallani. Füleink szinte annyira hozzászoktak, hogy sokszor már észre sem vesszük, vagy tudomást sem veszünk róla. Emiatt sokszor nem csak a tudatlanság, a nemtörődömség, hanem a figyelmetlenség az akadályozó tényező.

Bár az autósok (a fent említett Magyar Suzuki megbízásából készült reprezentatív felmérés szerint) majdnem 98 százaléka biztonságos sofőrnek tartja magát, mégis, tízből nyolcan egyszerre több mindenre figyelnek (zenét hallgatnak, telefonálnak, az utazástervezőt vagy a gyermeküket figyelik, esznek, isznak), ami eleve megakadályozza, hogy időben reagáljanak a segítségnyújtókra.

Éppen ezért fontos, hogy alapvetően is, de különös tekintettel a terhelt forgalmi szituációkban csak a vezetésre figyeljünk, ne hallgassunk hangosan zenét, amikor pedig egy pillanatnál hosszabb időre vonja el valami a figyelmünket, azonnal álljunk félre.

Ne feledkezzünk meg a gyalogosokról és a kerékpárosokról sem! Ők is a közlekedés szereplői, de közlekedési moráljuk sokszor igen alacsony, számos esetben nem egyértelmű a reakciójuk. A segítők gyakran tapasztalják, hogy a gyalogosok, rolleresek és kerékpárosok fülhallgatóval közlekednek. Ez azért kritikus, mert így nem észlelik a hanghatással járó közúti szituációkat, így reagálni sem tudnak rájuk. Ezzel azonban nemcsak önmagukat, hanem másokat is veszélyeztetnek!

Fontos tehát, ha zenét hallgatunk legalább arra az időre hallkítsuk le, amíg át akarunk menni az úton, még zöld jelzés esetében is, hogy jól halljuk a körülettünk levő környezetet. Továbbá hogyha át akarunk menni gyalogosként a zebrán, ne szaladjunk át rajta és ne induljunk keresztül az úton kerékpárral, rollerrel, ha látjuk, halljuk közeledni a kéklámpás járművet, mert hamarabb odaérhet, mint gondolnánk. 

Adj utat, ments életet!

A Magyar Suzuki gyártási folyamatai és az előállított termékek során a biztonságot és a minőséget tekinti elsődlegesnek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a biztonságos autó csak egy tényező, sok múlik azon, a sofőrök hogyan oldják meg a közlekedési szituációkat. Több olyan terület van azonban a közlekedésben, amelyben össztársadalmi változásra van szükség.

Ezért indította el az „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági programot; az idei kampányban a megkülönböztető jelzést használó járművek segítésére fókuszálnak.A Magyar Suzuki partnerszervezetekkel (katasztrófavédelem, mentőszolgálat, rendőrség) és közlekedési szakértőkkel együtt összefogással szeretné felhívni a figyelmet rá, hogy az előzékenység nemcsak fontos, hanem kötelező azokkal szemben, akik a segítségnyújtásra tették fel az életüket. Az „Adj utat, ments életet!” kampányban a közlekedés összes résztvevőjét tanácsokkal is segítik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk